Tolnai Népújság, 1999. február (10. évfolyam, 26-49. szám)

1999-02-05 / 30. szám

1999. február 5., péntek Megyei Körkép 3. oldal Otthon a hármasikrek Nagy Eszter, Dóra és Marcell már több mint három hete él­vezik a paksi otthon melegét. A hármasikrek szépen fej­lődnek, Marci a héten orto­pédiai vizsgálaton, járt”, a le­let hál’ Istennek negatív. Mint emlékeznek, a három csöppség november végén szü­letett a pécsi klinikán. Csaknem két hónap után jöhettek haza, édesanyjukkal, Mártával együtt. Alaposan megnőttek, mióta utoljára találkoztunk ve­lük. A két leány jóval három kiló felett, a fiúcska, Marci is közel ehhez. Egyelőre még a Tolnai úti kis lakásban él az öt főre növe­kedett család. Valószínűleg nem sokáig, hiszen a közel­múltban beszélgettek a város polgármesterével, Bor Imrével, aki újfent ígéretet tett, az ön- kormányzat segítséget nyújt egy nagyobb, a hármasikreknek teljes kényelmet nyújtó új ott­honhoz. Pécsre is vissza kell járni időnként, különféle vizsgála­tokra. A héten újra Pécsett jár­tak, a klinika szemészetén, minden rendben. Szóval a paksi hármasikrek, köszönik szépen, jól vannak. -rákosi­Lápafon ülésezett a dombóvári térség társulása Egyeztetés a pályázatokról A Dombóvár Városi és Vá­roskörnyéki Önkormányza­tok Területfejlesztési Társu­lása tegnap a lápafői kultúr- házban ülésezett. A vendéglátó község polgár- mesterének, Németh Csabának a köszöntőjét követően a ti­zenöt település önkormányzatát tömörítő szervezet idei költ­ségvetésének tervezetét ismer­tette Tóth Imre, a társulás el­nöke. A résztvevők elfogadták azt a javaslatot, hogy vala­mennyi település képviselőtes­tülete lakosonként 270 forinttal járuljon hozzá a társulás mű­ködtetéséhez. Az állami juttatá­sokkal együtt huszonhárom és fél millió forintból gazdálkodó szervezet legfontosabb felada­tai 1999-ben is a következők lesznek: a térség orvosi ügyele­tének és Tourinform Irodájának a működtetése, valamint a kis­régió nevelési tanácsadójának és az ifjúsági referens munka- feltételeinek biztosítása. Persze a közös problémák kezelése és a különböző pályázatok sikeré­nek elsősegítése is a munka- szervezet fontos tevékenysége lesz. Szabó Loránd, a társulás ügyvezetője a megyei terület- fejlesztési pályázatok legfonto­sabb tudnivalóit ismertette. Va­lamennyi érdekelt település képviselője támogatta, hogy a kisrégió kiemelt feladatként kezelje a térség vidékfejlesztési programjának elkészítését és beindítását. Az ülés zárórészé­ben a polgármesterek elmond­ták, hogy melyik település mi­lyen célokra kíván támogatást szerezni. Az önkormányzatok intézményeik felújítását, kor­szerűsítését pályázatokból sze­retnék megoldani. Ezen felül Dalmand, Jágónak, Csikóstőt- tős és Nak a felszíni vízelveze­téshez, Kocsola és Kurd az út­építéshez, Szakcs és Attala a gazdaközpont kialakításához, Gyulaj a vezetékes földgáz­programhoz, Kaposszekcső a szennyvíz-hálózathoz valamint Dombóvár a kórházi liftek fel­újításához remél területfejlesz­tési pénzt. -glaub­XX.. Országos Műemlékvédelmi Konferencia A helyszín: Szekszárd Június 20-ától, négy napon keresztül Szekszárdon rende­zik meg a XX. Országos Mű­emlékvédelmi Konferenciát, tudtuk meg tegnap azon a ta­nácskozáson, ahol a rendezők egyeztették a programot. Az Országos Műemlékvé­delmi Hivatal, az ICOMOS (a nemzetközi műemlékvédelmi szervezet magyar tagozata), a Tolna megyei és a szekszárdi önkormányzat közös egyezte­tésével készült el a program. A szervezők 250-300 érdek­lődőre, szakemberre, turistára számítanak. A szakmai előadásokon kí­vül három útvonal programját is meghatározták, így Szek- szárdról kiindulva a megye műemlékeit, nevezetességeit is megismerhetik a látogatók, tájékoztatta lapunkat Vancsó István, a megyei önkormány­zat munkatársa. A három útvonal a követ­kező: Tolna megye északi ré­szében lévő kastélyok, vár­romok, régi épületek, Simon- tornya, Ozora