Tolnai Népújság, 1999. február (10. évfolyam, 26-49. szám)
1999-02-06 / 31. szám
J 1999. február 6. El lehet-e mozdítani ^ IfÁiilIf mIQ Szekszárdi beszélgetés \ \ 2| öaiaKal fAndrásfalvyBertalannal \ ■ JW; J . S* A víz és az ártér a magyar ember életében címmel tar tett előadást nemrég Szekszárdim Andrasfalvy Bertalan, a pécsi Janus Pannonius Tudományegyetem professzora. A megyei múzeum zsúfolásig megtelt nagy könyvtártermében rendkívül érdekes megállapítások hangzottak el. Az előadás után kértünk interjút Andrásfalvy Bertalantól. — Sokunkban él a sötét középkorról és a fényesebb, felvilá- gosodottabb újkorról alkotott kép. Most, a számunkra többé kevésbé ismerős, Dunaföld- vártól Báláig húzódó táj történelmét felidéző előadás után lehet, hogy át kell rajzolnunk, hogy ne mondjam, meg kell fordítanunk ezt a képet?- Mária Terézia koráról, a felvilágosodás időszakáról szóltam. Ha az európai kultúra egészét nézzük - a nemzetek közötti szellemi, tudományos kapcsolatot - akkor ez az időszak nem a felvilágosodás, hanem a besötétedés kora. Ekkor alakulnak ki az egymással élethalál harcra kész nemzetállamok. Egy európai egység után! A francia forradalom eszméi távolról nagyon szépek, de a francia nemzetállam az etnikai tisztogatás egyik első stációja. Ők nem ismernek mást, csak francia állampolgárt. Pedig ma is ott van öt millió breton, a korzikai- ak, a baszkok, az elzásziak és a többiek. Még annyi joguk sincs, mint például a honfoglalás idején a Kárpát medencében élő nem magyar ajkúaknak. Az első esztergomi katolikus zsinat 1096-ban kimondja, megerősíti azt a gyakorlatot, hogy a liturgia nyelve a latin, de a templomban olyan nyelven kell prédikálni, felolvasni az Igét, a főbb imádságokat mondani, amilyen nyelven a templomban lévők értenek. Hol van ettől a modem Európa? A kollektív jogok tekintetében még napjainkban sem jutottunk el eddig. A „középkori” tendenciát szakítja meg Mária Terézia, majd később II. József, utóbbi a német nyelvet erőltető rendeletéivel. Én a felvilágosodás korát Európa besöté- tedésének tartom, szellemi téren is.- Visszatérve Tolna megyéhez, annak keleti feléhez, a Duna mellékéhez: az Ön előadása alapján egy szép, ligetes, folyók, csatornák szabdalta középkori táj képe rajzolódik ki előttünk. Ez a vidék nem csak a szemet gyönyörködtette, hanem bőségesen biztosította az itt élők megélhetését is. Végig a Duna mentén Európában szokatlan sűrűségben emelkedtek például az apátságok: Dunaföldiúron, Madocsán, Szek- szárdon, Bálaszéken, Bálán, hogy a virágzó városokat, falvakat most fel se soroljuk. Aztán a következő évszázadokban - nem a török hódoltságban, hanem az azt követő időkben - az ember, vagy inkább az akkori hatalom a korábbi tapasztalatokat félrelökve, oktalan módon avatkozott be a természet dolgaiba. Mint az imént hallhattuk, töltéseket építettek, a Duna addig inkább jótékony, mintsem károkat okozó kiáradását a fokok feltöltésével akadályozták meg. Jöttek a pusztító árvizek, a táj egy része elmocsarasodott. Végül a töltések ugyan addig magasodtak, hogy nem csap át a koronájukon a víz, de tudjuk, hogy a védett oldalon, például a Sárközben, hol csontszáraz, hol belvizes, műtrágyától lúgozott, vegyszerektől fertőzött szántókat, a valamikori hajózható folyók el- keskenyiilt medrében legfeljebb szennyvízcsatornákat találunk. Az ártéri gazdálkodás ezerféle hasznot hozott, emberi léptékű volt, az ember természetéhez igazodott. Most, ebben az össze- kuszálódott világban hol óriás- traktorok nyomorítják a földet, hol két lóval szánt a paraszt. A földet művelők mindenképpen az extenzív gabonatermesztésre és állattenyésztésre teszik fel minden lapjukat.- Ha mi a húst, a gabonát és a tejet azzal a technikával, módszerekkel termeljük, mint a nyugat-európaiak, akkor rosz- szul járunk. Egyrészt ezt ők jobban tudják, másrészt erre ők sem találnak vevőt, mert azok, akiknek leginkább szükségük lenne élelmiszerre, még nem tudják megvásárolni. Eleink nem csak gabonát termeltek, és nem abból voltak gazdagok. Manapság sokat hallunk az ideális birtoknagyságról, arról a bizonyos 50-60 hektárról. Lehet, hogy ez az ideális, ha úgy gondolkodunk, hogy traktorral sok gabonát, meg húst, tejet termeljünk. De akkor nem vagyunk versenyképesek. Ha a holland tehenet kikötik, az január 1-től december 31-ig ott legelhet, szinte takarmány se kell neki, mert ott a fű úgy nő, mint ha húznák. Nálunk? Júniusban kiégnek a legelők. Nekünk meg kell találnunk a saját lehetőségeinket, mint ahogy a középkorban megtaláltuk. És nem csak a közvetlen anyagi haszon miatt. Itt a nagy középkori járványok, jórészt a sokoldalú táplálkozásnak köszönhetően kisebb pusztítással jártak, mint másutt. Mária Teréziáig úgy ették az emberek a gyümölcsöt, mint mi most a krumplit meg a kenyeret. A magyar gyümölcsre, zöldségre, vetőmagra ma se nagyon van kvóta, korlátozás nélkül eladható külföldön. És ehhez nem feltétlenül kell 50- 60 hektár, elég hozzá egy-kettő is. Nekünk azt kell megtalálnunk, ami csak nálunk terem igazán, amit csak mi tudunk másoknál jobb minőségben megtermelni. Az aszalt gyümölcs kilójáért ma is másfél dollárt adnak. Nálunk meg a hullott szilva elrohad a fa alatt. Lehet, hogy a holland paradicsom kétszer, háromszor akkora, mint ami nálunk terem. De tessék előbb beleharapni, azután véleményt mondani! És itt érzem a történelem meg a néprajz jelentőségét: megmutatja, hogy mi az, ami évszázadokon keresztül csak itt volt, jó és hasznos volt, amire a külföld is felfigyelt, amit mások is értékeltek.- Az előadásban elhangzott a Duna menti táj helyreállításának lehetősége. Egyáltalán: van ennek realitása? Az évszázadok alatt felépített gátat, töltést akár jelképesen, akár a szó konkrét értelmében el lehet mozdítani?- Köztudott, hogy a belvizek évről-évre milyen nagy kárt okoznak. A szivattyúzásra, mentesítésre hatalmas összegeket kell fordítanunk. Ezeket a területeket valamikor nem művelték, hanem időlegesen elárasztották. Ott voltak a halastavak, rétek, kaszálók, gyümölcsöskertek, de akár a nádasok is - nem kevés haszonnal jártak. Azt hiszem, merész lépésekre van szükség, olyanokra, amelyek ugyan szemben állnak a kétszáz éve kialakult modellekkel, de egyáltalán nem mondanak ellent a még korábbi, nagyon sokáig, nagyon jól működő gyakorlatnak. Gyuricza Mihály 7. Oldal | Kocsis György, Kölesd polgármestere történelmi jelentőségűnek minősítette a január 28-án megalakult Kölesdi Közéleti Egyesület (KKE) létrejöttét. Az alapító tagok sokféle szakmai és kulturális indíttatása és munkája garancia arra, hogy eredményes közösségi munka folyjon. A KKE létrejöttének hátterében két fontos momentum húzódott meg. Az egyik tényező a település költségvetési helyzete volt. Az egyre csökkenő pénzügyi forrásokból egyre nehezebb működtetni az önkormányzat intézményeit. Ráadásul a települést egyre jobban szorítja a szociálisan rászorulók jogos igénye is. A művelődési ház működtetésére is egyre kevesebb pénz jut. Ezért is kellett egy olyan szervezet, amely más forrásokkal kiegészítve működtetni tudja a művelődést szolgáló tradicionális „kismegyeházát”. A másik tényező az a felismerés, hogy a pályázati pénzek megszerzésének nagyobb részét civü szerveződések részére teszik lehetővé. Ma is működik Kölesden népdalkor, honismereti kör, kertbarát kör, helyi televíziós műsorkészítés, stb. Ezek a szerveződések regisztráció hiányában csak szerény mértékben tudták kihasználni a pályázati lehetőségeket. A KKE- en keresztül mint bejegyzett egyesület már jobb eséllyel pályázhatnak. Az egyesületi formát Varga Sándor alpolgármester, a szervezők egyike javasolta, és végül is 34 alapító tag és a szintén alapító hat jogi személy egyhangúlag elfogadta. A KKÉ elnökévé Varga Sándort, a felügyelő-bizottság élére Bíró Jánosnét választották. Tartalmi kérdéseket illetően Steitz János elnökségi tag arról beszélt, hogy a már működő körök mellé olyan új lehetőségeket kell teremteni, ami a fiatalokat is megmozgatja. Hangsúlyozottan szólt arról is, hogy Kölesd imázsának kialakításához a bor, a borvidék és a borút adta lehetőségeket is ki kell használni. Varga András Chipre vett filmek Videofelvevő nélkül sem veszhet el a kedvenc tévéműsor: a kaliforniai Palo Altoban működő Replay Networks Inc. amerikai cég ugyanis elkészítette a ReplayTV-t. A készülék valójában televízió-műsorok felvételére és lejátszására szolgáló személyi számítógép. Nagy előnye, hogy sokkal egyszerűbben és gyorsabban működik, mint a hagyományos, szalagos kép- és hangrögzítő, ráadásul akár 20 órányi műsor is tárolható rajta. Egyszerre képes az éppen pergő műsort rögzíteni és a memóriájában tároltat a tévé képernyőjén megjeleníteni. A ReplayTV (újrajátszó) lelke a nagy teljesítményű mikroprocesszor, amely digitalizálja a televíziós jeleket, majd sűrítve rögzíti a számítógépekben használatos mágneses merevlemezre. E technikának köszönhetően egyidejűleg felvehető és lejátszható (írható és olvasható) az antennán, kábelen érkező program. Nem kell tehát megvárni, mint a hagyományos videorekorderek esetében, a műsor végét, közben is megtekinthetők az elszalasztott vagy érdekes jelenetek. Az újdonság egyelőre nem lesz olcsó, bár előfordulhat, hogy némileg csökken majd az ára. Kivitel és tárolóképesség függvényében 500-1000 dollárért (kb. 108-216 ezer Ft) adják majd, és már most tudható, hogy nagy keletje lesz. Az újrajátszó tévé beépített modemjének (jelátalakítójának) köszönhetően arra is alkalmas, hogy pl. éjszakánként, telefonvonalon át „útra keljen”, és a műsorbankokból letöltse a ReplayTV gazdái által kedvelt programok sugárzási időpontját, információkat szerezzen be a filmek tartalmáról. Megtanítható arra is, hogy például csak a Chaplin- meg a Felüni-filmekre, vagy a magyar filmvígjátékokra vadásszék, sőt önműködően föl is vegye őket. Több, mint négy százalékkal nőtt a bűncselekmények száma tavaly a francia fővárosban, és különösen a Labdarúgó Világbajnokság idején élénkült meg a bűnözés - jelentette be a párizsi rendőrség. Az erőszakos bűncselekmények száma ugyanakkor számottevően csökkent. A „kategórián” belül 18 százalékkal kevesebb fegyveres rablást követek el tavaly, mint 1997-ben. Az emberölések száma 112 volt. Párizsban tavaly összesen 284.663 bejelentett bűneset történt, 12.518-cal több, mint 1997- ben. A növekedés fele a zsebtolvajok számlájára írható. A kizsebelések 40 százaléka a metrón vagy a peremkerületek és a városközpont között közlekedő vasúti szerelvényeken történt. ^^^tljesen új szakképzési for- ma kezdődik 2000-ben. Babai Zoltán, a szekszárdi Ady Endre Szakképző Iskola igazgatója ismertette ezzel kapcsolatban javaslatait, gondolatait lapunkban, Racionálisabb iskolaszerkezetet címmel. Ehhez szól hozzá Horváthné Kiss Ida, a palánki Csapó Dániel Mező- gazdasági Szakközépiskola igazgatója. — A 9-10. évfolyamokat lehetőleg a lakóhelyükön, vagy ahhoz közel végezzék a tanulók - írta Babai Zoltán. — Ha azt nézem, hogy egy 9. évfolyamos gyerek még csak 14 éves, akkor a bejárással szemben támogatom a gondolatot. Csakhogy, lehetnek kis iskolák, ahol a szakos ellátottság nem megfelelő. Ez esetben a gyerek érdekében jobb megoldást is lehet találni. Ellenérv az is, hogy a középiskolában ízelítőt is kap a diák az iskoGondolatok a 2000-ben induló pj szakképzésről Diák, szülő, piac- avagy ki döntsön? la nyújtotta szakmai profilból. Szerintem a szülőnek és diáknak kell eldönteni, hogy a gyerek érdekét mi szolgálja jobban.- Az érettségi utáni technikus képzést illeszteni kellene a szakmunkás- képzéshez. — Ezzel egyet értek: ha egy középiskolában adott a szakirányú technikus képzés, akkor ugyanott legyen szakmunkásképzés is. Ez azért is jó, mert ha megvannak a személyi, tárgyi feltételek, akkor ezt ki kell használni, nem pedig máshol is megteremteni. Nekünk is vannak sütőipari termékgyártó tanulóink, a sütő és cukrász technikusok mellett. Éppen most nyertünk pályázatot, hogy száraztészta készítő és pék szakmunkásokat is képezhessünk, de mezőgazdasági területen nem tudjuk lefedni a szakmák teljes körét, legfeljebb egy- egy szakmunkás osztályt indítunk. Azzal viszont egyetértek, hogy ne minden iskola oktasson minden szakmát. A megyében lévő két mezőgazdasági iskola között nincs szakmai átfedés, a lehetőség adott arra, hogy a szakmai képzés egészét átfogjuk. A kis létszámú osztályokkal kapcsolatban nincsenek tapasztalataink. Nálunk évente egy-egy olyan osztály van, ahol fele az egyik, a másik fele pedig a másik szakmát tanulja, de ebben a szakirányban más iskola nem képez tanulókat. A létszámot a cégek igényei határozzák meg. Ha a többszörösét képeznénk, nem tudnának elhelyezkedni a fiatalok. A fenntartóknak és az iskoláknak abban kellene rugalmasabbnak lenni, hogy ha valahol van egy szakma oktatásához megfelelő személyi, tárgyi kapacitás, akkor lehetőség legyen több osztályt indítani, és ezzel nem akarom megkérdőjelezni, az iskolán kívüli oktatási formákat. — Az egyeztetés milyen formáját lehet elképzelni? — Ha a piac az iskolákban megjelent, nehezen tudom elképzelni a kézi-vezérlést, de egyes szakmákban vállalni tudnánk a megyei beiskolázást. Kölesdi » 1 Közéleti megalakulás EaveSÜ1 et háttere (
