Tolnai Népújság, 1998. szeptember (9. évfolyam, 204-229. szám)
1998-09-26 / 226. szám
12. oldal Európából Tolnába 1998. szeptember 26., szombat Tagállamok NETTÓ BEFIZETŐK NETTÓ KEDVEZMÉNYEZETTEK 21,7 3J9HIH Németország ^ ^ 4.5 a Hollandia ^ % 3,6[J Nagy-Britannia ^ % 2,2 jj Svédország ^ 1,7 J Franciaország ^ 1,4 [| Auszria 0,3 | Olaszország milliárd márka Finnország | 0,1 Dánia | 0,1 Luxemburg íjj| 1,6 Belgium f" Mi 2,9 Írország „JUH W Portugália [HT3BBI 5'4 Görögország j ~J|||mi 8,6 Spanyolország [ ISiBOEl milliárd márka Tagjelöltek 1998-ban INFLÁCIÓS RÁTA EGY FŐRE JUTÓ BRUTTÓ NEMZETI ÖSSZTERMÉK 1,9 § EU-átlag 8,4 fü 3 Csehország 9.1 fH H Szlovénia 11,3 HŰT 9 Észtország 15.0 H. _ " 1H Lengyelország 1 8'3 ■ üi Magyarország százalék EU-átlag ■[ U 23000 Szlovénia ^ 9307 Csehország ^ 5121 Magyarország ^ 4275 Lengyelország # 3494 . , W* Forrás: Der Spiegel Észtország Éi 2880 >Ä< dollár A203 980913 Tolna megyei civil szervezetek A népművészeti egyesület A Tolna Megyei Népművészeti Egyesület több évi szünet után 1996-ban alakult újjá. Jelenleg több mint 120 tagja van, az elnöki teendőket dr. Németh Pálné textilműves, a titkári feladatokat pedig Németh Éva népművelő látja el. A tagok között legnagyobb számban a textilművesek - hímzéssel, szövéssel, varrással, stb. - foglalkozók vannak, emellett fazekasok, tojásfestők, fafaragók, csipkeverők, gyöngyfűzők, bőrművesek, kosárfonók, gyékénnyel-, csuhával-, szárazvirág kötészettel-, népviselettel foglalkozók találhatók meg az egyesület soraiban. Az egyesület tagja a Bonyhádi Kézműves Iskola is, mint intézmény, ami már eddig is sok fiatal szakembernek adott szakmát a kezébe. A tagok között vannak, akik kedvtelésből foglalkoznak a népművészet egy-egy ágával, míg a másik csoportnak a népművészet egyben a megélhetést is jelenti. A megyei közművelődési szervezési intézettel együttműködve minden évben sor kerülhet a munkák zsűrizésére, ezt a feladatot a Népi Iparművészeti Tanács látja el. Ez egyben szolgáltatásnak is tekinthető, mert a zsűri elé kerülésnek nem feltétele az egyesületi tagság, mindössze az a kritérium, hogy az alkotó a megyében éljen. Tervezik, hogy nem csak népművészeti, hanem képzőművészeti lektorátust is létrehoznak, azok számára, akiknek alkotásai inkább ipar- művészeti jellegűek. Az egyesületnek kiterjedt országos kapcsolatai vannak, így tudják a tagokat díjakra és címekre javasolni a megfelelő fórumokon. Terveik között szerepel a nemzetközi kapcsolatok bővítése is, a tagság javára. vem A „szelíd turizmusért” Szekszárd Megyei Jogú Város Regionális Településfejlesztési Társulása együttműködési megállapodást kötött a sellyei Ormánság Fejlesztő Társulással, valamint a barcsi, a siklósi, a mohácsi és a csurgói kistérségi társulással. Az együttműködés célja, hogy a Duna- Dárva Nemzeti Park idegenforgalmi hasznosítására, valamint az 1999. évi marketing terv megvalósítására együttes pályázatot nyújtsanak be az Európai Unió' Phare Regionális Kísérleti Program alapjához. A három megyére kiterjedő program a nemzeti park idegen- forgalmi hasznosítását célozza, mégpedig az ökoturizmus iránt érdeklődő, annak szabályait tisztelő és betartó turisták igényeinek kielégítésére. Ha a pályázattal sikert érnek el, jobb esélyekkel lehet felkutatni azokat a rétegeket, akiket vonz az ökoturizmus, s természetesen a helybeli vállalkozók, vendéglátásban, szállóhelyek kiadásában érdekeltek is profitálhatnak ebből. A program nem csak a nemzeti park értékeinek, turisztikai vonzerejének bemutatását célozza, hanem általában a védett ökoszisztémát fenntartó, megőrző helyes magatartást, szemléletet is népszerűsíti a lehető legszélesebb körben. Az ökoturizmus, vagy másnéven szelíd turizmus, a régiót nem csak turisztikai, hanem gazdasági szempontból is pozitívan befolyásolhatja. A tervezett program keretében szervezik majd meg az első hazai ökoturisztikai szakvásárt és konferenciát, ami országos szintű lesz. A pályázaton való sikeres szereplés megteremtené azokat az anyagi feltételeket, amiknek segítségével megindulhatna a hatásos marketing- és szervezőmunka. venter Kisüzemek, mint a legjobb adózók Interjú az Alsó-Bajor Kézműves Kamara elnökével Josef Tritscheler nem titkolja: Magyarország EU-s csatlakozása, betagozódása az előnyök mellett nem kevés nehézséggel, sőt kínnal is fog járni. Az Alsó-Bajor Kézműves Kamara Elnöke - aki tegnap tartott előadást Szekszárdon az EU-csatlakozásról - azt is elmondta, hogy a kis-és középvállalkozóknak is szembe kell nézniük az új helyzettel. — Ez egy pillanatok sem jelenti azt, hogy a kis-és középüzemekre ne lenne szükség a közös Európában - húzta alá Tritscheler úr, aki készséggel nyilatkozott lapunknak. — Ha megnézzük a számadatokat, kiderül, hogy az adók jelentős részét - bármennyire is hihetetlen - ezek az üzemek fizetik. Sőt, összességében a legtöbb személyzetet is ők alkalmazzák. S nem lehet mindenhova egy-egy szupermarketet telepíteni! — De a nagy változások közepette nyilván nem maradnak érintetlenül ezek a vállalkozások, mármint Magyarországon . .. — Azt természetesen nem szabad elhallgatni, hogy a kis- és középüzemek egy része nem úszhatja meg a szerkezetátalakítást. Az új piaci kihívások elől ugyanis senki sem tud kitérni. — Vélemény szerint ezt az elkerülhetetlen és bizonyára nehézségekkel járó szerkezetátalakítást miként teheti köny- nyebbé az EU? — Nos, Magyarországnak még van ideje arra, hogy erősítse a kooperációt. A német, osztrák és magyar kis-és középüzemek közötti együttműködéssel rengeteg későbbi fáradtságot, gondot meg lehetne takarítani. A magyarok hozzánk képest olcsóbb árakkal rendelkeznek, mi pedig biztosítjuk a fejlett know-how-t. — Van vagy volt már példa ilyen jellegű, az Európai Uniós csatlakozást megköny- nyítő kooperációra ? — Igen, ráadásul saját tapasztalataimat említhetem, miután Németország és Csehország között már nyolc éve tart ez a fajta, kis- és középüzemek közötti együttműködés, amit mi koordinálunk. Josef Tritscheler az interjú után előadást tartott A magyarországi kézművesek és kisvállalkozók csatlakozása az EU-hoz címmel, majd a házigazdák képviselőjétől, Módos Istvántól, a megyei kézműves kamara elnökétől plakettet vehetett át a kapcsolatok ápolása terén kifejtett tevékenységéért.-száSimovill-siker: minőség, pontos szállítás Felértékelődött magyar munkaerő Exportjának negyven százaléka az Európai Unió országaiba irányul a fénycsöves lámpatesteket előállító simontornyai Simovill Ipari Szövetkezetnek, amely tavaly 1,2 milliárd forintos árbevételt ért el. Termékeinek 40 százalékát exportálja. A viszonylag magas keresetekről ismert szövetkezet húszéves tapasztalatokkal bír a nyugat-európai piacról.- 1974-ben kezdtük a szállítást Nyugat-Európába — mondja a szövetkezet elnöke, Kovács Pál. - Legfontosabb vevőink a Philips és az IKEA. Az első időkben voltak minőségi problémáink, a főleg a festésnél, emiatt át kellett állnunk korszerűbb, elektrosztatikus eljárásra. Eleinte, volt, hogy visszajött az áru, azt hittük, hogy „kukoricáznak” velünk. Valójában amikor megvizsgáltuk a szállítmányt, el kellett ismernünk, igazuk van.- Mikor kapta meg a Simovill az EU-normáknak megfelelő' minősítést termékeire?- 1994-ben az ISO-9002-es minősítést szereztük meg. Akkor talán kishitűek voltunk, és nem mertük vállalni a 9001- esnek való megfelelést. Rájöttünk, hogy amit elértünk minőségbiztosítás, műszaki szakembergárda szempontjából, megfelelt volna az ISO-9001-esnek is, amit 1996-ban szereztünk meg. A TÜV Rheinland minősítette a céget, mind a gyártástechnológia, mind a gyártmányok megfelelnek a nyugat-európai szabvány követelményeinek. A felülvizsgálat egy hónapja történt meg, sikerrel.- Az EU-színvonal megteremtése milyen követelményeket állított fel a szövetkezet dolgozóival szemben?- Tudásuk legjavát és megfelelő minőséget kell hozni. Nem lehet különbséget tenni, hogy belföldi, külföldi, volt szocialista országokban, vagy nyugat-európai piacon értékesítjük a terméket.- A minőség mellett minek köszönheti sikerét a Simovill a Nyugat-Európában ?- A pontos határidőre történő szállításnak. Ha negyvenkettedik hétre kell szállítani, akkor az nem lehet negyvenharmadik hét. Ennek a szövetkezet mindig eleget tett.- Mennyi a szerepe annak, hogy Magyarországon az élőmunka aránylag olcsó?- Ezt most már nem mondanám, hiszen a magyar munkaerő is felértékelődött. Eddig az IKEA, a Philips, a német cégek azért jöttek Magyarországra, mert olcsó a munkaerő. Az IKEA-rendelésállo- mányunk jelentős mértékben csökkent ez évben. Jövőre magyar részről a Simovill nem fog szállítani az IKEÁnak, amely míg 1996-ban hat magyar beszállítóval állt kapcsolatban, most hárommal. Már közölték, hogy tőlünk nem vásárolnak, a gyártás jelentős részét Szlovákiába, Romániába, Bulgáriába Kínába, és a nagy munkanélküliség miatt Svédországba vitték át. A nyugateurópai piacon ettől függetlenül jelentős mennyiséget szállítunk forgalmazónkon az IBV Gmbh-n keresztül, a Philips mellett a Triluxnak, és a Mazdának is. (tf) Hírcsokor Ecos/Overture, EU-partnerekkel Szekszárd finnországi testvér- városában, Tomióban járt a hét elején Köpenczey István, a Tolna Megyei Vállalkozói Központ külügyekkel foglalkozó munkatársa. A látogatás célja annak feltárása volt, hogy milyen közös EU-pályázati lehetőségekkel élhetne Szekszárd és Tomio, illetve annak angol testvérvárosa, Devizes. A három település képviselője megállapodott egymással abban, hogy célszerű lenne egy gazdasági jellegű Ecos/Overture pályázatot írni. Ezt azt jelenti, hogy - ha minden a tervek szerint alakul - a három önkormányzat közösen igényelhet fejlesztési pénzalapokat. A pályázat leadásának határideje ez év november 15-e. Kivitel és behozatal Horvátországból A Dombóvári Áfész küldöttsége a közelmúltban a horvátországi Csáktornyára látogatott, felkeresve a gazdasági kamara helyi vezetőit. A két fél a gazdasági kapcsolatok további kiterjesztésének lehetőségéről tárgyalt. A magyar küldöttség egyebek mellett felvetette: megnövelné az áruforgalmat, ha az EU-s alapanyagokat is tartalmazó horvát termékekre csökkentett vámtételek vonatkoznának. PAN Park Program és Gemenci erdő A PAN (Protected Area Network - Védett Területek Hálózata) program célja új marketing és kommunikációs stratégiai kidolgozása védett területek számára. A program támogatja a WWF (Világ Természetvédelmi Alap) Erdők az életért elnevezésű kampány egyik fő célkitűzését, azaz védett területek hálózatának létrehozását. Az európai országok ennek megfelelően igyekeznek közös stratégiát kialakítani. A folyamat újabb állomásaként szeptember 29-én, kedden 16 órakor három európai Nemzeti Park - Abruzzo (Olaszország), Sumava (Csehország) és Duna- Dráva (Magyarország) - képviselője szándéknyilatkozatot ír alá az együttműködésről. Az együttműködés így kiterjed Tolna megyére is, miután a Gemenci erdő teljes egészben része a Duna-Dráva Nemzeti Parknak. Bealkonyul a csalóknak - Kevés a természetvédelmi terület - Két év garancia - A tej modern