Tolnai Népújság, 1998. szeptember (9. évfolyam, 204-229. szám)

1998-09-26 / 226. szám

1998. szeptember 26., szombat Tolnából Európába 11. oldal Csatlakozás: tart a „screening” I Az Európai Unió-Magyarország társulási parla­menti vegyesbizottság a hét elején Brüsszelben tartotta 10. ülését. A három napos rendezvényen két Tolna megyei politikus is részt- vett: dr. Braun Márton és dr. Solymosi József országgyűlési képvi­selők „hivatalból”, mint a magyar parlament európai integrációs bizottságának tagjai utaztak a belga fővárosba. — A vegyesbizottság volta­képpen a csatlakozási folyama­tot ellenőrzi - tudtuk meg dr. Braun Mártontól. — Emellett lényeges szempont az is, hogy ezek az ülések az egyetlen tel­jesen nyilvános fórumai a tár­gyalásoknak. — Mi szerepelt a mostani ülésen ? — A bizottság beszámolókat hallgatott meg a csatlakozási tárgyalások jelenlegi állásáról, a 9. ülésen elhangzott ajánlások megvalósulásáról, az EU úgy­nevezett „közösségi vívmánya­ival” kapcsolatos magyar nem­zeti programról, hazánk gazda­sági és politikai helyzetről, va­lamint az EU politikájának re­formjáról. — A házigazdák mértékadó képviselői milyen álláspontot fogalmaztak meg a magyar küldöttségről, illetve az általuk adott tájékoztatókról? — Egyebek mellett elmond­ták, hogy a magyar delegációt felkészültnek, a magyar kor­mány által szorgalmazott csat­lakozási előkészületeket pedig lendületesnek tartják. Elisme­réssel nyugtázták azt az előre­lépést, amit az európai jog­anyag átvételében mutattunk. S hangsúlyozták a kölcsönös bi­zalom jelentőségét: nem elég, hogy ez csak az egyes kormá­nyok között létezzen, ennek működnie kell a tárgyalásokat vezető szakértők között is. — Mikor kerül az EU, pon­tosabban az Európai Tanács elé a magyar álláspont? — Októberben, már ami az eddig áttekintett tárgyköröket illeti. Egy hónappal később, november 10-én pedig elkez­dődik a tárgyalás a magyar csatlakozásról. — Miként reagált erre a hírre a magyar fél? — Mi már korábban is kifej­tettük: készen állunk arra, hogy a bonyolultabb, összetettebb témakörökről is tárgyaljunk. S nem titok, kifogásként hangzott el, hogy nagyon nehéz úgy tár­gyalni, hogy a magyar fél nem ismeri a konkrét EU-álláspon- tot, ebből következően csak va­lószínűsített uniós álláspontot tud figyelembe venni. Szeret­nénk, ha az unió tagországait folyamatosan tájékoztatnák a jelenleg is tartó, s 1999. nyarán záruló „screening”, azaz „átvi­lágítás” folyamatáról, hogy azok lezárását követően min­denkiben tiszta kép legyen, azaz ne kelljen egyszer már rendezett ügyekről újabb vitá­kat folytatni. — Most éppen hol tart a „screening”? — Az átvilágítás harminc fe­jezetben zajlik, eddig tizenhá­rom fejezetet sikerült áttekin­teni, itt főként a könnyebbnek minősített témakörökről van szó. Érdekes módon éppen a napokban kezdődött meg a ne­hezebb kategóriának tartott mezőgazdaság tárgyalása, úgy­hogy velünk egyidőben érke­zett meg Brüsszelbe a Földmű­velésügyi Minisztérium kül­döttsége is. -szó­Az integrált biztonság közös ügy A magyar és a holland megyék közötti rendőrségi kapcsolatok egyik része, hogy közös pályázatokat nyújtanak uniós támoga­tásra. Az értékelés, illetve a pénzek odaítélése folyamatos. Tolna, mint erről már korábban is beszámoltunk, az integrált biztonsági programhoz kapcso­lódik. A Témáról Bátorfi György megyei főkapitányt kérdeztük. Mint elmondta, a bűnmegelőző programcsomag­ból az együttműködő megyék sajátosságaiknak megfelelően választottak. Tolna, Nógrád és Békés me­gye három holland régióval együtt dolgozik az integrált biz­tonsági programon illetve en­nek alapján. Lényege, hogy az állampolgárok biztonságának érdekében mindenkinek, még az egyénnek is megvan a maga tennivalója. A rendőrség a ko­ordinációra vállalkozik. A me­gyei közgyűlés a koncepciót megtárgyalta és támogatja. Utána készült intézkedési terv arról, hogy a rendőrségnek a biztonság szervezése érdekében mit kell tennie. Például, felve­szik a kapcsolatot mindazon szervekkel, intézményekkel, civil szervezetekkel, amelyek­nek feladatuk lehet a biztonság, közvetve a bűnmegelőzés érde­kében. Valamennyi önkor­mányzat kapott egy részletes elemzést területének bűnügyi helyzetéről, s azt kérte a rend­őrség, hogy ennek megfelelően dolgozzák ki megelőzési elkép­zeléseiket. Az új szemléletet igénylő feladatok végrehajtá­sára a rendőröket is fel kell ké­szíteni. Ennek a programja is elkészült. A magyar-holland együttműködést évente értéke­lik. A hollandok már kaptak támogatást terveik végrehajtá­sához. -ihi­Alakuló dombóvári kapcsolatok Németország Baden-Würtemberg tartományában lévő Ker- nennel már közel 10 éve ápol testvérvárosi kapcsolatokat Dombóvár. A két település önkormányzatainak hivatalos kötő­désén kívül jó néhány civil, kulturális és egyházi szervezet ala­kított ki baráti, partneri viszonyt egymással az elmúlt időben. A gazdasági kapcsolatok terén is elindult a mozgás, jelzi ezt az, hogy a Dombó Expón a kemeniek, az ottani Infoschau vásáron pedig városunk mutat­kozott be - mondta el érdeklő­désünkre Tóth Attila polgár- mester. A másik hivatalos testvérvá­rosi kapcsolatunk sajnos nem működik ilyen jól, ugyanis az olaszországi Növi di Modena városának vezetőivel többszöri próbálkozás ellenére sem sike­rült megfelelő kontaktust te­remteni a mostani önkormány­zati ciklus alatt. Időközben azonban újabb partnertelepülési kapcsolatok vannak alakulófélben. Egy ko­rábbi erdélyi, egészen pontosan gyergyószárhegyi kapcsolat felmelegítésén kívül ígéretes tárgyalásokat folytattunk Arad városának önkormányzatával is. A német nyelvterületen első­sorban fürdővárosok vezetőivel találkoztunk, ilyenek a svájci Leukerbad, az osztrák Blumau és a német Bad Mergentheim. Két új kapcsolatról is beszá­molhatok: Németország keleti felében Kahlaval és egy horvát vasutasvárossal, Ogulinnal is­merkedünk - zárta tájékoztató­ját a polgármester. -glaub­Mekkora szőlőültetvénnyel rendelkezik az EU? Szabályozzák a bortermelést Tolna megyét különösen érzékenyen érinti, hogy milyen feltéte­lekkel csatlakozunk pár éven belül az Európai Unióhoz, hiszen alig van család, amelynek kisebb-nagyobb szőlőültetvénye ne lenne. A kérdés tehát az, hogy mekkora ültetvénnyel rendelke­zik jelenleg a Közösség, és a magyarországi csatlakozást köve­tően bővíteni avagy csökkenteni kell-e a hazai ültetvényeket? A Földművelésügyi és Vidék- fejlesztési Minisztériumban az EU-s csatlakozással foglal­kozó főosztályon kérdésünkre elmondták, a közösségen be­lüli szőlőterület évről-évre csökken. A csökkenés mértéke Görögországban (23 száza­lék), Spanyolországban (13 százalék) és Olaszországban (8 százalék) volt a legna­gyobb. A szőlőtermő terület visszaesése nagyrészt a Bi­zottság által 1988-tól alkalma­zott kivágási program ered­ménye. A termelésből kivont szőlőterületek nagysága előze­tes becslések alapján 490.000 hektárra tehető, a program 1998-ban, tehát az idén feje­ződik be. Az Európai Unió a világ vezető borgazdálkodója, mely átlagosan a világ termelésének a 60 százalékát, fogyasztásá­nak pedig 55 százalékát adja. Más jelentős termelők - csök­kenő sorrendben - a követke­zők: Argentína, USA, a kö­zép- és kelet-európai országok együttvéve (Bulgária, Ma­gyarország, Románia, a volt Jugoszlávia, Cseh és Szlovák köztársaságok), ezt követi Dél-Afrika. Az importot és az exportot együttvéve a nemzetközi bor­kereskedelem a világ termelé­sének a 35 százalékát jelenti, mely körülbelül 270 millió hektolitert jelent. Az éves fo­gyasztás 220-224 millió hek­toliter körüli, így a világ borfe­leslege 46-50 millió hl-re te­hető, melynek a negyedéért az Unió a felelős. (A borfelesleg egyébként lepárlásra kerül.) A piac működtetésének cél­jából az alaprendelet szabá­lyozza a termelést és az ültet­vénylétesítés ellenőrzését. A piaci helyzet felmérésére tíz­évente minden 500 hektárnál nagyobb termőterülettel ren­delkező tagállamban statiszti­kai alapfelmérést kell végezni, mely tartalmazza az ültetvé­nyekben található fajták nevét és a tőkék korát. Az alapfel­mérések (szőlőregiszter) min­den olyan szőlőültetvényre ki- teijednek, amelynek termését szőlő, szőlőmust, bor vagy vegetatív szaporítóanyag for­májában értékesítik. A borsző­lőtermő ültetvényekről ké­szülő felméréseknek tartal­mazniuk kell a szőlőfajtákat és a tőkék korát is. Az alapfelmé­rés vagy a teljes terület felmé­résével, vagy mintavétel alap­ján készíthető el. A mintavéte­len alapuló felvételezés abban az esetben alkalmazható, ha a Bizottság a mintavételi eljá­rást jóváhagyja. A változások nyomonkövetése érdekében az alapfelmérést évente időközi felmérések egészítik ki. Érdemes szót ejteni a szőlő­termő területek besorolásáról is. Azoknak a tagállamoknak, amelyeknek éves bortermelése meghaladja a 25.000 hektoli­tert, szőlőtermő területeiket a termesztésre való alkalmasság alapján be kell sorolniuk egy 3 kategóriás rendszerbe (1-es minőségi bor termelésére al­kalmas, a 3-as pedig a legke­vésbé). Ezeket a kategóriákat veszik figyelembe, amikor új ültetvény telepítéséről, illetve művelésből való kivonásról van szó. A 3. kategóriájú terü­leteken a telepítés állami támo­gatása tilos. Az érintett tagál­lamoknak évente jelentést kell készíteniük a bortermelői hely­zetükről. Mauthner Magyar iskola a német, francia, görög oktatási intézmények mellett EU-projekt a szekszárdi iskolában EU-oktatási projektben vesz részt német, francia és görög iskolák mellett a szekszárdi 4. számú, Dienes Valéria Álta­lános Iskola és Grundschule. A munkák koordinátora Szek- szárd német partnertelepülé­sének egyik általános iskolája, a Hillerschule Bietigheim. Az előkészítő munkák megkez­dése érdekében érkezett a me­gyeszékhelyre az 500 diákot, 21 osztályban oktató német elemi iskola igazgatója, Hans Fleischle és munkatársa Re­nate Rausch tanítónő. A bie- tigheim-bissingeni vendégek a magyar oktatási rendszert a Dienes Valéria Általános Isko­lában Vitéz Zsolt igazgató se­gítségével tanulmányozzák. Itt beszélgettünk velük: — Mi a projekt lényege? — Az elképzelések a nem­zetközi Szókratész-didaktika program keretében valósulnak meg. Három EU tagállam - német, görög, francia - és egy csatlakozásra váró ország, Magyarország egy-egy általá­nos iskolájára terjed ki a pro­jekt, mely elsősorban az okta­tási intézményekben folyó ne­velési munkát, a diákok sza­badidő tevékenységét, a kü­lönböző nemzetiségű gyere­kek beilleszkedését, a család és az iskola kapcsolatát cé­lozza meg. Az EU által meg­hirdetett pályázatra iskolánk benevezett és elnyertünk egy meghatározott nagyságrendű anyagi támogatást a program megvalósítására. A jelenlegi látogatásunk ennek az előké­szítése - mondta Hans Fle­ischle. — Mit tapasztaltak eddig? — Először is köszönetét szeretnék mondani a baráti fo­gadtatásért, mert bár először járunk itt, mindenki nagyon készséges. A magyar iskola- rendszer több szempontból szimpatikus oktatási intézmé­nyek igazgatói nagyobb veze­tői szabadságot élveznek, mint német kollégáik, gazdálkodási és személyi kérdésekben egy­aránt. Mi például nem választ­hatjuk meg, hogy ki legyen a munkatársunk, a pedagóguso­kat kinevezéssel küldik hoz­zánk. Önöknél nagyobb a de­mokratizmus, a pedagógusok javaslatot tehetnek az igazgató személyére, ami nálunk nem lehetséges. Nagyon jó ebben az iskolában a kollektív munka, tegnap részt vettünk a német munkaközösség foglal­kozásán, ahol azt láttuk, hogy a pedagógusok aktívan kifejte­tik véleményüket. "J” — Nekem nagyon tétszik az egész napos nevelés, a dél­előtti oktatás, a délutáni nap­közi és az iskolai étkeztetés, ami nálunk nincs. Úgy látom, hogy a gyerekek jól érzik itt magukat, jó az iskola légköre - fűzte hozzá kollégája véle­ményéhez saját tapasztalatait Renate Rausch. — A mostani előkészítő lá­togatást mi fogja követni? — Magyar kollégáink láto­gatása nálunk, a terveinket ugyanis 1999. február 1-ig kell elkészíteni és leadni. Mivel ab­ban a szerencsés helyzetben va­gyunk, hogy Szekszárd és Bie- tigheim-Bissingen partnertele­pülés, szó van a két oktatási in­tézmény kapcsolatainak szoro­sabbra fűzéséről, pedagógusok és diákok kölcsönös tapaszta­latcseréjéről is. F. Kováts A z Európai Unió minden tagállama demokrácia: a tizenöt ország közül hét al­kotmányos monarchia, nyolc pedig köztársaság. Ausztria (1995) Az 1955. évi államszerződés alapján szövetségi köztársaság, amelynek örökös semlegességét az alkotmány mondja ki. A Szövetségi Gyűlés a 4 évre vá­lasztott Nemzeti Tanácsból és a Szövetségi Tanácsból áll. A köztársasági elnök mandátuma 6 évre szól, ő jelöli ki a - szo­kásjog alapján a legtöbb mandá­tumot szerzett párt soraiból - a szövetségi kancellárt. A 9 tar­tomány saját kormány vezetése alatt áil, élén a tartományi par­lament által megválasztott kor­mányzóval. Fővárosa Bécs; la­kosainak száma 7,9 millió, terü­lete 84 ezer négyzetkilométer, Az Európai Unió tagországai (1.) Monarchiáktól köztársaságokig az egy főre jutó bruttó nemzeti össztermék (GDP) 23 616 dol­lár. Hivatalos nyelve a német, pénze a Schilling. Belgium (1958) Parlamenti demokrácia örökle­tes monarchiával. A törvény­hozó hatalmat a király, a kép­viselőház és a szenátus együt­tesen gyakorolja. Az ország fővárosa Brüsszel, hivatalos pénzneme a belga frank. Lakó­inak száma 10 millió; területe 30,5 ezer négyzetkilométer, az egy főre jutó GDP 21 991 dol­lár. Belgium három fő köz- igazgatási körzetre oszlik. Val- lónia az ország főleg francia­ajkú déli fele; Flandria a fla­mandul beszélő északi rész; a harmadik pedig maga Brüsz- szel, amely a legtöbb euro-at- lanti szervezetnek, intézmény­nek otthonául szolgál. Dánia (1973) Alkotmányos monarchia és parlamenti demokrácia. A tör­vényhozó hatalmat az uralkodó és az egykamarás parlament, a Folketing gyakorolja. A Folke- ting által hozott törvényeket népszavazásra kell bocsátani, ha a képviselők egyharmada ezt kéri. Fővárosa Koppen­hága, pénze a dán korona. Dá­nia 14 megyére, továbbá Kop­penhága - Frideriksberget is magában foglaló - tartományra oszlik. Hozzá tartozik Grön­land és a Faroe-szigetek, ame­lyek autonómiát élveznek, és nem tagjai az Európai Unió­nak. Az anyaország területe 43 ezer négyzetkilométer, lakói­nak száma 5,2 millió, az egy főre jutó GDP 27 383 dollár. Egyesült Királyság (1973) Alkotmányos, örökletes mo­narchia. Á londoni székhelyű parlament két házból - az al­sóházból és a Lordok Házából - áll. Ez utóbbinak tagjai álta­lában örökletes főrendek, de helyet foglalnak a testületben nem örökölhető címmel kine­vezett tagok és az anglikán egyház vezető püspökei is. Az Egyesült Királyság része Skó­cia és Wales; a két tartomány a közelmúltban népszavazáson döntött saját parlament felállí­tásáról és önálló alkotmányról. Az ország fővárosa London; területe 242 ezer négyzetkilo­méter; a lakosság száma 58 millió. Hivatalos pénzneme az angol font, az egy főre jutó GDP 17 981 dollár. Finnország (1995) Köztársaság, amelynek fővá­rosa Helsinki. Egykamarás par­lamentjét 4 évre választják; a köztársasági elnök mandátuma 6 évre szól, és munkáját az Ál­lamtanács segíti. Az ország te­rülete 338 ezer négyzetkilomé­ter; hivatalos nyelve a finn (94 százalék) és a svéd (6 száza­lék). Lakóinak száma 5 millió, többségük finn; az országban svéd, lapp, orosz és karéi ki­sebbségek élnek. Hivatalos pénzneme a finn márka, az egy főre jutó GDP 21 100 dollár. Franciaország (1958) Egyike a modem Európa köz­társaságainak, amelyben a hata­lom megoszlik az elnök és a nemzetgyűlés között. Az elnö­köt a nép közvetlenül választja, hét évre; ő a végrehajtó hatalom vezetője, és ő nevezi ki a mi­niszterelnököt. Fővárosa Párizs, hivatalos nyelve a francia. Terü­lete 544 ezer négyzetkilométer, lakóinak száma 57,4 millió, pénzneme a francia frank. Az egy főre jutó bruttó nemzeti össztermék 23 043 dollár. (Folytatjuk) Gyulay Zoltán

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents