Tolnai Népújság, 1998. november (9. évfolyam, 256-280. szám)

1998-11-28 / 279. szám

Emlékkereszteket állít a Székely Szövetség az egykor széke­lyek lakta bukovinai falvak templomkertjeiben. Erről a szerve­zet péntek este döntött. Az Andrásfalván, Istensegítsen, Fo- gadjistenen, Hadikfalván és Józseffalván tavasszal elhelye­zésre kerülő kereszteket székely fafaragók készítik. Gottvald Károly felvételén Szemcsuk István. Csuklón harapta a rendőrt Az elitéit mentálisan sérült, de beszámítható logerösen elítélte pénteken a tamási Véres! Bíróság a simontornyai B. Miklóst, többek között hivatalos személy elleni erűszak mi­att. A férfi egy másik perben sértett: ott éppen rendőröket vádolnak kényszervallatás­sal. A láthatóan rossz egészségi és mentális állapotban lévő férfi másfél éves börtönbüntetést kapott, három évre felfüg­gesztve. A bíróság három ügyet egyesített. B. Miklós 1997. jú­nius 8-án feleségével került szóváltásba, amiből dulakodás lett. A férfi az asszony segít­ségre siető két embert csavar­húzóval és késsel támadta meg. Szintén tavaly, november 6-án garázdaság miatt intézkedtek vele szemben rendőrök. Egyik­nek megharapta a csuklóját, a másikat a rendőrőrs falához lökte. Végül 1998. március 10- én ismét feleségével szólalko­zott össze, majd a nő védelmére kelő fiát támadta meg. A bíró­ság pszichiátriai szakvéleményt kért, melyben az áll, hogy Ba­logh - bár beszámítható - men­tálisan sérült, viselkedészavar­ral küzd. Kettős mércével méri a saját és mások tetteit. A tár­gyalásokon mindenesetre kide­rült, hogy szilárd meggyőző­dése: volt családtagjai és a rendőrök ellenségei. A bíróság megállapította bűnösségét, de méltányolta, hogy családi éle­tének megromlása miatt sodró­dott a bűncselekményekbe. Ha van ember, vélhetően ő az, akin a végrehajtandó börtönbüntetés nem érné el célját. Érdekesség, hogy az immár elítélt Balogh sértettként szere­pel egy másik perben, amely­ben négy rendőrt vádolnak az­zal, hogy kényszerrel próbálták őt vallomásra bírni. A rendőrök végig tagadták bűnösségüket. Ez utóbbi per tárgyalása még nincs kitűzve. (tf) Öljétek egymást a szobátokban! Menjetek be a szobá­tokba, és ott „gyilkol­játok” egymást! Ezt a szülői felszólítást ajánlja receptként dr. Vekerdy Tamás pszi­chológus arra az igen gyakori konfliktusra, amikor a testvérek egymásnak esnek. Vekerdy elismeri: sokszor nehéz megállni, hogy ne avatkozzon közbe a szülő, holott ezzel csak még job­ban felhergeli a veszekedés résztvevőit. A testvérek „harca” mögötti egyik leg­fontosabb kérdés ugyanis ez: Anyu, Apu, kit szeretsz jobban? A pszichológus példája: A szülő hazamegy, áldott csend fogadja. Nocsak, gondolja magában, mi tör­tént, talán már meg is ölték egymást? De nem, a gye­rekek békésen játszanak. A szülő kisvártatva iszonyatos sikoltásra lesz figyelmes, berohan a szo­bába, és értesül róla, hogy ez rácsapott, az megette, a másik leütötte, a harmadik feldarálta, stb. Az történt tehát, hogy szülő a hazaérkezésével kiváltotta a veszekedést. Végre otthon van, így a gyerekeknek már „érde­mes” veszekedniük. Vekerdy Tamás szerint a megoldás, ha a szülő nem tesz igazságot a küzdő felek között, mert az csak olaj a tűzre. Az apa, az anya akkor cselekszik he­lyesen, ha megpróbál tu­domást sem venni ezekről a történésekről. Megnyugtatásul hozzá­teszi: a testvérek általában azért nem szokták megölni egymást. -sí­H 1998. november 29. Harmadik oldal Erőszakról árulkodó videófelvételek Szerdán a Dombóvári Városi Bíróságon meg­kezdődött annak az öt helybeli fiatalember­nek a büntetőpere, akiket több hajléktalan brutális megverésével valamint egy fehér- gyarmati férfi bántalmazásával és kirablá­sával vádolnak. A tárgyalás a vádirat ismerte­tésével kezdődött, melyből ki­derült, hogy az ügyész a fogva tartott elsőrendű vádlottat, Sz. Sz.-t, a másodrendű vádlottat S. L.-t és a harmadrendű vád­lottat, M. Z.-t több rendbeli, különös kegyetlenséggel elkövetett súlyos testi sér­téssel, annak kísérletével és csoportosan elkövetett rablással, a szabadlábon vé­dekező negyed- és ötödrendű vádlottat, T. P.-t és H. K.-t pe­dig egy rendbeli, különös ke­gyetlenséggel elkövetett sú­lyos testi sértés kísérletével gyanúsítja. A nagy érdeklődéssel kísért tárgyalás közönségét az első meglepetés akkor érte, amikor az elsőrendű vádlott azt mondta, hogy nem érzi magát bűnösnek az ügyben. Állítása szerint a megyei ügyészségi nyomozóhivatal kihallgatásán ő semmit sem ismert be, csak kommentálta a neki levetített filmet. A másod­rendű vádlott nem kívánt a bí­róság kérdéseire válaszolni és ártatlannak vallotta magát. Be­jelentette azt is, hogy minden korábban tett vallomását visz- szavonja. A harmadrendű vád­lott előbb rosszullétre hi­vatkozott, később azonban részletesen beszélt azok­ról az akciókról, melyekben részt vett. Annak ellenére, hogy elismerte, több alkalom­mal ő ütött vagy rúgott elő­ször, csak részben érezte bű­nösnek magát. Mindkét sza­badlábon lévő fiatalember azt nyilatkozta, hogy csak abban érzi magát bűnösnek, hogy je­len volt egy-egy hajléktalan bántalmazásánál. A megszó­laló vádlottak közül többen azt állították, hogy az idő­közben autóbalesetben el­hunyt társuk, IV. T. provo­kálta őket a bűncselekmé­nyek elkövetésére. A sértettek közül elsőként az a fehérgyarmati férfi szólalt meg, akit a fiatalemberek a dombóvári vasútállomásról Várongra fuvaroztak, ám a Kapospula és Alsóhetény kö­zötti megállás alkalmával többször megrúgtak. A másik sértett az ügyészségi nyomo­zóhivatalnál tett vallomását megmásította. Ezúttal egy olyan baráti találkozóról be­szélt, melyen neki az volt a feladata, hogy a fiatalok rúgásait és ütéseit ártal­matlanítsa a város egyik parkjának szobrai között. A harmadik sértett jelenleg kórházban van, a negyedik pe­dig nem jelent meg a bíróság idézésére, így őket nem tudták meghallgatni. A tanúk közül a magukat a vádlottak barátainak, haverjai­nak, ismerőseinek nevezők némelyike ugyan hallott a fiúk tetteiről, de azt a filmet nem látták, melyen brutális csele­kedeteiket megörökítették. A tanúként beidézett dom­bóvári rendőrkapitány magá­val hozta azt - az eddig a pán­célszekrényében őrzött - vi­deokazettát, mely alapján meg­tette a feljelentését. Mint mondta, a filmen egészen más oldaláról mutatkozott be az az általa csendesnek, visszahúzó- dónak megismert két fiú, akik a rendőr-szakközépiskola első évének sikeres elvégzését kö­vetően a nyár elejétől szolgál­tak a helyi kapitányság állo­mányában. Csütörtökön délelőtt került sor a videokazetta vetítésére. Az első filmrészleten a fia­talemberek alaposan helybenhagyták a „baráti találkozóra” velük tartó egykori ökölvívót, aki egy ízben a bokorba is beesett a testére záporozó ütésektől és rúgásoktól. A következő kép­soron az látható, amint az egyik hajléktalant az egykori Szász Sörözőnél ökölcsapá­sokkal megsorozzák, majd megrugdossák. A harmadik felvételen a velük taxizó, ám időközben megtámadott fe­Nehezen ismertek magukra a vádlottak hérgyarmati férfi verését lehet látni és hallani. A szalag azt a jelenetet is tartalmazza, ame­lyen a Szász Sörözőhöz vissza­térő fiatalok a korábban már megvert valamint az időköz­ben a helyszínre érkezett má­sik hajléktalant bántalmazzák. Végül az egykori dombóvári piactér egyik helyiségét mu­tatja a film, ahol a fiúk előbb csalánnal verték a szeren­csétlen férfi fejét, majd ütötték és rúgták őt. A haj­léktalanok egyike bordatörést, a másik pedig lábtörést szen­vedett a hírek szerint az őket ért támadások következtében. A felvételen megszámlálha­tatlan mennyiségű trágár kife­jezés mellett többek között „a sátán, a horogkereszt, a rögtönítélő bíróság, a val­latás, az akciócsoport, a maffia, a drogbáró” szavak is hallhatóak. A vádlottak a tárgyalás során a bírónő kérdéseire gyakran vá­laszoltak azzal, hogy nem em­lékeznek a történtekre, s a film levetítése során is nehezen is­merték fel önmagukat és saját hangjukat. Az ügyész és az ügyvédek a másik két sértett és újabb két tanú meghallgatását indítványozták, emellett kérték a videokazetták műszaki szak­értői vizsgálatát és a sértettek orvosi leleteinek beszerzését is. A büntetőtanács a tárgyalást el­napolta. -glaub­Püspöki kezdőrúgás Mayer Mihály megyéspüspök kezdőrúgásával kezdődött teg­nap délután az a teremlabdarúgó torna, amit a régi mecsekná- dasdi püspöki kastély állapotának javítására rendeztek. A helybeliek szeretnének funkciót találni az iskola közelében álló épületnek. A kastély közös hasznosításáról a rendezvény kez­detén szándéknyilatkozatot írt alá Mayer Mihály, Poros Béla a Baranya Megyei Közgyűlés alelnöke, Ruppert József, Mecsek- nádasd polgármestere és Wekler Ferenc a parlament alelnöke. A tornán a parlament, a püspökség, a pécsi rádió és a mecsek- nádasdi öregfiúk vettek részt. fotó: ötös Már meghalni sem érdemes Nem csak születni, meg­halni sem olcsó manap­ság. Vannak akik hozzá­tartozójuk temetése után a számlát kézhez kapva a szívüket borogatják, míg a szkeptikusok csak só­hajtanak, már meghalni sem érdemes. Persze, miért is lenne olcsó a temetés, ha minden egyéb drága. A legolcsóbb a köztemetés, ez ami a nincstelen, vagyontalan, hozzátartozó nélküli polgárnak grátisz jár. A 33-40 ezer forin­tos számlát ilyenkor az ön- kormányzat állja. A szociális koporsó farostlemezből készül ugyan, de a ravatalozás, teme­tés épp úgy történik ilyenkor is, mint a többi temetésnél. Bár a koporsós temetés drá­gább, mint az umás, a polgá­rok többsége vidéken még ma is az előbbit választja. Sírhe­lyet az önkormányzattól lehet vásárolni, ez, ami viszonylag még olcsó, az ár csak a költsé­gek egy részét fedezi. Szek- szárdon a Panteon Kegyeleti Kft. munkatársának tájékozta­tása szerint 1.344 forint 25 évre. Egy sírba két fő temet­hető. A kriptahelyek 6.160 fo­rintnál kezdődnek. Üveg- és érckoporsó A legolcsóbb koporsós teme­tés ára 50 ezer forint körül van, a legtöbb temetkezési cég komplett csomagot állít ősszé. A koporsó árak válto­zók, 19.900 forinttól 134 eze­rig különböző fakoporsók kaphatók. Üvegkoporsót nem tartanak, mert annak a terme­lői ára 200 ezer forinton felül van. Az érckoporsó ehhez ké­pest olcsónak tekinthető a maga 39 ezer forintos árával. Vidéken is egyre több az umás temetés, elsősorban azért, mert olcsóbb, főleg ha van már a családnak sírhelye. Ilyen esetben már 33 ezer fo­rintért is eltemetik az illető hamvait. Légitemetést, hamvak szét­szórását Tolnában még nem vállalják. Egyébként a jelen­legi temetkezési rendelet sze­rint 22.960 forintos hamvasz- tás után bárki haza viheti hoz­zátartozója hamvait és azt csinál vele, amit akar. Biztosítás a túlvilágra Újabban előtakarékosságot is lehet kötni, nem kell sublót­ban, a szalmazsákban rejte­getni a temetésre szánt pénzt, az ügyfél megvásárolhatja a majdani szolgáltatást. Ráadá­sul a befizetett összeg kama­tozik, ez, amit legfeljebb megkaphatnak az örökösök. Az alapösszeget mindenkép­pen a temetésre kell fordíta­niuk az örökösök. F. Kováts Éva t á f

Next

/
Thumbnails
Contents