Tolnai Népújság, 1998. november (9. évfolyam, 256-280. szám)

1998-11-28 / 279. szám

12. oldal Európából Tolnába 1998. november 28., szombat J EU-csomag a könyvtárban Hova megy a termelő tőke? Az EU-hoz való csatlakozás eredményeként a hazánk ren­delkezésre álló források megduplázódhatnak - hangzott el Boros Imre Szekszárdon, a Tolna Megyei Kereskedelmi és Iparkamara épületében tartott előadásában. A tárca nélküli miniszter mondandójában betekintést nyújtott az uniós pénzügyi tervezésbe, részletezve a finanszírozás elveit. Testes csomag érkezett a kö­zelmúltban Szekszárdra, az Illyés Gyula Megyei Könyv­tárba. A külügyminisztérium küldeménye azokat a leg­újabb kiadványokat tartal­mazta, melyek az Európai Unió átfogó megismeréséhez adnak fontos segítséget. Az olvasók számára is hozzá­férhető kiadványok a magyar csatlakozás szempontjából ad­nak áttekintést. Az Úticélunk - az Európai Unió című köny­vecske a nyugati utazásokhoz ad módfelett hasznos tanácso­Kiskorúak ellen közelmúltban elkövetett bűncselekmények újabb ösztönzést adtak az Eu­rópai Unió számára, hogy rea­gáljon, és felmérje a gyerekek és fiatalkorúak elleni erőszak, és más kártékony cselekedet el­leni küzdelem lehetőségeit. Az Európai Dialógus legfrissebb száma részletekbe menően megvizsgálja, hogy mi történik az Európai Unióban és a jelölt országokban a kiskorúak vé­delme érdekében. Az ENSZ Gyermekalap (Unicef) egyik tanulmánya a kiskorúakra Kelet- és Közép- Európában fenyegető veszé­lyekre hívta fel a figyelmet, amelyek a nyomortól és kör­nyezeti ártalmaktól a háborúig és az otthon elvesztéséig széles skálán mozognak. Az Unicef szerint néhány kivételtől elte­kintve a térségben élő gyereke­ket a többi, hagyományosan se­bezhető csoportnál - például az öregeknél - drámaibb mérték­ben érinti a növekvő elnyomo- rodás. „Az érintett országok számának növekedése arra utal, hogy bővülő mértékű a gyere­kekkel szemben kártékony bá­násmód, beleértve ebbe a kis­korú munkaerő alkalmazását. E jelenségek nyilván összefügg­nek a társadalmi kontroll lazu­lásával és a napi megélhetési nehézségekből fakadó feszült­ségekkel” - állapítja meg az Unicef jelentése. Egy társadalom egészségé­nek és fejlettségének fontos mércéje, hogy miként bánik a gyerekekkel és az EU a csatla­kozási tárgyalások során foko­zott figyelmet szentel majd e kérdésnek. Az EU fokozatosan olyan in­tézkedések sorát dolgozza ki, amelyek biztonságos környeze­tet igyekeznek teremteni a kis­korúak számára. Különösen nagy figyelmet fordítanak arra, hogy a fokozottan veszélyezte­tett - például hontalan - kate­góriába tartozó gyerekek ne váljanak kizsákmányolás áldo­zataivá. Mindez képzési prog­kat. Megtudhatjuk egyebek mellett, hogy az egyes tagálla­mok elvben mekkora anyagi fedezetet igényelnek a keletről érkező, egyénileg utazó turis­táktól, napi kiadásaik fedezé­sére. íme, néhány példa: Ausztria: legalább 1000 schillinggel kell rendelkezni a a külföldinek. Belgium: napi 1500 frank. Németország: napi 50 márka. Görögország: napi 5000 drachma. Spanyolország: napi 5000 peseta. Franciaor­szág: napi 280-300 frank. Hol­landia: napi 75 - természetesen holland - forint (gulden), -szá­ramokat, bizonyos egészség- ügyi ellátást, szexuális viselke­désre vonatkozó oktatást, kü­lönböző kutatási projekteket egyaránt magában foglal, csak­úgy, mint annak elérését, hogy kizárják az erőszakot az isko­lákból, vagy hogy a helyzet alakulását figyelemmel követő hálózatokat hozzanak létre. Az Európai Dialógus idei ha­todik száma a továbbiakban szemügyre veszi, milyen kihí­vásokkal szembesül a tömegtá­jékoztatás most, hogy az Euró­pai Unió és ajelölt országok el­kötelezték magukat a csatlako­zási folyamat mellett. „A kommunikáció kérdése vagy a legfontosabb tényezője, vagy pedig - miként most is - az egyik akadálya is a bővítésnek” - jegyezte meg minderről a Bi­zottság egyik vezető beosztású munkatársa. A hatodik szám külön cikket szentel annak, hogy az EU tag­ságra készülés jegyében milyen módosítást kell végrehajtaniuk a jelölt országoknak a vegysze­rekre vonatkozó jogszabályaik­ban. Emellett elemzést közöl az EU, és legnagyobb kereske­delmi partnere, az Egyesült Ál­lamok közötti viszonyról, va­lamint egy uniós kezdeménye­zésről: EÜ-, és jelölt országbeli pénzintézetek közötti párkap­csolatok („ikresítés”) kialakítá­sáról. További írás foglalkozik azzal, hogy az EU összesen 500 millió ECU-t biztosít a tagjelöl­tek számára a közösségi jog­szabályok hatékony átvételének támogatására: az összegből a tagjelöltek a szakértői hátor­szág továbbfejlesztését finan­szírozhatják, fokozatosan erő­sítve adminisztratív kapacitá­sukat annak érdekében, hogy felkészüljenek az EU intézmé­nyeiben való teljes körű részvé­telre a csatlakozás után. ( Az Európai Dialógus 1995 óta közzé tett valamennyi kia­dása hozzáférhető az Interneten keresztül is. A kapcsolatfelvé­tel: http://europa.eu.int/en/ comin/dglO/infcom/eu diai/.) — A tagországok egyrészt befizetnek a közös kasszába, másrészt azok a régiók, melyek az EU-átlagához képest elma­radásban vannak - azaz nem érik el az unió átlagjövedelmé­nek a 75 százalékát - , külön­böző típusú támogatásban ré­szesülhetnek hangsúlyozta a miniszter. — Ám azok az or­szágok, melyek felkészületlenül kívánnak igényeket benyújtani, csalódni fognak. Az elnyerhető, s visszatérí­tés-mentes támogatások alapve­tően a magyar fizikai és társa­dalmi infrastruktúra felújításra szolgálnak. A fizikai infrastruk­túra egyebek mellett az utakat, vasutakat, telekommunikációs hálózatot, a társadalmi pedig többek között az egészségügyi, oktatási szférát foglalja magá­ban - folytatta Boros Imre. A kettő együttes fejlesztése járul­hat hozzá ahhoz, hogy a ma­- A csatlakozási tárgyalások kapcsán sokat hallunk a magyar érdekek határozott érvényesíté­séről. Ha ön feltételeket állít- hatna, melyek lennének azok?- Ha ezt tehetnénk, először az átmenet nélküli csatlako­zást és azonnali teljes jogú tagságot állítanám fel.- Ezt miért tartja fontosnak?- Mert a magyar gazdaság, ha részben felkészült és mond­juk tíz éves átmenettel csatla­kozik, akkor ez alatt az idő alatt annyi előnytől esünk el, amivel nincs arányban a felké­szülés során szükséges többlet energia. Előnyösebb lenne, ha egy évvel később csatlako­zunk, mert az egy év alatti veszteség lényegesen kisebb, mint ha tíz alatt átmenettel csatlakozunk. Az unióval a ha­tárok gazdasági értelemben megszűnnek, piacainkat el­árasztják, nekünk ekkora nyomás alatt esélyünk sincs, hogy a szükséges fejlesztése­ket elvégezzük. Tegyük rendbe a szénánkat, és vág­junk bele.- A családi gazdaságoknak, a kistermelőknek jó vagy rossz a csatlakozás lehetséges legkora­ibb 2002-es időpontja? gyarországi vállalkozási feltéte­lek EU-kompatibilisek legye­nek. Bizonyos haladást egyéb­ként ezen a téren már elért az ország, pontosabban annak el­sősorban nyugati szegélye, il­letve az autópályák övezete: a nyugati vállalkozások feltérké­pezésekor egyértelműen kide­rül, hogy az érintett cégek több­sége nyugat-Magyarországot, illetve az autópályák vonzás- körzetét részesítette előnyben. Ez érthető is, hiszen ezeken a részeken biztosított a fizikai inf­rastruktúra, ezzel együtt a jöve­delmező termelés valamennyi alapvető feltétele. — Lehet ugyan szentimentálisán feltenni a kérdést, hogy miért nem tele­pül a tőke az Álföld egyes vidé­keire? - mutatott rá Boros Imre - , de nincs sok értelme. Azért nem megy oda a tőke, mert ha így tenne, egyszerűen nem élne meg. Ám az a pénz, amit az- Véleményem szerint attól függ, hogy a kormányzat mennyire veszi komolyan a vidékfejlesztést, a családi gaz­daságok helyzetét, milyen mértékben támogatja a rész­ben erősödő családi gazdasá­gokat és azok szövetkezését. Meggyőződésem, hogy az unió a családi gazdaságok számára előnyös. Ha megnéz­zük a birtokstruktúrát, a támo­gatási rendszert, a magyar csa­ládi gazdaságok struktúrája ma is közel van az Unió-beli- hez, érzékelhető a szakosodás, megvan az esély arra tehát, hogy a csatlakozás időpontjára a versenyképes családi gazda­ságok kialakuljanak. A legna­gyobb hátrány a szövetkezés, az összefogás terén van. Itt csak kormányzati segítséggel tudunk lépni, ami megfelelő hitelben, és a megfelelő szö­vetkezeti infrastruktúrában kell, hogy megnyilvánuljon.- Milyen kapcsolata van a Gazdakörök Szövetségének az uniós államok érdekvédelmi szervezeteivel?- Kiváló kapcsolataink vannak, sok támogatást kap­tunk az Unióban működő ér­dekképviseletektől. EU-tagság idején már le lehet hívni, pontosan ezt a területi hátrányt lesz hivatva csökken­teni. Ez alapvetően jó hír - lenne, ha ebben az országban évtizedekig nem a pénzosztoga­tás, hanem a projekt-finanszíro­zás élvezett volna előnyt. Tehát - vélekedett Boros Imre - nem a projektből kerekedett pénz, hanem - fordított módon - a pénzből projekt. Magyarországnak termelő tőkeberuházásokra van szük­sége - folytatta a miniszter. Eh­hez - mármint az idetelepülés- hez - megfelelő feltételeket kell teremteni. Ellenkező esetben arra is fel kell készülni, hogy a tőke elmenekül: oda megy, ahol kedvezőbb feltételeket — pél­dául még olcsóbb munkaerőt - talál. Kiváltképp figyelni kell a hazai kis- és középvállalkozá­sokra: ma még az tapasztalható, hogy a multinacionális cégek csak kismértékben veszik igénybe az említett vállalkozá­sok beszállítói lehetőségeit. Az elkövetkező időszak fontos fel­adatai közé tartozik ennek a helyzetnek a megváltoztatása is. —szá—- Milyen ellenállást tapasz­taltak részükről a keleti bővítés­sel szemben?- Úgy tapasztaltuk, hogy nincs ellenállás, ők inkább at­tól félnek, ha egy nem megfe­lelően felkészült parasztság lenne az Unió tagja. A minő­ségi árutermelés ugyanis alap- feltétel. Mitől félhet egy uniós paraszt gabonaügyben? Attól, hogy a magyar búza olcsó lesz. Nekik az az érdekük, hogy a magyar agrártermékek árai, a magyar agrárgazdaság jövedelmezőségi viszonyai közelítsenek az uniós átlag­hoz. A szövetkezést, a szerve­zett, irányítottan működő pia­cot meg kell találni. Nem tűri el az Unió egy működő piac- gazdaságtól a fegyelmezetlen­séget.- A csatlakozás szempontjá­ból fontos kérdésekben egységes álláspontot képvisel-e a Gazda­körök és a Mezőgazdasági Ter­melők Országos Szövetsége?- Itthon keményen vitat­kozhatunk és vitatkozunk is. Az ország határain kívül mindkét szervezet felelősség­gel vitatkozik, egymást nem minősítjük. Sok közös állás­pontunk van: egyformán ítél­jük meg például, hogy nem mindegy, milyen termelési színvonalat, öt, vagy nyolc millió tonna gabonát veszünk a kvóta alapjául. (tf) Németországi látogatás Tegnap Dombóvár németor­szági testvérvárosába, Ker- nenbe utazott a polgármesteri hivatal humán irodájának veze­tője dr. Góczán Veronika és a helyi német kisebbségi önkor­mányzat elnöke, Tigelmann Pé­ter, hogy az ottani képviselőtes­tület tagjaival, valamint a Ker- nen-Dombóvár Baráti Kör ve­zetőivel tárgyalásokat folytas­son a két város partnertelepü­lési kapcsolatának erősítéséről. Szabvány a bébiételre A szakértők drágulástól tartanak Az EU brüsszeli központja szigorítja a bébiételekkel kapcsolatos előírásokat. Eddig a közösség országaiban különböző szabványokat al­kalmaztak a kereskedelmi for­galomba hozott bébiételekre, hamarosan azonban egységesek és igen szigorúak lesznek az előírások. Az alapvető cél az, hogy a mérgező hatású növényvédő szerekből, a peszticidekből csak elhanyagolható és veszély­telen mennyiség fordulhasson elő a csöppségeknek szánt ele­delekben. Elképzelések szerint legké­sőbb 2002-től legfeljebb 0,01 milligramm lehet egy kilo­gramm bébiételben a mintegy 800 ismert peszticid közül. En­nél alacsonyabb érték már nem kimutatható, tehát ennek meg­követelése értelmetlen. Olyan kórokozók elleni szerekből vi­szont, amelyek veszélytelenek a kisgyerekekre, több is visz- szamaradhat ezekben az élel­miszerekben. Jelenleg az unió területén árult bébiételeknek csupán negyven százaléka felel meg e szigorú szabványnak. Szakértők megalapozatlan­nak tartják azt az aggodalmat, hogy az előírások alkalmazása a fogyasztói árak drasztikus emelkedésével jár majd, s en­nek következtében a friss élel­miszerek javára visszaesik a forgalom. Az Európai Unió ugyanis a „felnőtt ételeket” is drákóian szabványosította, s ezek megtartása szintén több­letköltséggel jár. (ta) EU-csatlakozás: átmenet nélkül A Gazdakörök Országos Szövetségének elnöke szerint a ma­gyar termelők legnagyobb hátránya a szövetkezés terén van. Jakab István úgy véli: az EU termelői inkább attól félnek, egy nem felkészült parasztság lesz az Unió tagja. Hadjárat a tolakodó reklám ellen A bevételkiesés főként az európai médiaipart sújtja Németország az Európai Bírósághoz fordult a dohányreklám ügyében, és Nyugat-Európa-szerte aggódik mind az írott, mind pedig az elektronikus sajtó, mert a hirdetésbevételek kiesése komoly működési zavarokat okozhat a „médiaiparban”. Alapos felbolydulást keltett, hogy az Európai Unió több termékre is reklámtilalmat ter­vez. A leghangosabban persze azok tiltakoznak, akiknek a zsebét érinti vagy veszélyezteti a korlátozás. Még csak hagyján - mondják főként a nem dohányzók -, hogy júliustól megkezdték a füstölni való reklámozásának korlátozását, és 2006-tól meg­valósul a teljes tilalom. Főjön a feje emiatt a dohánygyáraknak, legfeljebb csökken a cigarettá- zók száma, akik jelenleg mint- gy 90 millióan vannak az unióban. Az a buzgalom azon­ban már sokaknak nem tetszik, hogy Brüsszel szárnyakat ka­pott, s most már az alkohol, az autó, sőt az édesség és a bébi­étel reklámozását is száműzni szeretné. Érve van mindkét oldalnak számtalan. Az Európai Bizott­ság illetékes osztálya úgy tartja, hogy a lóerőben mind erősebb, mind gyorsabb négykerekűek ajánlgatása agresszivitásra ne­vel. Szerintük bizonyított tény, hogy a gépkocsi egyike a leg­könnyebben hozzáférhető gyil­kos eszközöknek, elég csak a gyorshajtás miatti közlekedési balesetekre gondolni. A tévé­ben látott vodka- és sörreklá­mok viszont olykor azoknak is kedvet csinálnak az italozás­hoz, akik e nélkül nem menné­nek le a sarki kocsmába. Brüsszel bírálói abban egyetértenek, hogy túl sok a tolakodó reklám. A kereske­delmi tévécsatornák műsoride­jéből egyre többet rabolnak el, s a hírverések kedvéért meg­szakított egyperces időjárás-je­lentés is a többszörösére duz­zad. Az viszont hallatlan - ér­velnek a kritikusok -, hogy a mindenható Brüsszel gyám­kodni akar a felnőtt fogyasztó fölött, „akinek megvan a ma­gához való esze”. Toronyi Attila Az Európai Unió és a vidék Körülbelül egy év múlva kezdődnek az érdemi agrárcsatlakozási tárgyalások Hazánk az egyik legjelentő­sebb agrártermeléssel ren­delkező európai ország. A környező országok veszé­lyes versenytársat látnak ben­nünk, s ha másként nem megy, „büntetővámokkal” igyekez­nek visszaszorítani a magyar „dömpingárut” saját piacuk­ról. Ám nem tartozunk a nyu­gati farmerszervezetek ked­vencei közé sem, s nem kell túl sok képzelőerő ahhoz, hogy bizonyosak abban: a brüsszeli színfalak mögött nyilván megpróbálnak nyo­mást gyakorolni a csatlakozási tárgyalásokra. Jövő év köze­péig tart a joganyag leltáro­zása, és körülbelül egy év múlva kezdődnek az érdemi agrárcsatlakozási tárgyalások. Értesülések szerint Magyaror­szág a termelés mennyiségét korlátozó kvóták alkalmazá­sához és bizonyos agrártámo­gatásokhoz kér majd az Euró­pai Uniótól átmeneti enged­ményeket. Ennél nagyobb gondnak látszik, hogy a közös agrárpo­litika reformja a termelői árak jelentős mérsékléséhez vezet. A nyugati farmerek szeretnék rábírni Brüsszelt arra, hogy az újonnan csatlakozó országok gazdái ne kapjanak ellentéte­lezést veszteségeik pótlására; azzal érvelnek, hogy jövedel­mük az uniós tagság következ­tében amúgy is emelkedik. A keményebb álláspont át­fogó átmeneti korlátozás be­vezetésére tehet javaslatot, ami a csatlakozni kívánó or­szágok - így Magyarország számára - elfogadhatatlan, hi­szen ez azt jelentené, hogy kí­vül maradnánk a közös agrár- politika hatókörén. Márpedig hazánk nem névleges, hanem igazi uniós tagságra törek­szik. T. A.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents