Tolnai Népújság, 1998. december (9. évfolyam, 281-305. szám)
1998-12-24 / 301. szám
10. oldal Ünnepi Magazin 1998. december 24., csütörtök 500 év karácsonyfa krónika Miként annyi régiség, a sors kegyéből egy éppen ISO esztendővel ezelőtt készült, meglehetősen naiv festmény is fennmaradt. Olyan, mint egy amatőr fénykép. A kissé rövidlátó, pocakosodé, önérzetes osztrák polgár, Josef Anton Rapolter (1799-1874) feszít népes családja körében a bizonnyal vándorfestő által készített képen. Első pillantásra szembetűnik az alkalom: a szenteste. A szalon nagy, kerek asztalának közepén kopasz törzsű, zsenge fenyőfácska díszlik, ágain aranyozott diók, apró almák, néhány színes papírlánc és két zászló: a Habsburgoké és a helyi, a felső-ausztriai. A fenyőfácska fölött, a falon a Szeplőtelen Szűz tekint a famíliára. Akkor, a 150 esztendővel ezelőtti szentestén bizonnyal ugyanilyen volt minden karácsonyfa nem csupán Rapolterék szülővárosában, Riedben, hanem egész Ausztriában, Németországban. „Ma jön a Jézuska” - jelenthette ki legünnepélyesebb hangján a családfő, és kiosztotta a meglehetősen szerény ajándékokat sok-sok gyereke között. A nagyjából egykorú- ak osztoztak a hintalovon, a nagyobbik fiú palatáblát szorongat a hóna alatt, a serdülő lányok zenélhetnek, előadhatják az akkoriban már egyre több helyütt fölcsendülő szépséges- szívmelengető karácsonyi dalt, a Stille Nachtot, a Csendes éj-t. Minő véletlen: a családnak személyes ismerőse, a fiú tanítója, Franz Xaver Gruber szerezte a dallamát. A hagyomány szerint freiburgi pékinasok állítottak először fenyőfát 1419-ben a helyi Szentlélek Kórházban: mézeskalács süteményekkel, almával, színes papírcsíkokkal ékesítették. Egy korabeli folyóirat jelentette Berlinből 1754-ben: „Némelyek lucfenyőt állítanak szobájukba karácsony estére”. New Yorkban, az 1848-i szentestén gyújtották meg az első karácsonyfa gyertyáit, egy német honosította meg ezt a szokást az újvilágban, ahol 1882-ben már a gyertyánál biztonságosabb elektromos izzók fénylettek karácsonykor a fenyőágakon. A keresztény világban 1900 táján kezdett széles körben terjedni német meg osztrák példára a karácsonyfa-állítás szép szokása. Nálunk a legendás pest-budai polgármester, Podman- iczky Frigyes családja honosította meg a karácsonyfát: osztrák nénikéje hozta magával a hagyományt 1825 táján. Bár a Bibliában említés sem történik róla, a kereszténység nagy ünnepének egyik jelképévé lépett elő. Hiányoznék, ha nem lenne. Mit eszünk, mit veszünk? Magyarországon az emberek többsége otthon, szűk családi körben tölti a szentestét, s az ünnepi asztalra is a szokásos étkek kerülnek. Hagyománytisztelő nemzet vagyunk. - derül ki a piackutatások legutóbbi felméréséből. A családok 95 százalékában kerül valamilyen ajándék a karácsonyfa alá, még az egyedülállók 85 százaléka is vásárol valakinek valamit - állapította meg a Marketing Centrum legfrissebb felmérése. Általános tendencia, hogy az előre tervezett kiadásokhoz képest a háztartások mintegy 10 százalékkal többet költenek a decemberi meglepetésekre. Tavaly például az ország száz pontján végzett felmérés összesítése szerint a november végén tervezett summához képest 1600 forinttal többet költöttek ajándékvásárlásra, így az átlagosan meghaladta a 12 ezer forintot. Ez az összeg nemcsak a család egy főre jutó jövedelme szerint változott, hanem a gyerekek számától függően is. Az ajándékokra szánt összegek 200 és 90 ezer forint között mozognak. A kérdőív arra is kíváncsi volt: ki mit szeretne kapni ajándékba. A vágyak legtöbbször találkoznak a realitással, általában eltaláljuk, ki mit kíván. Az áruk listáját évek óta a ruházati cikkek, a kozmetikumok és a játékok vezetik. Divat lett a munkahelyi ajándékozás. Méghozzá nem is csekélységekről van szó, mert a családra szánt 200 forintos legkisebb összeggel szemben munkatársra 1000nél kevesebbet nem költenek. A vállalkozásoknál számba jöhető költségelszámolás lehetősége nyilván sokat nyom a latban. A felmérés arra is rákérdezett: ki hol tölti a szentestét. A felnőtt lakosság 84 százaléka a saját lakásában, 11 a saját településén és csak 5 százalék utazik el az ország távolabbi pontjára. Külföldre pedig mindössze 4 ezrelék. Tágabb családi közösségben a lakosságnak csak az egyötöde ünnepel. Szentestén tavaly átlagosan 6700 forintot tálaltunk fel. Az ünnepi fogások tradicionálisak: még mindig a halászlé - rántott hal - bejgli menü a legtipikusabb. A magyar konyha alapját képező „nehéz étkek” az ünnep másnapjaira szorulnak, közülük előnyben részesítjük a töltött vagy székelykáposzát. Rejtett értékeink Karácsony Rácegresen 1878-ban Milyen rég volt 1878? Olyan rég, hogy akkor még nem létezett semmiféle megyei és országos hírszolgálat, így aztán, ha befútta az utat a hó, hetekig nem kapott hírt az egyetlen megyei hetilap, a Tolnamegyei Közlöny. Ez az oka annak, hogy csupán 1879. január 19-i harmadik oldalán írta meg a pálfai levelező Egy főúr címmel a nagy eseményt. „A pálfai plébániához tartozó gróf Apponyi Sándor nagy terjedelmű rácz- egresi szép birtokán ma ritka fényű egyházi ünnepély ment végbe. Ma avattatott fel egyházi szertartással azon díszes új iskolaépület, melyet a néhai párisi nagykövetnek, gróf Apponyi Rudolfnak ritka nemesszívű és vallásos buzgalmú özvegye és ennek magas műveltségű fia, gróf Apponyi Sándor az ifjúság valláserkölcsös neveltetése céljából 4000 forintot meghaladó honfiúi áldozatkészséggel létrehozott”. (Érdemes megáll- nunk egy pillanatra:’az ösz- szeg egy tanító tíz évi átlagos fizetése, vagy 22 évi napszám összege.) „Az ünnepélyes felavat- tatási szertartást Förster Ernő pápai kamarás és pálfai plébános személyesen végezte, alkalmi beszédében lelkesen buzdítván a szülőket gyermekeik valláserkölcsös névelésének szent kötelmére és a magas Jót- tevők iránti hálaérzetre. A tolnai jeles építész Geisz (?) úr terve és a lengyeli urodalmi inspector úr kiváló ízlése szerint készült új iskola a vidéken ritkítja párját”. Talán ezért kell külön megjegyeznünk, hogy nem a postamester, utóbb földbirtokos és országgyűlési képviselő Geisz (Gőzsy) építette, hanem Geiger Flórián (az első magyar professzornő, Dienes Valéria nagyatyja), aki több templom és iskola időtálló épületének remekelője volt. Egy, az iskola történetéről már szóló szerző azt állítja: „nincs híradás arról, hogy hányán hiányoztak a felemelő érzésű ceremóniáról a tanulók közül, mert télvíz idején lábbeli híján nem vághattak neki a több kilométeres útnak”. Erre aligha volt szükség, mivel az ilyen ünnepélyekre ökrös szekéren vitték akkoriban a cselédség apraja- nagyját: a cikkben is ott vannak ... „A felavatási ünnepélyt emelték jelenlétükkel a nagyérdemű urod. inspector úr, az urod. tiszt urak, úgy szintén az ünnepélyesen öltözött urod. cselédség az iskolás gyermekekkel együtt. A magas, tágas, világos tanterem - a grófi család nagylelkűségéből - dúsan van felszerelve a törvény követelte minden taneszközökkel; a kápolnaszerű iskola- épületet szép magas torony és díszes kereszt ékesíti; a simontornyai születésű derék új tanító: Mihálovics Dénes számára pedig van két kényelmes, padlózott szoba, 500 forint évdíj és minden kellő gazdasági melléképület”. A kasznárnál a díszebéd meghívottal lelkesen ittak a grófi családra, amelynek tagjai Bécsben, az uralkodói udvarban voltak a karácsonyi, majd az újévi fogadáson. Az sem lehet véletlen, hogy a cikk éppen Sándor gróf 35. születésnapjára jelent meg. Pedig akkor még nem tudhatták, hogy a ma múzeumként látogatható iskolába két híres megyénkbeli író is jár majd: Illyés Gyula és Lázár Ervin. Dr. Töttős Gábor Lukács evangéliuma 2,1-14. Jézus születésnek eseménye üdvtörténeti szempontból páratlan, megismételhetetlen, a világ- történelembe illeszkedik! Augusztusz császár, az akkor ismert világ uralkodója, az egész birodalomra kiterjedő összeírást rendel el. Nem elméleti-statisztikai jelentősége van ennek az összeírásnak, az adókötelesek nyilvántartása érdekében történik. Az isteni rendbe illeszkedik ez az összeírás, Augusztusz akaratlanul is szolgálja vele Isten megváltó tervét. Isten kezében a világtörténelem az Isten üdvözítő tervének eszköze, de Isten üdvözítő terve nem gépiesen megy végbe a történelemben! Isten népének felelősen kell imádkozni azért, hogy ezekben a mostani időkben Isten megváltó gondolata alakítsa a történelmet, hogy vezessen el a végső céljához, a Fiú dicsőséges megjelenéséhez! A szív felmelegszik, csodálja Isten hatalmát, nagyságát, de összerezzen és bezárul azqn az ellentmondáson, ami az Isten Fiát körülveszi a születésekor. Minden megmozdul, az ég a föld enged az Istennek, de az ember szíve-háza szorosan zárva! Nincs hely! így kezdődik! József (Máriával együtt) Dávid király házából származó kései, szegény utód. József nem tartozik Izráel- nek a lázongó köreihez, akik harcos messiási programokat vallanak. Engedelmesen, Isten kezéből veszik a rendelkezést, amely őket Betlehembe viszi. Tiszta lelkiismerettel mennek! Ilyen családba születik a Megváltó! Mégsincs hely! A nagy történelem enged, az ég megmozdul, az ember szíve érintetlen marad, akiért jön az Isten Fia, csak az nem látja ma sem! Az angyalok vigyázták az isteni terv alakulását! Vigyázzák ma is! Öröm