Tolnai Népújság, 1999. március (10. évfolyam, 50-75. szám)

1999-03-27 / 72. szám

1999. március 27., szombat

Tolnából Európába

11. oldal

A közelmúltban Szekszárdon tartotta ülését a Magyar-Eu- roatlanti Integráció Tanácsa. Meghívott vendégként Becsey Zsolt, a külügyminisztérium integrációs államtitkárságának vezetője hazánk EU-csatlakozásáról tartott előadást. Miután éppen ekkor mondott le az Európai Unió bizottsága, első kérdésünk erre a nagy visszhangot kiváltó eseményre vonatkozott.

— A helyzetet nem szabad túlértékelni - mutatott rá Becsey Zsolt. — Először is lemondás nem jelenti a folytonosság megszűnését, hiszen a bizottság ügyvivő testületté alakult, s ez azt jelenti, hogy a bővítési tárgyalások tovább folyhatnak a maguk medrében.

— Ez azt jelenti, hogy a magyar tárgyalások menetében sem következhet be törés?

— A változás semmilyen

Első kézből

NATO tagság: újabb szál az EU-hoz

gondot nem okozhat nekünk. Egyébként a bizottság júniusban amúgy is ügyvivő testületté alakult volna, hiszen ebben a hónapban kezdődnek meg az EU-parlamenti változások.

— Ezek szerint a bizottság már nem is hozott volna érdemi döntést hazánk csatlakozását tekintve?

— Az igazi hatáskör - a bizottság előkésztő tevékenysége után - már az EU-Tanács, a tagállamok kezében van. Velük kell végső soron megegyeznünk abban, hogy milyen kompromisszumok szülessenek az egyes kérdésekben.

— Véleménye szerint a teljes jogú NATO tagság ténye a korábbinál előnyösebb pozíciót biztosít számunkra az EU-val val tárgyalásokkor?

— Megítélésem szerint igen. Már csak azért is, mert a NATO tagság leépít egy szellemi vasfüggönyt, Magyarország felkerül a térképekre. Ha ez így van, akkor civilizált ország lesz azon emberek szemében is, akik számára a civilizáció csak egy bizonyos nyugati kultúrkört jelent. Emellett nem elhanyagolható a számos közvetlen hatás: a magyarországi befektetések biztonságosabbá válnak, bátran jöhet hozzánk az a tőke is, mely eddig óvatosan kezelte ezt a régiót. Mindent összegezve, az Észak Atlanti Szervezet révén védett ország lettünk, ez jelenti a legnagyobb garanciát sok ember számára.

— Véleménye szerint mikor lesz Magyarország az EU-nak is teljes jogú tagja?

— Nagyon nehéz konkrét dátumot mondani. Hazánk, mint ismeretes, egy munkahipotézis dátummal dolgozik, azért, hogy a felkészülését, a belső mobilizációját tudja kötni valamihez. Köztudott, hogy esetünkben a 2002. január elsejei dátum hangzik el leggyakrabban. Ugyanakkor tény, hogy maga az Európai Unió nem mondott ki időpontot hazánk felvételére vonatkozóan. Mindenesetre a tárgyalások ütemét tekintve még mindig nem számít irreálisnak a 2002. január elsejei időpont.-száCsatlakozás-előkészítő támogatás

Csatlakozás-előkészítő támogatással segíti az Európai Unió leendő közép- és kelet-európai tagjait abban, hogy a legfontosabb ágazatokban mielőbb felzárkózzanak a tagsághoz szükséges szintre.

Az EU tagországai az unió keleti bővítése előtt szükséges intézkedések közül elsőként abban jutottak konszenzusra, hogyan segítsék a társult államokat a felkészülésben. A tagországok lényegében elfogadták az Európai Bizottság javaslatait e témában. A csatlakozás előkészítésének segítésére három speciális pénzeszköz áll a keleteurópaiak rendelkezésére. Egyrészt új kerettel a PHARE- program, amely immár kizárólag az előkészítést szolgálja. Másrészt a mezőgazdasági

szükségletekre szolgáló pénzalap, amelyet SAPARD néven emlegetnek, illetve a főként környezetvédelmi és infrastrukturális beruházásokat támogató keret - ez ISPA néven ismert brüsszeli berkekben.

A három pénzalap összesen évi 3 milliárd euró (3,45 milliárd dollár) kerettel rendelkezik. Ennek fele a PHARE-ra, egy- milliárd az ISPA-ra, félmilliárd a SAPARD-ra jut. Amennyiben egy kelet-európai állam az ezredforduló után belép az unióba, a ráeső előcsatlakozási támogatást szétosztják a többi tagjelölt között. A szétosztás automatikus lesz, de arányát gazdasági kritériumok alapján határozzák meg. Mindhárom előcsatlakozási keretet társfinanszírozásra fordítják, azaz olyan programokat támogatnak belőle, amelyek megvalósításához a tagjelölt állam is biztosít forrásokat. Az évi egymilli- árd ECU-s infrastrukturális alapból a pályázó tervezetek pénzigényének 75 százalékát finanszírozhatják, 25 százalékot a csatlakozó államoknak maguknak kell állniuk. A PHARE esetében általában fele-fele a költségviselés aránya az EU és a tagjelölt között.

Irány(árral) az Európai Unióba

Kevés számú, de a mezőgazdasághoz szíwel-lé- lekkel kötődő képviselő gyűlt össze a parlamenti ülésteremben csütörtökön, amikor öt agrártémájú törvénytervezet vitájára került sor.

Az agrárpiaci rendtartást 1993.-as megszületése óta ötödik alkalommal fogják módosítani. A javaslat rögzíti, hogy a garantált ár az áüagos színvonalon termelők önköltségének 70 százaléka alatti minimumár. Nem kell tehát garantálnia a termelő költségeinek megtérülését vagy nyereségét.

A törvénytervezet az irányáras szabályozás hatékonyabb működtetése érdekében bevezeti az intervenciós árat. Az irányár előre meghirdetett piaci átlagár, amely körül a valóságos piaci ár egy meghatározott sávban, folyamatosan ingadozik. A sáv alsó és felső határát egy-egy úgynevezett intervenciós árral jelölik ki. Ha a piaci ár az intervenciós árak alá, illetve fölé mozdul, akkor kell alkalmazni az agrárpiaci rendtartás eszközeit annak érdekében, hogy a piaci ár visszakerüljön a meghatározott ársávba.

Többek szerint az Európai Unióba lépésünk pillanatától, az integráció érdekei szerint Brüsszelből fogják diktálni az agrárrendtartást.

A környezetvédelem nagy kérdései

Szennyvízelvezetés és -tisztítás

A Víz Világnapjáról Szekszárdon, a Magyar Hidrológiai Társaság Tolna Megyei Szervezete idén is előadások keretében emlékezett meg.

Az esemény szervezője és egyik előadója Klingl Béla, a társaság elnöke volt, aki az európai uniós csatlakozás egyik problematikus pontjáról, a környezetvédelemről, ezen belül a szennyvízelvezetés és tisztítás problémaköréről szólt.

Elmaradva az átlagtól

— Az uniós elvárásoktól Magyarország eléggé el van maradva, Tolna megye az országos átlag alatt található a közcsatornára rákötött lakások arányát tekintve - kezdte Klingl Béla. Majd azzal folytatta, hogy bár Magyarország ezen előírások teljesítésére várhatóan felmentést fog kérni, de ezzel párhuzamosan jelentős erőfeszítéseket kell tenni a feladat megoldásra.

Megyénkben 108 település van, ebből jelenleg 17 rendelkezik csatornahálózattal, szennyvízteleppel pedig csak 14. Az EU normáknak megfelelő csatornázottság mindösz- sze 6 városban van, a többi településen ez az arány 13-40 százalék körül mozog. A lehetőségek szerint csatornázni kell mindenütt, ahol 2.000 főt meghaladó a lakosság száma vagy a település sérülékeny vízbázis közelében van. Tolnában más megyékhez képest viszonylag elenyésző a sérülékeny vízbázissal érintett települések száma.

Koncepciós terv készült

A Közép-Dunántúli Vízügyi Igazgatóság megbízása alapján elkészített megyei szennyvíz-elhelyezési koncepciós terv a szennyvízelvezetésen túl foglalkozik a folyékony hulladék ártalommentes elhelyezésével is. Nem célszerű minden településen szennyvíz- tisztító telepet létesíteni, kistérségi társulások kialakítására kell törekedni, hangzott a javaslat. Ettől eltérő rendszerek kialakítása is folyamatban van Bonyhád-Kakasd, Báta- szék-Mórágyon.

A fejlesztési elképzelések szerint a jelenleg működő

szennyvíztelepek száma a jövőben megduplázódik, 23 telep fog üzemelni Tolnában és mintegy 30 település fog szennyvízcsatorna-hálózattal rendelkezni.

Természetes

eljárások

A terv a hagyományos szennyvíztelepek mellett természetes szennyvíztisztítási eljárásokat is előirányoz - nyárfás vagy gyökérzónás ezekről eddig komoly üzemeltetési tapasztalatok a megyében nincsenek. Két községben, Hőgyészen és Sióagárdon működik ilyen rendszer.

Az aprófalvas településeken 2010-ig közműpótló berendezések telepítését javasolják azzal, hogy megvalósításukhoz ugyanúgy, mint a szennyvízcsatorna-hálózat építéséhez, központi állami támogatás legyen igényelhető.

A megye szennyvíz-csator- názottsági aránya a fejlesztési koncepció alapján a lakász- számra vetítve 2010-re 59 százalékra emelkedne. Bár ezzel továbbra sem leszünk az élvonalban, de ez az arány már az EU normáknak is megfelel.-fkéMegmaradás és regionalitás

A Vajdasági Magyar Szövetség alelnöke, Juhász Attila a Magyar-Euroatlanti Tanács Szekszárdon tartott ülésének meghívottjaként a jugoszláviai magyarok helyzetét tárta az érdeklődők elé. A délvidéki magyarok helyzete - kiváltképp a legutóbbi napokban kirobbant konfliktus miatt - köztudottan nem könnyű. A megmaradást Juhász Attila szerint az EU egyik alapelvének, a regionalitásnak a megvalósítása is segítheti.

— A korábban felmerült néhány, mégoly segítő szándékú anyaországi ötlet - köztük a kettős állampolgárság, avagy hosszúlejáratú vízum - megítélésünk szerint nem megvalósítható - vélekedett a VMSZ alelnöke, aki egyúttal Zenta város képviselő testületének elnöke.

— Nálunk, Jugoszláviában sokan azt mondanák, hogy akinek két útlevele van, az éljen az anyaországában. S még nem is beszéltem az adózásról, az egészségbiztosításról és más kötelezettségről. Viszont sokat remélünk Magyarország európai uniós törekvésétől: abban bízunk, hogy ez a környező államokra, így Jugoszláviára is hatással lesz.

— Mire gondol pontosan?

— Arra, hogy Jugoszláviának, Szerbiának egyetlen kijárata maradt a világra, Magyar- ország felé. S ha Magyarországon megtörténik az EU felé való tájolódás - ahogy az már folyamatban is van -, akkor az magával kell, hogy hozza a környező országok lakossága gondolatvilágának, szemléletének legalábbis részbeni változását.

— Segítheti-e az előrelépést az Európai Uniós filozófia és gyakorlat egyik alappillére, a regionalitás?

— Feltétlenül. A regionalitás - ráadásul a határokon átnyúló regionalitás - elvét mi is szeretnénk erősíteni. Ennek érdekében megtettük a konkrét lépéseket is. Felvettük a kapcsolatot a velünk, azaz a Vajdasággal határos magyar- országi, illetve romániai megyékkel: a tavalyi év elején a felsorolt érintettekkel már alá

is írtuk az úgynevezett Duna- Maros-Körös-Tisza euroré- giós együttműködési megállapodást. Már lapunk is van, az európai uniós szemléletet népszerűsítő Eurotrió mindhárom említett országban megjelenik.

— A gondot az jelenti, hogy egyelőre sem Jugoszlávia, sem Románia EU-csatla- kozása nincs napirenden . . .

— Annyira nincs, hogy Jugoszlávia még a Phare programból is kimaradt. Éppen ezért mi önállóan nem is pályázhatunk EU-támogatá- sokra. S jóllehet régiónk, a Vajdaság Magyarország révén részt vesz az eurorégiós együttműködésben, ma még a döntések nem helyben, hanem a belgrádi központban születnek. Ezt az általunk kialakított együttműködést mégis fenn kell tartanunk, mert éppen ezen keresztül lehet rávenni Szerbiát arra, hogy részt vegyen azokban három oldalú egyeztetésekben, melyek kedvezhetnek a vajdasági nemzeti kisebbségeknek, köztük a magyarságnak.-száEU források a TÉSZÉ-n keresztül

Március közepén tartották országos tanácskozásukat Budapesten a termelői és értékesítési szövetkezetek szakmai szövetségének, a TESZE-nek a vezetői. Szeremley Bélát, a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium agrártársulásokkal foglalkozó kérdések miniszteri főtanácsadóját a részletekről kérdeztük. Az ő nevéhez fűződik az új típusú szövetkezetek népszerűsítése, melyet, mint a gróf Károlyi Sándor Szervezetfejlesztési Alapítvány ügyvezetője, évek óta végzett.

— A szövetkezetek fele az utóbbi hat hónapban alakidt, de naponta bővül a számuk. Hány ilyen szervezet van most?

— A termékpályás szövetkezetek és gépkörök együttes száma több mint 300, melyek közel kétharmada TÉSZE tag. A TÉSZÉ-n belül a szakmai ágak választ- mányszerűen működnek.

— Melyik országrészben, megyében van ezekre a szövetkezetekre nagyobb igény?

— Az Alföldön hamarabb kezdték el a szervezéseket, az új típusú szövetkezetek 70 százaléka itt jött létre. Ennek egyszerű oka van, az alföldiek hamarabb kerültek kényszerpályára, hamarabb szembesültek a gazdasági nehézségekkel, itt hamarabb mentek tönkre a régi tsz-ek. A hátrányukból előnyt kovácsoltak azzal, hogy felismerték a nehézségeket és ebből közösen, egymást segítve próbáltak meg, sikerrel kilábalni.

— Milyen tevékenységre szövetkeznek a gazdálkodók egymással?

— Legnagyobb számban a raktárszövetkezetek alakultak eddig. Elsősorban gabonafélékre, kukoricára, búzára, napraforgóra, mustárra, tehát mindenre szövetkeztek, ami kombájnnal vágható és raktárban tárolható. Ézt követik a gépköri társulások, illetve a zöldséggyümölcs, sertés, baromfi értékesítésében együttműködő gazdálkodók. A földművelésügyi miniszter nemrég kiadott rendelete, a 25/1999. (III.5), a zöldség-gyümölcstermelői-, értékesítői szervezeteket támogatja az EU csatlakozás elősegítése érdekében. Támogatást biztosít a termelőknek, akik ennek fejében minőségi terméket állítanak elő, csökkentik a termelési költségeket, stabilizálják az árakat. Ezeknek a szervezeteknek így piacszabályozó szerepük is van.

— Az idei évben jelentős támogatást biztosít a tárca az új típusú szövetkezetek elindításra. Miért?

— Ennek az az oka, hogy az európai uniós felkészítés, a mezőgazdaság versenyképességének a növelése, a piacraju- tás könnyítése ezeken a szövetkezeteken keresztül oldhatók meg. Csak akkor tudunk hozzáférni az uniós források és pályázati lehetőségek nagy részéhez, ha az ilyen típusú szervezetek száma ugrásszerűen megnövekszik. Tehát ez az irány most kiemelten fontos a mezőgazdaság jövője szempontjából. A földművelés- ügyi minisztériumban az agrártársulásokkal foglalkozó osztály fogja össze az ezzel kapcsolatos hatósági feladatokat, de a gazdák civilszervezetei nélkülözhetetlenek az eredmény eléréséhez. Szeretném hangsúlyozni, hogy az Európai Uniós forrásoknál csak a termékpályás szervezetek, a TÉSZ-ek pályázatképesek, a régi tsz-ek, kft-k, rt-k nem. Ezért nemzeti érdekünk a szövetkezeti modellváltás. Jövőre, 2000-ben kezdődik az előcsatlakozási szakasz, ami már az uniós csatlakozás felzárkóztatási időszaka. Ez azt jelenti, hogy a pályázóknak meg kell felelniük az EU szigorú követelményeinek.

— Az uniós országokban milyen jelentősége van az ehhez hasonló szövetkezeteknek?

— Délről Észak-Európa felé haladva egyre erősehbek a szövetkezetek. A Skandináv és a Benelux országokban közel száz százalékban termékpályás szövetkezeti rendszerben történik a termék értékesítése a mezőgazdaságban. Németországban a gépkörök 70 százalékot képviselnek, a zöldség-gyümölcs termékpályás együttműködés szintén jelentős arányban szerepel az ottani értékesítésében. Ausztriában és Németországban az egész gazdaságot átfogja a Raiffeisen szövetkezeti hálózat, mely a termelőket tömön ti. Spanyolország az EU sikerországa, az egyre jelentősebb a zöldség-gyümölcs termelésüket, kiugró eredményüket a termékpályás szövetkezetek elterjedésének köszönhetik.

Magyarországon is ez az irány, ehhez azonban minél előbb biztosítani kell a termelői szerződések létrejöttét elősegítő 2200/96 és a 952/97 EK rendeletek teljes jogharmonizációját. Ezen belül a termelők felkészítését. Erre legalkalmasabb a TESZE, melynek munkáját segíteni kellene valamennyi érdekképviseletnek. A magyar agrárstratégia sikere ugyanis attól függ, hogy tudunk-e a mezőgazdaság egészét átfogó, egységes, valamennyi érdekképviselet által támogatott, termékpályás szövetkezeti rendszert létre hozni. -mauthner