ital - Tisztább levegőt Az Európai Unió és a védett élelmiszerek Az Európai Unió akcióprogramot készített a fizetési csalások megakadályozása érdekében. Az intézkedést üdvözölte a Eu- ropay International is, az a szervezet, amely elsőként hívta fel az európai bizottság figyelmét arra, hogy az egész unióra kiterjedő jogi szabályozásra van szükség a visszaélések sikeres visszaszorításához. Kezdeményezésében a brüsszeli bizottság felkéri a tagállamokat, hogy a hitelkártyával történő csalások megfékezésére alkossák meg a szükséges törvényeket. Az akcióprogram érinti a bűnözők bíróság elé állításának eljárási részét is: ez magában foglalja a tagállamok végrehajtó hatóságainak együttműködését a fizetési csalások elleni harcban (például a kölcsönös segítségnyújtásban, az információszolgáltatásban, az igazságszolgáltatásban, a kiadatási eljárásban). * A brüsszeli bizottság Németországot és hat másik tagállamot az Európai Bíróság elé kíván citálni környezeti károkozás miatt. A bizottság nyilvánosságra hozott álláspontja szerint ugyanis ezek az országok nem veszik figyelembe az unió álláspontját, amely az állat- és növényvédelmi parkok kialakításáról szól. A közösség 1995- ben szólította fel tagjait, hogy Brüsszelnek nyújtsák be javaslataikat a nemzeti parkjaik kialakítására vonatkozóan, hogy az idei nyárra elkészülhessen az egységes lista. A megvádolt országok azonban egyáltalán, vagy csak nagyon kevés területet jelöltek meg a megőrzésre érdemesek sorába. * A tizenöt tagállamban egységesen kétéves garanciát vezetnek be a fogyasztási cikkekre - ebben állapodtak meg az országok illetékes szakminiszterei. Egyedül Németország szavazott a döntés ellen, mert bizonyos részletkérdésekben különvéleménye van, ám a többségi határozat rá nézve is kötelező erejű. A fogyasztási cikkek tulajdonosai a vásárlástól számított két éven keresztül érvényesíthetik jogos kifogásaikat, és nemcsak abban az országban, ahol az adott árt megvették, hanem egységesen bárhol az Európai Unió területén. * Az unióban ismét fölfedezték a tejet! Ezt a kissé meglepő állítást támasztja alá az a tény, hogy a brüsszeli bizottság nem kevesebb mint 20 akcióprogramot készített, amelynek végrehajtására több mint 2,5 milliárd forintnak megfelelő ECU-t irányoztak elő. Az ok roppant egyszerű: a tagországokban bizonyos túltermelési válság állt elő. így az ok mellé egy indokot is ki kellett találni, amely nem hangzik másként mint hogy „a tej egészséges és modern ital”. Ebben a szellemben nemcsak a feldolgozásra és az új piacok kialakítására dolgoztak ki terveket, hanem egészen új termékek bevezetésére és - elsősorban a fiatalok körében - a fogyasztói szokások megváltoztatására is. * Szinte minden élelmiszer-különlegességnek megvan a maga szemmel látható jellemzője, amely egyúttal az adott termék jelképévé is vált. Ilyen például a dán kék sajt és a pármai sonka - hogy csak a két legismertebbet említsük. A színük alapján könnyű azonosítani őket, ám a hamisításuk sem lehetetlen. Ezért az unió döntése alapján az ilyen védett élelmiszereket külön címkével kívánják ellátni, rajtuk az Európai Unió emblémájával és az eredetet igazoló felirattal. * Az ezredfordulón, 2000 és 2005 között rendkívüli szigorral kíván Brüsszel fellépni a levegő tisztaságáért, ezért olyan szabályozást hozott, amely 70 százalékkal mérsékelni fogja a járművek által kibocsátott káros anyag mennyiségét. Az előírások nemcsak a járművek fölszerelésére vonatkozik, hanem a kőolajszármazékokra, az üzemanyagra is; magyarán nemcsak az autóiparnak, hanem az olajfinomítóknak is költséges fejlesztéseket kell végrehaj- taniok a kitűzött cél megvalósítására. FEB
