Tolnai Népújság, 1999. április (10. évfolyam, 76-100. szám)
1999-04-24 / 95. szám
1999. április 24., szombat Európából Tolnába 13. oldal A mezőgazdaságtól az emberek szabad mozgásáig Az átvilágítás menetrendje Az elmúlt év végén az Európai Unió megkezdte az első körbe jelölt hat országgal - köztük hazánkkal - az „érdemi” tárgyalásokat, amelyek gyakorlatilag a felvételre várók joganyagának átvilágításából állnak. Az Európai Unió acquis-)ának, azaz joganyaga összességének első hét fejezetéről van szó, amelyeket részletesen is összehasonlítanak Magyarország, Cseh- és Lengyelország, Szlovénia és Észtország, valamint Ciprus saját törvényeivel, szabályaival. A tudomány és a kutatás, az oktatás és a képzés, a kultúra és az audiovizuális politika, a távközlés és az iparpolitika, a kis- és a középvállalkozások, valamint a közös kül- és biztonságpolitika témakörét magában foglaló témaköröket három kategóriába sorolták: olyan jogalkotási fejezetekre, amelyek a jelenlegi szakaszban nem igényelnek további tárgyalásokat, mert gyakorlatilag uniókonform a szabályozás; olyanokra, amelyek esetében a tagjelöltek átmeneti időszak megállapítását kérhetik, illetve amelyeket a jelentkezők egyelőre még nem alkalmaznak, de hajlandóságot mutatnak a bevezetésükre legkésőbb a csatlakozás időpontjáig; s végül olyanokra, amelyeknél az uniónak lesznek speciális igényei. Hazánk a kétoldalú tárgyalásokat március elején folytatta le mezőgazdasági kérdésekről: a tejtermékekről, a marha- és a sertéshúsról, a birkatenyésztésről, a tojásról és a szárnyasokról. A hónap közepén került sorra az igazságügyi és a belügyi együttműködés. Ugyancsak márciusban két fordulóban - két- és többoldalú tárgyalások keretében - a közlekedéspolitikáról és a szárazföldi szállításról esett szó. Hasonló módon április első felében az emberek szabad mozgásáról kellett számot adnunk. A hónap második felében a regionális politika és a strukturális eszközök koordinálását vették Brüsszelben górcső alá, és az általános mező- gazdasági kérdések is újra napirenden lesznek. Májusban a pénzügyi ellenőrzés átvilágítását és egyes mezőgazdasági termékek megszabott kvótáját tárgyalják meg a felek, végül pedig június végén, július elején a pénzügyi és költségvetési rendelkezésekről kell hazánknak beszámolnia. (gy. z) Belső felzárkóztatási alapok Az Európai Unió belső felzárkóztatási pénzalapjai az EU közös költségvetésének elkülönített keretei, céljuk segíteni a tagországok jóléti szintjének egységesebbé válását, a gazdasági különbségek eltűnését az egyes térségek között. A felzárkóztatási politika alapelve az EU-tagállamok közötti szolidaritás, amely lényegében azt jelenti, hogy a gazdagabb tagországok anyagilag segítik a szegényebbeket. A segítség úgy zajlik, hogy a tagállamok befizetik a rájuk eső részt a közös kasz- szába, majd onnan a rászoruló térségek kapják vissza - a rászorultság arányában - a pénzt. A 2000-rel kezdődő időszakra - tekintettel újabb tagok valószínű felvételére - az Európai Unió át kívánja alakítani felzárkóztatási és belső támogatási politikáját is. így kérdésessé vált, hogy a négy országot támogató kohéziós alap egyáltalán fennmarad-e, hiszen a hatálya alá eső országok közül három - Írország, Spanyolország és Portugália - esetében már elérte célját, amikor ezek 1999. január 1-jén alapító tagként csatlakoztak a Pénzügyi és Gazdasági Unióhoz (EMU). Ellenkező irányú érv viszont, hogy ez a pénzforrás segíthet majd