Tolnai Népújság, 1999. március (10. évfolyam, 50-75. szám)

1999-03-27 / 72. szám

12. oldal Európából Tolnába 1999. március 27., szombat Dialógus az egyenlő jogokért A diszkrimináció nem csak nemek szerint lehetséges. Fa­jok, vallások, szexuális orien­táció vagy éppen kor szerint ugyanúgy előfordul. Ezek a csoportok mind szembe talál­hatják magukat a közösség elő­ítéleteivel. Az Amszterami Szerződés jelentős mértékben kiszélesíti majd azt a területet, amelyre az EU egyenlő bá­násmódot célzó intézkedései kiteijednek, midőn hatályba lépteti a „nemre, fajra etnikai hovatartozásra, vallásra, korra, vagy szexuális orientációra” vonatkozó esetleges diszkrimi­nációk tilalmát. Az Európai Dialógus idei második száma megvizsgálja, hogy mennyiben adott a jelölt országokban a készség ezen - érzelmileg és politikailag egyaránt érzékeny - rendelkezések átvételére. Az Európai Dialógust az Eu­rópai Bizottság adja ki kétha­vonta. Az 1995 óta közzé tett valamennyi kiadás hozzáfér­hető az Interneten keresztül is. Kapcsolatfelvétel: http:/eu­ropa.eu.int/en/comm/dg 10/inf- com/eur diai/. A nyertesek közt, a 10/c az Adyból Fedezd fel Franciaországot! A Fedezd fel Franciaorszá­got című vetélkedőben az Ady Endre Középiskola 10/c osztály egy hetes fran­ciaországi utazást nyert. A vetélkedőt az Oktatási Mi­nisztérium a Francia Magyar Kezdeményezések Hálózata és a francia nagykövetség közö­sen hirdette meg. Mint az eredményhirdetésen kiderült, 139 iskola nevezett a vetélke­dőre, közülük 30 osztály utaz­hat Franciaországba. Csapó Eszter osztályfőnök kérdésünkre elmondta, hogy úgynevezett pályázati dossziét kellett összeállítaniuk. Ennek egyik részében a meghirdetők franciaországi ismeretekre kérdeztek rá. A pályázat másik részben tanulmányút-tervet kellett készíteni arról, ha ki­utazhatnának Franciaországba, ott mit szeretnének megnézni. Mivel elektronikai osztályról van szó, azt térképezték fel, hogy hol vannak Franciaor­szágban hasonló profilú isko­lák, illetve felderítették, hol van a francia elektronikai ipar központja. Mint a tanárnő el­mondta március 19-én, a buda­pesti eredményhirdetésen tud­ták meg, hogy az alapötlet Göncz Árpád köztársasági el­nöktől származik. Az ő javas­lata nyomán rendezték meg a „Fedezd fel Magyarországot” című vetélkedőt Franciaor­szágban. Ennek győztesei egy hetet töltöttek nálunk. A franciaországi utazásra május utolsó hetében kerül sor. Mind a harminc osztálynak kö­zös programja lesz Párizsban, ahol fogadja a fiatalokat a sze­nátus elnöke és több francia és magyar politikus. A további részletek megbeszélésére ké­sőbb kerül sor. Ihárosi Az Európai Unió csökkenti a marhahús árát Áttörés az agrárreformban Az Európai Unió mezőgaz­dasági miniszterei elvi meg­állapodásra jutottak azok­ról a lépésekről, amelyeket a közösségnek a keleti bővítés előtt meg kell tennie a me­zőgazdaság átalakítására. Franz Fischler, a brüsszeli bizottság mezőgazdasági fele­lőse negyven év óta a legradi­kálisabb reformnak nevezte a csütörtök hajnali megállapo­dásban szereplő intézkedése­ket. Az elvi egyezség a marhahúsáraknál 20 százalé­kos csökkentést helyez kilá­tásba, tonnánként 2224 eurós (2424 dolláros) alapárral, és tonnánként 1560 euróra csök­kenő árnál kötelező központi beavatkozást ír elő. A gabo­naárak 2001-re 20 százalék­kal csökkennének, az olajos magvak termelői pedig 2002- ig támogatási kedvezmé­nyekben részesülnének. A tejszektorban 2003-tól három szakaszban 15 száza­lékkal csökkentik az árakat, miközben emelik az olasz, a spanyol, az ír és az északír kvótát. Az árak hanyatlását csupán részben kompenzálják közvetlen termelési támoga­tással, ami jelentős kiadás­megtakarítást tesz lehetővé. Az elfogadott intézkedések évente átlagosan félmilliárd euróval nagyobb kiadást je­lentenek, mint amiben a tag­országok állam- és kormány­fői egyeztek meg két héttel ezelőtt, emiatt Franciaország és Hollandia ezen a téren még további tárgyalást kér. Ezért a megállapodás még nem tekinthető véglegesnek. A Mayer Balogh Kft. számára kinyílt az EU kapuja Nagymányokról a Nokiának A Mayer-Balogh Gépgyártó és Ke­reskedelmi Kft. a TÜV Rheinland EUROQUA akkre­ditálásával - mag­kapta a német mi­nőségtanúsító szer­vezet az ISO 9002 minőségtanúsítást. Ezzel a cég számára megnyílt az út az Európai Unióba. A világban zajló globalizációs fo­lyamat eredménye­ként ma már minde­nütt ugyanazokat az eljárásokat kell használni a külön­böző termékek gyár­tási folyamatában. Ezért a megszerzett Nagymányokon nemzetközi előírások szerint hegesztenek tanúsítvány esélyt jelent a világ bármely orszá­gába történő beszállításra. — Minden nyugatról kapott ajánlat úgy kezdődik - mondja Hermész László, a kft. minő­ségi menedzsere - hogy meg­kérdezik, rendelkezünk-e mi­nőségtanúsítással. A magyar kormány által meghirdetett be­szállítói célprogramban is elő­kelő helyen szerepeltünk az ér­tékelést követően. Balogh András ügyvezető igazgatótól megtudtuk, hogy a cég jelenleg építőipari keverő­tartályokat és állványokat szál­FOTÓ: ÓTÓS lit Olaszországba. Angliába híradástechnikai cégeknek, többek között a Nokiának an­tennához használatos acélszer- kezeteket gyártanak. A közelgő KONSTRUMA kiállításon egy új daruval mutatkoznak be. Hangyái Nyitott az európai mézpiac Nemrégiben tartotta Szekszárdon évi rendes közgyűlését az Országos Magyar Méhész Egyesület Tolna Megyei Szervezete. A 15 éves egyesület ismét Kékes Gábort választotta elnökéül és Nagyernyei Attilát titkárnak. A magyar méhészet jelene és jövője az agrártárca stratégiájá­nak tükrében címmel Bögréné Bodrogi Gabriella, az FVM mezőgazdasági főosztályának főtanácsosa tartott előadást. — A méz nem tartozik a közvetlen piacszabályozás alá tartozó termékek körébe, ezért az uniós csatlakozásnak csak a szele érinti. Jelentőségét az adja, hogy 16 ezer család él Magyarországon a méhészet­ből. Az ágazat számára a csat­lakozás azzal az előnnyel jár, hogy megnyílik előtte az a piac, amelynek az önellátottsága csak negyven százalékos. Ez azt jelenti, hogy korlátozás nél­kül lehet mézet szállítani már meglévő piacainkra. Ennek a helyzetnek a másik oldala hogy hozzánk is korlátlanul jöhet be ez az áruféleség. — Milyen a magyar méz helyzete Európában ? — Jelentős szereplők va­gyunk, az EU-import tíz száza­lékát adjuk, a magyar minőségi mézet igényli a piac. A terme­lés mennyiségében csak Spa­nyolország, Franciaország és Görögország előz meg bennün­ket, illetve az utóbbinak 16 ezer tonna az éves termelése, amit jó évben nálunk is elér az ágazat. — Elképzelhető, hogy meg­duplázódik a hazai termelés? — Ennek megvannak a bio­lógiai korlátái, de az biztos, hogy növelhető a méztermelés, és a családok száma is. Ezen már vitatkoztunk a szakembe­rekkel, úgy tűnik optimálisan 15-20 esetleg 30 százalékos növekedés érhető el, és ez még kívánatos is lenne. Az áruter­melő méhészkedés zömében csak főfoglalkozásban képzel­hető el, s e téren még van mit előre lépni. — Mekkora állomány képes eltartani egy családot? — Többféle vélemény is­mert, mi ma abban gondolko­dunk, hogy mintegy 300 méh­család az, amely biztonsággal el tud tartani egy családot. Hozzá téve, hogy a mézterme­lés nagyon függ az időjárási vi­szonyoktól, a vándoroltatási le­hetőségektől és még sok más tényezőtől. — Vannak-e konkurenseink az uniós piacokon? — Dél-Amerikában és Kí­nában nagy mennyiségben, s olcsón állítanak elő mézet. — Az EU tervez-e ez ellen védelmet? — Mivel érdekeltek az im­portban, nem védelmet tervez­nek, hanem versenyeztetik a mézeket, főként az árban. Eb­ben a helyzetben mi a minő­ségben tudunk versenyképesek lenni és megmaradni a piacon. A kínaiak már ismertebbek Eu­rópában, az ő mézeik lényege­sen gyengébb minőségűek, mint a mieink. — Itthon az akácméz a sztár, mert szép is jó is, másutt is eny- nyire kedvelik? — Az akácméz nagyon közkedvelt, de növekvő az úgynevezett fajtamézeknek a speciális piaca. Ha összehason­lítjuk a beszállító országokat, akkor árban nagyon érdekes do­log jelenik meg. A lengyel méz elérhető ára lényegesen maga­sabb, mint a miénk, mert egé­szen speciális fenyőmézet érté­kesítenek. Az akácméz fontos termék, amelyet nagy mennyiségben igényel a piac, de nem felejthet­jük el a fajtamézeket, amelyek speciális gondoskodást igé­nyelnek ugyan, de ez az elér­hető árban megtérülhet. Ma­gyarországon mintegy 150 féle fajtaméz ismert. — A magyar fogyasztás is elmarad a lehetőségek mögött. — E téren az ismeretterjesz­tés a meghatározó, a méz speci­ális tulajdonságainak a megis­mertetése kell ahhoz, hogy a fogyasztási szokásokat meg le­hessen változtatni. Ihárosi Ibolya A rovat a Külügyminisztérium támogatásával jött létre Rendkívüli csúcs Brüsszelben Jacques Chirac francia el­nök pénteken bejelentette, hogy április 14-én Romano Prodi kijelölt európai bizott­sági elnök jelenlétében rendkívüli európai csúcsér­tekezletet tartanak. Wolfgang Schüssel oszt­rák külügyminiszter kö­zölte, hogy az említett na­pon Prodi Brüsszelben ta­lálkozik az EU-tagországok állam- és kormányfőivel. Egy francia forrás is Brüsz- szelt jelölte meg a tervezett értekezlet színhelyeként. Elfogadták az országjelentést Az Európai Parlament kül­ügyi bizottsága szerdán egy­hangúlag elfogadta Magyar- országról szóló jelentését, amely egyebek mellett fel­szólítja az Európai Bizottsá­got és az EU döntéshozó szerveként működő minisz­teri tanácsot, hogy még eb­ben az évben adjon pontos menetrendet a csatlakozási tárgyalások befejezésére. A jelentést a képviselő- testület doyenje, Habsburg Ottó készítette, és igen pozi­tív hangon vélekedik a ma­gyar teljesítményről és az ország csatlakozási folya­matának állásáról. A közös­ségi joganyag ütemes átvé­telének, a szomszédokkal fenntartott kapcsolatok to­vábbi javulásának méltatása mellett a jelentés rámutat arra, hogy a kormány 1997. óta jelentős erőfeszítéseket tett a romák helyzetének ja­vítására is, bár e téren for­ráshiánnyal küzd. Egy szer­dán elfogadott módosítás pedig azt kéri, hogy a kor­mány folytassa az EU-csat­lakozáshoz kedvező kör­nyezet megteremtését az el­lenzékkel és a szociális partnerekkel folytatott pár­beszéden át. A jelentés meg­jegyzi, hogy a magyar cél továbbra is a 2002-es csat­lakozás. Elfogadták az Agenda 2000-et Péntek hajnalig tartó egyezkedés nyomán az Európai Unió 15 tagál­lamának állam- és kormányfői elfo­gadták a szervezet belső reformját célzó Agenda 2000 csomagtervet - jelentette be a pénteken reggel fél hétkor tartott záró sajtóértekezle­ten a vendéglátó német kancellár. Gerhard Schröder igen sikeresnek ne­vezte a háromnaposra sikeredett csúcs- találkozót, és örömének adott hangot az elért kompromisszum kapcsán, amellyel szavai szerint „a munka nehézsége da­cára mindenki elégedett lehet. Az ered­mény nem ideális, de jó kompromisz- szum” - fogalmazott az EU miniszteri