környéke. A második útvonalon a Sárközt, a Völgységet járják majd be a konferencia résztvevői. A harmadik útvonal pedig a Hegyhát és a Kapos folyó vi­déke lesz. Képviselő-testületi ülés az atomvárosban Paksi jelent és múltat kutatók Egy pályázat és egy közvélemény-kutatás körüli kifogások adták meg a paksi képviselő-testület szerda esti ülésének alaphangját, amelynek a végén még az is kiderült, hogy Ság- vári Endre kommunista újságíró és terrorlegény volt, aki nem érdemli meg, hogy nevét utca viselje a városban. Az előző ülésen dr. Bencsik Lajos képviselő interpellált Bor Imre polgármester felé, a takarékossági ötletpályázat kiírásának jogszerűségét vi­tatva. Választ most kapott, miszerint az előző ciklusban az általa vezetett gazdasági bizottság határozatát hajtotta végre két év után az új pol­gármester. „Bencsik úr he­lyében én büszke lennék erre” - mondta Bor Imre. A képviselő nem fogadta el a választ, mondván, a pályázat meghirdetésében kiíróként az önkormányzat szerepel, nem a polgármester, kérdése arra vonatkozott, mikor döntött erről a testület. A képviselők a polgármesteri választ fo­gadták el. Faller Dezső a na­pokban folyó közvélemény­kutatás körülményeit kifogá­solta interpellációjában. Mint ismert, az önkormányzat te­vékenységét megítélő, a vá­ros középtávú céljait feltáró felmérés megbízását a Jelen­kutató Intézet kapta. Miért nem írt ki pályázatot a testü­let - kérdezte, mi az össze­függés a polgármester és a Je­lenkutató igazgatójának, dr. Kiss Józsefnek évtizedes személyes kapcsolata és a megbízás között - szólt a má­sodik kérdés, amelyet egy költői követett, ismeri-e a polgármester a szólást: vizet prédikál, de bort iszik. „Pol­gármester úr eldöntötte ki vé­gezze a felmérést, összeállí­totta kérdéseket, ezek után meg is válaszolhatta volna azokat!” Bor Imre írásos vá­laszt ígért - 15 napon belül. Az utóbbi hetek nagy port felvert ügye, az építménya­dók mértékének meghatáro­zása került napirendre ezek után. A gazdasági bizottság a vállalkozások által foglalkoz­tatottak létszáma szerinti sá­vos kedvezményeket javasolt - mint arról már korábban ír­tunk. Az előterjesztő, dr. Bla- zsek Balázs jegyző ezt elfo­gadásra javasolta. Több mint egy órán át tartó vita, ellen­zéki módosító indítványok leszavazása után elfogadta a testület a kedvezmények mér­tékét, miszerint tíz alkalma­zottig 150 forint, 11 és 500 között 300 forint, e felett 900 forint lesz négyzetméteren­ként az építményadó. Rövid napirendek jöttek, a szociális és gyermekjóléti el­látásról, a lakásépítés és -vá­sárlás támogatásáról, majd a város költségvetésének első fordulóban történő tárgyalása következett, hosszasan. Bor Imre felvezetőjében azt kérte, javaslatokkal, ötletekkel se­gítsék a képviselők a hónap végén sorra kerülő végleges döntést. A vita középpontjában a pedagógusok, más közalkal­mazottak béremelése állt, majd jöttek az egyes válasz­tókörzetekre vonatkozó fel­újítási, fejlesztési elképzelé­sek. A politika természetesen nem maradt ki, Faller Dezső egy lakókörzetére vonatkozó felvetése után Bor Imre fel­hívta a képviselő figyelmét, hogy az előző ciklussal ellen­tétben nem választókerület­ből, hanem listáról került a testületbe. Ügyrendi észrevé­telek követték a polgármester intelmét, amelyek szerint minden képviselőnek joga és kötelessége lakossági érde­kekről szólni. Hajdú János kihasználva az alkalmat húsz másodpercben - a helyi televízió élőben közvetítette az ülést - üzente választókörzetének: nem fe­ledkezett meg róluk. A testü­let végül második fordulós tárgyalásra alkalmasnak ítélte a költségvetés tervezetét. Vállalkozói ötletet hozott a képviselők elé Faller Dezső: a DC Gépszer Kft. ügyvezetője, dr. HUse István kezdeménye­zését, miszerint a város eliga­zító és utcanév, házszámtáb­láit cseréljék ki a XXI. század követelményeinek, a város rangjának megfelelőre. Ehhez a kezdeményező és más vál­lalkozók pénzt ajánlottak fel, az önkormányzattól csupán erkölcsi segítséget várnak. Jó­kora vita kerekedett az ötlet­ből, Hajba Antal képviselő egy huszárvágással egyes ut­canevek megváltoztatását ja­vasolta, mondván szégyen, hogy van Április 4. utca sőt a „kommunista újságíró, terror­legény” Ságvári Endre nevét is viseli utca. Felvetését nem kísérték reagálások, végül a testület két oldalának komp­romisszumait követően eseti bizottság felállításáról döntöt­tek az ötlet részleteinek kidol­gozásáról. Rákosi Gusztáv A Édességek cukorbetegeknek A diabétesz azok közé a betegségek közé tartozik, ahol a pá­cienseknek nagyon fontos az előírt étrend betartása. A cu­korbetegeknek le kell mondaniuk több élelmiszer fogyasztá­sáról, elsősorban a répacukoréról. Márpedig az oly kedvelt édes­ségek alapanyaga a cukor, tehát a diabeteszeseknek végképp le kell mondaniuk az édességről? — Szó sincs erről - tudtuk meg Lafferthon Marianntól, az ÁNTSZ Tolna Megyei Intéze­tének munkatársától — Ám az igaz, hogy nem könnyű finom és egészséges diabetikus süte­ményeket készíteni. Ezért a Tolna Megyei Diabeteses Gyermekek és Fiatalok Egye­sülete vetélkedőt hirdet. A ver­senyen, amit a tervek szerint február 27-én rendeznénk, ott­hon készített diabetikus édes­ségekkel lehet majd részt venni. — Ki vehet részt a verse­nyen? — Bárki részt vehet, bár gondolom, elsősorban azok je­lentkeznek, akiknek családjuk­ban van cukorbeteg, hiszen ők azok, akik a legjobb diabetikus cukrászok, mert évek alatt ki­tapasztalt és gyermekeik által „letesztelt” sütiket tudnak ké­szíteni, mesterséges édesítősze­rek és répacukrot helyettesítő anyagok felhasználásával. — Meddig lehet jelent­kezni? — Február 14-ig várjuk azok jelentkezését, akik részt szeretnének venni a „cukrász­versenyen”. Akik pedig nem kívánnak versenyezni, azok is segíthetnek, mégpedig saját, jól bevált receptjeik átadásá­val. Mind a recepteket, mind a jelentkezést az ÁNTSZ me­gyei intézetéhez címezzék (7100 Szekszárd, Szentgáli Gy. u. 2.), a borítékra írják rá: „Diabetikus édességek”. A re­cepteket szeretnénk később egy kiadványban megjelen­tetni, ezzel is megkönnyítve az étrendváltást azoknak a gyer­mekeknek, illetve felnőttek­nek, akik most lépnek a diabe- teszes élet kezdetben meglehe­tősen göröngyös útjára. vem Hírek Toastmaster-ek az osztrák fővárosból A szekszárdi Toastmasters Club - az angol nyelv tanulásával és a nyilvánosság előtti szerepléssel foglalkozó szerveződés - feb­ruár 6-án, szombaton 17.30 órai kezdettel ünnepli meg az ÁNTSZ nagytermében fennál­lása második évfordulóját. Szeminárium a szociális munkáról Szociális szolgáltatások alter­natívái a kistelepüléseken - ez­zel a címmel rendez két napos szemináriumot az USAID tá­mogatásával a nagyszékelyi Munkábahelyezést Elősegítő Bizottság Nagyszékelyben, február 5-én és 6-án. A szemi­nárium előadói szociális mun­kával foglalkozó civil szerveze­tek és állami intézmények munkatársai lesznek. Alapítvány Diósberényért Százezer forintos alaptőkével kiemelten közhasznú szerve­zetnek minősített alapítványt hozott létre a diósberényi ön- kormányzat Otthonunk Dió- sberény elnevezéssel. A kura­tórium elnöke Farkas Tamás lett. Az alapítvány sokrétű te­vékenységet kíván folytatni: kulturális rendezvények, az önszerveződő sportélet, sportesemények, az egészsé­ges életmódra nevelés támo­gatását, faluszépítést, parkosí­tást, a célok közt van egyebek mellett a kiemelkedő tanul­mányi eredményeket elérő diósberényi diákok ösztön­zése is. Útmutató, sorselemzés Tarot kártyával Herczeg Kata segítségével. 0)06-90-330 513 és mit mondanak a sztárok önmagukról? Exkluzív interjúk! Minden héten új hírek kedvenceikről! 0)06-90-330516 Címünk: Axel Springer-Budapest Kiadói Kft Audiotex 1539 Bp. Pf. 591. Hívás díja: 88 FI +Ataperc Megpályáztatják a beruházás előkészítését Regionális szeméttelep Tolnán? Tolna és a környező települések képviselői támogatják azt az elképzelést, hogy Tolnán egy regionális szeméttelep létesüljön. Az érintett települések vezetői tegnapi tanácskozásukon úgy döntöttek, hogy a projekt előkészítésére pályázatot írnak ki. A tolnai önkormányzat már évek óta foglalkozik egy térségi hulladéklerakó megvalósításá­val, egyrészt, mert a város meg­lévő szeméttelepe nem felel meg a mai követelményeknek, másrészt, mert az önkormány­zat birtokában levő egykori szovjet lőtér területe alkalmas lenne erre a célra. A tolnai polgármester kez­deményezte a régió település­vezetőinél, hogy próbáljanak közösen megállapodást kötni egy olyan céggel, amely előké­szítené a beruházást, azaz elvé­geztetné a szakértői vizsgálato­kat, megszerezné a szükséges engedélyeket, elkészíttetné a tanulmányterveket, megírná a pályázatokat és segítene lob­bizni a szükséges pénz előte­remtéséért. Mindezt sikerdíjért, azaz a megbízott cég saját for­rásból finanszírozná az előké­születeket, és csak akkor jutna pénzhez, ha a beruházás anyagi feltételei adottak. (Egy ilyen társaság neve már felmerült ez ügyben. A százhalombattai In- ter-Duna Rt., amely a környé­ken nem ismeretlen vállalko­zás, vállalná ezt a munkát.) Tegnap, a tolnai városházán Bogyiszló, Dunaszentgyörgy, Fadd, Fácánkert, Gerjen, Sióa- gárd, Szedres, Tengelic és Tolna települések képviselői vettek részt a megbeszélésen. (A hulladéklerakó nagyjából ezen körzet településeinek, va­lamint a paksi atomerőmű „iro­dai” hulladékát fogadná.) A regionális szeméttelep megvalósításával valamennyi résztvevő egyetértett. Az előké­szített megállapodás-tervezetet megtárgyalták, de úgy döntöt­tek, hogy egyelőre nem írják alá a szerződést a százhalom­battai céggel, hanem megpá­lyáztatják a beruházás előkészí­tését. Ä beérkező pályaművek­ről az érintett települések veze­tői döntenek.-es­Nemzetiségi oktatás: alapkérdések A nemzetiségi oktatásban az elmúlt időszakban alapvetően nem csökkent a gondok száma - egyebek mellett ez hangzott el azon az országos tanácskozáson, melynek a közelmúltban a főváros adott otthont. A rendezvényen dr. Drescher J. At­tila, a szekszárdi Illyés Gyula Pedagógiai Főiskola idegen nyelvi tanszékének vezetője is részt vett. — Jóllehet valamennyi érintett régtől szorgalmazza az alapok megerősítésének fon­tosságát, ez még ma sem való­sult meg teljes mértékben - adott tájékoztatást a nemzeti­ségi oktatással foglalkozó ér­tekezletről dr. Drescher J. At­tila. — Azaz sokat kell még tenni annak érdekében, hogy az óvodától kezdve egészen a főiskoláig, egyetemig megva­lósuljon ez a fajta, egymásra építkező, s - Európára te­kintve - a színvonalból nem engedő képzés. — Az alapok megerősítésé­nek elve ugyanakkor feltéte­lezi, hogy egyfajta - például a családból hozott - alap már létezik az iskolakezdő diákok­nál. — Ez a másik nagy gond, amivel őszintén szembe néz­tek a konferencia résztvevői. Egyre inkább érzékelhető, hogy még a nemzetiségi csa­ládokból érkező fiatalok ese­tében is idegennyelv-oktatás- ról kell beszélnünk. Azaz, nem egy esetben már hiá­nyoznak a kellő alapok. — Tolna megyében - nem kis részben nemzetiségi vidék lévén - a fent említett gondok miként jelentkeznek? — Koncentráltan. Főisko­lánk régóta igyekszik elébe menni ezeknek a problémák­nak, nem véletlen, hogy annak idején elindította a német nem­zetiségi óvónő képzést. — Személy szerint mely te­rületeken lát még lehetőséget az előrelépésre? — Kétségkívül a nemzeti­ségi oktatáshoz bizonyos vo­natkozásban kapcsolódó ide­gen nyelvi oktatás terén van­nak még kiaknázatlan lehető­ségeink. Folyamatos gondunk a külkapcsolatok hiánya. Úgy hiszem, hogy a partnerme­gyékkel, településekkel ren­delkező, illetékes önkormány­zatokkal való szorosabb, két­oldalú együttműködés sokat segítene nekünk. -szá­t i *

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents