Tolnai Népújság, 1998. november (9. évfolyam, 256-280. szám)
1998-11-28 / 279. szám
1998. november 28., szombat Tolnából Európába 11. oldal | .{jjj 1 Euro, nagy történelmi :.euroP ja korszakokkal Egyenesen Brüsszelből hozta dr. Braun Márton azt a prospektust szerkesztőségünkbe, mely az új, közös EU-valutát, az eu- rót mutatja be az érdeklődőknek. Ez a pénznem hivatalosan a jövő év január elsejétől lesz törvényes fizetőeszköz az unió tizenegy tagállamában: ebből következően hazánknak sem közömbös az új pénz sikere. valutái szolgálnak. A tényleges bankjegy csere 2002. január elseje és június 30-a között valósul meg, s 2002. július elsejétől az EU országaiban már csak az új pénzzel fizethetünk.-szá- Az euro, mint bankjegy, hét címletben jelenik meg - adott tájékoztatást a pénzről dr. Braun Márton, Szekszárd és körzete országgyűlési képviselője. - A bankjegyekre kiírt pályázatot az osztrák Robert Kalina nyerte meg a „kapuk és ablakok, boltívek és hidak” elnevezést viselő pályázatával. Az 5-ös, 10-es, 20-as, 50-es, 100- as, 200-as és 500-as címletű euro a nagy kultúrtörténeti korszakokat mutatja be a különböző korok - román, gótikus, reneszánsz, barokk, XIX. századi és mai idők - jellegzetes építészeti megoldásainak ábrázolásával Nem árt tudni, hogy az euro az elkövetkező három éves időszakban egyelőre csak számlapénzként, tehát a bankszámlák közötti elszámolási eszközként működik. Készpénzként továbbra is a tagországok nemzeti 200 500tuBO Épületek, boltívek és hidak a bankjegyeken Nemzetközi egyetem a konfliktusok feloldására Szalónak, a béke európai városa Béke és egészség. Vitathatatlanul egybetartozó fogalmak. Bizonyára nem véletlen, hogy az Egészséges Városok Magyarországi Szövetségének jubileumi, X. közgyűlése és szimpóziuma egy programja a béke európai központjában zajlott. Jó sorsom hozta, hogy részt vehettem a Szombathelyen, két hete rendezett szimpóziumon. Arra azonban álmomban sem gondoltam volna, hogy az előzetes programban jelzett ausztriai kirándulás nem egyszerűen békés est, hanem csupa nagy betűvel a BÉKE jegyében zajlik. A történelmi Magyarország egykori határa ma Ausztria Burgenland tartományának kellős közepe. Szalónak - mai nevén Stadtschlaining - várának lovagtermében az egészség magyar- országi .követei” egy Európában páratlan békeprogramról kaphattak tájékoztatást, talán nem is kell mondani magyar embertől, a szombathelyi professzortól, Farkas Lászlótól. Ő vezeti azt a világon egyedülálló intézményt, amely az Európai Béketudományi Egyetemi Központ nevet viseli. A történet 1982-ben kezdődött, egy, a béke iránt elkötelezett osztrák politikus, dr. Gerald Mader kezdeményezésére, amikor is létrehozták az Osztrák Béke- és Konfliktusmegoldást Kutató Központot. Az ÖSFK közcélú, pártok felett álló, független non-profit egyesületként működik ma is. Már az alakuláskor elhatározták, hogy Szaló- nakon megteremtik a béke központját. így jött létre a középkori német kalandorlovagok később a Batthyány család birtokában lévő, századokkal előbbi véres eseményeket idéző, kísértet legendákkal terhelt várban és környékén a békeprojekt keretében több intézmény. Konferencia és szeminárium központnak. Békekutató könyvtárnak, a Nemzetközi Civil Békefenntartó és Béketeremtő Képzési program és a már említett egyetemnek ad otthont ma Szalónak. Farkas professzor, a Békeegyetem vezetője lebilincselő előadása nagyobb részében ez utóbbiról szólt. Az osztrák parlament közelmúltban hozott döntése értelmében államilag elismert diplomát adó egyetem posztgraduális felsőoktatási intézmény. Egy féléves képzés nyújt, amely azonban igény szerint négy féléves diploma programmá fejleszthető. Egyidejűleg harminc hallgatót fogadnak, leendő diplomatákat, politikusokat, kényesen ügyelve, hogy „párok” alakuljanak ki. Pontosabban ellenpárok, így például ha felvesznek egy arab hallgatót, mellé okvetlenül izraeli illik, az indiai pakisztáni párt, az orosz amerikait, a magyar románt kap. A békét a konfliktusforrásokból indulva közelítik meg, azok feloldása a cél. Ehhez az út pedig egymás megismerésén keresztül vezet. Az itt kialakult kapcsolatok tartósnak bizonyulnak, mint számos példa igazolja. Rákosi Gusztáv Részfoglalkozás a hazai mezőgazdaságban A falun élők helyben tartása November 25-én, a fővárosban nemzetközi szimpóziumot rendeztek, melynek témája a vidékfejlesztés gazdasági feladatai az uniós csatlakozásunk folyamatában. A rendezvényen Tolna megyéből is többen részt vettek. Az előadók egyike, Szeremley Béla, a Gróf Károlyi Sándor Alapítvány ügyvezető-igazgatója. Előadásának témája az Európai Uniós országokban már ismert, a mezőgazdaságban is bevált részfoglalkozás.- Az Európai Unió legtöbb tagországában többségben vannak a rész- vagy mellékfoglalkozásúnak nevezett mezőgazdasági termelők. - mondta Szeremley Béla. - Ezek a többnyire vidéken lakó emberek jövedelmük nagyobb részét szerzik meg mezőgazdaságon kívüli tevékenységből. Megmaradásukat a vidéki településeken az egész társadalom segíti. Minden EU országban felismerték, hogy nemzeti érdek az agrárnépesség helyben tartása. Ehhez a részfoglalkozásúakat is el kell látni a kor követelményeinek megfelelő szakmai ismeretekkel. Természetesen ehhez nélkülözhetetlen annak a jövedelemszintnek a megteremtése, amely az alaptevékenységhez kötött jövedelem-kiegészítésben, adózásban és társadalom- biztosításban valósul meg.- A részfoglalkozás a magyar jövedelmi viszonyok mellett túlnyomórészt jövedelem- növelő' tényező, és általában a normális munkaidőt meghaladó tevékenység.- Vitathatatlan, hogy esetenként a kedvtelés motiválja ezt, azonban hobbiból inkább a saját háztartás fogyasztása bővül. Az agrárpiac csaknem kivétel nélkül minden ágazatban nyitott a részfoglalkozásúak termékei iránt. A részfoglalkozás sokszínűsége kifejezetten a termelők gazdasági kényszere. Ebben nem csak szellemi és fizikai képességei, hanem családi körülmények, a főfoglalkozásban tőle megkövetelt időhasználat, a lakóhelyi kötöttségek és nem utolsó sorban a termőterületnek térbeli elhelyezkedése gyakorolnak hatást arra, hogy milyen plusz munkát vállal az ember.- Az EU országokban a részfoglalkozásúak is szövetkezetekbe tömörülnek, mi ennek a szerepe?- A termékpályás szövetkezés Nyugat-Európában a részfoglalkozásúak számára is elsődleges szervezeti megoldás. A piaci ellenérdekelt személyek, illetve szervezetek kiiktatása a termelő és fogyasztó közötti kapcsolatból, hagyományosan szövetkezés útján valósul meg. Az ilyenfajta szövetkezésnek kezdetleges formái voltak néhány évtizeddel ezelőtt a szakcsoportok, amelyeknek hagyományait érdemes feleleveníteni. A termékpályás szövetkezésben a részfoglalkozású a főfoglalkozásúval semmiféle érdekellentétbe nem kerül, ezt ugyanis a minőségi verseny kizárja, mert minden azonos minőségű termékért azonos árat adnak. A részfoglalkozás Nyugat-Európában társadalmi szempontból kifejezetten pozitív tartalmat hordoz. A részfoglalkozású vállalkozót (gazdálkodót) bizonyos értelemben a következő évezred hírnökének is tekintik, aki felszabadul az eltömegesedés, a munkahelyi rabszolgaság nyűgétől, káros egészségi hatásaitól és éppen vállalkozóként válik más életminőség megélésére képes alkotó emberré. Az elsődleges cél: a földművelők olyan foglalkoztatása, amely visszatartja őket a vidék-falusi település elhagyásától. Mauthner A Pedagógusok Szakszervezete kongresszusa az európai csatlakozásról Az előnyöket is szeretnék élvezni Nemrégiben tartotta meg kongresszusát a Pedagógusok Szakszervezete. A kongresszus egyik témája az európai uniós csatlakozás volt. Erről kérdeztük Fülöpné Szűcs Máriát, a Pedagógusok Szakszervezete Tolna Megyei Szövetségének elnökét, az országos vezetőség tagját.- Még nagyon messze vagyunk attól, hogy a magyar pedagógus társadalom jövedelmét tekintve csatlakozhasson az Európai Unióhoz. A kongresszuson nagyon erőteljesen felmerült, hogy a csatlakozásra fel kell készülni, ahhoz a színvonalhoz fel kell zárkózni, de akkor a csatlakozás előnyeit is szeretnénk élvezni.- Megvannak ennek az esélyei?- Hosszabb távon biztosan, de már a csatlakozás időszakára minimum el kellene érni az uniós bérek 60-70 százalékát. Mint ismeretes, az utóbbi években a pedagógus társadalom 30-40 százalékos reálbér-csökkenést szenvedett el, tehát nemhogy közeledtünk, hanem kifejezetten távolodtunk az európai bérszínvonaltól.- Most hol tartunk az uniós bérekhez képest?- A magyar pedagógusok bére körülbelül az egyharmada az uniós országok bérszínvonalának. Nem beszélve a belső bérfeszültségekről. A legnagyobb lemaradásban az óvoda- pedagógusok és a tanítók vannak. És akkor még nem szóltunk a pedagógusok munkáját segítők bérezési színvonaláról.- Miben vagyunk még elmaradva ?- A csatlakozás kapcsán nagyon fontos téma az európai jogharmonizáció, s ez is hangsúlyt kapott a kongresszuson. Az EU-s országokban a kollektív szerződés-kötés joga sokkal kiterjedtebb. Van ágazati kollektív szerződés is, de a helyi megkötését a munkáltató nem tagadhatja meg, tehát kollektív szerződés kötési kényszer van. Nálunk nincs ágazati kollektív szerződés, van a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény és ahol van, ott helyi kollektív szerződés.- Mely területen van még szükség változtatásokra ?- Merőben más az uniós országokban a munkaügyi kapcsolatok rendszere, ami nálunk pillanatnyilag önkormányzati szinten nagyon gyengén működik. A közalkalmazotti törvény előírja, hogy érdekegyeztető tanácsnak kell működni az ön- kormányzatok mellett. Ezt nem a szakszervezeteknek kell kezdeményezniük, hanem az ön- kormányzatnak létrehozni. A tanácsban a fenntartó és a társszakszervezetek vesznek részt. Nagyobb településeken jelen van az egészségügyi, pedagógus és a közgyűjteményi dolgozók szakszervezete is. A köz- tisztviselők természetesen nincsenek benne, mert ott más az érdekegyeztetési forma.- Mindenütt létrejöttek az érdekegyeztető tanácsok?- Városokban igen, erről a kötelezettségről a kisebb településeken lévő önkormányzati testületek nem akarnak tudomást venni. Ez ügyben jogorvoslatért fordultunk a köz- igazgatási hivatalhoz. Ihárosi Az Európai Unió tagországai (3.) Monarchiáktól köztársaságokig A z Európai Unió minden tagja demokrácia: a tizenöt ország közül hét alkotmányos monarchia, nyolc pedig köztársaság. Az első két alkalommal Ausztriát, Belgiumot, Dániát, az Egyesült Királyságot, Finnországot és Franciaországot, a második írásban Görögországot, Hollandiát, Írországot és Luxemburgot mutattuk be. Sorozatunk utolsó részében a további öt országgal fejezzük be a sort. Németország (1958) A Németországi Szövetségi Köztársaság - amely 1990. október 3„ az NDK-val mint öt új tartománnyal történt újraegyesülés után is megőrizte ezt a hivatalos elnevezést - alapító tag. Népessége 81,2 millió. Nyugat-Európa legnagyobb lélekszámú országa az unió vezető gazdasági hatalma. Törvényhozását két ház alkotja: a közvetlenül választott Bundestag és a Bundesrat, amely a szövetségi tartományok kormányainak képviselőiből áll. A Bundestag választja a szövetségi kancellárt, aki megalakítja a kormányt. A szövetségi elnököt - akinek gyakorlati hatalma, így felelőssége sincs - egy szövetségi konvenció választja meg. Az ország fővárosa Berlin, de az ezredfordulóig Bonn marad a Bundestag és a szövetségi kormány székhelye. Hivatalos pénzneme a német márka. Olaszország (1958) Népessége 56,9 millió. A köztársaságban a törvényhozás a parlament feladata, amelyet az egyforma hatalommal rendelkező képviselőház és a szenátus alkot. Székhelyük a főváros, Róma. A 630 képviselő és a 315 szenátor megválasztására arányos képviseleti rendszert alkalmaznak. A parlament választja meg a köz- társasági elnököt, aki kinevezi a kormányfőt. Az ország 20 köz- igazgatási tartományra oszlik, amelyek mindegyike figyelemre méltó autonómiával rendelkezik. Ömek különleges alkotmánya is van. Gazdasági és belpolitikai nehézségei, a nagy regionális különbségek ellenére Olaszország mindent megtesz azért, hogy az integráció élvonalában maradjon. Az ország különlegessége, hogy két enklávé is található a területén: Rómában az önálló Vatikán állam és San Marino, amely a világ legrégebbi köztársasága. Olaszország hivatalos pénze a Ina. Portugália (1986) Parlamenti köztársaság, amelynek területe és lakossága gyakorlatilag megegyezik hazánkéval. A törvényhozás a fővárosban, Lisszabonban működő egykamarás parlament. Az államfőt közvetlenül választják, öt esztendőre. Az elnök, akinek figyelembe kell vennie az alkotmányos korlátozásokat is, feloszlathatja a parlamentet, kinevezi a miniszterelnököt és elbocsáthatja a kormányt. Portugália 18 körzetre oszlik, amelyek élén a kormány által kinevezett civil kormányzók állnak. Az Atlanti-óceánon fekvő, Portugáliához tartozó Azori-szi- getek és Madeira - autonóm tartomány, saját tartományi gyűléssel. Az ország pénze: escudo. Spanyolország (1986) Alkotmányos monarchia és parlamenti demokrácia. Az 1978- ban megszületett alkotmány értelmében a király tölti be az államfő és a fegyveres erők főparancsnoka tisztségét. Az önkormányzatokkal rendelkező autonóm tartományok közül többnek - például Baszkföldnek és Kata- lóniának - saját nyelve, illetve nyelvjárása van. A parlament, a Cortes Generales két házból áll, és Madridban, a fővárosban működik. A képviselőház tagjait arányos képviseleti rendszerben, a szenátorokat pedig a tartományokban választják meg, illetve az autonóm tartományok törvényhozása nevezi ki. Spanyol- ország népessége eléri a 39 milliót, hivatalos pénzneme a pezeta. Svédország (1995) Alkotmányos monarchia, amely 24 megyére tagolódik. Az ország 1814 óta semleges politikát folytat; nem vett részt egyik világháborúban sem, sőt: belépésük az integrációs szervezetekbe csak az évtized elején vetődött föl. Több nemzetközi konfliktusban azonban közvetítő szerepet vállalt. Az államfői tisztet a király tölti be, a miniszterelnök és az egykamarás parlament, a Riksdag kormányoz. Az ország fővárosa Stockholm, pénzneme a svéd korona. * Az Európai Unión belül a 15 tagállamból - az Egyesült Királyságon és Írországon kívül - 13 csatlakozott a Schengeni Egyezményhez, amely megkönnyíti állampolgáraik mozgását az unió határain belül. Ennek értelmében gyakorlatilag megszűnt a határ a Bene- lux-országok, valamint Németország, Franciaország, Olaszország és Ausztria között. (gy. z.)
