Tolnai Népújság, 1999. február (10. évfolyam, 26-49. szám)

1999-02-06 / 31. szám

Hétvégi Magazin Nyolcadik oldal Nemcsak a Katolikus Egy­ház, de minden keresztény fele­kezet számára igen nagy kincs a Biblia. Isten szava összeköt ben­nünket, és egy irányba vonz minket. Mégis, az ószövetségi Szentírás a legtöbb katolikus hí­vő számára feltáratlan kincs, csak a képes Biblia történetei ré­vén ismerős. Fedezzünk fel együtt valamit ebből a csodála­tos értékből! Egy igen rövid könyvre gon­dolok: Jónás próféta könyvére, amely alapvetően különbözik a többi prófétai könyvtől. Azok megtörtént eseményeken ala­pulnak, szereplői valóban élt emberek. Ez a könyv azonban egy kis tanmese, mint Jézus példabeszédei: ő is olyan törté­neteket mondott el, amelyek a va­lóságban nem történtek meg, és ezekből valamilyen tanulságot vont le. A könyv főszereplője egy furcsa ember, egy enge­detlen próféta. A küldetése is szokatlan: egy pogány néphez kell elmennie, hogy nekik hir­desse Isten ítéletét: még negy­ven nap, és Ninive elpusztul. Jónás nem kívánja a háta köze­pére sem ezt a feladatot. Mene­külni próbál Isten elől, ezért ha­jóra száll, de nagy vihar támad. A tengerészek bedobják a ten­gerbe, és elnyeli egy cethal. De az Úr a cethal gyomrában is utoléri, és újra figyelmezteti fel­1999. február 6. adatára: a pogá- nyokhoz kell el­vinnie Isten üze­netét. A cethal aztán partra veti a nyakas prófé­tát, aki végül el­jut a pogány Ninivébe. Prédi­kál az emberek­nek, hirdeti a bűn­bánatot - és azok meg­térnek! Erre Isten megke­gyelmez a megtérő bűnösök­nek, és nem pusztítja el a vá­rost. A próféta azonban vég­képp felháborodik: hogy az ő szavai ne váljanak valóra!? Ő ítéletet hirdetett, s lám Isten mégsem ítélte el a pogányokat! Ez a kis tanmese nem Isten­ről szól, hanem Izrael népéről. A szerző bemutatja, hogy ez a nép állandóan szembeszegült Isten szavának, lázadozott elle­ne, olyannyira, hogy még a po­gányok is előbb hallgatnak rá, mint ő. Izrael népének korlátolt­ságát, kicsinyességét művészi­en ábrázolja az engedetlen pró­féta személye által. A történet kiszínezése, túlzásai mind en­nek érzékeltetését szolgálják. Mit mond nekem ez a könyv? Nekem is szembe kell néznem Istennel és önma­gámmal. Isten elől nem mene­külhetek el. Fájdalmas dolog az embernek ráébrednie saját bűnösségére, kicsinységére, de Isten mégis meg akarja ezt mutatni - a mi érdekünkben. Ha sosem néznénk szembe magunkkal, nem is fejlőd­nénk, nem jutnánk előbbre lelkileg. Bizonyára én is elíté­lek másokat. Jobbnak gondo­lom magamat sokaknál, mint Jónás tette. De Isten néha ne­kem is megmutatja, hogy azok az emberek, akiket én le­nézek, talán jobbak nálam, és valójában nem is bennük van a hiba, hanem bennem. Én is megpróbálhatok elme­nekülni, hogy ne kelljen szem­benéznem önmagámmal. De Is­ten adni fog olyan helyzeteket életemben, amikor ezt nem tu­dom elkerülni. És minél tovább menekülök, annál nehezebb lesz ez a szembesülés. Jobb, ha önszántamból, még idejekorán leszállók a magas lóról, és nem értékelem magamat túl. Min­denkiben vannak hibák, még bennem is, akármilyen hihetet­len. A legtöbb ember nem mer szembenézni önmagával. In­kább egész nap dolgozik, újsá­got olvas, tévét néz - csak ne le­gyen csendben, mert akkor ön­magával foglalkozna. A hívő embernek el kell jutnia odáig, hogy ne meneküljön saját maga és Isten elől. Az önmagámmal való szem­besülésben nagyon fájdalmas felismeréseket tehetek. De Isten szeretete megőriz engem a két­ségbeeséstől; ha Isten szeret és elfogad engem, én is elfogadha­tom magamat. Persze, azt nem mondha­tom: jó ez így, rendben van. Küzdenem kell az ellen, amit Is­ten megmutatott nekem, mint bennem rejlő tökéletlenséget. De nem remegve, állandó ki­sebbségi érzéssel küszködve, hanem bízva Isten segítő ke­gyelmében és megbocsátó sze- retetében. Ez a lelkűiét helyes öntudatot ad nekem, megőriz az önteltségtől és mások lenézé­sétől. De egyszersmind jobbá is tesz: amit ugyanis az ember meglát magában, az már nem uralkodik rajta. Kívánom a Ked­ves Olvasónak, hogy ezen a küzdelmes úton járva megtalál­ja boldogságát. Tamás Roland káplán Légiháború Tolna megye felett Az elsők: eltévedt repülők Tolna megyében 1941 és 1945 között mintegy 60 re­pülőgép zuhant le, avagy semmisült meg légitáma­dások következtében a tá­bori repülőtereken. Szom­batonként megjelenő soro­zatunkban néhány jelentő­sebb összecsapás, repülő­gép lelövés vagy elfogás történetét idézzük fel. Az első idegen felségjelű re­pülőgépek megyénkben 1941. április 11-én értek földet Kölesd községtől északra, a Hangos és Borjádpuszta kö­zötti területen. A két jugoszláv repülőgép eltévedt, elfogyott az üzemanyaguk és le kellett szállniuk. Mindkét gép kétfe­delű, vászonborítású, öreg, francia gyártmány volt. Az uta­saik, két tiszt - egy főhadnagy és egy hadnagy -, valamint egy őrmester és egy szerelő, hor- vát nemzetiségűek voltak. A kölesdi leventeoktató két levente kíséretében azonnal őrizetbe vette őket. Hidasy Im­re gyönki főszolgabíró folytat­ta le a kihallgatást. Az egyik repülős, aki tudott magyarul, elmondta, hogy a kapott pa­rancs szerint Bosna-Brod re­pülőteréről a boszniai Trav­nikba kellett volna eljutniuk, de eltévedtek. Bár ez a jegyzőkönyv a töb­bi főszolgabírói irattal együtt elveszett, valószínű, hogy a négy horvát nemzetiségűkato- na az Ante Pavelic által egy nappal előbb kikiáltott Függet­len Horvát Államba igyekezett. Mivel a horvát állam Magyar- ország szövetségese lett, nagy a valószínűsége annak, hogy a repülősök hamarosan hazake­rültek. A két gépet egyébként szétszerelték, s egy meg nem nevezett magyar repülőtérre szállították. Tálosi Zoltán Tigrismosoly - német nyelven László Lajos a hatvanas évek közepe óta foglalko­zik a hazai német kisebb­ség háború utáni - gyakran drámai - sorsával. A bölcsészdoktori diplo­mával rendelkező író, aki egyúttal a Magyar Rádió pécsi stúdiójá­nak szerkesztője, nem véletlenül érdeklődik a téma iránt: ősei révén maga is német származá­sú, szülővárosában, gyer­mek- és ifjúkora színterén - a harmincas- negyvenes évek Szekszárdján - ugyancsak nem volt idegen tőle a német szó és kör­nyezet. — Tanúja voltam a kitelepí­téseknek, később pedig olyan családba kerültem, melynek tagjai közül többen a jugoszlá­viai Hungertod - éhhalál - lá­gerekben vesztették életüket közvetlenül '45 után - vall ar­ról a háttérről László Lajos, mely - kutatásainak eredmé­nyeivel együtt - máig kifogy­hatatlan, jóllehet tragédiákkal terhes élményanyagot biztosít számára. Tolla nyomán a fel­lelt tények, adalékok, a megélt tapasztalatok, a dokumen­tum-értékű visszaemlékezé­sek, elbeszélések szépirodal­mi alkotásokban öltöttek tes­tet. A sort - ebben a témakör­ben - a Halálpolka nyitotta meg, majd ezt követte a Kö­nyörgés a holtakért. A trilógiát a Tigrismosoly zárta. Vala­mennyi kötet megjelent német nyelven is, igaz, nem tükörfor­dítás címmel. (Im Bergwerk spielt niemand balalaika, Ich komme aus Todeslager, „Und führe uns nicht in Versuchung . . .”) Ez utóbbi éppen a na­pokban hagyta el a nyomdát, s jelent meg a hazai könyves­boltokban. — A németek nem szeretik a rövid címeket, ezért lett a Tigrismosoly-ból ”Und führte uns nicht is Ver­suchung ...” - magyarul: Ne vígy minket a kísértés­be. A kötet az elhurcolá­sok, kitelepítések, halál­táborok utáni újrakezdés, illet­ve a megbékélés krónikája: hitvallás amellett, hogy a Kár­pát-medence népei, köztük a magyarok, horvátok, szerbek, németek egy családot alkot­nak. László Lajos - aki egyéb­ként 21 művel gyarapította a magyar irodalmat - fiatalkora színhelyét, azaz Szekszárdot, s a vidék németajkú települé­seit is beleszövi most megje­lent könyvébe. A tervek sze­rint egyébként német nyelven megjelent köteteivel az őszi frankfurti könyvvásár látoga­tói is megismerkedhetnek.-szá­A szekszárdi születésű, Pécsen élő László Lajos legújabb könyve A félelem megöli a lelket Géppisztollyal gyilkolják egymást a gengszterek. A Tolnai Népújság Vasárnap Reggel összeállítást közöl a hazai szervezett bűnözésről. A holnapi lapszámban foglal­kozunk azzal, hogy a közel­múltban - a hazai sajtóban megjelent cikkek szerint - el­tűnt néhány keresztapának nevezett személyiség, mint például P. Tamás egykori bokszoló, Sz. Bulcsú, vagy az alvilág bankárának is titulált L. András, alias Kis Bandi. El­lenük elfogatóparancsot ad­tak ki, de egyes vélemények szerint Bulcsú és Kis Bandi már nem él. Ki fia a maffia? - kérdezi az írás címe. A bandaháború az ártat­lan polgárokat is megretten­ti. Nem tudni, mikor téved el egy golyó, hisz a leszámo­lások sokszor fényes nappal és forgalmas helyen történ­nek. A félelem megöli a lel­ket - ez már egy másik írás címe, amelyben arról olvas­hatnak, hogy Tolna megyé­ben tíz és húsz között van évente az úgynevezett élet­ellenes bűncselekmények száma. „Manapság a szab­vány történet a munkanél­küliséggel kezdődik, az al­kalmi italozással folytató­dik, s innen nincs megál­lás a rendszeres ivásig, az agresszív magatartásig. Mivel rendszerint az asz- szony van kéznél, ő lesz az áldozat.” A négy, taglalásra kerülő családi dráma közül azonban háromban fordult a kocka: az asszony támadt - vélhetően védekezésül - a férjére. Dávid megszelídítette a bikákat - olvashatják a hol­napi lapban. Az írás termé­szetesen Dávid Kornélról szól, aki a Chicago Bullsban folytathatja pályafutását. Pokolhoz vezető utca­név? - kérdezi Paksi kollé­gánk írásának címe annak kapcsán, hogy az atomváros képviselő-testületének egy tagja „kommunista újságíró­nak és terror legénynek” aposztrofálta Ságvári End­rét. Mit mond erről a törté­nész? Megtudhatják a Tol­nai Népújság Vasárnap Reggelből. Füllenteni emberi dolog Megfejtésként beküldendő a vicc poénja a Tolnai Népújság szerkesztőségének címére 7100. Szekszárd, Liszt Ferenc tér 3. Pf: 71. A borítékra, levelezőlapra, kétjük írják rá: Re­jtvény! Beküldési határidő: február 19. A január 23-i rejtvény helyes megfejtése a következő: „Nem olyan sok az a tizenöt év, két hét már el is telt belőle". A helyes megfejtést beküldők közül könyvet nyertek: Domokos Jánosné 7100. Szekszárd, Kossuth Lajos utca 55., Nagy Csilla 7161. Cikó, Petőfi Sándor u. 35., Szendy Lászlóné 7044. Mórágy, Táncsics Mihály u. IS., Véner Ferenc 7135. Dunaszentgyörgy, Csapó Vilmos u. 17., Vál Erzsébet 7186. Aparhant, Rózsadomb 16. nr POÉNJA, 2. RÉSZ MEG­GYÓGYÍT^ GVEREK IDOMÉ HO -> ... LISA: HÍRES FEST­MÉNY \T ELŐTAG­KÉNT: NAGLY— AUTÓ­AUTO­NÓM TE- RÜ.LET A FÉRFI SORSA ... OROSZ NYARA­LÓ ______ C SEPPKŐ­BARLANG JÁRÓL ISMERT rEL>sÉG KIEJ­TETT BETŰ BÜNTE­TÉST SZAB KORAI ÉLŐ­LÉNY !ANGOL ÍTTRI- UM. K ÉN, TRÍCI — UM FOCISTA ÖLTÖ­ZÉKE KELETI TÁBLA­JÁTÉK OTT JÓL ALKAL­MAZ­HATÓ A POÉN 1 RÉSZE A TISZA MELLÉK FOLYÓJA, t> FOLD­L'AH ALL BECÉ- Zf TT SZITA­SZÖVET HEYER­DAHL HAJÓJA, OLASZ FOCI — LLiZŰ. FIZIMIS— KA, NVL­NEVES SZÍNÉSZ­NŐ VOLT MAGZAT. CSÍRA INTEZŐ- BIZOTT— SÁG, R. IPSO díszes" KEK FOLYA­PÉK RÖVID SZOK­NYA MARÓ ANYAG BORÁ­SZATI ESZKÖZ AMPER 17"“ KUBAI POLIT. (FIOELI o NEM ENGED RÖNT­GEN NŐI ÉNEK­HANG NEON. —IÍCI- UM _ POSTÁS- BAN VAN V RAVA­SZUL BONYO­LULT K v i (

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents