Tolnai Népújság, 1998. december (9. évfolyam, 281-305. szám)
1998-12-19 / 297. szám
1998. december 19., szombat Tolnából Európába 5. oldal A karácsony mindenütt ünnep a világon, de mindenütt másképpen ünnepük, tájegységenként más szokások járnak. A Néprajzi Múzeumban Szacsvay Éva néprajzkutató többek között a külföldi és a hazai karácsonyok történetét, szokásait kutatja. Az európai országok lakói többféle karácsonyi szertartást, szokást őriznek aszerint, hogy az adott területet milyen vallásúak lakják. Más hagyományt őriznek a protestáns angolok, hollandok, az észak-európaiak, mást a katolikus déleurópaiak, megint mást a német szokásrend. Angol területen régebben fagyöngyből, örökzöld ágakból, egy koszorú, girland vagy papírdíszítés került a mennyezetre és az ajtó fölé. A közép-német területen, az érchegységben például piramisokat, fából faragott háromszögletű szerkezeteket világítottak ki gyertyával. Karácsonyfa. A karácsonyfaállítás a tizennyolcadik század közepén a protestáns Strassbo- urgból indult el hódító útjára. Egy protestáns házasság révén került a Habsburg család szokásai közé. Hazánkban - a kutatások szerint - a múlt század hetvenes éveiben két család, Brunswick Terézék és Podma- nitzky Frigyesék ünnepeltek először karácsonyfa mellett. Ezt követően igen hamar karácsonyfák kerültek az Őrségtől Erdélyig valamennyi főúri kastélyba. Európai karácsonyok Ajándékozás. Ez a szokás nálunk a múlt század közepe táján terjedt el. Egyfelől bensőséges, családi jellegű, másfelől már jótékonyság is kapcsolódik a karácsony ünnepéhez. Elterjedt a szimbolikus ajándékozás is. Almát, diót, vagy ehhez hasonló édességet kapnak a gyerekek. Az ajándékokat az európai katolikus országokban a Jézuska hozza, Skandináviában és Angliában a Télapót várják a gyerekek. Nálunk érdekes módon, térségenként is megkülönböztetik az ajándékhozó személyét. Katolikus vidékeken a Kis Jézus hozza az ajándékot, protestáns területen az angyalka. Amíg Közép-Európában az ajándékozás miatt 24-e estéje az ünnep csúcspontja, addig angol területen ezt a szerepet a karácsonyi ebéd kapta. Ez feltehetően a protestantizmussal függ össze, ahol a 25-ei isten- tisztelet és az azt követő ebéd, majd a délutáni családi összejövetel jelenti az ünnepséget. Étkezés. A karácsonyi étkezések is országonként eltérők. A karácsonyi pulyka az ameri- kanizálódás eredményeként jutott Európába, először az angolokhoz, bár nekik emellett is megvolt a maguk klasszikus karácsonyi báránysült ételük és pudingjuk. Franciaországban és Németországban sültek és halételek, majd sajátos, karácsonyra készült sütemények kerültek és kerülnek manapság is az asztalra. A karácsonyi bejglinek külön története van. Eredetileg a diós és mákos kalács volt a karácsonyi tészta. A múlt század utolsó évtizedében a polgári konyhák készítik el osztrák hatásra a bejgli receptjét. Azóta itt maradt nálunk, sehol máshol, csak Magyarországon fogyasztjuk „méter számra” a bejgli rudakat karácsonykor. Tésztából készültek valaha a karácsonyfadíszek is. Egyébként egész Európában diót, almát és tésztából készült figurákat függesztenek a fára, később az almát és a diót színes sztani- olpapírba tekerik. A harmincas években megjelennek a gömb alakú, üvegből fújt díszek és a tekerődző papírszalagok. A szaloncukrot nálunk 1904-ben kezdte gyártani Gundel Károly. Ettől kezdve hihetetlen karriert futott be. Tőlünk vették át a szomszéd népek, a szlovákok, a románok. Lehet, hogy minden országban másképpen díszítik a fákat, mások az ajándékozási szokások, mást esznek, egyben azonban mindenhol mindenki megegyezik: a karácsony a szeretet és a béke ünnepe. Uniós szélhámoskodás Vidáman tovább legel a réten a levágott tehén Évek óta nem tudja megzabolázni a találékony olasz gazdákat az Európai Unió brüsszeli központja. Mindenfélét kitalálnak, csakhogy több pénzt vehessenek föl a közös kasszából. Nagyvonalúan támogatja a mezőgazdasági termelést az Európai Unió. Megtoldja a felvásárlási árat, hozzájárul a tárolási kiadásokhoz, a föld megműveléséhez, bevetéséhez stb. Egy- egy paraszt - átszámítva - évente 1,2 millió forintot vág zsebre ilyen címeken, ám az olaszok a jelek szerint telhetetlenek. Például sehol a világon nem éri akkora rágcsálókár a gabonát mint Itáliában, s az egerek évről évre falánkabbak. Ezért is kártérítés jár. Egy másik trükk: papíron nagyobb mennyiséget tüntetnek föl a valóságosnál a gazdák borból, napraforgóolajból, s ha jön az ellenőrzés, kéznél a magyarázat: elpárologhatott vagy elszivároghatott a nemes nedű. Az is előfordul, hogy bár - az előírásnak megfelelően - beküldik a vágómarha megjelölt fülét, a jámbor jószág a „feldolgozás” ellenére tovább legelészik a réten, persze fél füllel. A legfrissebb botrány néhány hete pattant ki: 32 ezer ka- lábriai tehénről és kecskéről kiderült, hogy csak papíron léteznek, ám „tulajdonosaik” bekasszírozták az utánuk járó támogatást. Annak is a nyomára bukkantak az illetékesek, hogy az olaszok valójában átlagosan húsz százalékkal kisebb búzatáblákon gazdálkodnak, mint amekkora földek a kimutatásaikban szerepelnek. A brüsszeli központ emiatt 1997-ben mintegy 44 milliárdnyi forintnak megfelelő összeget fizetett ki fölöslegesen. Minthogy az igényelhető összeg hektáronként jár, érdemes lódítani. Sőt ha a táblán más nem, csak búza vethető, további pénz áll a házhoz. így azután van, aki kétszer kasszíroz a semmiért. A mohóbbak az erdőt, vagy a beépített területet is szántónak adják meg, pedig jól lehet keresni az Unióban becsületes úton is. A legálisan megszerezhető támogatás azonban nem tántorítja el az olaszokat a csalástól. Brüsszel nem tehet egyebet, szigorítja az ellenőrzéseket. A földterület nagyságát például most már műhold segítségével is pontosítják. (toronyi) A búzáról, új szemlélettel Tolna megyében, ahol az országban a legjobb feltételei vannak a gabonának, hiszen egy átlagos évben 55-58 ezer hektár területen vetnek búzát, az idei évi felvásárlási gondok miatt ugyancsak másképpen kell gondolkodniuk a termelőknek. Idén ősszel - igaz, főként a csapadékos időjárásnak és a korán beköszöntő télnek köszönhetően - csak 41 ezer hektáron vetettek búzát, ez a csökkentés azonban nem tudatosan átgondolt döntés eredménye. Dr. Márton János, a szervezés- fejlesztési alapítvány európai uniós ügyekkel foglalkozó szakembere kérdésünkre elmondta, az idei gabonaválságnak mély gyökerei vannak. A paraszti múlt tiszteletre méltóan értékeli a „mi mindennapi kenyerünket” adó búzát. A mai búzapiac azonban semmibe veszi a tiszteletet, de a termelők érdekeit, sőt a tisztességes kereskedelem követelményeit sem tartja fontosnak. Az Európai Unió gabona-, tej- és hústermelése ma már szinte folyamatos válsággal küzd és egyre szigorúbb terméskorlátozásokat alkalmaz. Eddig egyetlen hiteles és biztató Uniós megnyilatkozás sem hangzott el a magyar gabonatermelés jövőjéről. A magyar nagyüzemek többségének ugyanakkor elemi érdeke fűződik a különböző úton megszerzett technikai felszereltségének a hasznosításához a szemes termények ágazatában. Számukra előnyös lehet a kevés munkaerőt és a nagy táblák géprendszerét foglalkoztató gazdálkodási szervezet. A kistermelők többsége azonban az agrárolló vészterhes nyílása, az agrárgazdaságtól nagyrészt „elprivatizált” gabonatárolók, szárítók, és a feldolgozó kapacitás korlátlan piaci erőfölénye miatt egyre bizonytalanabb jövőnek nézhet elébe. Nincs igazi hiteles kapcsolat a termelők és az export-piacok között sem a gabona, sem a gabonából feldolgozott termékek tekintetében. Különösen érvényes ez a kistermelőkre, akik a mesterségesen alakított és állandóan telített piacnak teljesen kiszolgáltatottak. Senki nem akarja nekik megmondani, hogy gabonafeleslegeikre az EU sem tart majd igényt - mondta dr. Márton János. ■ Saját szolgáltató, tároló, értékesítő, vagyis úgynevezett termékpályás szövetkezetek nélkül a kistermelők örök vesztesei maradnak a gabonaforgalmazásnak. A magyar kistermelők többségének tőkeereje leggyakrabban igen csekély. A korszerű gabonagazdaság pedig kifejezetten tőkeigényes, rendkívül nagy a gépi tőke, a tisztító-szárító és tároló szükséglete. Ezen túlmenően a ráfordítások csak egy év alatt térülnek meg. A hazai hitelezési rendszer mellett előnytelen a forgóeszközhitei felvétele is, melyhez legtöbbször magas kamat mellett sem tudnak a gazdák hozzájutni. Erről a régóta meglévő lejtőről, mely a hazai gabona- termelést jellemzi, a termelők többsége csak az Európai Unióban hosszú évtizedek óta eredményesen tevékenykedő termékpályás szövetkezések (raktárszövetkezet, raktározási és értékesítő szövetkezet, raktározási, értékesítő és beszerző szövetkezet) segítségével kerülhet kedvező helyzetbe. A gazdák önállóságát megőrző termékpályás szövetkezetek fő feladatai ugyanis éppen az eredményességet és a biztonságot szolgáló különféle anyagbeszerzések, gépi szolgáltatások és a termékértékesítés. Minden esetben elvként kell tekinteni, hogy csak a termelői alapérdekek mentén jöhet létre a szerveződés, vagyis kívülállók (beszállítással nem foglalkozók) nem lehetnek a szövetkezet tagjai, mondta dr. Márton János, az uniós szervezésfejlesztési alapítvány egyik vezetője. Mauthner Búzarakodás a Dunán fotó: gk A tagországokon kívül először nálunk jelenik meg Új uniós ifjúsági program Jövő év szeptemberében juthatnak hozzá Magyarországon a középiskolás diákok ahhoz a naptárhoz, amely közérthető formában tájékoztatja őket a ma és holnap Európájáról, a különböző európai intézményekről, működésükről és a programjaikról. A Generation Europe igazgatója a múlt héten bejelentette az európai ifjúsági program magyarországi indulását A könyv alakú, közel 300 oldalas színes naplót ma tíz tagországban kilenc nyelven 600 ezer példányban, főleg közép- iskolás korú fiatalok forgatják. A belgiumi gimnáziumokban például használata kötelező. Az angol kiadást több iskolában szétosztották, hogy felmérjék, milyen változtatás szükséges hazai használatához. A tapasztalatokat is figyelembe véve a Magyarországra vonatkozó rész tartalmának kialakításában hazai szakértő tanácsadói kör vesz részt. A mintegy 200 forintba kerülő kiadvány költségeinek felét az Európai Unió vállalta, a többinél hazai forrásokra számítanak a szerkesztők. A diáknaptár az uniós tagállamokon kívül először Magyarországon jelenik meg, s szerepelnek benne a hazai sajátosságokat is figyelembe vevő európai uniós információk. Új foglalkoztatáspolitika - Két év garancia - „Igyál tejet!” - Január 1-jén jön az euró Németországot pereli az unió A legutóbbi bécsi állam- és kormányfői csúcsértekezleten az intézményi reformok mellett hangsúlyosan kerültek szóba azok az újítások, változtatások, amelyeket a közösségnek is végre kell hajtania a csatlakozásra váró országok felvétele előtt. Az év első fele óta folytak azok a viták, amelyek az Európai Unió foglalkoztatás-politikáját kívánják új mederbe terelni. A statisztikák is fényesen bizonyítják az Észak és Dél gazdasági fejlettsége közötti különbséget. Miközben ugyanis Spanyolországban 20 százalékos munkanélküliséget mutatnak ki, Luxemburgban ez az arány 3,4. Azok a kormányok, amelyek központi programot dolgoztak ki a probléma megoldására, elsősorban a fiatalok számára létesítendő új munkahelyek számát kívánják növelni, s csak egyes esetekben - például Franciaországban - próbálkoznak meg időről időre a rövidebb munkaidő bevezetésével. * A Brüsszeli Bizottság döntése értelmében a tartós fogyasztási cikkekre kétéves általános garanciát vezettek be. Ez azt jelenti, hogy az Európai Unión belül - a vásárlás helyszínéül szolgáló országtól függetlenül - bármely tagállamban érvényesíteni lehet a jogokat: hozzá lehet jutni az alkatrészekhez, el lehet végeztetni a szükséges javítást. Ha pedig ez valamilyen oknál fogva meghiúsulna, akkor a vevő árleszállítást vagy kártérítést kérhet és kaphat. * Az Európai Unió „kormánya” a luxemburgi székhelyű Európai Bíróság elé citálja Németországot és hat másik tagállamot, mert az illetékesek álláspontja szerint nem tesznek eleget a természetvédelmi előírásoknak. A közösség már 1995- ben elfogadta azokat az előterjesztéseket, amelyek az értékes és veszélyeztetett növények és állatok védelméről szólnak, ám a legfrissebb vizsgálatok szerint az érintett hét ország messze figyelmen kívül hagyja kötelezettségeit. * Az Európai Bizottság akció- programot készített a fizetési csalások visszaszorítása végett. „Eddig az Európai Unió tagállamaiban igen eltérő jogszabályok vonatkoztak a kész- pénzkímélő fizetési eszközökkel való visszaélésekre” - mondta Pascalé Bríen, az Eu- ropay International egyik vezetője. Ez volt ugyanis az a szervezet, amely először hívta föl a bizottság figyelmét a közös szabályozás szükségére. Az akcióprogram egyértelműen meghatározza, hogy a nemzeti büntetőjognak mit - például a hitelkártyák, a személyes kódok jogellenes használatát - kell bűncselekménynek minősítenie. * „Igyál tejet!” - ez az Európai Unió élelmezési programjának legfrissebb jelszava, amely egyébként húsz különböző akciót foglal magában, összesen 10 millió ECU értékben. A kampány elsősorban a 25 éven aluliakra irányul, és azt célozza meg, hogy a tejnek és a tejtermékeknek „modem” arculatot adjanak. Nemcsak az egészséges táplálkozásról van szó: a tizenöt tagországban megemelkedett a tejtermelés, így értelemszerűen az értékesítést is növelni kell. * Január 1-jévei hivatalos fizető- eszközzé válik a pénzügyi unióban részt vevő államokban - Belgiumban, Németországban, Finnországban, Franciaországban, Írországban, Olaszországban, Luxemburgban, Hollandiában, Ausztriában, Portugáliában és Spanyolországban - az euró. Néhány országban - például Ausztriában - már eddig is kétféle árat tüntettek fel: egyet a nemzeti valutában, a másikat pedig a közös pénzben. Újabb előrelépés, hogy az új év első napjától kezdve az értékpapírpiacon már csak euróbán lehet a kívánt összeget megadni. A pénzváltás a nemzeti valuta és az euró között illetékmentes lesz. (gyulay)