az új tagok felzárkóztatásában és EMU- tagságának megalapozásában is. A strukturális alap esetében a reform célja az, hogy a támogatás célirányosabbá váljon, a lemaradóttabb régiók és a támogatást kiemelkedően jól felhasználók több segítséget kapjanak, és összességében ne nőjön az alapra fordított EU- kiadás. A reform ezért egészen bizonyosan azt eredményezi majd, hogy csökken a támogatott területek száma, de a folyósított segélyek hatása nagyobb lesz. Az EU 2006-ig belépő új tagjai a belső támogatási alapokból várhatóan kimaradnak, felzárkózásukat azonban külön pénzkeretből segítik majd. Az EU-nak várhatóan újabb reformra lesz szüksége ahhoz, hogy a költségvetés szinten tartása mellett a jövő évtized második felében hatékonyan és erőteljesen támogatni tudja a szegényebb keleteurópai tagállamok felzárkóztatását. A környezetvédelem az európai egyesülés egyik fontos eleme Interjú az osztrák nagykövettel Dr. Hannes Pórias FOTO: GOTTVALD Nemrégiben Szek- szárdon járt dr. Hannes Pórias, az Osztrák Köztársaság nagykövete a dél-dunántúli környezetvédelmi fórumon. — Az Európai Unióban a környezetvédelem hangsúlyos kérdés. Ön szerint Magyarország mennyiben felel meg ezen a téren az elvárásoknak? — Nem vagyok környezetvédelmi szakember, de engem meggyőztek úgy a magyar, mint az Európai Unió szakértői, hogy ez a kérdés Magyarország uniós csatlakozásának egy fontos pontja. Igaz, mindkét oldal meg van győződve arról, hogy ezen a területen még nagyon sok megoldásra váró feladat van, sok környezetvédelmi beruházásra lenne szükség, ami a csatlakozási tárgyalásoknak fontos témája. A környezetvédelem az európai egyesülés sikerének egyik igen fontos eleme. — Beszélgetésünk elején említette, hogy Tolna megyei látogatásának több oka is van. Hallhatnánk ezeket? — Az első, hogy meghívást kaptam a Tolna Megyei Kereskedelmi és Iparkamara által szervezett stájer — dél-dunántúli környezetvédelmi fórumra. Az ilyen és hasonló rendezvények igen fontos szerepet játszanak a partnerkapcsolatok fejlődésében. Meggyőződésem, hogy a környezetvédelem központi témája lehet a régió jövőjének. A másik ok, hogy szeretném kapcsolataimat Szekszárd és Tolna megye vezetőivel erősíteni. Nagyköveti beiktatásomat követő egyik első vidéki utam ugyanis éppen ebbe a megyébe vezetett. Az akkor megalapozott jó kapcsolatokat szeretném most megújítani a megye és a város új vezetésével. Látogatásom harmadik oka igen személyes, szerettem volna ismét megkóstolni az igen kiváló szekszárdi vörösborokat. F. Kováts Kapcsolatok Stájerország és Dél-Dunántúl között Olcsóbb mások hibájából tanulni Magyar-osztrák gazdasági találkozót rendezett áprilisban a Tolna megyei Kereskedelmi és Iparkamara Szekszárdon. Az üzletember találkozón Dél-Dunántúl és Stájerország képviseltette magát. A stájer tartományi kormány szakembereinek delegációját dr. Manfred Rupprecht környezetvédelmi tanácsos vezette. — A mostani találkozó folytatása annak a beszélgetésnek, ami tíz hónapja zajlott itt Szekszárdon -, kezdte Rupprecht úr. - Akkor a stájer tartományi miniszterasszony megbízásából tájékoztatást adtunk az osztrák - ezen belül a stájer - környezetvédelem ügyének tíz éves fejlődéséről a dél-dunántúli kereskedelmi kamarák által felkért szakértőknek. A kerekasztal beszélgetés során, az elképzelések feltárásakor merült fel a mai rendezvény gondolata. — Jelenleg két súlyponti kérdés szerepel a napirenden, egyik a gazdasági kapcsolatok fejlesztése Stájerország és a dél-dunántúli régió között, a másik a környezetvédelem problémaköre. Magyar részről a találkozóra a környezetvédelmi projekteket - köztük három Tolna megyeit - készítettek elő. — Milyen projektek érkeztek? — Többféle, a dombóvári önkormányzat például olyan cselekvési programot nyújtott be, amely a hulladék, szennyvíz elszállítására, feldolgozására irányul energiatakarékos megoldások keresésével. De jelentkezett olyan igény is, amely intenzív együttműködést kínál a környezetbarát mezőgazdaság területén. — Ezek szerint Önök környezetvédelmi szaktanácsokat fognak adni? — Igen, ez a fő feladatom nekem és munkatársaimnak. Remélem, hogy olyan konkrét stájer kurzusokat tudunk felajánlani, amelyek elsősorban információkat adnak át, tudást közvetítenek. Meggyőződésem, hogyha a magyar szakemberek megismerik az osztrák rossz tapasztalatokat, akkor elkerülik azokat a buktatókat, amiket nekünk nem sikerült, mindig olcsóbb mások hibájából tanulni. (FKÉ) A rovat a Külügyminisztérium támogatásával jött létre A Mayer-Balogh a Construmán Az építőipar elmozdult a holtpontról, de a konjunktúra inkább csak a fővárosban és a környezetében érzékelhető - mondta lapunknak Balogh András, a Mayer-Balogh Kft. egyik tulajdonosa a múlt héten lezajlott Const- ruma Nemzetközi Építőipari Szakkiállítás kapcsán. A Mayer-Balogh Kft. negyedik alkalommal vett részt a Construmán építési toronydaruval és homlokzati állványokkal. Most először mutatták be azt az olasz licenc alapján gyártott építési toronydarut, amely elsősorban kis -és középvállalkozásoknál használható eredményesen. A daru összeszerelése Olaszországban folyik, ahol a cég a részegységek beszállítójaként tevékenykedik. E munkálatokban más völgységi alvállalkozók is részt vesznek. Balogh András úgy tapasztalta, hogy a legnagyobb hazai szakkiállításon az érdeklődés a szokásosnál nagyobb volt. A piaci tapasztalatok, információk, üzleti tárgyalások értékelése, feldolgozása még tart. Úgy látják, az építőipar Budapesten és környékén elmozdult a holtpontról. Konkrét üzletkötésre nem került sor, ennek okát a vállalkozó elsősorban abban látja, hogy a nagy értékű gépek vásárlása a hazai kis- és középvállalkozóknak még mindig nehéz. Ennek pedig az is az oka, hogy a hitelek Magyarországon nagyon drágák, rövidlejáratúak, nem ösztönöznek beruházásra, pedig ez ger- jesztőleg hatna a gazdaságra. A kiállítást meglehetősen drágának, már-már megfizethe- tetlennek tartják a vállalkozók. Többen úgy vélekednek, elegendő lenne, ha csak kétévente rendeznék meg a kiállítást, hiszen ebben a műfajban kevesebb a változás. Balogh András úgy fogalmazott: a Constumán elköltött pénz egyelőre pusztán befektetésnek látszik, a haszna csak később mutatkozik meg. Hangyái A második félévben megalakul az európai szerveződés Az üzemi tanácsok kapujában Mint arról lapunkban már beszámoltunk, a bonyhádi Sabona Kft. üzemét németországi vendégek látogatták meg a múlt héten, többek között Karin Rüffel, a Salamander Rt. Üzemi Tanácsának elnöke. Tőle érdeklődtünk bonyhádi tapasztalataikról, illetve a német szakszervezetekről. — A Salamander cég egy részvénytársaság, amelyhez a nem a cipős szakmában dolgozó egyéb cégek is tartoznak. Van a cipő-, egy kiskereskedelmi-, egy ipari termék terület, van még egy rt. a DIW, illetve külföldi leánytársaságok is tartoznak még hozzánk, amelyek kft. formában dolgoznak. Összességében a Salamander, mint konszern, körülbelül 13 ezer főt foglalkoztat. Németországban a cipőipar jelentős munkahely-veszteségeken ment keresztül, jelenleg itt négy termelő üzemmel rendelkezünk. A német cipőiparban foglalkoztatottak többsége Magyarországon dolgozik: Martfűn illetve Bonyhádon. — Hányán irányítják a Salamander munkáját? — Az rt. egy négy fős igazgatósággal rendelkezik. Az igazgatóságon kívül működik egy 12 fős felügyelő bizottság, amelynek az összetétele paritásos. Hatan képviselik a részvénytulajdonosokat, hatan a munkavállalói oldalt. Engem is beválasztottak ebbe a testületbe. — Mi a mostani látogatásuk célja? — Tisztában vagyok azzal, hogy a cipőgyártás hazánkban már szinte nem is létezik, így jómagam is érdekelt vagyok abban, hogy eljöjjek azokba az országokba, ahol cipőgyártás folyik Salamander név alatt. A Salamander több mint 100 éves gyártási hagyományokkal rendelkezik és megnézzük, megfelelően ápolják-e gyártási hagyományainkat. Bonyhád már a történelme miatt is arra van predesztinálva, hogy legyen itt cipőgyártás. Az egyes üzemek önállóan tevékenykednek, de természetesen eleget kell tenniük a konszern elvárásainak. — Az Európai Unió kijelentette, hogy azoknak a cégeknek, amelyek több országban is rendelkeznek üzemekkel, Európai Üzemi Tanácsot kell létrehozniuk. Ennek létrehozása megkezdődött-e már a Sa- lamandernél? — Kötöttünk egy üzemi megállapodást 1996 szeptemberében, még mielőtt az Európai Uniós direktíva életbe lépett volna. Ott rögzítettük, hogyan működjék az EU üzemi tanács. A megállapodás tartalma, hogy a vállalat dolgozóinak és a cég tulajdonosainak közös érdekeit figyelembe véve kívánunk együttműködni. Hivatalosan ez a testület még nem ülésezett, ebben én is „ludas” vagyok. Az az igazság, hogy Németországban olyan jelentős strukturális változások mentek végbe cégünkön belül, hogy egyszerűen nem volt még időnk a tanács összehívására, de ez év második felében szeretnénk összeülni. Máté Réka Paksi pályázat a nemzetközi kapcsolatokért Híd kelet és nyugat között Az „európai gondolat” népszerűsítése gyakorta elhangzó fogalom. Az mégis rendhagyó, hogy ez egy olyan kisváros, mint Paks, önkormányzatának programjában szerepel. A gondolat mögött ma már cselekvés is van, az önkormányzat létrehozta a „nemzetközi kapcsolatok referense” státuszt, majd pályázatot írt ki a város civil szervezetei számára. Kétmillió forintot szánnak a nemzetközi kapcsolatok támogatására. A kiírás érdeklődést váltott ki, amit bizonyít, hogy 14 pályázat érkezett, kettőt pedig az oktatási, művelődési és sportbizottság „irányított” ide, a saját pályázatára benyújtottak közül. Az elbírálás a jövő hét elején történik majd, annyi azonban már látható, hogy tartalmas munkák érkeztek. A bajor testvértelepülés, Reicherts- hofen felé irányul egy nemzetiségi zenei program és a kertbarátok együttműködési szándéka, két finn kapcsolatra is adtak be pályázatot, az egyik érdekessége, hogy az ott élő magyarok kíváncsiak a szerintük magas színvonalú paksi óvodai és iskolai nevelés módszereire, viszonzásul az angol nyelv gyakorlásában segítenének. Ráadásul ez a program „átnyúlna” Észtországba és Litvániába is. Több pályamunka a szomszédos országok partner- városaiban működő szervezetekkel történő kapcsolatok erősítéséről szól, vagyis a határon túli magyarok segítéséről. A feladat, amelyet Paks felvállal, nem kevesebb, mint a híd szerepe kelet és nyugat között - fogalmazta meg Nagy Noémi, az önkormányzat nemzetközi referense. Rákosi Gusztáv
