Tolnai Népújság, 1998. október (9. évfolyam, 230-255. szám)

1998-10-31 / 255. szám

1998. október 31., szombat Tolnából Európába 11. oldal Gyermek- és fiatalkorúak büntetése és védelme Európa tanulhat tőlünk Dr. Gibicsár Gyula, az Igazságügyi Minisztérium osztályveze­tője három megye főügyészhelyetteseivel és a fiatalkorúak ügyészeivel beszélte meg Szekszárdon a szakterület legfonto­sabb tennivalóit. Az osztályvezetőt a jogharmo­nizációról kérdeztük. — Úgy vélem, hogy olyan nagyon sok aktuális feladat nincs a magyar jogalkotás előtt, mert 1995-ben a XLI törvény új jogintézményeket vezetett be, s a fiatalok életkori sajátosságai­hoz igazodóan határozta meg az anyagi jogi és eljárásjogi szabályokat. Sőt, nemhogy nincs elmara­dásunk az európai jogrendszer­hez képest, hanem még példá­val is szolgálhatunk Európának a büntetőjog területén. Sehol nem fordul elő az európai jog­rendszerekben, hogy a fiatal­korú gyanúsítottak előzetes le­tartóztatásuk idejét nem rend­őrségi fogdában, nem a börtön­ben, hanem javító-intézetben tölthetik. Ez nálunk mára már élő gyakorlat és minden jel sze­rint bevált. Ilyen módon a fiata­lokat megóvják azoktól a káros hatásoktól, amelyek az elkülö­nítés megoldatlansága miatt a fogdákban, vagy a börtönökben érnék őket. A büntető jogszabályok fo­lyamatos módosítása megfelel az integrációs szempontoknak. Ezek közé tartozik a kiskorúak veszélyeztetése, a családi állás megváltoztatása, a kiskorú sze­xuális és egyéb kizsákmányo­lása, mint például a kényszer- munka végeztetése, a kábító­szerrel kapcsolatos magatartá­sok újraszabályozása. Súlyo­sabb büntetést helyeznek kilá­tásba a változások, ha a nemi bűncselekményt kiskorú ellen követik el, ez mind folyamat­ban lévő, vagy már megvalósult jogalkotási program része. — Vitatéma a kiskorúak büntetőjogi felelősségre vonha­tóságának korhatára. — Vannak törekvések, ame­lyek a korhatár csökkentését szorgalmazzák és hivatkoznak külföldi példákra. Nagy Britan­niában a korhatár 10, Francia- országban 13 év. Németország­ban és Ausztriában a miénkhez hasonlóan a 14 éves életkor a büntethetőségi korhatár. Az e területen dolgozó ügyészek, úgy vélik, hogy a gyermekvé­delmi törvény értelmében, vagyis államigazgatási eljárá­son belül kell megtalálni azokat a lehetőségeket, amelyekkel a gyerekkornak bűnözését ke­zelni lehet. Nyilvánvaló, hogy a pártfo­gói hálózat szerepe felértékelő­dik. A fiatalkorúak estében még nagyobb hangsúlyt kap a meg­előzés, a veszélyeztetett csalá­dok támogatása, gondozása. Ha már a gyermekkornak el­követték a súlyos bűncselek­ményt, számukra olyan intéze­teket kell kijelölni, amelyekben speciálisan képzett szakembe­rek foglalkoznak velük, s ugyanakkor a társadalomtól való izoláltságukat is biztosít­ják. Az a 10-13 éves, aki már rabolt, vagy netalántán gyer­meket ölt - mint amire volt már példa -, ne úgy kerüljön be egy intézetbe, hogy onnan már dél­után kisétálhat, ha reggel bevi­szik. Ihárosi Ibolya Autókereskedés és minőségbiztosítás Milyen változásokat hozhat a hazai autókereskedők életé­ben az európai integráció? - a kérdéssel Süveges Árpádhoz, a szekszárdi Gemenc Autó Centrum - Opel márkake­reskedés és -szerviz tulajdo­nosához fordultunk. A rendszerváltás után mindössze 5-7 év alatt - tehát igen gyorsan - képesek voltunk alkalmazkodni a multinacionális tőke igényeihez. Nyugat-Európában 70-80 éves múltja van a mai értelemben vett autókereskedelemnek. Mégis, első ránézésre nem sok különb­ség van egy magyar és egy ottani márkakereskedés között. Sokáig azt hittem, hogy a nyu­gati kollégáknak könnyebb dol­guk van a humán erőforrás tekin­tetében, mint nekünk, vagyis könnyebben találnak jól felké­szült szakembereket. De azt kel­lett tapasztalnom, hogy az ottani munkavállalók sem „varázslók”, vagyis nem dolgoznak jobban és többet, mint nálunk. Az viszont tény, hogy sokkal jobban terve­zett és szervezett a tevékenysé­gük. Nem véletlen, hogy Nyugat- Európában nagyon elterjedt - szinte minden termék és szolgál­tatás tekintetében - az egységes minőségre utaló jel, vagyis a mi­nőségbiztosítási rendszerek. Ezek alapvető része a szervezeti felépí­tés és a munkaszervezés, hiszen ezek garantálhatják teljes körűen a minőség biztonságát. A magyar autókereskedések körében még nem terjedt el a minőségbiztosí­tási rendszerek általános haszná­lata, de látni kell, hogy ez a jövő útja. Mi már megtettük az első lépéseket, a minőségbiztosítási rendszer bevezetését - auditálását - a jövő év elejére tervezzük. Az EU-csatlakozás messze van, addig még nagyon rögös út vár a magyar autókereskedőkre. Feltétlenül fejlődniük kell a hazai dealereknek a tőkeerősség, a szervezeti felépítés, a munka- szervezés, a minőségbiztosítás és a hálózatszervezés terén. áa Galánta és Paks Testvérvárosok Közép-Európából Szlovákia állampolgárai Európát választották. Az új pozsonyi kormány bizonnyal kellemesebb partner lesz Magyarország számára az előzőnél. Galánta és Paks példa lehet ebben. A két város kapcsolatai még a „szocialista internacionaliz­mus” korában születtek, valódi tartalommal persze'nem a poli­tika, hanem a művészetek és a sport töltötték fel. A rendszer- váltás sem rendítette meg a kapcsolatot, sőt Csehszlovákia kettéválása, a Meciar nevével fémjelzett szlovák nacionaliz­mus sem. Idén nyáron Galánta és Paks évtizednél hosszabb kapcsolata hivatalosan is test­vérvárosi rangra emelkedett. Ünnepi testületi ülésen írták alá mindkét városban az erről szóló szerződést, felismerve a köl­csönös érdekeket. Galánta, a felvidéki város mintegy tizen­hétezer lakosának fele szlovák, fele magyar. Nemzetiségi viták alig vannak, azokat is az előző kormányzat intézkedései váltot­ták ki. Engedtessék meg fel­idéznem egy személyes élmé­nyemet: 1995 nyarán a galántai fesztiválon kollégámmal sült kolbásszal és sörrel leteleped­tünk egy asztalhoz, ahol két szlovák rendőr ült. Anyanyel­vűnkön beszélgettek, amíg mi meg nem szólaltunk. Akkor magyarra váltottak. Beszédbe elegyedtünk, a váltás okát kér­deztem. A vendégnek kijáró tisztelet - szólt a válasz. Úton Európa felé. -rákosi­Alapvető elvárás, a kiváló minőségű bor, ehhez kell az imázs megteremtése Asztali bor helyett minőségit Ma már egy felelősséggel gondolkodó szőlész vagy bo­rász nem tervezheti meg úgy a jövőjét, hogy kihagyja a szá­mításból az Európai Unió által megszabott feltételeket. Mind a szekszárdi, mind a tolnai borvidéken tehát napi téma, hogy a csatlakozást követően kell-e majd változtatniuk a termelőknek az eddigi gyakor­latukon, a megszokott fajtákon vagy a művelési módon? A kérdést mi is feltettük Németh Lászlónak, aki a me­gyei földművelésügyi hivatal tanácsosa, emellett pedig el­ismert borász. — Amiből ki kell indulni az az a tény, hogy az uniós or­szágokban az asztali borokból jelentős — évi 20-30 millió hektoliter - a túltermelés. Eb­ből következik, hogy csak mi­nőségi vagy különleges minő­ségi borokkal szabad verse­nyezni a már telített piacon. Ehhez viszont egyéb dolgokon kell változtatni, gondolok itt a fajták (az uniós országokban is ismert) helyes megválasztá­sára, a termelői alapok megte­remtésére. Tolna megye ebből a szempontból az élen jár, hi­szen csak az idei évben 103 hektár szőlőültetvényt telepí­tettek támogatással, főleg Ca- bernet Franc-t és Cabemet Sa­uvignont, Merlot és Kékfran­kost. A Tolnai Borvidéken pe­dig a fehér fajták közül Sau- vignon Blanc-t és Chardon- nay-t. Háttérbe szorulnak a kevésbé keresett fajták, így az Olaszrizling, a Rizlingszil­váni, a Zweigelt, és az Oportó. — A csatlakozás után mennyiben változhat az ültet­vények nagysága, gondolok itt arra, hogy így is van bőséges kínálat, még minőségi borból is. — Addig kell telepíteni, amíg be nem léptünk az EU- ba, mert elképzelhető, hogy megszigorodik a telepítési en­gedélyek kiállítása. Tehát pár év múlva nagyobb nehézségbe ütközhet az ültetvények to­vábbi bővítése. — Mennyiben más az uniós