Tolnai Népújság, 1998. október (9. évfolyam, 230-255. szám)

1998-10-31 / 255. szám

1998. október 31., szombat_______________________________________________________________________________________________________________9. oldal |

A smirgli finom selyempapír ahhoz képest, ahogy sokan egymással viselkednek

Az ember önmaga van válságban

Bíró László fotó: gottvald károly

(Folyt, az 1. oldalról.)

A versenyhelyzet is nagy, s ez mind-mind a nyugodt családi életet sanyargatja. De meg van a szabadságunk ahhoz, hogy minden család a saját életét élje. Azt kell eldönteni, hogy személyközpontú vagy dologközpontű értékrendet kívánunk-e vallani. Ha a dolgok civilizációját építjük - tehát a dolgok előrébb valók mint a személy akkor nem fog megszületni az élet. Mert az élet időt, teret és pénzt vesz el tőlünk, ezek mindegyikéből pedig egyre kevesebb van. Mindenkinek jól az eszébe kellene vésnie, hogy nem a dolgok tesznek senkit igazán boldoggá.- A szülőknek joguk van a gyerekneveléshez, de milyen módon élnek ezzel?- A mai pluralista társadalomban a szülőnek tényleg szembe kell néznie azzal, hogyha a saját értékrendje szerint akar gyereket nevelni, akkor neki kell nevelni. Oktatásra ugyan kiadjuk a gyereket, de a nevelésnek otthon kell történnie. Ha a szülő föladja a gyermeknevelést, ha föladja, hogy továbbítsa a saját családjának hagyományait, értékrendjét,

akkor nem szabad csodálkozni azon sem, ha egy egészen másként gondolkodó gyereket lát majd idővel viszont. A gyerekek helyes irányba való tereléséhez elengedhetetlen a helyes motiváció. Fontos volna, hogy a család felnőtt tagjai azt mondják a kisebbeknek: tanuljatok azért, hogy jó szülők, hogy jó házastársak legyetek! Ha sikerül értékrendünket továbbadni, akkor gyerekeink is boldogok lesznek, hiszen kibontakoznak a saját családjukban.- Ön szerint az állam hogyan viselkedik a családokkal?- Általában elmondható, hogy az állam fölötte áll a családoknak. Ehelyett a magatartás helyett arra lenne szükség, hogy céljaik megvalósításában segítse, szolgálja a családokat. Ehhez pedig olyan törvényeket kellene hozni, melyek erkölcsi elveken nyugszanak. Bizakodóan tekintek ebből a szempontból az új kormányra, ugyanis központi programjává tette a családot. Garancia számomra Harrach Péter, a tárca vezetője, aki megítélésem szerint lehetőségeihez mérten minden meg fog tenni a családbarát törvénykezés érdekében.-glaubMegyénkben nyerő lap a Vasárnap Reggel! A Tolnai Népújság Vasárnap Reggelt gyorsan megkedvelték Olvasóink. A sok érdekes információ mellett hétről-hétre nagy vonzerőt jelent a milliós nyereményeső is. Az elmúlt héten a Tolna megyeieknek ismét kedvezett a szerencse, hisz 15.000 forintos Lego játéknak örülhettek Dobai Lászlóné (Gerjen, Ady E. u. 7.) gyermekei (képünkön), valamint három kedves és aranyos testvér Bonyhád- Majosról ifj. Molnár Géza (11), Erik (9), és Erika (6). Győri Rezső (Bátaszék, Olimpia u. 13.) Németh Bélánéval egy 25.000 forint értékű tea és kávéfőzőgépnek örülhettek, fotó: gottvald

Az irodalmat nem lehet leváltani

Beszélgetés Pomogáts Bélával, a Magyar Írószövetség elnökével

„Leválthatja-e” az Egri csillagokat egy videó-klip? Veszélyes-e, hogy - ha van pénze a tehetségtelen alkotó is adhat ki könyvet? Egyebek mellett ezekről a témákról beszélgettünk Pomogáts Bélával, a Magyar írószövetség elnökével, aki részt vett a gyermek- és ifjúsági írók - e héten, Dombodban rendezett - konferenciáján.

— Lázár Ervin nemrég egy tolnai irodalmi pályázat díjátadásán szomorú iróniával azt mondta: reméli, hogy a tehetséges írópalántáknak elóbb- utóbb sikerül kikecmeregniük az irodalom völgyéből, merthogy az író nem egy menő

szakma. Elnök úr erről mit gondol?

— Én sem tartom nagyon reménykeltőnek az írósorsot, hiszen tudom, hogy egy mai magyar író hogyan él. Ez azonban nem jelenti azt, hogy le kell tennünk a fegyvert. Törekedni kell arra, hogy a magyar irodalomnak nagyobb legyen a társadalmi becsülete.

Két-három évvel ezelőtt még komolyan fennállt a veszélye annak, hogy a vizuális kultúra teljesen kiszorítja az irodalmat a társadalmi mozgástérről. Mára ez a helyzet megfordulni látszik, magam is észlelem, hogy növekedett az emberek olvasási hajlandósága. Persze ezzel nem elégedhetünk meg. Az írószövetség offenzívát indított az irodalom társadalmi megbecsültségének, helyzetének javítása érdekében. Az új miniszterelnökkel, a kulturális miniszterrel történt megbeszéléseim alapján mondhatom: úgy tűnik, a mai kormányzat nagyobb megbecsülésben kívánja részesíteni az irodalmat.

— Ennek az ojfenzívának

vannak civil katonái is, a lelkes „amatőr irodalmárok”. Mi lehet az ő szerepük a magyar irodalomban?

— Az irodalom sorsa elsősorban az „igazi” írók kezében van. Minden ország kulturális színvonalát azonban azzal is mérni lehet, hogy a civil társadalomban milyen erősek a kultúra hadállásai. Nagyon pozitív dolog, hogy ma sok irodalmi érdeklődésű civil szervezet jön létre. Ezekből a kis irodalmi körökből időnként a felszínre kerülnek nagyon tehetséges emberek is.

— Nem tartja veszélyesnek

azt, hogy akinek van pénze, illetve megfelelően bejáratott „ kuncsorgó-kapcsolatai ”, akár kéthavonta is meg tud jelenni egy kötettel, amelybe aztán olyan színvonalon ír, ahogy akar, illetve ahogy tud.

— Nagyon veszélyesnek tartom, hogy ki lehet adni könyveket komoly műveltségi vagy tehetség-háttér nélkül. Sok olyan esetet tapasztalok, hogy kifejezetten tehetségtelen emberek nagy magyar íróként ünnepeltetik magukat. A kulturális kuratóriumok szűrője nem működik elég biztonságosan. Persze ezt a kérdést nem lehet rendelettel szabályozni. Itt az irodalmi élet ön- szabályozó rendszerének kellene működnie. Az írószövetség sem vállalhat cenzori feladatokat.

Csak oly módon minősíthetünk írókat, hogy felvesszük őket az írószövetség közösségébe, vagy sem.

— Végül egy, a jövő olvasóival kapcsolatos kérdés. Vajon a gyerekek esetében a meséket ki tudja-e szorítani valaha a számítógép és a videó?

— Meggyőződésem, hogy nem, bár kétségtelen, hogy a vizuális kultúra megkísérli kiszorítani a nyomtatott irodalmat, a mesét, a történetet. De azt hiszem, hogy ez egy időleges helyzet, hiszen a nyugati világban is az a tapasztalat, hogy bármilyen mértékben is előtérbe került a vizuális kultúra, az irodalomnak megmaradtak a hadállásai. Szóval én nem hiszem, hogy egy modem videoklippel az Egri csillagokat le lehetne váltani. -sÖtven éves a MTESZ

Alapításának ötvenedik évfordulóját ünnepli a MTESZ, a Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetsége november 3-án. A félévszázad eredményeiró'l, a mai kor kihívásairól beszélgettünk dr. Halmai László főigazgatóval.

— A MTESZ 1948-ban alakult a műszaki-természettudományi egyesületeket összefogó szövetségként. Célja a reálértelmiség, mérnökök, közgazdászok, agrárszakemberek érdekképviselete, a szakmaigazdasági információcsere, szakmai fejlesztési tervek, elképzelések készítése, megvitatása volt. Ma a MTESZ a Magyarországon működő 50 ezer különféle civilszervezet közül a legnagyobb, 43 egyesület alkotja. A szövetség önálló jogi

személy, államtól, politikai pártoktól független, nonprofit, közhasznú tevékenységet ellátó civil szervezet, mely döntő mértékben önfenntartó, saját bevételeiből - rendezvények, tanfolyamok bevételeiből, szakértői munkákból, különféle projekt szerződésekből - fedezi kiadásait —, kezdte a szervezet bemutatását dr. Halmai László.

— Hol és hogyan dolgoznak?

— Az egyesületeknek megyeszékhelyeken és más városokban 24 helyen működnek csoportjaik, ezeket a területi szervezetek fogják össze, melyek az általuk működtetett Tudomány és Technika Házában fejtik ki tevékenységüket. Az

elmúlt két év során kiépítettük a MTESZ országos integrált információs rendszerét. A Tudomány és Technika Házak információs pulttal rendelkeznek, ahol lehetőség van a világhálózaton való levelezésre, adat visszakeresésre.

— Hogyan érvényesítik a szövetséghez tartozó tagok érdekeit?

— Kapcsolatot tartunk mindazokkal az állami, önkormányzati és civilszervezetekkel, melyek révén a műszaki és természettudományok, az oktatás, a gazdaság, érdekeit szolgálni, a reálértelmiség, a szakmák érdekképviseletét érvényesíteni lehet. Kiemelkedőnek tartjuk az Országgyűléssel, Bizottságaival és a parlamenti pártok frakcióival való közvetlen kapcsolattartás fontosságát.

— A MTESZ köztudottan kiterjedt nemzetközi kapcsolatokkal rendelkezik.

— Nemzetközi tevékenységünk meghatározó területe a nemzetközi mérnök, illetve műszaki-tudományos szervezetekben való aktív részvétel, a Mérnökszervezetek Világszövetségének 1968 óta tagja MTESZ. Kétoldalú megállapodás alapján 23 szervezettel folytatunk együttműködést.

— Melyek azok a témák amelyekkel ma foglalkoznak?

— A szövetség több olyan gondolat, tanulmány, téma kidolgozását, megvalósítását vállalta fel, amelyek újszerűek, jelentősek a magyar tudomány, kultúra és gazdaság szempontjából. így például a Magyar Informatikai Stratégia (NIS) kidolgozása a MTESZ kezdeményezésére és koordinálásával történt. De mondhatnám az Energia-hatékonysági és Takarékossági Programot, melynek keretében szakmai tanácsadó szolgáltatást szervezünk a lakosság számára arról, hogyan takaríthatnak meg háztartásuk energia költségeiből. Ugyanilyen fontos az a tanácsadás, mely a meglévő építmény, lakás energiatakarékos korszerűsítéséhez ad útmutatást.

— A műszaki mérnökök számára elengedhetetlen a tanultak folyamatos korszerűsítése, új ismeretek szerzése.

— így van, ezt a célt szolgálja a MTESZ Képzési Központjának létrehozása, mely szorosan együttműködik a. felsőoktatási intézményekkel, munkaügyi központokkal, olyan képzési, átképzési programok kidolgozásában, amelyeken a résztvevők új szakmát, másod- diplomát szerezhetnek.

— Egyebek?

— Rendszeresen szervezünk országos vándorkiállításokat kiváló magyar feltalálók, tudósok alkotásainak, életműveinek bemutatására. A mi ötletünk Budapest egyik kedvelt kiállítási helye a Csodák Palotája, ahol a tudomány, a szárnyaló szellem legeredetibb alkotásai láthatók, a fantasztikumot súrolva nem merev tárgyakként, hanem mozgásban, kipróbálhatóan.

F. Kováts