tanácsának soros elnöke. A tárgyalások során a németek egyik legkeményebb tárgyalópartnerének bi­zonyult francia küldöttség nevében Jac­ques Chirac elnök „ésszerű megállapo­dásnak” minősítette az elért kompro­misszumot. Mint rámutatott, hazájának sikerült bizonyos követeléseit érvényre juttatnia az Agenda 2000 agrárfejezeté­ben. így például csak 2006-ban kezdő­dik az unió tejpiacának megreformálása. Ugyancsak francia ellenállás nyomán került le a napirendről az úgynevezett kofinanszírozás kérdése; ennek beveze­tése nyomán az agrárszubvenciók egy részét a jövőben a brüsszeli központi büdzsé helyett a nemzeti kormányok költségvetéseiből kellett volna finanszí­rozni. ,A kofinanszfrozás eltűnt” - mondta elégedetten Chirac. A tagállamok egyezsége értelmében az EU Bizottság tíz napja lemondott el­nöke, a luxemburgi Jacques Santer mindaddig vezetheti a testületet, amíg át nem veszi képviselői mandátumát az Európai Parlamentben. Az EP megújítá­sát célzó választásokra június 13-án ke­rül sor az unió 15 tagországában. Santer a luxemburgi kereszténydemokraták lis­tavezetőjeként indul, így képviselői he­lye bizonyosra vehető. A berlini csúcson kijelölt utóda, az olasz Romano Prodi majd ezután lép az örökébe. Részletek az Agendából Az Európai Unió állam- és kormányfői­nek berlini csúcstalálkozóján jóváha­gyott reformcsomag legfontosabb pont­jai a következők: A mezőgazdasági költségvetés ösz- szege a 2000-06 közötti hétéves idő­szakban nem lehet több évi 40,5 milliárd eurónál, plusz évi két százalék az inflá­cióra való tekintettel. Ez engedményt je­lent Párizs részéről, a franciák ugyanis korábban még inflációs pótlékról sem akartak hallani. Cserébe a többiek en­gedtek annak a francia követelésnek, hogy a tejpiaci szabályozás 2003 helyett csak 2005-ben lépjen életbe. A gabonafélék közösségi ártámoga­tását két lépcsőben (2000-ben és 2001- ben) összesen 15 százalékkal, míg a marhahús ártámogatását 20 százalékkal csökkentik. Az Európai Unió költségvetésén be­lül az úgynevezett kohéziós alapok ösz- szegét 18 milliárd euróval megemelik, így ebből az alapból - amely hivatalo­san a közös európai fizetőeszköz beve­zetésére való alkalmasságot szolgálja - a jogosult államok összesen 213 milli­árd eurót vehetnek igénybe hét év alatt. Az elmaradott térségek felzárkóztatását célzó strukturális alapok összege 195 milliárd euró lesz 2000-06 között. A berlini tanácskozás részvevői vég­legesítették az unió bővítésével össze-* függő pénzalapok összegét. Eszerint a leginkább rászorulónak tekintett 10 tag­jelölt (köztük Magyarország) összesen 21,8 milliárd euróra számíthat hét év le­forgása alatt. Ez az összeg a Phare-se- gélyből, az agrárfejlesztési alapból és a csatlakozásra felkészítő fejlesztési alap­ból tevődik össze. Ezen felül külön keretet képez az az 58 milliárd euró, amely a már belépett új tagok által vehető igénybe (legkorábban 2002-től). Ez az alap 12,4 milliárd eurót irányoz elő agrártámogatásra, és 39,58 milliárdot strukturális és kohéziós tá­mogatások címén, amelyeknek célja azonos a régi EU-tagok által igényel­hető, azonos elnevezésű alapokéval. Egyéb célokra 6 milliárd euró jut hét év alatt a tagjelölteknek. A jelenlegi EU-elnök Németország panasza a túlzottan magas nettó befize­tésről orvoslást nyert, legalábbis rész­ben. Mint Gerhard Schröder kancellár közölte, a hétéves költségvetési idő­szakban a német nettó hozzájárulás ösz- szege évi 700 millió euróval fog mér­séklődni. Ez mintegy egytizede annak, amit még a Kohl-kormány szorgalma­zott hivatali idejének utolsó hónapjai­ban.

Next

/
Thumbnails
Contents