Tolnai Népújság, 1998. november (9. évfolyam, 256-280. szám)
1998-11-03 / 257. szám
6. oldal Gazdaság Házunk Tája 1998. november 3., kedd A bika hiába igyekezett Tizennégy tehén pártában Madocsáról Árki Ferenc gazdálkodó telefonált nagy szomorúan, mert már fél éve hiába szeretné, ha a 14 Holstein fejős tehene kisboijakkal ajándékozná meg a gazdaságot. Próbálkoztak már természetes és művi úton is. A 600 kilós magyartarka bika sem járt sikerrel. Ezt követően az inszeminálás mellett maradtak, de eredmény nincs. Olvasónk nem érti, hogyan lehet, hogy egyik tehén fedeztetése sem sikerült. Az állatok kijárnak a legelőre, jól vannak takarmányozva és a 14- ből hat már üsző. Egy fiatal állatorvos végezte az inszeminá- lást, de nem mindig akkor jött, amikor optimális volt erre az idő. Szabó Ákos a telefonálónak azt javasolta, hogy üljenek le az inszeminálást végző állatorvossal és beszéljék meg a kérdést. A probléma megoldásához lehet, hogy szükség lenne többféle vizsgálatra (ivarzás, petefészek), sok hormonális megoldás is szóba jöhet, ha erre van szükség. Az állattartó tisztázza az orvossal a sérelmeit, hiszen az inszeminálás pénzbe kerül. Mucsfán Príger János szintén szarvasmarhákkal foglalkozik. Két-három napja az egyik tehene fájdítja a lábát (egyik lábára sántít) és a tünetek megjelenése egybe esik a takarmány váltásával, lehet-e a kettő között összefüggés, kérdezte olvasónk. Az állat kérődzik, böfög, tehát nem utal semmi arra, hogy bezabált volna a marha. Jó lenne, ha az állatot megnuíiatná a körzeti állatorvosnak, aki a tünetekből és a látottak alapján tud diagnózist felállítani - javasolta a szerkesztőségünkbe meghívott szakember. Jó tanácsok a zöld vonalon Harmadik alkalommal biztosítottuk olvasóinknak azt a lehetőséget, hogy az állattartással kapcsolatos kérdéseiket feltehessék a szerkesztőségünkben rendelkezésükre álló állatorvosnak. Úgy tűnik, a kezdeményezés sikeres volt, hiszen nagyon sokan hívtak bennünket, sőt nem csak aznap, amikor a zöld vonal „működött”, hanem már az azt megelőző napokban is. A telefonközpontos elmondta, többen panaszkodtak, hogy állandóan foglalt a zöld vonal, ezért hozzá futnak be a kérdések. Az esetből tanulva, olvasóink igényeinek engedve, ezentúl minden hónapban egy-egy délelőtt élni fog a zöld vonal, melynek végén egy állatorvos, és ha szükséges, egy, a támogatási formákban jártas szakembert is meghívunk. A múlt héten dr. Szabó Ákos bátaszéki állatorvos vállalta, hogy szerkesztőségükben válaszol a zöld vonalon érkezett kérdésekre. Alapos tájékoztatással, eligazítással segítette a telefonálókat. Nem csak az állatot, hanem a környezetét is kezelni kell A kutya bolhás, a nyúl foltos Alsónánai telefonálónk nyu- lakkal foglalkozik, a családnak változatosabb étrendet és némi plusz jövedelmet biztosítva. Jelenleg hatvan nyulat rendez, de az állományból néhány az utóbbi hetekben elhullott, a boncolást követően a májukon fehér foltokat fedezett fel. Kérdése: milyen betegségre utaló jel lehet ez? A májon lévő fehér foltok utalhatnak a nyulaknál gyakran előforduló betegségre a kokcidiózisra (coccidiózis), mely az epeér burjánzását, gyulladását jelenti. Nem gyógyíthatatlan betegségről van szó, hiszen ha időben látja az állatot az állatorvos, akkor megfelelő kezeléssel a betegség gyógyítható. Egy másik telefonálónk, Szekszárdról hívott bennünket, szintén nyulai vannak. Néhány állaton a szeme, az orra és a szája körül csípés szerű csomókat vett észre. Mi okozhatja ezt és hogyan lehet kezelni, kérdezte a telefonáló. A leírtak alapján, látatlanban, ezek az elváltozások myxomatózisra (vírusos betegség) utalnak. Nem szokták túlélni a nyulak, mondta Szabó Ákos állatorvos. Fertőző betegségről lehet szó, amit feltétlenül jelenteni kell a körzeti állatorvosnak, hiszen más állományát is veszélyezteti. Védőoltással, a törzsállomány oltásával meg lehet előzni a bajt. Ha a fertőzés valóban fennáll, akkor az állategészségügyi állomás elrendeli, vagyis kötelezővé teszi az oltást. A betegség nyúlról nyúlra terjed, a kölcsön adott baknyulak is terjeszthetik. A betegség az emberi egészségre nem veszélyes, ennek ellenére nem ajánlott, hogy a beteg állat húsát elfogyasszák, válaszolta a kérdésre Szabó Ákos. Sütő ./óz.ve/Csikóstöttösről telefonált. Neki a fél éves ír szetter kiskutyájával van problémája. Sok ugyanis a kölyök kutyán a bolha, ami zavarja az állatot. Már próbálkoztak több féle védekezéssel, de eddig egyik sem volt elég hatásos. Nem csak a kutyát kell kezelni, hanem az állat környezetét is, hiszen a bolhák csak táplálkozni járnak az ebre. Bolha elleni permetező szer sok van, amit a kutyaólban, vagy a tartózkodási helyén lehet felhasználni. (Neocidol, Decis, stb.) A kutya testét, az orrától a farka végéig be kell szórni például Bolfo bolha elleni porral. Ez nagyon hatékony készítmény. Nagyobb fertőzéseknél hetente kétszer kell megismételni. Egyébként nagy a választék a különböző samponok, porok, tabletták között, tehát van miből választani. Száz juh egy állományban Bonyhádi olvasónk juhokkal foglalkozik, mint arról a környékről többen is. A családi hagyományt szívesen folytatja, hiszen agrármérnökként közel áll hozzá a mezőgazdaság és az állattartás. Ennek ellenére nem talált arra magyarázatot, hogy miért hullott el az egyik állata, amelyik este még egészséges volt, reggelre pedig már megdögölve találta. Saját maga fel is boncolta, (az állat tüdeje tele volt vízzel) de így sem jött rá az elhullás okára. Nem árt, ha időről időre látja állatorvos is az állatokat. Egy laikus hiába boncol, nem figyel meg olyan tüneteket, amit egy szakember, mert nem is tudja, hogy mit kell néznie. Maga a tüdővizenyő már csak egy folyamatnak a következménye, nem biztos, hogy ez volt maga a betegség. Mindez csak találgatás, de aki állatokat tart, abból él, nem árt ha állandó állatorvossal is rendelkezik, aki felügyeli, ellenőrzi, figyelemmel kíséri az állományt. a t* a Bank Austria Creditanstalt Országos Magánnyugdíjpénztárban illetve a f CA-Diófa Önkéntes ^ Nyugdíjpénztárban elhelyezett megtakarításaira, Ön akár-os 50% adókedvezményt is igénybe vehet. Most lépjen be a Bank Austria Creditanstalt Hungary Rt. bankfiókjaiban vagy bármely postán. További ingyenes információ: 06-80-42-42-42 CAVIB BankvVustria Creditanstalt Az anyadisznó a padlót rágja Benke Lászlóné Faddról hívott bennünket. 12 hetes malacaik vannak, de 2 hetes korukban el kellett venni őket az anyjuktól, mert az nem szoptatta a malacokat. A malacok egészségesek, de van egy rossz szokásuk, húgyle- vet isznak. Nem esik-e bajuk emiatt? A húgylé fogyasztása egész-, ségtelen, hiszen tele lehet káli baktériummal és más ártalmas anyaggal. Meg kell gátolni, hogy átfolyjon a malacok ólján, vagy szalmával, homokkal, fűrészporral almozva felitatni a levet. A rossz szokáson a megfelelő vegyes táplálkozás is segíthet - válaszolta dr. Szabó Ákos állatorvos. Metz Gyula Paksról telefonált, elmondta, hogy egy hete vásárolt 2 malacot a dunaföldvári vásárban. Alighogy kifizette az állatok árát, közülük az egyik a rakodás közben meglógott. Futott, futott a malac, és kergette a vásár apraja nagyja, mindenkinek lógott a nyelve, mire sikerült bekenteni. Lihegett is szegény állat, majd belekékült a füle. Az eltelt egy hét óta se változott sokat az állat állapota, sokat fekszik és keveset eszik. Mi lehet a baja? Húsz kilós állatról van szó, a fül kékülése utalhat vérkeringési zavarra, amit a nagy hajsza kiváltott, vagy más betegségre, de ehhez az állatot látni kellene, szólt az állatorvosi tanács. A szerencsés az lenne, ha valamelyik helyi kollégát felkeresné a telefonáló, ő a vizsgálat után eldönti, hogy mi a további teendő. Döbröközi olvasónk az anyadisznója miatt aggódott. Az állat ugyanis állandóan rág. Már elmúlt egy éves, egyszer ellett is, de a padlót rágja legszívesebben. Egyébként egészséges, eszik, iszik. Hogyan lehetne erről leszoktatni a disznót? Az állat nagy valószínűséggel unatkozik, ezért alakulhatott ki nála ez a rossz szokás. Ugyanakkor érdemes megvizsgálni, hogy megfelelő mennyiségben hozzá- jut-e ásványi anyaghoz, amit a táp kiegészítéseként is kaphat az állat. Ugyancsak döbröközi olvasónk kérdése volt az is, hogy a kismalacok 7 hetesek, miért visítanak állandóan, hiszen enni, inni kapnak, nem betegek. Mivel egy hete választották el őket, nyilván hiányzik nekik az anyjuk, majd megszokják az új helyzetüket és leszoknak a visításról. Paksról Horváth Mihály telefonált, sertései 2-3 hetenként hasmenéssel küszködnek, majd egy darabig szünet és újból kezdődik a baj. Sárgás váladék ürül az állatokból. Állatorvosnál is voltak többször is, de mindig visszatérnek a tünetek. Az állatokat áprilisban vették, saját termésű takarmánnyal etetik, melyhez kiegészítő tápot, vitaminokat is adnak. Az állatok most 120-140 kilósak. Érdemes megfigyelni, hogy az állatok közérzete, viselkedése megváltozik-e a hasmené- ses időben, hiszen a betegség bakteriális fertőzés is lehet. A koplaltatás is segíthet, majd ezt követően a vény nélkül is kapható Farmatan gyógyszert ajánlotta Szabó Ákos, melyet ivóvízbe, takarmányba keverve lehet alkalmazni. Ez a szer a bélmozgás csökkentését biztosítja. Nagykónyiból Gulyás Árpád kérdezte, mi lehet a baja a két vágásra előkészített hízójának, melyek rángatják a lábukat? A beton ólban a hízók csülke begyulladhat, hiszen ujjon járó állatról van szó. Ez a betegség a nagyobb súlyú sertéseken mutatkozik. A vastag alom, fűrészpor enyhíthet az állat lábfájdalmán. Balaskóné Dalmandon, a sertéseinek szívesen adna 2:1 arányban napraforgó darát, de a szomszédai azt mondták, hogy az árt az anyadisznónak. Szabó Ákos állatorvos megnyugtatta a telefonálót, hogy kisebb mennyiségben, egy serpenyő kukorica, egy serpenyő árpa mellé nyugodtan adhat fél serpenyő napraforgó darát is. Sütőtök, csalán kiegészítés pedig nagyon jót tesz az állatnak. Szekszárdi olvasónk, Gémes János arról panaszkodott, hogy öt disznót vásárolt 15 hónappal ezelőtt, egyszerre indultak, de jelenleg teljesen eltérően híztak meg. Az egyik 130 kilós, a másik alig 70. Mi lehet ennek az oka? Olyan egyedeket vásárolt, melyek nem egyformán értékesítik a takarmányt. A kis súlyú vagy nem eszik, vagy hiába eszik. A mínusz variáns sertéseken nem lehet most már sokat változtatni. Legközelebb jobban figyeljen oda a vásárláskor, szólt a tanács.
