Tolnai Népújság, 1998. december (9. évfolyam, 281-305. szám)
1998-12-24 / 301. szám
Nem szeret» a kiállítás-megnyitókat, szereti kutatni a rovásírást. Képzőművész, de nem tagja művészcsoportoknak. Szeret belelátni más, furcsa világokba: Bicskei Zsolt Tamásiban élő festőművész. is képzőművész, nem pszi- choterapeuta, „vannak olyan emberek, akik vonzzák a bolondokat és akit vonzanak a bolondok”. Ő valószínűen ilyen, képes belelátni egy másik világba. Ugyanazt ki lehet fejezni csendélettel, tájképpel, én arcokban, emberalakokban beszélek - mondja lebegő- szuggesztív képeiről. A kiállítás- megnyitóknak nem híve. Nem a beszéd a fontos, a tavalyi, a Tamási Galériában rendezett kiállításán az volt a jó, hogy szavak nélkül a legkülönbözőbb típusú emberek „rezonáltak” - egyféleképpen. - tfRégész szerettem volna i lenni, ez nem jött össze, de a vonzalom megmaradt mondja fiatalkori ambíciójá- 1 ról. Később a rovásírás-kutatásra specializálta magát, s e területen olyan mélyen jár, hogy egyszerű halandó nehezen követi a magyar történelem korunknak titkosírással jegyzett kezdeteihez. "-fHogy mennyire nem érti a mai ember a rovásírást, arra épp egy tudományos példát hoz: a Néprajzi Lexikon fordítva közöl egy rovásírásos szöveget.) A Magyarok Világszövetsége Rovásírás Szakosztályának a kettős honfoglalás elméletéről ismert László Gyula profesz- -ágzorral együtt volt alapító i tagja. Talán kevesek tudják, r-hogy a nagyhírű történész szintén képzőművészként indult. Bicskei Zsolt, a rovásírás-kutató azt mondja: neki a titkosírás sem nagy vicc, a megfejtésnek ugyanaz a lényege, mint a rovásírás esetében: bele kell élnie magát az embernek. A rovásírás pedig számára csaknem műalkotás: csoda. Valaki szól hozzá, aki esetleg már ezer éve nincsen. 1991-ben költözött Tamásiba, ahol éppúgy szigetlakónak tartja magát, mint, ha fo- nyódi mandulásában, vagy pesthidegkúti birtokán időzik. Pedig három kiállításon és egy verseskötet illusztrátoraként alaposan megismerhették művészetét a tamásiak. Egészen összetéveszthetetlen látásmódját persze nem örökölte. Az ember majd minden stíluson átesik, míg megtalálja a sajátját - mondja. Az övét komolyan befolyásolta, hogy húsz éven át művészetterápiával foglalkozott elmegyógyintézetekben, Dobán és Pomázon. „Az elmebetegeket gyógyítani nem lehet, az életüket azonban teljesebbé lehet tenni. Sok időm és energiám ment rá, de csodák történtek. A betegek elkezdtek rajzolni és izgalmas, jelképekkel teli világot hoztak össze. Természetesen veszélye is volt a foglalkozásoknak, de például elértem, hogy önállóan el tudtak menni színházba.” S bár a tanult szakmája szerint A festmény címe: Sámánmaszk. „Dolgozz, ne filozofálj” - mondja a rovásírásos szöveg igetlakóonanciák 1 Ili! Hl II III 1 I I : ■ :-'í . V: 11 : 1998. december 27. Harmadik oldal Egyiptomban Ma indul Egyiptomba Németh Tibor, a nagymányoki iskola és a bonyhádi zeneiskola tanára. A német nemzetiségi zenei mozgalomból is ismert énekes-zenész steierciterán fog jáf szani a kairói operában az ottani szimfonikusokkal. citerázza a bécsi erdőt — Hogy kerül egy nagymányoki zenész a bécsi erdővel a kairói operaházba? — A Honvéd Táncegyüttes többször is járt már kint Egyiptomban. Az együttes művészeti vezetője, Novák Ferenc keresett meg azzal, hogy az ottani szimfonikusok egy steierciterást - vagy más néven koncertdterást - keresnek. Az újévi koncerten ugyanis Johann Strauss: Geschichten aus dem Wiener Wald (Történetek a bécsi erdőből) című művét adják elő, s abban van egy steiercitera szóló. A korábbi hangversenyeken hárfával próbálták pótolni a citerát, de hát az mégsem ugyanaz. — Tehát most az ereded kotta szerint szól a darab. De rólad honnan tudott Novák Ferenc? — Magyarországon egyedül engem ismernek, mint steierciterást. Ez nem azt jelenti, hogy csak én játszom a hangszeren, de nekem van felvételem a Magyar Rádiónál, így engem kerestek meg. —Mikor tudtad meg, hogy ilyen izgalmas feladat vár rúd? — Májusban szólt Novák Ferenc, aztán előkerült a kotta is, úgy, hogy megtanultam a darabot. Azóta már megvettem CD-n is és úgy gyakoriok, hogy hallgatom a művet.-Hol és mikor lesz a koncert? — Ez egyik december 31-én, a kairói operában, a másik január 1- jén, azt még nem tudom biztosan, hogy hol. -hájHazaérkezése után Tibornak újabb fellépése lesz, méghozzá nem is akárhol. A tatabányán megrendezett első országos német nemzetiségi kórusfesztiválon olyan remek produkcióval álltak elő Galluszné Hofmann Anikóval, hogy meghívást kaptak a január 9-i német gálára. A Budapesti Kongresszusi Központban megtartandó ünnepségre összesen kilenc produkciót hívtak, köztük a Németh-Hofmann duót Az országos versenyen egyébként összesen kilencszáz szereplő indult A gálán négyezer néző előtt szerepelnek az előadók, Tibor és Anikó két népdalt fog énekelni. „Szilveszteri Sáridé, Rezsóval (Folytatás az 1. oldalról.) Dombóvár környékén az elmúlt évben már jó néhány bálban és lakodalomban zenéltünk. A városban azonban csak 1997 utolsó napján mutatkoztunk be. Ez Kocsis Zoltánnak, a Dombóvári Hírmondó tulajdonosának köszönhetően, aki minket kért fel az általa rendezett szilveszteri-újévi bál muzsikálására. Úgy tűnik, hogy a bemutatkozásunk sikeres volt, hiszen azóta is ■ gyümölcsöző a kapcsolatunk. Február végén is mi játszot- 1 tunk a „Hírmondó-bálon”, ahol a rendező sztárvendégnek Galambos Lajost, alias Lagzi Lajcsit hívta meg. A TV2 „Dáridó” című péntek esti szórakoztató adásának népszerű műsorvezetője itt hallott bennünket először zenélni. Áprilisban, a húsvéti locsoló bálon aztán megismétlődött a találkozó. Ekkor merült fel először annak a lehetősége, hogy a kereskedelmi csatorna közkedvelt műsorában a Körmendi Péter által vezetett „Dáridó- szimpatikusok” kísérőzenekaraként felléphetünk. A hivatalos meghívót szeptember elején kaptuk kézhez, melyben az állt, hogy Galambos Lajos a TV2 stúdiójába felvételre vár bennünket. Nagy izgalommal készültünk szeptember 22-re, a „nagy napra”, amiből aztán - jó szereplésünknek köszönhetően - egy teljes hét lett. Az egész napos próbák és a televíziós felvételek kemény munkát jelentettek, azonban nagyon meglepett bennünket az a közvetlen, családias hangulat, mely a stúdióban uralkodott - fogalmazott a zenekarvezető. Minden énekes és zenekar nagyon szimpatikusán viselkedett. Játszottunk együtt Fenyő Miklóssal, Soltész Rezsővel, Madarász Katalinnal, Papp Ritával és Bodnár Attilával, Balázs Klárival és Korda Györggyel, Szandival, a Favágókkal, a Baby Sisters- szel, Alex Tamással, Pataki Attilával valamint a 100 tagú Cigányzenekar művészeivel. December közepén elkészült a szilveszteri-újévi „Dáridó” felvétele. Míg a TV2 nézői azt láthatják, mi ismét az újdombóvári iskolában búcsúztatjuk az óévet és köszöntjük 1999-et - árulta el végül Bessenyei István.-glaub~ í ^: - -: - ’ó -' II I I ?- - -RH , mindig nagy sikerrel. Igaz, egy román dalt is elénekeltünk,' Balbina néni, Fábián Mártonná tanította nekünk. A vendéglátók nagyon segítőkészeknek mutatkoztak. Például a hidasi együttes zenésze elnyűtte a hegedűvonóját. Ha nem tud szerezni újat, nem szerepelhetett volna az együttes. Egy román muzsikus - mikor megtudta, mi a baj - azonnal odaadta a sajátját. Volt ott egy román rendőr, akinek magyar a felesége. Nagyon jól összebarátkozott velünk. Amikor elbúcsúztunk, azt mondta a férfi, hogy ezután j mondhatnak rosszat a magyarokról, úgysem hiszi el. — így vagyunk ezzel mi is j - zárja a történetet -, nagyon megkedveltük a ma Bukovinában élőket. Egy életre szóló élményt jelentett a szülőfölddel való talál- kozás.-HangyáiAz együttes tagjainak Szabone Gáncs Tünde tanítja a dalokat. A körnek ebben az évben huszonnégy fellépése volt. Ez rekordnak számít. Szerepeltek az országos Vass Lajos Országos Népdalversenyen. Tavasz- szal a bekerültek Cinegemadár népdaléneklési verseny gálájára. A Pécsi Nyugdíjas Pedagógus Klub meghívására ott voltak a Pécsi Napokon. Büszkék arra, hogy azon kevesek közé tartoznak, akiknek produkcióját megdicsérte a szigorú zsűri a pécsváradi leányvásáron. találkozás rasztja előítéleteket az egykor ott élt népek részvételével. A Székely Szövetség szervezésében vettünk részt a programon, a hidasi együttessel közösen. Az ember annyi mindent hall a romániai viszonyokról, hogy kicsit szorongtam, amikor útnak indultunk. Annál inkább meglepődtem, amikor azt tapasztaltam, hogy az ott élő emberek milyen kedvesen fogadtak bennünket. Többször is felléptünk a fesztivál idején, A bukovinai Hadikfalván született Bíró Sándorné édesanyja. A bonyhádi Székely Kör vezetője ezen a nyáron látogatta meg először a mama szülőhelyét. A látottak és a fogadtatás nagy élményt jelentett számára. A radóci bukovina-fesz- tiválra kaptunk meghívást - kezdi a történetet. — Ez egy évente megrendezésre kerülő találkozó, a bukovinai és
