Tolnai Népújság, 1998. október (9. évfolyam, 230-255. szám)

1998-10-31 / 255. szám

12. oldal Európából Tolnába 1998. október 31., szombat Uniting Europe: válogatás Béres János teljesítette: 2224 km kajakkal Európa nagy folyóin Párizstól Fadd-Domboriig lapátolt Béres János a Marne folyón, a Marne-Rajna-csatornán, a Rajnán, a Majnán, a Majna-Duna-csatornán s végül a Dunán 37 nap alatt összesen 2224 km-t evezett Párizstól Fadd-Dom­boriig. Útja során nem kevesebb, mint 283 (!) zsilipen kelt át - hét kivételével valamennyin a szárazföldön. Béres János útja Frankfurt mellett vezetett Mint már arról az egyik ko­rábbi EU- oldalunkon be­számoltunk, Tolna megyé­ben gyakorlatilag szinte va­lamennyi EU-integrációval foglalkozó kiadvány, folyói­rat beszerezhető. Ezen újságok egyik leggazda­gabb tárháza kétségkívül a me­gyei Kereskedelmi és Iparka­mara. Itt jutottunk hozzá ahhoz az összeállításhoz is, mely az Uniting Europa című integrá­ciós hetilap legérdekesebb, Magyarország szempontjából kiváltképp fontos írásait fogja össze. A magyarra fordított cikkek többsége az átvilágítás folyamatával foglalkozik, de szó esik bennük az EU-támoga- tások rendszeréről, avagy arról, hogy az osztrák állampolgárok 50 százaléka mért is ellenzi a munkaerő szabad áramlását a társult országokat tekintve. A bővítési tárgyalások mun­kacsoportjában egyébként - de­rül ki az egyik anyagból - az olasz nemzetiségű Giorgio Bo- nacci a , ,M agyarország-fele­lős.” S bár magyarul nem be­szél, angolul, franciául, spanyo­lul és németül igen ... -szá­— Az elindulás volt a leg­nehezebb - emlékszik vissza Béres János, a versenyzői múlt­tal is rendelkező szekszárdi számítógépes szakember. — Július 18-án, a francia fővárostól negyven kilométerre tettem vízre a hajót, s amikor elköszöntem a családomtól ju­tott eszembe, mi is vár rám. Negyven nap, 2200 kilométer, reggel nyolctól este nyolcig a vízen. Szerencsére a lenyűgöző Mame folyó és a Mame-Rajna- csatorna feledtette az előttem álló út várható fáradalmait. Kalandorunk a túra egyik legkülönlegesebb élményét is ezen a szakaszon élte át. A fo­lyó hat kilométer hosszan egy hegy gyomrában halad. Az ala- gútban szinte tökéletes a sötét­ség, a párásság és a pincehideg mellé kísérteties (vissz)hangok szegődtek útitársául a mintegy háromnegyed órás „éjszakai” lapátolásban. — Melyik volt az út legnehe­zebb része? — A Rajnán haladtam a leg­lassabban. A viszonylag ala­csony vízállás miatt kerülget­nem kellett a belógó kövezése­ket - az egyiken el is törött a kormánylapátom —, és a rend­kívül élénk hajóforgalom miatt ez cseppet sem volt életbiztosí­tás. Ezek után a Majna szinte maga volt a Paradicsom. Az út talán legcsodálatosabb kilomé­tereit ezen a folyón tettem meg. Itt találkoztam Hermann Geef „világjáró” kajakossal is, aki 1976 óta több mint hatvanezer kilométert evezett. Munkásőr- sapkáját és a rajta díszelgő „Kiváló munkáért” kitüntetést egyébként egy magyarországi látogatása alkalmával kapta vendéglátóitól még a nyolcva­nas években ... — A Dunán azután már is­merős tájakon eveztél. — Örömmel töltött el, hogy egyes szakaszokon már térkép nélkül is tudtam, hol, milyen kikötési, táborozási lehetőségre számíthatok. Szinte végig nap­sütéses, meleg időben halad­tam, mindössze Szentendrétől Domboriig kellett esőben evez­nem. A napsütésnek egyébként nem csak a jó oldalát ismertem meg. A németországi Strau- bingnál ugyanis napszúrást kaptam, s rosszullét, levertség és láz miatt aznap mindössze 37 km-t lapátoltam. Szeren­csémre éppen aznap látogatott meg a paksi Leskó házaspár, s a tőlük kapott gyógyszerek átse­gítettek a nehezén. Gyengélke­désem ellenére átlagban napi 60 kilométert eveztem 10-12 óra alatt - negyedórás pihenők­kel -, de Passautól például egy nap 110 km-t teljesítettem. — A napi távokat leginkább a táborhelyekhez igazítottam, bár nem volt egyetlen előre le­szervezett szállásom sem. Imá­dom a vadkempinget, így a sát­ramat - ahol csak lehetett - igyekeztem „háborítatlan” he­lyeken, vagy valamely kajak­kenu klub területén felállítani. — Nyugat-Európa nagy ré­szén magas fokon áll a vizikul- túra. Szabadidejükben rengete­gen ragadnak lapátot, s indul­nak rövidebb-hosszabb útra. Miután jól tudják: „a víz min­denkié”, vigyáznak is környe­zetükre. Amíg a Duna német és osztrák szakaszán kempingez- nek, fürdenek az emberek, ad­dig a folyó magyarországi része elég lehangoló látványt nyújt, Budapest alatt pedig egyenesen meghal a víz. Békásmegyer szennyvize az Északi összekötő hídnál tisztítatlanul ömlik a fo­lyóba. Undorító látvány. Az út során kétszer érte bal­eset. Az egyik Würzburgban, amikor csomagolás közben jobb keze középső ujjának felső percében elszakadt a hajlító ín (1300 kilométer állt még ekkor előtte), a másik pedig a Szent­endrei-szigeten, ahol belelépett egy törött sörösüvegbe! — Fadd-Dombodnál fizikai­lag fitten léptél partra. Meny­nyire viselt meg lelkiekben a hosszú út? — Evezés közben néha eszembe jutott, hogy mennyi van még hátra, általában azon­ban igyekeztem elterelni erről a figyelmemet. A családomra, barátaimra és a munkámra gondoltam. Egyes helyeken azonban — fáradság, lehangolt- ság miatt - valóban megfordult a fejemben, hogy felkéretőzöm egy hajóra, és csak a Dunán ülök újra kajakba. Már elutazása előtt beszélt egy minden eddiginél hosszabb útról. Terveiben szerepel egy írországi túra, melyet két-há- rom éven belül szeretne megva­lósítani. Fekete László Béres János útját az Alisca- Bau Kft., az Antritt Rádió, a Global GSM, a Kvantum Kft., a Popeye Bt., a TolnaText, a Mik­rovideo Kft. és Tolnai Népújság támogatta. tagjelölt országok M I L L 1 Ó 14155 24986 Románia Szlovénia Forrás: Európai Dialógus 11548 13539 15816 •• Az El) v / w kereskedelme a tagjelölt j* w országokkal w (1997) Jk£ ^ v ^ W' Az EU-tagállamok kereskedelmi mérlege Magyarországgal, 1997 (millió ECU) Ausztria Németország Olaszország Belgium/ Luxemburi Franciaország Finnország Svédország Írország Portugália Dánia '19 | Spanyolország | Görögország Nagy-Britannia Hollandia Hermann Geef (kis képünk) és világjáró kajakja Eu-Hírek Tanulási programok munkanélkülieknek Négy új tanulási programot vezetett be a Nyitott Szak­képzésért Közalapítvány a munkanélküliek számára. „A Projekt célja, hogy a kötetlen tanulási módszer bevezeté­sével hozzáférhetőbbé te­gyük a képzést. A progra­mok lehetővé teszik, hogy a hallgatók ott és akkor tanul­janak, amikor az a legjobban megfelel nekik. A szóban forgó új programok segítsé­gével lehetővé válik, hogy azok is részt vegyenek kép­zésekben, és így értékes gya­korlati ismereteket szerezze­nek, akik általában nem tud­nak eljutni a képző közpon­tokba.” - Mondta Derren Payton, a projekt vezetője, a Brit Művelődési és Munkaü­gyi Minisztérium munka­társa. A munkanélküliek se­gítésére kifejlesztett négy új kötetlen tanulási programok: Egyéni vállalkozóvá válás, Vendégházak indítása és működtetése, Gyógynövé­nyek termesztése, gyűjtése és értékesítése és Álláskere­sés. A Állami gondozottak az Európai Unióról írásokkal, rajzokkal pályáz­hatnak 10-14 éves állami gondozottak az Európai Duna-Akadémia (EDA) ka­rácsony előtti Carsdorf-i „tá­borába” Thüringiába. Az ESTA oktatóközpontjában a fiatalok életkori sajátosságait figyelembe vevő képzések, beszélgetések, játékok célja a képek, nemzetek közeledésé­nek meggyorsítása egymás - akár nyelvtudás nélküli - megértése, az egységes, hatá­rok nélkül Európa gondolatá­nak befogadása. Multik a csatlakozásért Multinacionális vállalatok Magyarország uniós felvéte­lének támogatására létrehoz­ták az EU Kibővítési Üzleti Tanácsot. Az Európai Ke­rékasztalhoz tartozó cégek leányvállalataikon keresztül szorosan kívánnak együtt­működni a magyar kor­mánnyal, az Európai Kerék­asztal EU kibővítési Munka- csoportjával és a brüsszeli EU Bizottság illetékes veze­tőivel. Az Európai Kerékasz­tal a kontinens 46 legna­gyobb cégének vezetőit fogja össze. Az üzleti tanács célja, hogy hozzájáruljanak Ma­gyarország minél gyorsabb és zökkenőmentesebb tag­felvételéhez. Az Európai Unió zászlaja ősi jelképet tartalmaz Kék alapon aranycsillagok „És láttaték nagy jel az égben: egy asszony, aki a napba vala felöltözve, és lábai alatt vala a hold, és az ő fejében tizenkét csillagból korona.” (János jelenésekről 11,12) Az uniós tagállamok nemzeti lobogója mellé már jó ideje ke tűzik az Európa-zászlót. Sötét­kék mezőben tizenkét arany­csillag, köralakban. Ám ha megkérdezzük, mit jelképeznek a csillagok, bizonytalankodó válaszokat kapunk. Általában azt említik, hogy az európai in­tegrációs szervezet valaha ti­zenkét tagból állt, s a zászlót ezzel hozzák összefüggésbe. A történet azonban korábbra, a második világháború éveire nyúlik vissza. Egy zsidó szár­mazású belga férfi szorongva vette észre, hogy Leuven váro­sából a zsidókat elhurcolja a német Gestapo, s vasúton ke­letre szálh'tja őket. Paul Lévi akkor megfogadta, ha élve megússza a háborút és a náci rémuralmat, áttér a katolikus hitre. így is történt. Amikor 1949-ben London­ban megalakult az Európa Ta­nács, Lévit kinevezték a testü­let kulturális részlegének ve­zetőjévé. Hat évvel később a közös zászló körüli vitákról Lévi is tudomást szerzett, s minthogy séta közben látott egy szép Szűzanya-szobrot, amelynek fejét csillagkoszorú ékítette, azt indítványozta az Európa Tanács akkori főtitká­rának: legyen Mária fejdísze a zászló fő motívuma. Később az unió is változtatás nélkül átvette a lobogót az ET-től. A tizenkettes számnak min­dig is különös jelentősége volt az emberiség történetében. Kultúrtörténészek a meg­mondhatói: az ókori Egyip­tomban éppúgy „szent” szám­nak számított a tizenkettes, mint a régi görögöknél és a rómaiaknál. Az alvilágnak 12 kapuja volt, Héraklésznek 12 próbát kellett kiállnia, és a római jogrendet 12 táblán rög­zítették. Az újszövetségben Jézust 12 tanítvány, azaz apos­tol veszi körül, éppúgy, mint ahogyan Izrael népe is 12 törzsből áll. Toronyi Attila Több édesvízi halat, kecsketejterméket exportálhatnánk Mit esznek az unió polgárai? „A tízparancsolat 279, az Amerikai Függetlenségi Nyilatkozat háromszáz szót tartalmaz. A karamellacukor behozatalára vo­natkozó uniós rendelkezés viszont 25 911 szóból áll” - panasz­kodik az egyik német gazdasági szaklap. Szigorúak a brüsszeli előírások, rossz nyelvek szerint ennek csak az az értelme, hogy kiszo­rítsák a konkurenciát. Valójá­ban az unió illetékes szakembe­rei azt szeretnék, ha minél több minőségi, korszerű áru kerülne a közös piacra. Nem szabad azonban kishitűeknek lennünk. Az Európai Unió elismeri a nemzeti sajátosságokat, s szá­míthatunk az eredetvédelemre - feltéve ha tényleg jó a porté­kánk. Tagországként nyilván az eddiginél jóval nagyobb keletje lesz például a Pick, a Herz sza­láminak, a tokaji bornak. Nem árt tudni azt sem, hogy mind keresettebbek a bioter­mékek. Jó pénzt adnak a tápot sosem látott, „stresszmentesen nevelkedett” sertésért, mert íz­letes húsa kevés zsírt tartalmaz. Előrelátó gazdák azt is tudják, hogy érdemes kecsketenyész­téssel foglalkozni. Az igényte­len mekegő megéri az árát: ke- cseketejet, kecskesajtot, kecs­kehúst drága pénzért el lehet adni az unió országaiban, rá­adásul jókora legelő birtokában nem is jár túl sok munkával a szakállas állat tartása. A Lajtá­tól nyugatra - főként karácsony közeledtével - úgyszólván csil­lapíthatatlan a pontyéhség is. Lenne piaca a magyar édesvízi halnak, hiszen máris nagy té­telben vevő hazai halakra egy sor ország a tizenötök közül. Furcsa ellentmondás: a tenger menti ízekhez szokott gyomrok valósággal „buknak” az édes­vízi halakra, pedig van haluk elég. Magyarország ugyanak­kor ma többet hoz be tengeri halból, mint amennyi édesvízit kivisz. Az uniós tagállamokban so­kat adnak a csomagolásra is. Lassan már nem érdemes pró­bálkozni nejlonzacskóval, mű­anyaggal, inkább üvegflaskába kell tölteni a szörpöt, újra hasz­nosítható papírba kell rejteni az ínyencfalatokat. T. A.

Next

/
Thumbnails
Contents