Tolnai Népújság, 1998. november (9. évfolyam, 256-280. szám)

1998-11-03 / 257. szám

1998. november 3., kedd Hazai Tükör 5. oldal Az MDF az adótáblák módosítását szorgalmazná Előkészítetlen volt a javaslat Orbán Viktor miniszterelnök az MDF parlamenti frakció­jának tegnapi ülésén megér­téssel fogadta azt a javaslatot, hogy a helyi adók ügyét ve­gyék le az Országgyűlés napi­rendjéről. Az ülésről Balsai István frak­cióvezető számolt be. Közölte, hogy az MDF-frakció állás­pontja szerint a helyi adók ügyében nincs kellően előkészí­tett, az önkormányzatok valódi érdekét megvalósító kormány- javaslat. Azonkívül - tette hozzá - ez a kérdés nem szük­ségszerűen része a költségve­tést előkészítő adótörvény-mó­dosítások csomagjának.- Úgy érzem, hogy ebben az ügyben partner a miniszterel­nök is - jegyezte meg a politi­kus. Beszámolt arról is, hogy megfogalmazták igényüket a személyi jövedelemadó-táblá­zat lehetséges finomítására, ami által kedvezőbb helyzetbe ke­rülhetnének az alacsony jöve­delműek. Az MDF képviselői felvetették, hogy ne kormány­rendelet-módosítással, hanem az általános forgalmi adóról szóló törvény módosításával tegyék lehetővé az áfa-visszaté- rítést az építőanyagot vásárló, első lakást építők számára. Az ítélőtáblák felállításával kapcsolatban a tájékoztatón Balsai István elmondta: az MDF korábban sem támogatta az űj bírósági szint fokozatos bevezetésének tervét. Utalt arra: tudomása szerint a kor­mányzati elképzelésben az sze­repel, hogy külön törvény ren­delkezzen működésük megkez­désének elhalasztásáról. A nemzet mélygarázsa Az építészkamara nem érti a döntés okát A fővárosi önkormányzat még nem kapott hivatalos tá­jékoztatást a leendő Nemzeti Színház esetleges áthelyezésé­ről, tehát várják a kormány megkeresését - jelentette ki Demszky Gábor, Budapest főpolgármestere a félbesza­kadt beruházás helyszínén. A főpolgármester elmondta, hogy a kormánydöntés előtt nem kérték ki a főváros véle­ményét. Emlékeztetett a ko­rábbi kormánnyal kötött együttműködési szerződésre, amely szerint a beruházás meg­hiúsulása esetén az ingatlant az eredeti állapotban kell vissza­kapnia a fővárosnak. Szakértői becslésekre tá­maszkodva a főpolgármester elmondta: egy új helyszínen épülő színház 2-3 milliárd fo­rinttal drágább lenne az Erzsé­bet térinél. A kormány által megjelölt 18 ezer négyzetméte­res színházra 10,7 milliárdot költenének. Az Erzsébet téri 28 ezer négyzetméteres színház teljes költsége 15,2 milliárd fo­rint lenne. A kormány 13,9 mil­liárdot szánna összességében a színházra és a tér helyreállítá­sára. A főváros szerint mintegy ötmilliárd forintba kerülne az Erzsébet téren megvalósuló mélygarázs. A 10,7 milliárdos becslést a főpolgármester nem tartja reálisnak, egy új helyszí­nen legalább 17 milliárdba ke­rülne a színház - mondta. Veszteségnek számítható be az is, hogy a főváros egyik leg­értékesebb telkére az új elkép­zelések szerint mélygarázs ke­rülne, miközben a tértől nem messze, a Városháza udvarán egy 850 gépkocsinak helyet adó mélygarázs épül. Demszky Gábor hangsúlyozta: Budapes­ten a Nemzeti Színház csak az önkormányzatok és a kormány együttműködésével épülhet fel. * A Magyar Építész Kamara keddre elnökségi ülést hívott össze a Nemzeti Színház ügyé­ben. Előzetesen Gyű re Zsolt, a szervezet alelnöke lapunknak a következőket mondta el:- Szakmai szempontból nem tudok magyarázatot találni a beruházás körül kialakult vi­tákra. Az Erzsébet tér, mint helyszín kiválasztása korrekt módon, pályázat útján történt. A zsűriben hazai és nemzetközi szakemberek sorában kama­ránk is képviseltette magát. A lehetséges és