Tolnai Népújság, 1998. november (9. évfolyam, 256-280. szám)

1998-11-28 / 279. szám

1998. november 28., szombat Tolnából Európába 11. oldal | .{jjj 1 Euro, nagy történelmi :.euroP ja korszakokkal Egyenesen Brüsszelből hozta dr. Braun Márton azt a prospek­tust szerkesztőségünkbe, mely az új, közös EU-valutát, az eu- rót mutatja be az érdeklődőknek. Ez a pénznem hivatalosan a jövő év január elsejétől lesz törvényes fizetőeszköz az unió ti­zenegy tagállamában: ebből következően hazánknak sem kö­zömbös az új pénz sikere. valutái szolgálnak. A tényleges bankjegy csere 2002. január el­seje és június 30-a között való­sul meg, s 2002. július elsejétől az EU országaiban már csak az új pénzzel fizethetünk.-szá­- Az euro, mint bank­jegy, hét címletben jele­nik meg - adott tájékoz­tatást a pénzről dr. Braun Márton, Szekszárd és körzete országgyűlési képviselője. - A bankje­gyekre kiírt pályázatot az osztrák Robert Kalina nyerte meg a „kapuk és ablakok, boltívek és hi­dak” elnevezést viselő pályázatával. Az 5-ös, 10-es, 20-as, 50-es, 100- as, 200-as és 500-as cím­letű euro a nagy kultúr­történeti korszakokat mutatja be a különböző korok - román, gótikus, reneszánsz, barokk, XIX. századi és mai idők - jel­legzetes építészeti meg­oldásainak ábrázolásával Nem árt tudni, hogy az euro az elkövetkező há­rom éves időszakban egyelőre csak számla­pénzként, tehát a bank­számlák közötti elszámo­lási eszközként működik. Készpénzként továbbra is a tagországok nemzeti 200 500tuBO Épületek, boltívek és hidak a bankjegyeken Nemzetközi egyetem a konfliktusok feloldására Szalónak, a béke európai városa Béke és egészség. Vitathatatlanul egybetartozó fogalmak. Bi­zonyára nem véletlen, hogy az Egészséges Városok Magyaror­szági Szövetségének jubileumi, X. közgyűlése és szimpóziuma egy programja a béke európai központjában zajlott. Jó sorsom hozta, hogy részt ve­hettem a Szombathelyen, két hete rendezett szimpóziumon. Arra azonban álmomban sem gondoltam volna, hogy az előze­tes programban jelzett ausztriai kirándulás nem egyszerűen bé­kés est, hanem csupa nagy betű­vel a BÉKE jegyében zajlik. A történelmi Magyarország egykori határa ma Ausztria Bur­genland tartományának kellős közepe. Szalónak - mai nevén Stadtschlaining - várának lovag­termében az egészség magyar- országi .követei” egy Európá­ban páratlan békeprogramról kaphattak tájékoztatást, talán nem is kell mondani magyar embertől, a szombathelyi pro­fesszortól, Farkas Lászlótól. Ő vezeti azt a világon egyedülálló intézményt, amely az Európai Béketudományi Egyetemi Köz­pont nevet viseli. A történet 1982-ben kezdő­dött, egy, a béke iránt elkötele­zett osztrák politikus, dr. Gerald Mader kezdeményezésére, ami­kor is létrehozták az Osztrák Béke- és Konfliktusmegoldást Kutató Központot. Az ÖSFK közcélú, pártok felett álló, füg­getlen non-profit egyesületként működik ma is. Már az alaku­láskor elhatározták, hogy Szaló- nakon megteremtik a béke köz­pontját. így jött létre a középkori német kalandorlovagok később a Batthyány család birtokában lévő, századokkal előbbi véres eseményeket idéző, kísértet le­gendákkal terhelt várban és kör­nyékén a békeprojekt keretében több intézmény. Konferencia és szeminárium központnak. Békekutató könyv­tárnak, a Nemzetközi Civil Bé­kefenntartó és Béketeremtő Képzési program és a már emlí­tett egyetemnek ad otthont ma Szalónak. Farkas professzor, a Békeegyetem vezetője lebilin­cselő előadása nagyobb részé­ben ez utóbbiról szólt. Az oszt­rák parlament közelmúltban ho­zott döntése értelmében állami­lag elismert diplomát adó egye­tem posztgraduális felsőoktatási intézmény. Egy féléves képzés nyújt, amely azonban igény sze­rint négy féléves diploma prog­rammá fejleszthető. Egyidejűleg harminc hallgatót fogadnak, le­endő diplomatákat, politikuso­kat, kényesen ügyelve, hogy „párok” alakuljanak ki. Ponto­sabban ellenpárok, így például ha felvesznek egy arab hallgatót, mellé okvetlenül izraeli illik, az indiai pakisztáni párt, az orosz amerikait, a magyar románt kap. A békét a konfliktusforrásokból indulva közelítik meg, azok fel­oldása a cél. Ehhez az út pedig egymás megismerésén keresztül vezet. Az itt kialakult kapcsola­tok tartósnak bizonyulnak, mint számos példa igazolja. Rákosi Gusztáv Részfoglalkozás a hazai mezőgazdaságban A falun élők helyben tartása November 25-én, a fővárosban nemzetközi szimpóziumot ren­deztek, melynek témája a vidékfejlesztés gazdasági feladatai az uniós csatlakozásunk folyamatában. A rendezvényen Tolna megyéből is többen részt vettek. Az előadók egyike, Szeremley Béla, a Gróf Károlyi Sándor Alapítvány ügyvezető-igazgatója. Előadásának témája az Európai Uniós országokban már is­mert, a mezőgazdaságban is bevált részfoglalkozás.- Az Európai Unió legtöbb tagországában többségben vannak a rész- vagy mellék­foglalkozásúnak nevezett me­zőgazdasági termelők. - mondta Szeremley Béla. - Ezek a többnyire vidéken lakó emberek jövedelmük nagyobb részét szerzik meg mezőgaz­daságon kívüli tevékenység­ből. Megmaradásukat a vidéki településeken az egész társa­dalom segíti. Minden EU or­szágban felismerték, hogy nemzeti érdek az agrárnépes­ség helyben tartása. Ehhez a részfoglalkozásúakat is el kell látni a kor követelményeinek megfelelő szakmai ismeretek­kel. Természetesen ehhez nél­külözhetetlen annak a jövede­lemszintnek a megteremtése, amely az alaptevékenységhez kötött jövedelem-kiegészítés­ben, adózásban és társadalom- biztosításban valósul meg.- A részfoglalkozás a ma­gyar jövedelmi viszonyok mel­lett túlnyomórészt jövedelem- növelő' tényező, és általában a normális munkaidőt megha­ladó tevékenység.- Vitathatatlan, hogy ese­tenként a kedvtelés motiválja ezt, azonban hobbiból inkább a saját háztartás fogyasztása bővül. Az agrárpiac csaknem kivétel nélkül minden ágazat­ban nyitott a részfoglalkozá­súak termékei iránt. A részfog­lalkozás sokszínűsége kifeje­zetten a termelők gazdasági kényszere. Ebben nem csak szellemi és fizikai képességei, hanem családi körülmények, a főfoglalkozásban tőle megkö­vetelt időhasználat, a lakóhe­lyi kötöttségek és nem utolsó sorban a termőterületnek tér­beli elhelyezkedése gyakorol­nak hatást arra, hogy milyen plusz munkát vállal az ember.- Az EU országokban a részfoglalkozásúak is szövet­kezetekbe tömörülnek, mi en­nek a szerepe?- A termékpályás szövet­kezés Nyugat-Európában a részfoglalkozásúak számára is elsődleges szervezeti megol­dás. A piaci ellenérdekelt személyek, illetve szervezetek kiiktatása a termelő és fo­gyasztó közötti kapcsolatból, hagyományosan szövetkezés útján valósul meg. Az ilyen­fajta szövetkezésnek kezdet­leges formái voltak néhány év­tizeddel ezelőtt a szakcsopor­tok, amelyeknek hagyomá­nyait érdemes feleleveníteni. A termékpályás szövetkezés­ben a részfoglalkozású a fő­foglalkozásúval semmiféle ér­dekellentétbe nem kerül, ezt ugyanis a minőségi verseny kizárja, mert minden azonos minőségű termékért azonos árat adnak. A részfoglalkozás Nyugat-Európában társadalmi szempontból kifejezetten pozi­tív tartalmat hordoz. A rész­foglalkozású vállalkozót (gaz­dálkodót) bizonyos értelem­ben a következő évezred hír­nökének is tekintik, aki fel­szabadul az eltömegesedés, a munkahelyi rabszolgaság nyűgétől, káros egészségi ha­tásaitól és éppen vállalkozó­ként válik más életminőség megélésére képes alkotó em­berré. Az elsődleges cél: a földművelők olyan foglalkoz­tatása, amely visszatartja őket a vidék-falusi település elha­gyásától. Mauthner A Pedagógusok Szakszervezete kongresszusa az európai csatlakozásról Az előnyöket is szeretnék élvezni Nemrégiben tartotta meg kongresszusát a Pedagógusok Szakszervezete. A kongresszus egyik témája az európai uniós csatlakozás volt. Erről kérdeztük Fülöpné Szűcs Máriát, a Pedagógusok Szakszervezete Tolna Megyei Szövetségének elnökét, az országos vezetőség tagját.- Még nagyon messze va­gyunk attól, hogy a magyar pe­dagógus társadalom jövedelmét tekintve csatlakozhasson az Eu­rópai Unióhoz. A kongresszu­son nagyon erőteljesen felme­rült, hogy a csatlakozásra fel kell készülni, ahhoz a színvo­nalhoz fel kell zárkózni, de ak­kor a csatlakozás előnyeit is szeretnénk élvezni.- Megvannak ennek az esé­lyei?- Hosszabb távon biztosan, de már a csatlakozás időszakára minimum el kellene érni az uniós bérek 60-70 százalékát. Mint ismeretes, az utóbbi évek­ben a pedagógus társadalom 30-40 százalékos reálbér-csök­kenést szenvedett el, tehát nemhogy közeledtünk, hanem kifejezetten távolodtunk az eu­rópai bérszínvonaltól.- Most hol tartunk az uniós bérekhez képest?- A magyar pedagógusok bére körülbelül az egyharmada az uniós országok bérszínvona­lának. Nem beszélve a belső bérfeszültségekről. A legna­gyobb lemaradásban az óvoda- pedagógusok és a tanítók van­nak. És akkor még nem szól­tunk a pedagógusok munkáját segítők bérezési színvonaláról.- Miben vagyunk még el­maradva ?- A csatlakozás kapcsán na­gyon fontos téma az európai jogharmonizáció, s ez is hang­súlyt kapott a kongresszuson. Az EU-s országokban a kollek­tív szerződés-kötés joga sokkal kiterjedtebb. Van ágazati kol­lektív szerződés is, de a helyi megkötését a munkáltató nem tagadhatja meg, tehát kollektív szerződés kötési kényszer van. Nálunk nincs ágazati kollektív szerződés, van a közalkalma­zottak jogállásáról szóló tör­vény és ahol van, ott helyi kol­lektív szerződés.- Mely területen van még szükség változtatásokra ?- Merőben más az uniós or­szágokban a munkaügyi kap­csolatok rendszere, ami nálunk pillanatnyilag önkormányzati szinten nagyon gyengén műkö­dik. A közalkalmazotti törvény előírja, hogy érdekegyeztető ta­nácsnak kell működni az ön- kormányzatok mellett. Ezt nem a szakszervezeteknek kell kez­deményezniük, hanem az ön- kormányzatnak létrehozni. A tanácsban a fenntartó és a társ­szakszervezetek vesznek részt. Nagyobb településeken jelen van az egészségügyi, pedagó­gus és a közgyűjteményi dolgo­zók szakszervezete is. A köz- tisztviselők természetesen nin­csenek benne, mert ott más az érdekegyeztetési forma.- Mindenütt létrejöttek az érdekegyeztető tanácsok?- Városokban igen, erről a kötelezettségről a kisebb tele­püléseken lévő önkormányzati testületek nem akarnak tudo­mást venni. Ez ügyben jogor­voslatért fordultunk a köz- igazgatási hivatalhoz. Ihárosi Az Európai Unió tagországai (3.) Monarchiáktól köztársaságokig A z Európai Unió minden tagja demokrácia: a ti­zenöt ország közül hét alkot­mányos monarchia, nyolc pe­dig köztársaság. Az első két al­kalommal Ausztriát, Belgiu­mot, Dániát, az Egyesült Ki­rályságot, Finnországot és Franciaországot, a második írásban Görögországot, Hol­landiát, Írországot és Luxem­burgot mutattuk be. Soroza­tunk utolsó részében a további öt országgal fejezzük be a sort. Németország (1958) A Németországi Szövetségi Köz­társaság - amely 1990. október 3„ az NDK-val mint öt új tarto­mánnyal történt újraegyesülés után is megőrizte ezt a hivatalos elnevezést - alapító tag. Népes­sége 81,2 millió. Nyugat-Európa legnagyobb lélekszámú országa az unió vezető gazdasági ha­talma. Törvényhozását két ház alkotja: a közvetlenül választott Bundestag és a Bundesrat, amely a szövetségi tartományok kor­mányainak képviselőiből áll. A Bundestag választja a szövetségi kancellárt, aki megalakítja a kormányt. A szövetségi elnököt - akinek gyakorlati hatalma, így fe­lelőssége sincs - egy szövetségi konvenció választja meg. Az or­szág fővárosa Berlin, de az ezred­fordulóig Bonn marad a Bundes­tag és a szövetségi kormány székhelye. Hivatalos pénzneme a német márka. Olaszország (1958) Népessége 56,9 millió. A köztár­saságban a törvényhozás a par­lament feladata, amelyet az egy­forma hatalommal rendelkező képviselőház és a szenátus alkot. Székhelyük a főváros, Róma. A 630 képviselő és a 315 szenátor megválasztására arányos képvi­seleti rendszert alkalmaznak. A parlament választja meg a köz- társasági elnököt, aki kinevezi a kormányfőt. Az ország 20 köz- igazgatási tartományra oszlik, amelyek mindegyike figyelemre méltó autonómiával rendelkezik. Ömek különleges alkotmánya is van. Gazdasági és belpolitikai nehézségei, a nagy regionális kü­lönbségek ellenére Olaszország mindent megtesz azért, hogy az integráció élvonalában maradjon. Az ország különlegessége, hogy két enklávé is található a terüle­tén: Rómában az önálló Vatikán állam és San Marino, amely a vi­lág legrégebbi köztársasága. Olaszország hivatalos pénze a Ina. Portugália (1986) Parlamenti köztársaság, amely­nek területe és lakossága gyakor­latilag megegyezik hazánkéval. A törvényhozás a fővárosban, Lisszabonban működő egykama­rás parlament. Az államfőt köz­vetlenül választják, öt esztendőre. Az elnök, akinek figyelembe kell vennie az alkotmányos korláto­zásokat is, feloszlathatja a parla­mentet, kinevezi a miniszterelnö­köt és elbocsáthatja a kormányt. Portugália 18 körzetre oszlik, amelyek élén a kormány által ki­nevezett civil kormányzók áll­nak. Az Atlanti-óceánon fekvő, Portugáliához tartozó Azori-szi- getek és Madeira - autonóm tar­tomány, saját tartományi gyűlés­sel. Az ország pénze: escudo. Spanyolország (1986) Alkotmányos monarchia és par­lamenti demokrácia. Az 1978- ban megszületett alkotmány ér­telmében a király tölti be az ál­lamfő és a fegyveres erők főpa­rancsnoka tisztségét. Az önkor­mányzatokkal rendelkező auto­nóm tartományok közül többnek - például Baszkföldnek és Kata- lóniának - saját nyelve, illetve nyelvjárása van. A parlament, a Cortes Generales két házból áll, és Madridban, a fővárosban mű­ködik. A képviselőház tagjait arányos képviseleti rendszerben, a szenátorokat pedig a tartomá­nyokban választják meg, illetve az autonóm tartományok tör­vényhozása nevezi ki. Spanyol- ország népessége eléri a 39 mil­liót, hivatalos pénzneme a pezeta. Svédország (1995) Alkotmányos monarchia, amely 24 megyére tagolódik. Az ország 1814 óta semleges politikát foly­tat; nem vett részt egyik világhá­borúban sem, sőt: belépésük az integrációs szervezetekbe csak az évtized elején vetődött föl. Több nemzetközi konfliktusban azon­ban közvetítő szerepet vállalt. Az államfői tisztet a király tölti be, a miniszterelnök és az egykamarás parlament, a Riksdag kormá­nyoz. Az ország fővárosa Stock­holm, pénzneme a svéd korona. * Az Európai Unión belül a 15 tagállamból - az Egyesült Ki­rályságon és Írországon kívül - 13 csatlakozott a Schengeni Egyezményhez, amely meg­könnyíti állampolgáraik moz­gását az unió határain belül. Ennek értelmében gyakorlati­lag megszűnt a határ a Bene- lux-országok, valamint Német­ország, Franciaország, Olaszor­szág és Ausztria között. (gy. z.)

Next

/
Thumbnails
Contents