van a mennyben egy megtérő bűnösön! Amikor az isteni terv célhoz ér, akkor az angyalokat betöltő öröm utat tör, hogy megosszák ezt az örömöt. A mezőn lévő pásztorokat választják! Lenézett, kiközösített réteg, akiket az angyalok fénye, öröme eláraszt! Az Isten kegyelmének érthetetlen csodája ma is! Az ember a bűn miatt szűkölködik az Isten dicsősége nélkül! A betlehemi mező felett megnyílt az ég, az Isten dicsősége körülöleli a pásztorokat! Ez a dicsőség egészen az Istené, de kereste a pontot, a lehetőséget, hogy az embert is részesítse benne! A Megváltó születése: az ember az Isten dicsőségében részesülhet! Ez a dicsőség az ember lételeme, ez élteti, ettől lesz az ember ember! Az Isten, az ember teremtője tudta ezt, ezért kereste és keresi ma is, hogy megajándékozza, azzal az isteni szeretettel, dicsőséggel, amely nem ismer határokat, korlátokat. Oda tér be, hol engednek neki, ahol ajtót nyimak! Ezen az ünnepen is jönne hozzánk a Megváltó Úr Jézus Krisztus! Engedjünk neki! Csernák Erzsébet 1840 AS BELUGY- MINISZ TER V. . A VICC POÉNJA. ELSŐ RÉSZ ARAGÓNIA! VÁROS BARÁZDABILLEGETŐI E NAP ORINÁ— POLY. MAI NEVE VALAKI RE , USZÍT A VICC POÉNJA. 2 RÉSZ mammm r mmrnmmm í Félénk kutvus »Síi T^T" v V V — ~v A > Í • Ívy _ íÉ L © Megfejtésként beküldendő a vicc PAPRIKÁNAK IS VANI > KISSÉ TISZTELEGI FÉLTÉI > jjKys1 poénja a Tolnai Népújság szerkesztőségének címére 7100. Szekszárd, Liszt Ferenc tér 3. Pf: 71. A borítékra, GALLIUM > FELFOGJA | TÁVOLI i ELŐD | > IZZÓ > RÉSZESRAG ÉS , KÖZSÉG > DUPLÁN: GYERMEKJÁTÉK DICSÉ - . HET MAGÁHOZ SZÓLÍT “V LATIN ESI SORSZÁMNÉVKÉPZŐ ZENESZE LANTMUN VOLT A X ESZES RZÖ ÉS /ÉSZ VI SZÁZADBAN SÜRGETŐ szócs> CSAHOS KEZÉBE NYOM > SZEMÉTBE VET | NIKKEL > T—TT* ■ V V ~Tlevelezőlapra, kérjük írják rá: Rejtvény! Beküldési határidő: 1999. janii ír fi PÁROSAN GYŐZI > ZÉRÓ VISSZA: JÓ HANt GULATU > 9 AZ ELEMZÉS TANA OLASZ VAROS > V TOLVAJ" (FILM) MEG F t LELCÍ, > 9 H S. CEYLON MAI NEVE > ADA ... ' (USZÓNÖ VÖLTl , LITERA TOR.NVL. > UUdl O. A december 12-i rejtvény helyes megfejtése a következő. „Megint azt álmodtam, hogy álmatlanságban szenvedek”. A helyes megfejtést beküldők közül könyvet nyerJÁSZVÁSÁR TUD RÓLA > LAPQS MAGASBA TARTJA >V“trFINN AUTÓJEL BŐGŐ KÖZEPEI > EZ VOLT PÉLDÁVERSACE > “V— ANNO MOTÍVUM > ÉRÉSI > AL ... MEOLA FÉL- EZERI > MAGUNK AZ OSZTRÁK FŐVÁROS > SZIGOR. ANGOLUL ÜSvÁ > y NO LÁM > “ V GÖRÖG TENGERISTEN VÍZBE-Lóg . SZOBÁNAK IS VANI > U ”\T" AZONOS BETŰK > A VICC POÉNJA. 3. RÉSZ s>M 9 ■ Ln AZ „ANGYAL SZEMÉLYNEVE tek; Bakos Mihály 7030. Paks, GeszteJEGYEZ JÓMAGAM > FRANCIA PRÁMA- M\L. . RÓMAI > K!— TANÍT TROMBI - TAHANG V-nyés u. 5., Tekes Sándorné 7100. > ... HOL- GERSSON KICSIT TIKKADI > KI7. OROSZUL SEBET FED > RAGADOZÓ HALFAJ T Szekszárd, Szőlő u. 10., Nagy János FOGYÓKÚRÁS ÉTREND > 11 'V VASDARABl HÉLIUM > SZIKLADARAB KISS .... KÁTÉI > —T~ FÉLIG RÉGI! ELŐTAG: KETTŐS> 7090. Tamási, Rákóczi u. 1., Lerchné Lázár Lívia 7064. Gyünk, ifjúság Itp. 7., Tolnai Boldizsárné Tevel, Hőavészi u. 171. > FELTÉVE FÉLSZI > AZ ÖSSZES VANÁDIUM —7— ELÖTAG<ÉNT ácsi \É PUSZTÍT >