országokban a művelési mód? — Alacsonyabbak az ül­tetvények, a 2,4-es sortávolsá­got használják. így az egyedi terhelése a tőkének kisebb, amivel nagyobb minőséget tud a termelő biztosítani, de mivel sűrűbben vannak a tőkék, egy- egy hektárról nagyobb termést lehet leszüretelni. Ehhez azonban megfelelő géprend­szerrel kell rendelkezniük a termelőknek, ami azt jelenti, hogy az erre való átállás leg­alább 10 milliós beruházást igényelne, melyből csak a traktorra, permetezőre, kulti- vátorra jutna. Mindaz, amiről eddig szó esett, csak a szőlő- művelést érintette, de a borá­szat a jó alapokra épül. A jó alapok, tehát az egészséges, optimálisan érett szőlő ahhoz kell, hogy kiváló minőségű bort készítsen belőle a borász. Ez azonban önmagában még nagyon kevés. A vásárló a jó borok közül is azt veszi meg, aminek neve van, ami körül kialakult az imázs. Két hason­lóan jó minőségű bor közül az egyiket el lehet adni 500 forin­tért, a másikat 2000-ért, mert az egyik egy ismert borászé, vagy pincészeté, a másik pe­dig egy kevésbé, vagy egyálta­lán nem ismert borászé. A név az, amit a vásárló megfizet. Ez az úgynevezett marketing munka, amit nekünk itt a szek­szárdi borvidéken nagyon meg kell tanulnunk, mert nagy a lemaradásunk. Az első feladatunk a bel­földi piac meghódítása. Szek­szárdon egyre több nagyon jó magán pincészet kezdte el a működését, ahol komoly be­ruházást vállalt a termelő. Az alapok tehát megvannak, most jön a neheze, meg kell hódí­tani a fogyasztókat. Mauthner Nyelvtudással gyorsabb az integráció Interjú dr. Dobos Krisztinával az előrelépés feltételeiről Az EU illetékeseinek - különös tekintettel az integrációra - nem áll szándékukban egységesíteni az európai oktatásügyet. Ezzel együtt nekünk, magyaroknak mégis az lehet az egyik legfontosabb kérdésünk: miként leszünk képesek a hazai ok­tatásügyet a különböző nyugati rendszerekhez viszonyítva is versenyképessé tenni? A nemrégen Szekszárdon elő­adást tartó dr. Dobos Krisz­tina, a Közoktatási Moderni­zációs Alapítvány elnöke úgy vélekedett, hogy a kérdés megválaszolása érdekében há­rom fontos területen kellene előrelépnünk. — Első helyre sorolom a nyelvoktatást. Az EU Fehér Könyvében az szerepel, hogy minden polgár számára leg­alább két uniós nyelv magas szintű ismerete ajánlott az ez­redfordulóig. Nálunk, Ma­gyarországon igazából csak a diplomások, illetve az érettsé­gizettek beszélnek valamilyen idegen nyelven. Már a szak- középiskolában sem, a szak­munkásképző intézetekben pedig végképp nem kötelező a nyelvtanulás. Jóllehet egy szakmunkásnak, ha be akar kapcsolódni egy nagyobb cég munkájába, akkor feltétlenül beszélnie kellene egy idegen nyelvet. — Mit sorolna a második helyre? * — A NAT-ban ugyan szereplő, de meglehetősen el­hanyagolt, számos nevelési te­rületet. Példaként hadd említ­sem meg az egészségnevelést: Magyarországon a lakosság egészségi állapota mondhatni tragikus. Életük delén halnak meg olyan férfiak, akik még évtizedekig hasznos tagjai le­hetnének a társadalomnak. Az egészségre már az óvodás korban kellene nevelni a gye­rekeket, megalapozva azt a szemléletet, mely nemet mond a környezetkárosításra, kör­nyezetszennyezésre is. De más területekre áttérve említhet­ném a vállalkozási ismeretek, a tisztességes üzleti magatar­tás, az állampolgári jogok és ismeretek oktatásának szüksé­gességét is, nem kifejezetten külön tantárgyként, hanem az egész nevelés részeként. — A nevelést tekintve ön előnyben részesítené a diffe­renciálást? , — Természetesen, már csak azért is, mert itt a külföldi példák mellett saját hagyomá­nyainkra is támaszkodhatunk. S ezzel el is jutottunk a har­madik területre. Azok a gye­rekek, akik valamilyen téren tehetségesek, legyen az mate­matika vagy kézügyesség, már korán részesüljenek differen­ciált nevelésben. Ne az legyen a cél, hogy csak maradjanak meg az átlag mellett. Ugyan­akkor azt is el kell érni, hogy a családi hátterük, a szociális körülményeik miatt leszakadó gyerekek megfelelő felzárkóz­tatásban részesüljenek. A peri­fériára szorult személy ugyan­is a társadalom számára is veszteséget jelent. -szá­Az Európai Unió tagországai (2.) Monarchiáktól köztársaságokig A z Európai Unió minden tagja demokrácia: a ti­zenöt tag közül hét alkotmá­nyos monarchia, nyolc pedig köztársaság. Az előző alka­lommal Ausztriát, Belgiu­mot, Dániát, az Egyesült Ki­rályságot, Finnországot és Franciaországot mutattuk be. Most újabb négy ország­gal folytatjuk a sort. Görögország (1981) Az athéni demokrácia az ókori történelem egyik legragyogóbb alkotása volt. Mai államfor­mája köztársaság, népessége 20,2 millió, fővárosa Athén. A törvényhozó hatalmat a parla­ment - a Vouli - gyakorolja, a törvényeket az államfő hagyja jóvá. A 300 tagú parlament képviselőit - 12 kivétellel - arányos képviseleti rendszer keretében választják meg. A 12 állami képviselőt a politikai pártok nevezik ki (delegálják) az egyes pártokra leadott sza­vazatok arányában. A köztár­sasági elnököt a parlament vá­lasztja meg öt évre. Az ország prefektúrákra (körzetekre^) és tartományokra oszlik. Érde­kesség, hogy ez az egyetlen olyan uniós ország, amely szá­razföldön egyetlen más tag­állammal sem határos. Hivata­los pénzneme a drachma. Hollandia (1958) Az alapító tagok sorába szá­mító ország parlamentáris de­mokrácia, amelynek állam­formája örökletes monarchia. Lakóinak száma 15 millió. Fő­városa Amszterdam, noha a kormány székhelye Hága. A királynő és a minisztertanács együtt alkotja a kormányt. A miniszterek a parlamentnek fe­lelősek, amely két kamarából áll. Az első kamara 75 tagját közvetve választják meg a la­kosság által közvetlenül meg­választott tartományi tanácsok. A második 150 tagot közvetle­nül választják meg, arányos képviseleti rendszerben. Az or­szág 12 tartományból áll, mindegyik élén tartományi ta­nács és tartományi végrehajtó szerv áll. Az utóbbin a kor­mány által kinevezett királynői biztos elnököl. Az ország hiva­talos pénzneme a holland fo­rint (gulden). Írország (1973) A megosztott szigetországban - amelynek északi fele, Észak­írország az Egyesült Királyság keretében tagja az uniónak - a törvényhozó hatalom a két házból álló nemzeti parla­menté, amelynek elnökét köz­vetlenül választják meg. Fővá­rosa és a parlament székhelye Dublin. A képviselőház, a Dail Eireann 166 tagból áll, akiket arányos képviseleti rendszer keretében öt évre választanak. A szenátust, a Seanad Eireannt 60 szenátor alkotja; 11-et a miniszterelnök nevez ki, 43-at a képviselőház, továbbá a ko­rábbi szenátus és a helyi ható­ságok választanak meg a társa­dalom öt kulcsterületét képvi­selő csoportok - oktatás, me­zőgazdaság, munkavállalói és munkaadói érdekképviseletek, ipar, végül kereskedelem és közigazgatás - sorából. Hat szenátort az ország diplomásai delegálnak. Az alkotmányt módosító törvényeket a parla­ment mindkét házának el kell fogadnia, és népszavazásnak kell támogatnia. Pénzneme az ír font. Luxemburg (1958) Az ugyancsak alapító tag - nagyhercegség - az Európai Unió legkisebb országa, lakói­nak száma mindössze 330 ezer. Fővárosa Luxembourg. Az al­kotmányos monarchia élén a végrehajtó hatalmat megteste­sítő nagyherceg áll, aki azt a kormány útján - a miniszterel­nök összehangoló irányításával - gyakorolja. A parlament tag­jait arányos képviseleti rend­szer keretében választják meg. Hivatalos nyelve a letzebur- gisch, de szinte mindenki be­szél franciául és németül. Pénzneme a luxemburgi frank, emellett azonban általánosan elfogadott fizetőeszköz a belga és a francia frank is. A közös­ségen belül itt a legalacso­nyabb az infláció és a legma­gasabb az egy lakosra jutó nemzeti össztermék. Luxem­burg Európa egyik legfonto­sabb pénzügyi központja, s itt van a székhelye az Európai Bí­róságnak, valamint az unió sta­tisztikai hivatalának, az Euro- stat szervezetének is. (gy. z.) (Folytatjuk)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents