Tolnai Népújság, 1998. november (9. évfolyam, 256-280. szám)

1998-11-07 / 261. szám

Mint airól a Tolnai Népújság­ban beszámoltunk, a Pécsi Orvostudományi Egyetem kli­nikáján végezték az első ha­zai hasnyálmirigy-átültetést. A szekszárdi betegen elvég­zett operáció részleteiről és a szervátültetés etikai kérdései­ről az orvoscsoportol irányító Kalmár Nagy Károly klinikai adjunktust kérdeztük. Amikor 3 bsloff szervo tovsbb ol Interjú az első hazai hasnyálmirigy-átültetést végző orvossal — Mikor válhat szükségessé egy olyan műtét, amelyet Önök elvégeztek? — Az ilyen típusú műtét, amikor vesét és hasnyálmiri­gyet ültetünk át, nyugaton sem gyakori. Részben azért, mert nem minden cukorbeteg alkal­mas arra, hogy egy ilyen operá­ción átessen: esetleg már olyan gyenge a szíve, hogy nem bírná ki az altatást. — A főleg gyermekkorban szerzett cukorbetegség fokoza­tosan felőrli az ember szerveze­tét. Középkorúakként ezek a betegek vesebetegekké válnak. Rendszeres művese kezelésre szorulnak, nagyon sok közülük elveszíti a látását, koszorúér elmeszesedést kap és szívin­farktusban meghal. Ezek között az emberek között kevesebben érik meg az idó's kort. Ha valaki művese kezelésre szorul, az nagy megkötést je­lent az életben. Nem ihat annyi folyadékot, amennyit akar, csak annyit, amennyit a bőrén ke­resztül képes elpárologtatni. Nem ehet mindenféle ételt, he­tente többször be kell mennie kezelésre a művese állomásra. A kezelésnek is vannak szö­vődményei. További megszorítás, hogy a betegnek naponta egyszer vagy többször inzulint kell beadnia magának. Diétát kell tartani, nem ehet süteményt például. Lényegesebb azonban, hogy a szeme, a szíve tönkremegy, esetleg meghal. Ha mentesíteni akarjuk a művese kezeléstől, akkor egy vesét átültethetünk, de ez is idővel tönkre fog menni, mert a cukorbetegség továbbra is fennáll, és tönkre teszi a beülte­tett vesét is. — Ilyen műtétet eddig már többet is végeztek Magyaror­szágon. Most azonban egy has­nyálmirigyet is beültettek.-— Ha a beültetett vese mellé egy időben egy hasnyál­mirigyet is ültetünk - ami a vércukorszintet szabályozza - akkor ez azt jelentheti, hogy a beteg a továbbiakban nem szo­rul inzulin kezelésre. Nem kell semmilyen diétát tartania, akár cukrászdába is mehet. Nem kell művese kezelésre járnia, annyi folyadékot és gyümölcsöt fo­gyaszthat, amennyit akar. Még banánt is: ami a művese kezei­teknek tilos. Ami még fontos: a beteg életkilátásai és életminő­sége sokkal jobb. — Hogy zajlott a múlt héten végzett műtét? — Egy 33 éves férfit operál­tunk, aki 3 éves kora óta cukor­beteg, egy éve szorul művese kezelésre. A műtét óta nem ad­tunk neki inzulint, a vércukor- szintje normális, a beültetett vese jól működik. Az első há­rom hét kritikus: addig kell szo­rítani, hogy minden rendben menjen. — Egy ilyen műtét sok em­ber összehangolt munkája. — Igen, mintegy ötven em­bernek kellett azon dolgoznia, hogy az átültetés sikerüljön, le­hetetlenség mindenkit felso­rolni, de az altató orvos, Győri Molnár Iván mindenképp emlí­tést érdemel, nélküle biztosan nem oldhattuk volna meg a fel­adatot. — No és persze donor nél­kül. — Való igaz, ez a műtét komoly sikerként könyvelhető el. Ugyanakkor nem szabad el­felejteni, hogy donor nélkül nem tehettünk volna semmit. Egy tizenegy éves fiú tragikus körülmények között halt meg. Köszönet illeti a szülőket, hogy mélységes fájdalmukban ügy döntöttek: lehetővé teszik, hogy az átültetést végrehajtsuk. — Gyakran előfordul - mint mondják a szakemberek hogy lennének donorok, de még sin­csenek. — A fő probléma — nem­csak Magyarországon -, hogy a betegeket kezelő kórházak nem minden esetben értesítenek bennünket, illetve a hozzátarto­zókat arról, hogy volna lehető­ség arra, hogy az elhunyt bizo­nyos szerveit átültessük. Hogy azok a szervek tovább éljenek más emberben. — A hozzátartozók hogy vi­szonyulnak az átültetéshez? — Nagyon jól. Öt év alatt csupán egy olyan eset volt, amikor nem sikerült a hozzájá­rulást megkapni. Egy asszony idős édesanyja tiltakozott, nem is végeztük el a műtétet. — Mit mond erről a tör­vény? — 1993 óta a törvény lehe­tővé tette volna, hogy hozzájá­rulás nélkül is eltávolítsuk a szerveket, de az egyetem etikai bizottságának ajánlásait kö­vetve - minden esetben, amikor a hozzátartozót el tudtuk érni - a hozzájárulást megkértük és meg is kaptuk. Az új egészségügyi törvény szerint az ember életében tilta­kozhat a szervei eltávolítása el­len. Ezt tiszteletben tartjuk. Ha ennek nincs nyoma - nincs irat róla -, akkor a hozzátartozóikat kötelesek vagyunk megkeresni, megkérdezzük tőlük: vajon az elhunyt megengedte volna-e a transzplantációt. Ha a hozzátar­tozó nem elérhető és a donor­szervek eltávolítása veszélybe kerül, ebben az esetben to­vábbra is a feltételezett belee­gyezés elve érvényesül. — Ilyenkor utólag értesítik a hozzáta rtozókat ? — Igen, tájékoztatjuk őket, eddig nem találkoztunk meg nem értéssel. Hangyái Ravaszdi városi rókák A róka mindig is szeretett emberi települé­sek közelében élni, de a városokba - mint világszerte sok más vadállat - az utóbbi év­tizedekben kezd beszokni. Szekszárdot minden őszi-téli szezonban valóságos róka­invázió sújtja, az idén, úgy tűnik, még ko­rábban is a szokásosnál. Szemtanúk állítása szerint a Szekszárdhoz tartozó Kisbödő egyik portáján az egész tyúkudvart „fel­számolta” a róka, s a már megfojtott zsák­mányt egészen különleges technikával - egy tyúk a hátán, egy a szájában - vitte ma­gával. Fotós kollégánk a Puskás Tivadar ut­cában a teraszon állva egy jól fejlett pél­dánnyal találta szemben magát, „aki” étel­maradék után szimatolt a környéken. De láttak már rókát a Bottyán hegyen és kör­nyékén, sőt, a Kadarka utcában is. Arról is szemtanúk számoltak be, hogy a városi ró­kák már igen kiművelődtek, mert körülnéz­nek, mielőtt átmennek az úton. A szekszárdi polgármesteri hivatalhoz is érkeztek bejelentések róka-ügyben, s már meg is rendelték a kíméletes róka-befogó ketreceket. Már csak az a kérdés, hogy mi történik később a humánusan befogott ró­kákkal? vem 1998. november 8. MM •* ^^I _ ” I Kőzetről Harmadik oldal Kórház az atomváros szélén? A mai világban 1,2 milli­árd forint nem túl nagy összeg, főleg, ha figye­lembe vesszük, hogy Paksról és környékéről ennek többszöröse folyik be adóbevételként az ál­lamkasszába - állítják a szervezők. Építsünk hát kórházat Pak­son - gondolta Vajnai At­tila, az atomerőmű fejlesz­tőmérnöke, a Munkáspárt alelnöke, felújítva a város­lakók régi álmát. Társakat is talált az ötlethez, meg­alakult egy alapítvány, amely a Paksi Kórházért nevet viseli. Elnökké dr. Csók Sándort, az egykor volt szülőotthon igazgató­főorvosát, kurátorokká Gallyas Vilmos humánpo­litikai főosztályvezetőt az atomerőműből, Beregnyei Miklós helytörténészt, Gá- losi János nyugalmazott gimnáziumi tanárt, dr. Bla- zsek Balázst, a város jegy­zőjét választották a Duna szállóban tartott alakuló ülésen. Vagyis csupa hely­ben jól ismert személyisé­get. Hogy még nagyobb sú­lya legyen a dolognak, fel­kérték a körzet Fideszes országgyűlési képviselőjét, Tóth Ferencet, vezetné-e a környék polgármesterei­ből, szakértőkből álló de­legációt Gógl Árpád egészségügyi miniszterhez eló'teijeszteni a kérést. Vál­lalta. Bor Imre polgármes­ter is kinyilvánította szán­dékát az együttműködésre- igaz egyelőre csak saját nevében, hisz a képviselő testület még nem foglalha­tott állást. Nem maradt ki az összefogás széles politi­kai skálájából az MSZP sem, megyei közgyűlési képviselője, dr. Vöröss Endre sebészfőorvos is csatlakozott a szervező bi­zottsághoz, bár előbb ta­pasztalatai alapján - az előző ciklusban is a megye egészségügyi bizottságá­nak tagjaként közelről is­merve a pincehelyi kórház bajait, a szekszárdi műtőb­lokk építésének történéseit- sorolta a várható nehéz­ségeket, a pénztől az or­voshiányig. Amit elmon­dott, realitásnak tűnik, bár hangsúlyozta, húszegyné­hány éve, mikor Paksra ke­rült, egy kórház ígéretével hitegették. Egy álom - so­kak álma - talán megvaló­sul. Alapítvány, szervező bizottság már van, lesz de­legáció is, amelyet bizo­nyára fogad majd a minisz­ter. Most már nem kell egyéb, mint kormányzati szándék - és pénz. Mond­ják, nem túl nagy összeg. Mindössze 1,2 milliárd...-rákosi­Nem tudott elhelyezni hét­végére egy gondozottat Ta­másiban az Idősek Gondo­zási Központja: a család nem fogadta kitörő öröm­mel a nagymama érkezését. Az idős asszony kora és egészsége miatt nem beszá­mítható, volt pszichiátriai ke­zelésen is, de állapota már nem javítható. Ellátása hét­közben a tamási gondozási központban megoldott volt, hétvégén azonban már nem lehetett egyedül hagyni saját házában. Október 22-én a hosszú hétvégére az intéz­mény kiadta az asszonyt a családnak, ahol idegenkedve fogadták, s rajta is látszott: nem szívesen megy oda, ahol nem szívesen látják. Hogy az eset ne ismétlődjön meg, Barna Sándomé, az Idősek Gondozási Központjának ve­zetője azzal a kéréssel fordult Hajdics József polgármester­hez, hogy az intézmény tart­hasson nyitva hétvégén is. Eddig szombaton 14 órakor zárták a kaput. A polgármes­teri hozzáállás kedvező volt: e hónap elejétől a tizenkét bent­lakó gondozottnak hétvégén sem kell elhagynia az intéz­ményt. (tf) Gyermeki szeretet Gyilkolt a vagyonőr Megdöbbentő bűnügyben hirde­tett nem jogerős ítéletet a me­gyei bíróság dr. Vass Gábor ve­zette büntetőtanácsa. Különös kegyetlenséggel elkövetett em­berölésben mondta ki bűnösnek ifjú Szűcs Lajost, aki foglalko­zásra nézve vagyonőr, s már volt büntetve önbíráskodás miatt. A bíróság enyhítő körülményként vette figyelembe, hogy a vádlott enyhe fokban szellemi fogyaté­kos, s hogy miért ölt, arra épel­méjű magyarázatot nem adott. A vádlott 1997. június 26-án este hatig volt szolgálatban Harkányban, majd egyik kocsmából a másikba járva si­került berúgnia. Nem sokkal éjfél előtt a piac mel­letti büfében közölte ott tartózkodó szolgálaton kívüli kollégáival, hogy „megvertem egy buzit”. Ami csupán szóhasználat volt, a sértett speciális nemi irányultságára utaló gyanú fel sem merült. Nem mintha ez indokolta volna a történteket. Minden bizonnyal a nem kis mennyiségű alkoholnak és az orvosszakértő szerint éretlen, indu­latos személyiségének is köszönhető, hogy gátlástalan kegyetlenséggel ver­jen agyon áldozatát. Az orvosszakértő leírása szerint a sértett arcán és koponyaboltozatán számos repesztett sérülés, a bal mell­kasfélen vérbeszűrődés, a jobb kéz harmadik ujján repedés, a fejtető és az arc lágy részein kiterjedt vérbeszűrő­dés, a koponyaboltozat, az elülső ko­ponyagödör, az arckoponya és az arc­csontok, valamint az alsóállkapocs többszöri darabos törése, a jobb fal- csonttájon benyomatos törés, agyké- regzúzódás, roncsolódás, jobb oldali kemény burok alatti vérzés, a nyelv­csont jobb oldali nagy szarvának tö­rése volt. Mindez legalább 19 ütést je­lentett. Életét a gyors orvosi beavat­kozás sem menthette volna meg. A bíróság a siklósi ifjú Szűcs Lajost 13 év fegyházbüntetéssel sújtotta, s le kell töltenie felfüggesztett nyolc hó­napos büntetését is. A bíróságon mindvégig tagadó vád­lott felmentésért vagy enyhítésért fel­lebbezett, az ügyész 3 nap gondolko­dási időt kért. Ihárosi Új bűncselekmény-típus a modern technika felhasználásával Napjainkban a számítástechnika rohamos fejlődése és a berendezések egyre olcsóbbá válása lehetővé teszi, hogy a jól felszerelt komputerrel és némi ismerettel rendelkezők olyan műveleteket is elvégezzenek otthon, amikről koráb­ban csak álmodhattak. Közülük két helybeli fiatalember azonban a közelmúltban a törvény által tiltott tevékenységet is folytatott - hangzott el azon a sajtótájé­koztatón, melyet dr. Szíjártó István rend­őralezredes, a dom­bóvári kapitányság vezetője tartott. Az informatikai főisko­lára járó, 21 éves fiúk ellen a szerzői és szomszédos jogok megsértésének ala­pos gyanúja miatt folytat eljárást a rendőrség. Történt ugyanis, hogy szeptemberben az egyik helyi rek­lámlapban CD-írást vállaló hirdetés je­lent meg néhány al­kalommal. A szolgál­tatást bemutató fel­hívás végén telefon­szám és Intemet- honlapcím is szere­pelt. A nyomozók ok­tóber elején aztán megdöbbenten ta­pasztalták, hogy az elektronikus hálóza­ton is közzétett hirde­tésben az üzletekben több tízezer forintért megvásárolható jog­tiszta szoftvereket a számítástechnikával foglalkozó diákok csupán 1-2 ezer fo­rintos áron kínálták. A náluk tartott házkutatásokon az­tán több száz darab másolt CD-t és egyéb adathordozót foglal­tak le a zsaruk. A négy papírzsáknyi lemezt most egy szakértői intézmény vizsgálja. A cég munkatársai hamaro­san egy pontos listát készítenek arról, hogy melyik szoftver jogtulajdonosának milyen összegű va­gyoni hátrányt okoz­tak az illegális máso­lók. A két fiatalember - B. Cs. és V. Z. - a gyanúsítottként! ki­hallgatása során több verziót is előadott a CD-re átírt progra­mok eladásáról, ám vallomásuk több el­lentmondást is tar­talmazott. A szakér­tői vélemény elkészí­tése és az értékesítési „csatornák” ellenőr­zése miatt az ügy vizsgálati szakasza még előreláthatóan több hétig eltart.-glaub­I á «

Next

/
Thumbnails
Contents