Tolnai Népújság, 1998. szeptember (9. évfolyam, 204-229. szám)
1998-09-19 / 220. szám
Közlünk élnek 1998. szeptember 20. Negyedik oldal Gsjacsiszomonfság Ki Yj-WWL' fi 9«lA«JMRÉhiMBÉI Nagy a feje, búsuljon a ló! A mondás olykoi a szamárra is igaz, főleg, ha szom- jaztatják. A pálfai csacsik békésen, ámde szomorúan tűrik a gazdik sö- rözgetését a Sarki kocsma előtt. ÉHHH n | FOTÓ: GOTTVALD A crosspályák bajnoka a forgalomban csak mazsola Kétszer állt már fejre versenyen a Volkswagen Golffal, mégsem érez félelmet a crosspályán. A közúton viszont - saját bevallása szerint - úgy közlekedik mint egy mazsola. Kuminka Attila 32 éves, a paksi Energetikai Szakképzési Intézet szakoktatója és - cseppet sem mellesleg - a nem oly régen született paksi autocross nagy reménysége. Ezt bizonyítja a Duna Kupa versenyeken - amely az idén már az országos bajnokság másodosztálya - nagy kategóriában szerzett győzelmei sora. — Apám tanított meg motorozni, úgy kilenc-tíz éves lehettem - meséli Attila. - Emlékszem az első alkalomra, csak körbe-körbe tudtam menni. Később már érdekelt a motor építése, a tuningolás, a technikai fejlesztés. Ebből következett, hogy amit megcsináltam, ki is kellett próbálni. Kezdődött a motorral, amatőr versenyeken, úgy ’85, ’86-ban. Zánkán voltunk, a Népligetben, itt történt az első bukásom. Az első helytől estem el miatta, de törés nélkül megúsztam. Jött egy újabb lehetőség, indult a go-kart sport az ESZI-ben. No, ez már négy kerék - gondoltam. Megpróbáltam, bár talán még mindig a motor szerelmese vagyok, van egy ezres Yamahám. Szóval kértek: segítsek go-karto- kat bütykölni. Hiába csináltam meg azonban a srácoknak, belülről nem láttam mi az eredménye, ezért szálltam be a versenyzésbe. Jöttek a sikerek, győzelmek, második helyek, a csúcs ’93-ban, a rotaxban, a formula C. A gokart „király kategóriában” az év végén a harmadik helyen végeztem. Sajnos egyre több pénzt követelt ez a dolog. Jött számomra egy kis vegetálás, bár közben már indulgat- tam versenyeken, Trabanttal, Wartburggal. Nem bírtam akkor sem a véremmel. Tavaly azután beszálltam az akkor még amatőr Duna kupába, ez karosszériás autocross, amit az idén a Magyar Autósport Szövetség már az orLevettem róla az injektort, porlasztót tettem rá, a kipufogórendszer rövidebb. Tudni kell, hogy a technikai ismeretek és a vezetni tudás csak együtt lehet eredmészágos bajnokság másodosztályának ismert el. Úgy néz ki, ezt győzelemmel sikerül befejeznem. Alakult Pakson egy autóklub, úgy kezdődött, hogy voltunk haverok, akiket ez érdekelt. Kellett egy ember, aki megpróbálja szárnya alá venni ezt az őrületet. Ő volt a Prantner János, aki imádja az autókat. Autófestő a szakmája, de ért a szereléshez, mindenhez. Van egy Golfom. Kétezres, tizenhat szelepes szériamotorral. nyes. Sikerült bizonyítanom az elmúlt vasárnap: az OB. I-es versenyen második lettem. Milyen a verseny? Kívülről izgalmas, belülről más. Amikor rajthoz állok, nincs bennem félelem. Ez nem vakmerőség, de a reflexek mások. Én mazsola vagyok utcai autózás közben, szépen nyolcvannal hajtok a kis Opelemmel. A pályán kell bizonyítani! Ott próbáljanak megelőzni! Kétszer borultam versenyen, ezért nem is félek. Négypontos övvel semmi baj nem lehet. Mikor borulni kezdett a kis Golf, csak nevettem: milyen jó ez! Lógtam az autóban az övékén. Sokkal nehezebb megélni azt, ami a verseny közben történik. Mióta sikereim vannak, rám szállnak. A pályán lökdösnek hátulról, látszanak a nyomai a Golfon, aztán azt mondják, én vagyok agresszív. Ezt csak teljes hitel, akarattal lehet csinálni. Ebben nagy segítséget kapok a családomtól, a csapattól. -kosáriFOTÓ: GOTTVALD A szakcsi tökmag titka — Amikor bálba mentek a'környék falvaiba a szakcsi legények, nem vittek sok pénzt magukkal. A zsebük inkább pirított tökmaggal volt tele, és amikor az italozást követően a fizetésre került sor, gyakran ez utóbbi került a markukba. Ezért el is nevezték őket „tökmagosoknak” - elevenítette fel beszélgetésünk kezdetén a régi történetet Gegő Józsefné, Mariska néni. — Nagy volt a tökmag becsülete a faluban. A fiúk nagy előszeretettel fogyasztották, a lányok, asszonyok pedig egész másként hasznosították. Én a szomszédunkban lakó idős néninél láttam először, milyen csodálatos dolgokat lehet a magok felhasználásával készíteni. Fiatal lányként nála tanultam meg, miként lehet a tökmagot selyempamut cérnával bevonni és azt különböző tárgyak díszítéséhez felhasználni. Aztán hosszú időn keresztül, egészen a nyugdíjazásomig nem is foglalkoztam vele. Körülbelül tíz évvel ezelőtt újra kipróbáltam, tu- dok-e még virágdíszhez tökmagból leveleket készíteni. Elsőre sikerült. Később egyre gyakrabban vontam be nagyon finom méhészdróttal a spárgatök magjait és tekertem rájuk cérnát. Majd selyempamutból virágokat is készítettem hozzájuk - folytatta Mariska néni. A feldíszített hamutartókat, valamint az ablakba lógatható vagy falra akasztható kisebb-nagyobb virágcsokrokat rokonoknak, ismerősöknek ajándékoztam el. Hamarosan híre ment a foglalatosságomnak és egyre többen kérték, kérik, hogy nekik is készítsek hasonló díszeket. A szakcsi menyasszonyok és vőlegények közül az utóbbi időben néhányan olyan autóval mentek az esküvőjükre, melyet az én csokraim ékesítettek. A legnagyobb szívfájdalmam, hogy a nagy kézügyességet igénylő hobbimat a családomból senki sem tanulta meg. Próbálkoztam a helyi iskolánál is egy szakköri foglalkozáson, ám ott sincs, aki folytatná a tökmagok díszítését - sajnálkozott Mariska néni. -glaubA segítő boldog és a harmónia A „Swami” olyan embert jelöl, aki embertársainak segít. A „Chida- nand” pedig azt, aki elérte a teljes tudatosság boldog állapotát. Swami Chidanand jógi tartott két előadást megyénkben a jóga mibenlétéről, erről a különösnek tűnő, ámde gyakoriéi számára felmérhetetlenül hasznos életmódról. — Az emberek különböző okok miatt kezdenek el jógázni. Először is fizikai segítséget keresnek maguknak, hogy megerősödjenek, el- lazultabbak legyenek, megóvják magukat a stressz-helyzetektől, jobban tudjanak összpontosítani. Hogy nyugalmat találjanak, vagy hogy feleletet kapjanak a „ki vagyok én?” kérdésre. A jóga válaszokat ad és lehetőséget, hogy legyőzzük a gyengeségeinket, a nemtudásunkat. Engem a jógában a használhatósága és a praktikussága bűvölt el. Hogy mindent meg lehet csinálni, mindent el lehet érni, ha az ember akaija. — Mennyi időre van ssttkség a jóga elsajátításához? — Nyugaton azt mondják: minden kezdet nehéz. Indiában azt mondják: semmi sem köny- nyebb, mint a kezdet. Lehetetlen mérni, kinek mennyi időre van szüksége a jóga elsajátításához. Ez a saját akaraterejétől függ. A jógának az az értéke, hogy mindig ad eredményt. — Ha átalakítjuk az életünket, ezzel mások életét is megváltoztatjuk. — Ha kitartóak vagyunk, és nem akarjuk másokra erőltetni a saját változtatásainkat, akkor ez jó. Amikor a feleségemmel vegetáriánusok lettünk, sok barátot elvesztettünk, hiszen más került az asztalra az összejöveteleken. Mi nem hagytunk el egyetlen barátot sem, nem is beszéltünk a vegetarianizmusról. Azt mondták ránk, megbolondultunk. Nehéz szavak voltak, de megértettük, hogy mi változtattunk, a környezetünk pedig így reagált. Aztán szereztünk új barátokat, és idővel a régi kapcsolatok is újraéledtek. — A jégé egy ősi rendszei. Milyen jövőt jósol neki? — Olyan idők jönnek, amikor az pontra jutott, hogy minden lehetséges. De nincs nyugalom, nincs harmónia. Mind kevésbé érezzük biztonságban magunkat. Gyorsabb a tempó, több a stressz, a drog. Az emberek mindinkább saját maguk akarják megoldani a problémáikat, nem a világ bajaival bíbelődnek. A jógát már elkezdték bevezetni a börtönökben, a gyógyászatban, a művészetben, a politikában. Norvégiában és Dániában a képviselők a parlamenti ülés előtt egy kisebb teremben relaxálnak, hogy helyesen tudjanak dönteni az emberek problémáiról. A gondolkodó ember jógivá válik, hogy nyugodtan élhesse életét, bízva a biztonságos j övőben. Máté Réka egészségtelen testi és lelki szokásokat kiírtja az emberiség. Még az is lehet, hogy a dohányosok törvényen kívüliek lesznek. Amerikában ez a tendencia már megkezdődött. Mind több ember fogja abbahagyni a húsevést. A civilizáció olyan
