Tolnai Népújság, 1998. szeptember (9. évfolyam, 204-229. szám)

1998-09-19 / 220. szám

Geijenben a szüreti nap keretében zászlót és címert avattak. Képünkön a szüreti fel­vonulás egy pillanata: a jegyző és a jegy- zőné. Fotó: BJ jegyzet írta: Hangyái János Borongoló Ezen a héten egy évre való eső esett. Rohad a zöldség, a gyümölcs, a szüret napját aggódva jelölik ki a gazdák... Borongunk. Tegnap végre kisütött a nap, de ez sem feledteti a bajo­kat. Frontok jönnek, mennek. Ilyenkor a szom­szédok idegesebben zörögnek át, hogy a gyerek ne üvöltéssé a CD-t, a munkahelyen a kollégák kissé nehezebben tűrik a kritikát, egymás ciga­rettafüstjét és lábszagát. Szóval élünk, ahogy lehet - már aki nem hal bele, mondjuk abba, hogy a kanyarodó autó nem ad elsőbbséget az övének és közben jobb időket várunk. Ki úgy, hogy a bolhapiacon szerzi be a gye­rek iskolás holmiját. Ki úgy, hogy aláírásokat akar gyűjtetni, hogy a nyugdíjak jobban emel­kedjenek. Ki úgy, hogy az önkormányzati vá­lasztások előszeleként magát a tényéktől csep­pet sem zavartatva járatja le ellenfeleit. Ettől remél nagyobb támogatottságot az októberi voksoláskor. Lelke rajta. Inkább csak sajnálni lehet, aki a korábbi választásokból legalább azt nem tanulta meg, hogy a sárdobálókra százszo­rosán hull vissza a mocsok. De, hagyjuk is ezt! Fontosabb, hogy a szél messze vigye a felhőket: a gondterhelt arcok ki­simuljanak, a halogatott szüretet megtartsuk, a sértéseket megbocsássuk, ha kell mi kérjünk bo­csánatot! Es ez már nem az időjárástól ßgg... ez Borsot tört a zsaruk orra alá Betörtek Tolnán az Alkotmány utcai or­vosi rendelőbe. Az egyelőre ismeretlen tolvaj negyvenezer forintot érő video­magnóval lépett le. A magát trükkösnek gondoló betörő az épület ablakán át távo­zott, majd borsot szórt szét földelt érése helyén. A rendőri jelentés arról nem szól, hogy őrölt, vagy netán egész bors(!) volt a reménybeli nyomeltüntetési eszköz. A tolnai zsaruk mindenesetre nincsenek kü­lönösebben elragadtatva a betörő cselé­től, és az „orruk alá” tört borstól nem za­vartatva magukat, folytatják a nyomo­zást. -sí­Leomlott a fal Leomlott egy melléképület fala a dom­bóvári Kinizsi utcában. A helyi tűzoltók lebontották az életveszélyessé vált épüle­tet. Szerencsére senki sem sérült meg. Születelünk 1998. szeptember 20. Közéből Harmadik oldal Veres Katalin: Brumi és én együtt járunk is­kolába. Brumit a mamámtól kaptam még kisbaba koromban. Nagyon készültem az iskolába és eddig még minden jó volt. Az iskola - bár manapság már ko­rántsem a hírhedett porosz vasfe­gyelem az irányadó - más, mint az óvoda. Itt bizony kemény munka folyik hamarosan, a kis hat-hét éveskék néhány hónap alatt írni-ol- vasni tudó emberekké változnak, s a matematika rejtelmeiről is felleb- ben a fátyol. Elkezdődik egy hosszú folyamat, a tanulás időszaka, ami a mai világban nem éppen rövid - legalább tíz esztendő - s aminek a végén felnőtté válnak. De ez még messze van. Néhány évig még leg­alább olyan meghatározó lesz éle­tükben a játék, mint a tanulás. Jó és szép évek ezek, amelyekre aztán felnőtt korában mindenki nosztal­giával emlékszik vissza, látva a pad­jukban ülő kis elsősöket. Bakó Jenő felvételei a szekszárdi Garay János Ének-Zenei Általános Iskola 1/b. Pesti Fanni: Az iskola sokkal másabb, mint amilyennek osztályában készültek.) vem gondoltam. Sokkal jobb. Megölték a szegedi taxist? Ezekben a napokban a megye számos te­lepülésén tartanak szüreti mulatságokat. A szedresi szüret utcai felvonulással kezdő­dött tegnap délután. A helyi táncosok - képünk - mellett felléptek a decsi, a szek­szárdi és az őcsényi hagyományőrzők. gyanúja. A megtalált bordó színű Daewoo Ne- xiat Budapesten szakértők vizsgálják. Lapunk helyszínről származó információja szerint a Daewoo ülése és szélvédője állítólag igen­csak véres volt. Elképzel­hető tehát az is, miszerint a szerencsétlen embert sú­lyosan megsebesítették, esetleg megölték. Ezt az információt a rendőrségen nem erősítették meg. Azt azonban elmondták, hogy a környéket alaposan átku­tatták, de az esettel össze­függésbe hozható tárgyat nem találtak. Kollégái egyébként rendes embernek ismerték meg Toldi Nándort, egyi­kük szerint talán túlzottan is az volt. Lehet, hogy ez lett(?) a veszte? A rendőrség továbbra sem találja Toldi Nán­dort (képün­kön). Mint azt a Tolnai Népújság pénteki szá­mában ol­vashatták, a szegedi taxis autóját Bonyhád és Cikó között találták meg. A rendőr­ség egyelőre hallgat, a helyszínről származó ér­tesüléseink szerint azon­ban elképzelhető, hogy a taxis már nem is él. A szegedi taxis szeptem­ber 15-én este még vett fel utasokat. Azóta senki semmit nem tud róla. Pon­tosabban igen kevesen le­hetnek, akik most tudnak valamit az eltűnt­ről. A kocsiját 16-án, kora reg­gel a Bonyhád és Cikó közti úttól 200 méterre, a Határ-patak part­ján találták meg. A Tolna Me­gyei Rendőr-fő­kapitányságon csak annyit közöltek: egy­előre nem érkezett beje­lentés az eltűnt férfi felle­lési helyét illetően. (Az in­formációkat továbbra is várják a 74/501-100-as te­lefonon.) A sajtószóvivő is csak annyit mondhatott: államigazgatási eljárás ke­retében körözik az eltűnt fuvarost. Mint Andódi László elmondta, az ügy­ben akkor rendelnek el nyomozást, ha felmerül a bűncselekmény alapos Koronás Madonna fejjel A férfiak egy része szerint egy bélyeggyűjtemény a legnagyobb hasznot azzal hajtja, hogy bemutatásának színlelt szándékával lépre lahot csalni a kiszemelt - butácskább kategóriába sorolható - hölgyeket. Mint az alábbi beszélgetésből kiderül, a Hlatéliának azért vannak más szempontból is izgalmas oldalai. — Valószínűnek tartom, hogy a lai­kusokat elsősorban az foglalkoztat­hatja, hogy mit is ér egy-egy bélyeg forintban — vetettem fel a negyve­nedik születésnapját tegnap ünne­pelt tolnai bélyeggyűjtő kör elnöké­nek, Steinbach Ferencnek. — Nemcsak a laikusokat. Ma már a bélyeggyűjtő gyerekek első kérdése az, hogy mennyit ér a bé­lyeg, nem pedig, hogy miért, mivel kapcsolatban adták ki. Divat ma már ez az anyagias megközelítés. — Mégis, mitől ßgg az érték? — Az alapszabály, hogy minél kevesebb van belőle, annál többet ér. Befolyásolja az értéket a kibo­csátási alkalom. Például a Lánchíd újjáépítése alkal­mából, ’48-ban és | ’ 49-ben kiadott 20, 21, illetve 50 forint névértékű blokkok ma 10, illetve 30 ezer forintot érnek a katalógus szerint. Az új magyar címer bélyegen való megjelentetése a közelmúlt bé­lyegkiadásának ku­riózuma volt. Az 1990-ben kiadott blokknak megje 4oOLAT POCZTY POLSKIÉ) Hinni A hernyóselyemre nyomott lengyel emlékbélyeg lent egy hologramos válto­zata is, amit viszont - úgy gondolom, valamilyen „svindli” miatt - sehol sem lehetett hivatalosan meg­rendelni. Ettől függetlenül létezik, és drága, 20 ezer forint körüli az értéke. Vannak különleges bé­lyegek. Létezik olyan, amelyet alumínium fóliára nyomtak. A nagy sejksé­gek pedig az elmúlt 5-6 évben arany fóliára nyo­mott bélyegeket adtak ki. Más kérdés, hogy azt való­színűleg csak a sejk, meg a családja tudja megfizetni. Az én gyűjtemé- | nyemben is van | egy ritkaság. A I lengyel posta 400 ! éves évfordulójára I 1958-ban kiadott blokkot hemyóse- lyem szövetre nyomták. A bélyegritkasá­gok egy másik cso­portját a hibás bé­lyegek alkotják. Ezek többszörösét érhetik a hibátlan változatnak. Az m ti ' 1920-as években jelent meg az úgynevezett Koronás Madonna. Ennek van egy olyan változata, amelynek középrésze - a Madonna a kis Jézussal - fejjel lefelé áll. Ez a bélyeg a katalógus szerint például 900 ezer forintot ér. — Akkor az is előfordulhat, hogy „megéri” hibát ej­teni a bélyegeken ? — Az „okosok” azt mondják, hogy szándékosan csi­nálják a hibákat. Én viszont biztos va­gyok benne, hogy véletlen téveszté­sekről van szó. Ezt bizonyítja az is, hogy a technika fej­lődése nyomán az utóbbi Í5 évben nem adtak ki ilyen feltűnően hibás bélyeget, legalábbis nem tudok róla. — Az előbb említett fordított Madonnánál van drágább magyar bélyeg is? — 1871-ben adták ki az első magyar bélyeget, amely Ferenc Jó­zsefet ábrázolja, 2 krajcáros cím­letű. Ez a katalógus szerint 8 millió forintot ér, ha borítékra van ra­gasztva. Valószínűleg ez a legdrá­gább magyar bélyeg. Ugyanez leáz­tatva, lebélyegezve 500 ezer forint. — Ilyen árak mellett a bélyeg­gyűjtés nyilván üzlet is lehet. Egy Tolna megyei té­májú szép bélyeg lefelé avagy mit ér egy bélyeggyűjtemény — Vannak gyűjtők, vagy inkább kereskedők, akik „nagyban üzletel­nek”, nemcsak magyar bélyeget gyűjtenek, külföldi partnereik is vannak. Óriási vagyont összeszedni ezzel nem lehet, de jövedelmezően csinálni igen. — Bár eddig szinte végig az „anyagias szemlélet” jegyében be­szélgettünk, gondolom a bélyeg- gyűjtők többsége nem a pénzt látja gyűjteményében. — A magyar bélyegek mindig is szépek, ötletesek voltak, esztétikai élményt nyújtanak. Aztán az öreg gyűjtők között vannak, akik például árnyalatnyi különbségeket keresnek a postán kapható úgynevezett for­galmi bélyegek egy-egy szériája között. Tulajdonképpen az ilyen szintű elmélyülés jelenti az igazi bélyeggyűjtést. Amit én nagyon fontosnak tartok, hogy a filatélia nagyon alkalmas az ismeretek bővítésére. Minden bé­lyegnek van mondanivalója. Ha pe­dig már bélyeggyűjtő az ember, és nem tudja, miről szól a bélyeg, ve­gyen magának annyi fáradságot, hogy nézzen utána, milyen foga­lommal, személlyel, eseménnyel foglalkoznak gyűjteményének a da­rabjai. -sk— Meghalt, mégis él Húsz perc odaát Szerencse és gyors orvosi beavatkozás: e kettő mentette meg e hét elején egy hatvankét éves simontornyai férfi, Hadarik László életét.- A férjem hétfőn délután negyed kettőkor lett rosszul, először gyomorrontásra gyanakodtunk, de rövidesen látszott, hogy komolyabb a dolog - eleveníti fel a történteket felesége, Hadarik Lászlóné.- Kihívtam a háziorvost, dr. Mihócs Zsoltot, aki öt per­cen belül lakásunkra érkezett és megállapította, hogy a féljem hátsófali infarktust kapott. Ekkor érte a nagyobb szívroham, amelyben tulajdonképpen meghalt. A doktor úr húsz percen keresztül szájon át lélegeztette. Az orvos mesterséges légzés­sel újraélesztette a beteget, míg meg nem érkezett a defibrillá- torral felszerelt esetkocsi, amely a pincehelyi kórházba szállí­totta. Hadarik Lászlóné szerint férjének korábban semmi gond nem volt a szívével. A pincehelyi kórház belgyógyászati osz­tályának vezető főorvosától, dr. Ürögi Évától megtudtuk: a beteg jobban van.- Többször kezelünk súlyos infarktusos betegeket, akikkel előfordul, hogy hirtelen meghalnak, egy-egy percet „odaát” töltenek, és újra kell éleszteni őket. Ilyen esettel, ilyen mély­ségű orvosi beavatkozással újraélesztett beteggel azonban az utóbbi öt évben nem találkoztam - mondta a főorvos asszony. Első lépések egy hosszú úton

Next

/
Thumbnails
Contents