Tolnai Népújság, 1998. december (9. évfolyam, 281-305. szám)
1998-12-24 / 301. szám
V 1998. december 24. A csónakot fúrni tilos (Folytatás az 1. oldalról)- A karácsonyhoz kapcsolódó másik jelző a szeretet. Lehet-e a politikában egyáltalán szerétéiről beszélni, vagy az érdekek, esetleg pártérdekek határozzák meg a kapcsolatokat? Kérdezem ezt azért, mert az ellenzék elég hangosan mondja: a kormánypártok nem igazán szeretik a parlamenti ellenzéket.- Sokféle szeretet van. A hozzánk közel állókat is megannyi módon szeretjük. Édesanyánk, feleségünk, lányunk más-más szeretetet igényel. S másképpen kell szeretnünk az ügyet, amelyért küzdünk. Másképpen azokat, akiket felebarátainknak nevezhetünk. így hát természetesen a politikában is létezik a szeretet, méghozzá igen sokféleképpen. Vannak, akik éppen a válság- helyzetet szeretik. Igyekeznek olyan állapotot előidézni, amelyről azt mondhatjuk: gödörben vagyunk. Ez előnyös lehet saját politikai céljaik elérése érdekében. Magam semmiképpen sem tudok ezzel a szemlélettel azonosulni. A politika igazi célja ugyanis nem a politika porondján lelhető fel. A cél nem az egyes politikai erők egymással folytatott küzdelme. Ezért lényege nem a kormánypártok és az ellenzék közötti viszony pillanatnyi alakulása szerint ítélhető meg. A kormány feladata az, hogy mindent megtegyen annak a programnak a megvalósulása érdekében, amelynek végrehajtására a választóktól felhatalmazást kapott. Az ellenzék megtisztelő kötelessége pedig éppen az, hogy őrködjék a felett, hogy a kormány ezen az úton járjon. A felelősség oroszlánrésze természetesen a kormányé. Az emberek gondjait a kormánynak kell megoldania. Meg kell oldania, akkor is ezt kell tennie, ha az ellenzék politikai megfontolások miatt nem működik együtt vele. Hogy miért kell ellene szavazni a tandíj eltörlésének? Hogy miért szükséges szavazataikkal akadályozni, hogy minden gyerek után alanyi jogon járjon a családi pótlék? Vagy hogy a gyermeket nevelő családokat jelentős adókedvezmény segítse? Egyre gyakrabban gondolkodom azon: mi jót kell tennünk ebben az országban azért, hogy legalább egy jó szót pazaroljanak rá azok, akik a parlament szemben lévő padsoraiban ülnek. Tulajdonképpen mi a céljuk? A kormánynak vagy az ország polgárainak ellenzéke kívánnak lenni? Természetesen senki sem várja, hogy az Ország Házában ne legyenek viták. Nagyon fontos, hogy az érdekek, az érvek, a gondolatok megküzdhessenek egymással. Nagyon fontos, hogy a képviselők - üljenek bármelyik oldalon is - kifejthessék nézeteiket. A parlament mindenütt a világon viták színhelye. Éppen erre találták ki. Ha az ellentétekre nem derül fény, az országgyűlés nem tölti be hivatását. Ezért a parlamenti vitákat szükségesnek és nem elkerülendőnek tekintem. Az a szerencsés, ha a feszültségek nem az országban, hanem csupán az Országházban vannak - s ott is oldódnak meg. Az már másik kérdés, meddig terjedhetnek ezek a viták. Megengedheti-e magának Magyarország, hogy a parlamentjében folyó csaták nemzetközi bonyodalmakhoz vezessenek? Hogy politikai pártok érdekütközése az egész országot szembefordítsa saját jól felfogott érdekeivel? Ha a szeretetet említette, hát fogjuk fel így: érdekeinket ütköztetni jogunk és kötelességünk, de az or'áj 'Opf szágot, amelyben élünk, szeretnünk kell. A matrózok akár össze is veszhetnek egymással, de a csónakot, amelyben együtt evezünk, senkinek sem szabad megfúrnia.- A rendszerváltás óta alakult kormányok gazdaságpolitikája elfelejtette a vidéket. A Fidesz úgy tűnik a vidék felé fordul. Megkérdezem ezért: mit ígér a vidéknek - és az önkormányzatoknak - az 1999. évi költségvetés?- A kormány az ország felé fordul. Az ország lakói felé. Az a dolga, hogy mindent megtegyen azért, hogy a fokozott fejlesztést igénylő területek mihamarabb csatlakozhassanak Magyarország jobban álló területeihez. Ezt szem előtt tartva hozzuk meg döntéseinket. Amikor e döntések eredményét mérlegelik, kérem, ne feledkezzenek meg arról, hogy még fél év sem telt el a kormány hivatalba lépése óta. A költségvetés, melyet az Országgyűlés a napokban fogad el, csak részben tükrözi elgondolásainkat. Sok lényeges ponton gyökeresen megváltoztattuk a korábbi kormány által előkészített költségvetést, de semmiképpen sem állíthatjuk, hogy az 1999-es már ennek a kormánynak az önálló elképzelései alapján készült. Az önkormányzatok számára az 1999-es év vélhetően nem lesz könnyebb, mint az, amelynek végére most teszünk pontot. De. bizonyos vagyok abban, hogy a 2000-es év költségvetése jóval kiegyensúlyozottabb helyzetet teremt majd számunkra. Ez egyrészt jobb költségvetési feltételeket, de másrészt sokkal szigorúbb pénzügyi feltételeket és ellenőrzést is jelent. Az önkormányzatokhoz ugyanis nem jut elegendő forrás, de ami oda kerül, annak a sorsát már nem kísérte figyelemmel a kormányzat.- így hát együtt van jelen a hiány és a pazarlás?- Nem pazarlásról van szó. Az önkormányzatoknak az a dolguk, hogy a területükön élők érdekét képviseljék. A kormány dolga pedig az, hogy az ország minden részében élők szempontjait összehangolja. Pontosan végig kell gondolnunk, hol, mire, mennyit költünk. Nem engedhetjük például, hogy a fővárossal szemben a vidéki polgár másodrendűvé váljon. Jól meg kell fontolni, mit kell tennünk ennek érdekében. És ha szükséges, nem szabad visszariadnunk konfliktust okozó döntésektől sem. Készen állok vállalni az ésszerűtlenül magasra tervezett költségvetésű metró beruházás leállításának felelősségét azért, hogy jusson elegendő pénz az árvízvédelmi gátak megerősítésére, a kaposvári gimnáziumra vagy a miskolci kórház fejlesztésére.- Lehet, hogy a kormány is a főváros határain kívülről érkezett?- Májusban a kormányváltás a vidék döntése volt, a fővárosban kiegyensúlyozottabbak voltak az erőviszonyok. A választások eredménye azt mutatta, hogy a vidéknek nagyobb szüksége volt a változásra. A kormány nem hagyhatja figyelmen kívül ezt a nyilvánvaló tényt.- Az Európai Unióhoz való csatlakozás kapcsán egyre többször esik szó a megyékről, mint a múlt közigazgatási egységéről és a régiókról, mint az új gazdasági területekről. Mi a Fidesz ezzel kapcsolatos álláspontja?- Bizonyos vagyok abban, hogy szükség van rá, hogy amikor közigazgatásról gondolkozunk, a megyéknél nagyobb összefüggéseket is áttekintsünk. Egy új, az itt élők életét megköny- nyítő közigazgatási rendszer kialakítása azonban gondolkodást, felkészülést igénylő feladat. Hogy egy új rendszerben a települések, megyei jogú városok, megyék és régiók milyen viszonyban legyenek egymással - ez még nyitott kérdés. Több tudományos műhelyt bíztunk meg azzal, hogy készítsen tanulmányt erről. Folyik ilyen munka a Miniszterelnöki Hivatal és a Belügyminisztériumban is, és szeretnénk az önkormányzati érdekképviseleteket is bevonni az előkészítő munkába. Az önkormányzati kérdésekkel foglalkozók számára bizonyos izgalmas év következik. Az átalakítás során figyelembe kell vennünk azt is, mi szükséges Európai Uniós csatlakozásunkhoz. Ez indokolja a régiók létrehozását. Az Unióból érkező pénzek ugyanis nem a kormány, hanem a régiók felügyelete alá kerülnek, s elosztásukban a régiók játsszák a kulcsszerepet. A teljes közigazgatási rendszer átalakításával nyugodtan várhatunk a következő négyéves időszakig. A 2002-ig előttünk álló időszakban inkább a közigazgatási hivatalokat szeretnénk karcsúbbá, működésüket összehan- goltabbá tenni. Ha ez megvalósul, azt bátran könyvelhetjük el sikerként. Az elmúlt nyolc év kemény időszak volt mindannyiunk számára. Olyan úton kellett elindulnunk, amelyen előttünk senki sem járt. Bizonyára ez is szerepet játszott abban, hogy ez a nyolc év nem volt mentes az öncélú vitáktól, félig átgondolt átalakítási kísérletektől, kapkodó intézkedésektől. Eljött az ideje, hogy véget vessünk ennek. Már nem gyorsnak, hanem átgondoltnak, alaposnak, higgadtnak kell lennünk. A nyugodt, kiegyensúlyozott, békés, polgári építkezés korszaka következik Magyarországon.- Miniszterelnök úr, karácsony van. Azt gondolom, minden embernek van emlékezetes karácsonya. Orbán Viktoré melyik az és miért?- Van emlékezetes karácsonyom, de különösnek semmiképpen sem mondhatnám. Bizonyára mindenkinek hasonló, bár nagyon személyes emlékei lehetnek. A karácsony igazi családi ünnep. így hát a változást, az újdonságot a család változása hozta benne. Természetesen nálunk is testvéreimmel, szüléinkkel ünnepeltünk. S aztán következett egy karácsony, amikor egy új család ült a karácsonyfa alatt. Abban az évben feleségemmel kettesben ünnepeltünk. Boldog karácsony volt, és egy kicsit furcsa. Hiányoztak azok, akikkel addig ünnepeltünk.- Milyen lesz az idei karácsonya?- Az évek telnek. Ebben az új családban már öten leszünk a fa körül. Három gyerekünk közül kettő már iskolás, ők otthon vannak a karácsonyi dalok, betlehe- mes játékok világában. Hangszeren is játszanak. Már az adventi estéken is énekeltek, muzsikáltak, amikor meggyújtottuk az adventi koszorú következő gyertyáját. Azt hiszem, ezt a karácsonyt az ő jókedvük teszi majd kitörölhetetlenül emlékezetessé.- Legyen boldog a karácsonyuk!- Boldog és békés karácsonyt kívánok én is minden olvasónak. Kercza Imre Mikor az év legrövidebb napjai eljönnek, a hideg, téli napokon, amikor olyan kilátástalannak tűnik minden, akkor kezdődik az Advent, mely felmelegíti a sötétségben a lelkeket. Az Advent a keresztény vallásban Krisztus visz- szatérését jelenti, a kis Jézus megszületését, mely hitet, reménységet ad minden évben az embereknek. Advent idejének egyik legkedveltebb népszokása a beüehemezés volt, melyet napjainkban - néhány faluban - ismét szívesen elevenítenek fel. Egy bakonyi kis faluban a karácsonyt megelőző napokban, a késő délutáni (már sötétedő) időszakban, házról házra járva kopogtattak a betlehemesek. A falu fiataljai öltöztek be pásztor ruhába, fejükön hatalmas maszkkal, mely oly félelmetessé tette őket. Mária és József, a kis Jézus szülei szépen felöltözve, a három királlyal, énekesekkel, táncosokkal körbevéve érkeztek a házhoz. Az egyik pásztor bekopogott: Karácsonynak éjszakáján, Jézus születése napján, bejöhetnek-e a bet- 1 e a h o 1 most is élnek az adventi népszokások, a lányok megéneklése, a lucázás és a betlehemezés. Csiszár Ambrusné óvónő a szüleitől tanulta azokat a versikéket, játékokat melyeket most ő maga is továbbad a következő generációnak. — Székely szokás szerint a betlehemezés karácsony napján, a szentmise után kezdődik. A szereplők felöltözve a parókián előadják a játékot, majd innen indulnak, s házról házra járnak. Heró: des király, Szent József, Szűz Mária, az angyalok, a három pásztor (Gáspár, Menyhért és Boldizsár), 9. oldal | fálják vagy bosszantják, a megjelenésük félelmetes. Ennek oka, hogy maga a betlehemezés nagyon ősi, a kereszténység és a pogány vallás keveredésének idején alakult ki. Innen erednek ezek a maszkok is, hiszen a gonosz elűzését szolgálta régen az ijesztő külső. „Jöttünk Názá- retből a beíratásra, hogyha befogadnál ez egy éjszakára, bizony megfizetné az egeknek ura.” - így kért szállást a szent család, miközben Heródes és a katonái üldözték őket, hiszen hírül vették, hogy hamarosan megszületik a megváltó. Mint ismert, senki nem fogadta be a várandós Máriát és Józsefet, akik végül egy városon kívüli istállóban találtak menedéket. — Itt Izményben egyik generáció a másiknak adja át azokat az ismereteket, amiket mi is a szü- leinktől .kaPÄ ,unk i hemesek? Harminc évvel ezelőtt a gyerekek (köztük én is) félelemmel vegyes kíváncsisággal bújtunk szüléink ölébe és onnan néztük végig azt a szertartást, amikor eljátszották Jézus születésének történetét. Az élmény máig elkísért. Ez adta az ötletet, hogy Izménybe látogassunk, vagy ahogy mi hívjuk őket öreg csobán, szürke csobán és fekete csobán kérik a bebocsátást. A három király (pásztor vagy csobán) félelmetes kinézetűek, álarcban vannak, csak a szemük és a szájuk látszik ki, szőrös a fejük és nagy láncos durung- gal ütemesen verik a földet. A háziakat gyakran megtrémondta Csiszér Ambrusné. A gyerekek szívesen vesznek részt az adventi játékok-; bán, hiszen ez is a karácsonyra való készülődést jelenti. Az általános iskolás korú fiúk a lányok meg- éneklését (amelyik leány házához elmennek énekelni, annak a családnak ez megtiszteltetést jelent), a á kislányok a lucázást (különböző szerelmi jóslások, az ármánykodó szellemek elűzése, pogácsasütés, stb.) kedvelik. Ilyenkor gyakoribbak a jó kívánságok, melyeknek ma is megvan a maga szertartása. A tél legsötétebb napjai ezektől a játékoktól kedvesekké válnak, a szívek pedig feltöltődnek a kará- csonyvárás örömével. Mauthner Reményünk ünne Rég, elsárgult papírok között bukkantam erre a dokumentumra, ami csodálatra méltó épséggel vészelte át a több mint fél évszázadnyi időt. „Kenyér- és [isztjegy nehéz testi munkások részére 1941. október hó 1-től kezdődőleg” hirdeti a felirm, s az aprócska szelvények fél-fél hónapra kenyeret és lisztet biztosítottak a tulajdonosnak. Pontosabban biztosítottak volna. Hiszen ha felhasználják ezt a papirost, akkor nem találhattam volna rá. Úgy hiszem, megsínylette a tulajdonos a liszt vagy kenyér hiányát, s nekem, ötvenkét év távlatából érdekesség, kordokumentum ez a papiros. Szívszorongmó lelet, ami figyelmeztet arra, milyen törékeny a jólét, a biztonság, a nyugalom. Valószínű, hogy gondosan elrakta valaki ezt a kenyérjegyet, hogy nehogy elvesszen, s mindannyian tudjuk, hogy legtöbbször így tűnnek el a dolgok, főleg ha vékony, aprócska papírokról van szó. De az a papírszeletke életet jelentett akkoriban, 1941-ben és 1942-ben. Idős szomszédasszonyom mondta egyszer. ,Mncs szörnyűbb, mim a háború, hiszen mennyi időt, törődést, szereted igényel, amíg egy kisfiúból férfilesz, családja támasza és büszkesége, s lám, egy pillanat alatt vége lehet az életének! Milyen pazarlás, milyen igazKenyér- és liszt jegy a nehéz testi munkások »észére 1941. évi október hó 1-töl kezdődőleg r 2 hí 1•>■ ti ^ tj . o v c 1 Kényé I 1941 J K ényé | 1941 I K ényé 1941 1 941. év 8 £ .2 2 S a 12 »• o J ti M &5 §2 * 5 2 1942. év í3 1 1 x. ~ yas 11 i i fi! gS íf a 7 “fi t*. P4 gS g3 ságtalanság "Kikezdhetetlen igpzság az anyák, a túlélők bölcsességével Mert mi mást tár ettek volna az itthon maradottak: vártak, reméltek és kitartottak. Kenyérjegyeikkel álltak sorba, hogy fenntartsák a családot akkor is, ha a küzdelem sokszor reménytelennek látszott. Vajon milyen lehetett az a karácsony, ahol nemkeriÉ.azaszlakuazakenyér,anűezekéttaszd- vérryekért járt volna? Karácsony van, s a mi problémáink egészen má- sok, nem tudjuk, nemismerjükazokat az aggxlalrna- kat, amik évtizedekkdezdűa árnyékot vetettek a szeretet ünnepéé Az a szörnyű, régi háború már csak emlék, egyre kevesebbek személyes emlékeMégsem szabadmegfdedkezniróla, errefrgyelmeztetezapapt- szdetke Boldogpn készülünk az ünnepre, gpndolata- ink karácsonyi vacsorák, ajándékok, rokonlátogptás- okkörül forogtak, s a csillagszólók sziporkáiban gyermekeink fényes, örömteli tekinteté látjuk A betlehemi csillag fényárén abban reménykedünk, hogy örömünk tartós, békénk örök lesz. Venter Marianna