elfogadható hely­színek között volt a Városliget és a Duna-part pesti oldala is, a Műszaki Egyetemmel szem­ben. Természetesen minden al­ternatíva mellett és ellen is vol­tak érvek. Az Erzsébet tér mel­lett az szólt, hogy a távolsági autóbusz pályaudvar sorsát és a helyén keletkező „tájsebet” is „orvosolta” volna a beruházás. Ha a helyszín változik, ma­gára az épületre is új pályázatot kell kiírni. Bán Ferenc építész díjnyertes tervei sajnos a to­vábbiakban nem hasznosítha­tók. Véleményem szerint érthe­tetlen, hogy a korábbi 18 ezer négyzetméteres alapterületet miért „nagyíttatták fel” a terve­zővel 28 ezerre. Ezek a dönté­sek viszont már az építész szakmától függetlenek. N. Zs. Fizessenek a gazdagok, de kik ők? Szópárbaj a parlamenti demokrácián kívüli eszközökről Az Országgyűlés tegnap folytatta a vitát több adótörvény módosításáról. Nehezen megjósolható, hogy mi lesz a sorsa az ingatlanok értékarányos adóztatását bevezetni szándé­kozó előterjesztésnek, ami az épület s a telek alapterületén alapuló kommunális adót váltaná fel a helyi adók között. Kis Zoltán (SZDSZ) elismerte, hogy Európában mindenütt hasonló típusú adózás van, de szerinte figyelembe kellene venni, hogy az ottani és a ma­gyarországi ingatlanár kü­lönbsége 2-3-szoros, míg a jö­vedelemkülönbség 20-szoros. Wienner György (MSZP) sze­rint az ingatlanból nem mindig származik jövedelem és értéke sokszor nincs arányban a tu­lajdonos jövedelmi viszonyai­val sem. Szászfalvi László (MDF) szerint a tervezetben leírt ér­tékszámítás messze esik a ma­gyar valóságtól, az önkor­mányzatok zömében pedig nincs meg a személyi feltétel az új feladat elvégzéséhez. Szabó Lukács (MIÉP) egyet értett a „Fizessenek a gazda­gok!” elvével, de nem értette, hogy akiknek üzletrészeik, ezer holdjaik, bankbetéteik, aranykészletük, műkincsgyűj­teményük van, azok miért nem fizetnek vagyonadót? Napirend előtt hárman is foglalkoztak Sándor László MSZP-s országgyűlési képvi­selőnek, az MSZOSZ-elnök- nek azzal a múlt héten Debre­cenben tett kijelentésével, hogy „a mai kormányzatot nem lehet megfékezni a par­lamenti demokrácia eszközei­vel, ebből adódóan a szak- szervezeteknek is erőteljeseb­ben kell fellépniük”. Mátrai Márta (Fidesz) nem értette, hogy a Bokros-csomag idején együttérző volt a kor­mánnyal a legnagyobb szak- szervezet, most pedig kevesli a reálbér-növekedés mértékét. Mátrai szerint aggodalomra ad okot, hogy Sándor László sza­vaival az MSZP elnöke is egyetértett. Nem tudni, milyen lesz az az erőteljes fellépés, ami nem a parlament demok­rácia eszközrendszerét alkal­mazza mindaddig, amíg ismét nem MSZP-s kormány kerül hatalomra. A kisgazda frakcióvezető, Bánk Attila sem értette, hogy mi a baj. Az alanyi jogú csa­ládi pótlék, a gyes? A felsőok­tatási tandíjmentesség? A gye­rekkedvezmény? A szabályo­zatlan állami vagyon szétfo- lyásának megakadályozása? Végül úgy gondolta, valószí­nűleg az, hogy a szakszerveze­tek már nem ülhetnek a tb-ön- kormányzatokban, s nem lehet milliárdos megrendeléseket adni, üvegpalotákat építeni. Kovács László (MSZP) sze­rint sokan félremagyarázzák Sándor László szavait. Az MSZP álláspontja szerint helytálló az a következtetés, hogy a kormány a demokráci­ának csupán parlamenti esz­közeivel nem állítható meg azon az úton, amely az orszá­got rossz irányba vezeti. S. A. Stílusos problémák Csillapodhatnak a parlamenti vitákon felforrósodó kedélyek, a képviselőkbe belefojtott szó miatti indulatok, az általános zűrzavar, ha a házelnök és alelnökei megállapodnak a vita­vezetés főbb szabályaiban - tudtuk meg Papp Isnántól, az Országgyűlés főtitkárhelyettesétől, aki szerint az ügyrendi egyeztetés pár nap múlva lezárul. A négy vezető tisztségviselő munkájának alapkövetelményeit a Házszabály rögzíti ugyan, de a vitavezetés stílusára, vagy a szokásostól eltérő helyze­tekben követendő taktikára vonatkozó eligazítást a paragrafu­sok nem tartalmaznak, ezért is kell egymás közt megegyezniük a T. Ház elnökének és alelnökeinek. Mikor meddig engedjék folyni az időben előre nem korláto­zott vitát? Egy-egy spontán képviselői felvetésről megszavaz­tassák-e a honatyákat vagy döntsön maga a vitavezető? Mi számít személyeskedésnek, vagy a tárgytól való eltérésnek s mi nem (a Házszabály értelmében az országgyűlés tekintélyét sértő képviselőt rendre lehet, sőt kell utasítani)? Ilyen és eh­hez hasonló kérdésekben kell dűlőre jutnia Áder Jánosnak és közvetlen munkatársainak. Úgy tudjuk, hogy a hamarosan megszülető egységes vitavezetési módszerekről a frakciók is értesítést kapnak. T. M. Harmincötezer hajléktalanra csupán nyolcezer téli férőhely jut Hosszú, nehéz éjszakák elé néznek A hajléktalanok - Magyarországon a becslések szerint csak­nem harmincötezer ember - nyáron többnyire a szabad ég alatt töltik az éjszakát. A fagyos téli időben azonban más megoldást kell találniuk - nekik, a kormánynak, az önkor­mányzatoknak és a civil szervezeteknek - közösen. A Szociális és Családügyi Mi­nisztérium minden esztendő­ben pályázatot ír ki, amelynek alapján elosztja azt a szűkös keretet, amelyet ilyen célokra felhasználhat. Az idén csupán 70 millió forintjuk jut a hajlék­talanokat segítő szolgáltatások támogatására. A pályázat egyik legfonto­sabb eleme az élelmezés. A nagyobb városokban már megszokott látvány az utcai étkeztetés, s annak téli for­mája, a „teásjárat”, ami több karitatív szervezet szolgáltatá­sai között is szerepel. A no­vember közepétől közlekedő mozgó konyhákról a rászoru­lók személyenként .legalább két vajas-felvágottas zsemlét és két deci forró teát kaphat­nak. Ilyen formában naponta ezer-ezerháromszáz adagot osztanak szét. Egyébként a hajléktalanokat a népkonyhá­kon, a nappali melegedőkben, vagy az átmeneti szálláshe­lyeken általában meleg étellel is várják. Az államiakon kívül jóté­konysági szervezetek által lé­tesített szállásokon is meg­húzhatják magukat a hajlékta­lanok. A becslések szerint mintegy harmincötezren le­hetnek, országosan összesen 4500 állami és 3200 egyéb szervezet által fenntartott fé­rőhelyet biztosítanak elszállá­solásukra. A fővárosban a nem állami tulajdonú szállásokból van több, vidéken ez az arány fordított: hetven százalékban állami, önkormányzati tulaj­donban állnak a menhelyek. A minisztérium minden té­len bővíti idényszállásai szá­mát, s a meglévők befogadó- képességét, de ez sosem ele­gendő. B. Z. Nem alkotmányellenes az a rendelkezés, amely szerint a köztisztviselő és a közalkalma­zott az illetményét csak postai vagy banki átutalással kaphatja meg - mondta ki hétfőn az Al­kotmánybíróság. Nem megala­pozott az az indítvány sem, hogy a dolgozókat - köztük a köztisztviselőket, közalkalma­zottakat - hátrányos megkü­lönböztetés érné, mert a mun­kavégzők nem alkotnak homo­gén csoportot abból a szem­pontból, hogy munkájuk ellen­értékéhez hogyan jutnak hozzá. Bizottsági meghallgatás. A kormány nem tartja szükségte­lennek az érdekegyeztetést, és az év végéig elkészíti javaslatát arra, hogy miként lehetne kor­szerűsíteni az ÉT munkáját - jelentette be Chikán Attila gaz­dasági miniszter az Országgyű­lés Foglalkoztatási és Munka­ügyi Bizottságának tegnapi ülé­sén. Azt is elmondta, hogy a foglalkoztatáspolitikai koncep­ció tervezete elkészült és né­hány héten belül a kormány elé terjesztik. Kegyeleti koszorúzások. A Magyarországon elesett kül­földi és magyar katonák emlé­kére kegyeleti koszorúzásokat rendezett tegnap, a halottak napján a Honvédelmi Miniszté­rium. Az 1956-os forradalom és szabadságharc mártírjainak egyik vesztőhelyén, a Buda­pesti Fegyház és Börtönben is gyertyagyújtással és koszorú­zással emlékeztek a 42 évvel ezelőtti események ártatlanul kivégzett áldozataira. Kinevezések. Az Információs Hivatalt november 1-jétől Pető Tibor ezredes, a Nemzetbizton­sági Hivatalt Dobokay Gábor ezredes, míg a Nemzetbizton­sági Szakszolgálatot Chladek István ezredes irányítja főigaz­gatóként. Az új vezetőket — Kövér László tárca nélküli mi­niszter előterjesztése alapján - Orbán Viktor miniszterelnök nevezte ki. Tolnay Klári temetése. Tolnay Klári kétszeres Kossuth-díjas, érdemes és kiváló művész bú­csúztatása pénteken 11.30-kor kezdődik a Farkasréti temető­ben, a római katolikus egyház szertartása szerint. A magyar színjátszás utolsó nagyasszo­nya életének 85. évében, októ­ber 27-én hunyt el. Óvodavezetői konferencia. Hazánkban az óvodás korúak csaknem 90 százaléka látogatja az óvodákat, ez évente ho/./á- vetőlegesen 395 ezer gyerme­ket jelent. Míg a legfejlettebb államokban egy gyermek átla­gosan 2,1 évig jár óvodába, Magyarországon ez az időtar­tam 3,2 év, hangzott el az óvo­davezetők tegnapi, országos konferenciáján. Kutassunk együtt! A MAGYAR SÖR TÖRTÉNETE EGYBEFORRT A DREHEREK TÖRTÉNETÉVEL. SZERETNE ÖN IS E TÖRTÉNELEM RÉSZESÉVÉ VÁLNI? Ha van az Ön környezetében 1949 előtti, Dreher sörrel vagy SÖRGYÁRTÁSSAL KAPCSOLATOS TÁRGYI EMLÉKE (CÍMKE, KUPAK, ÜVEG, ALÁTÉT, OKMÁNYOK STB.), KÉRJÜK, HOZZA BE AZ ALÁBB FELSOROLT CÍMEK VALAMELYIKÉRE NOVEMBER 20-IG, PÉNTEKENKÉNT 12 ÉS 20 ÓRA KÖZÖTT, AHOL KÉPVISELŐNK MÁR VÁRNI FOGJA ÖNT. Szekszárd Szász Söröző Qaray tér Budapest Amigó Sörbár VII. kér. Hársfa u. 1. Budapest Kávés Katica XIII. kér. Váci út 54. Budapest Dreher Sörgyárak Rt. X. kér. Jászberényi út 7-11. Budapest Vigadó Söröző I. kér. Markovics u. 4. (Batthyány téri csarnok mellett) Minden kiállítható, régi Dreheres tárgyért sorszámozott, egyedi* ajándékot adunk, meghívjuk Önt a tárgyakat bemutató kiállítás megnyitójára, amelynek helyszíne az új SSLurdyHáz (Budapest, Könyves Kálmán krt. 24.) ideje: 1998. november 29. vasárnap, és nevét megörökítjük a Dreher Örökös Támogatóinak Aranytábláján. * A kiállítható tárgyak körét egy szakemberekből álló bizottság állapítja meg 1998. november 23-ig. NAPI EGY P< >hár Dreher egy éven át? Ehhez meglepően keveset kell tennie. Először is töltse ki az alábbi totót: «I Hány fő dolgozik a Dreher Sörgyárak Rt.-néll 1 2 X 850 fő 1600 fő 1200 fő Melyik magyar sörgyár kapta elsőként az ISO 14001 környezetvédelmi minősítést! Dreher Rt. Bräu Union Pécsi Sörgyár Hány %-os részesedéssel vezeti a Dreher Rt. a hazai piacot! 37% 27% 29% Küldje be a megfejtést november 20-ig az alábbi címre: Dreher Sörgyárak Rl. 1106 Budapest. Maglódi út. 17. Jelige: „Dreher fotó". Amennyiben minden kérdésre helyesen válaszolt, és megfejtéséhez mellékeli az Ön kezében lévő újság 1998. október 26. utáni kéthavi előfizetését igazoló szelvény másolatát, úgy egyenes út vezet a győzelemhez. On vendégünk egy hónapon keresztül napi egy korsó Dreher sörre, tmellett minden helyes választ beküldő sorsoláson is részt vesz. és megnyerheti a három fődíj egyikét: az elkövetkező év minden napján kap tőlünk egy doboz Drehert. A helyes megfejtőkéi levélben értesítjük. Ne felejtse el feltüntetni nevét és pontos címét a borítékon!

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents