Tolnai Népújság, 1998. szeptember (9. évfolyam, 204-229. szám)

1998-09-19 / 220. szám

1998. sze 9.« Koraszülöttek esélye az életre Csöppnyi lányka az inkubátorban Rózsaszín falak, ciklámen- színű kórtermi táblák mulat­ságos állatfigurákkal, a már­vánnyal burkolt folyosó kö­vén megcsillan a napfény. Minden ragyogóan tiszta, vi­lágos és „európaian” kor­szerű a Tolna Megyei Kór­ház 1990-ben épült gyer­mekosztályának koraszülött részlegén. A kórtermekben hófehér kiságyak. Külön szoba a lázas, fertőző beteg kicsiknek. A fo­lyosó másik végén a vércserét biztosító szoba. Olyan itt min­den, mint Bringhmann pro­fesszor fekete-erdei klinikáján vagy valamelyik amerikai ma­gánkórházban. Mondják, ha külföldi delegáció érkezik a kórházba, akkor ide hozzák a látogatókat, akik aztán azzal a biztos tudattal távoznak, hogy ilyen a magyar egészségügy. Az osztályra vezető folyosói ajtóval szemközt az informá­ciós nővér pultja. Tőle balra a legsterilebb szoba, a koraszü­lött csecsemők „túlélését” biz­tosító kórterem, benne hat, kü­lönböző műszerekkel felsze­relt inkubátor. Az egyikben vékony, csukott szemű, pará­nyi emberpalánta, alig na­gyobb egy férfitenyémél. Kar­jai, lábai, mint a kora tavaszi csupasz faágacskák. Csak a színük más, barna helyett bor­vörös. A csöppnyi alsóláb­szárhoz meglepően nagy tal- pacska tartozik, az 1500 grammal két hete született szép nevű Miijamot könnyű felismerni. A piciny lányka 33 hétre jött a világra, a szülészetről rögtön inkubátorba került, komoly műszerek vigyázzák minden légvételét. Csupasz testén ér­zékelő receptorok, az egyik a vérnyomását méri, a másik a vér oxigén telítettségét mu­tatja, a harmadik az inkubátor­ban lévő hőmérsékletet, pára- tartalmat jelzi. A legújabb mű­szert, a pulsoximetert a héten kapták egy alapítványon ke­resztül, közadakozásból. Az okos, digitális kijelzésű szer­kezet a koraszülött babákat az őket fenyegető egyik legna­gyobb veszedelemtől, a ma­gasnyomású oxigén túladago­lása miatt keletkező vakságtól óvja meg. A másik inkubátor­ban kék fény világít, ez segít lebontani a kicsik szervezeté­ben kórosan magas és így ká­rosodást okozható bilirubint. Köznyelven szólva, itt kezelik a koraszülöttek sárgaságát. A kórterem másik felén, az ablak előtt alulról-felülről me­legített újraélesztő asztal, mel­lette lélegeztetőgép, infúzió. Az idő előtt világra jött babák szervezete fejletlen, nem ké­szültek még fel az életre. Mirjamot az első öt napban nem is tudták szájon át etetni, infúzió tartotta életben. Aztán kezdték az ügyes nővérek egymillis hígított tápszer ada­gokkal, szondán keresztül táp­lálni. Naponta 7-8-szor kap a csöppnyi lányka csöppnyi adagokat így, amíg ki nem fej­lődik a szopóreflexe. — A lányok szívósak, töb­bet kibírnak, mint a fiú cse­csemők - erősíti meg korábbi információinkat dr. Kuner Má­ria gyermekorvos. FOTÓ: ÓTÓS RÉKA A „korababák” gondozása speciális szaktudást, nagy oda­figyelést jelent orvosoknak, nővéreknek egyaránt. Mond­hatnánk nagy szavakat, utal­hatnánk hivatástudatra, szak- szerűségre, meg egyebekre, de értelme nem sok lenne. Akik itt dolgoznak, azok e nélkül is pontosan teszik a dolgukat, fi­gyelik, kezelik, ápolják a pici­ket, közben mutatják a már 2000 grammot elért babák anyukáinak, hogyan próbál­kozzanak a szoptatással. A szekszárdi koraszülött osztályon ugyanis bent lakhat­nak a „szoptatós” kismamák. A folyosó üvegfallal elkenten végén 2-3 ágyas, külön étke­zővel, fürdővel ellátott szo­bákban vannak elhelyezve azok a mamák, akilj vállalják, hogy gyermeküket anyatejjel táplálják a kórházi tartózkodás ideje alatt. Nem sok egészség- ügyi intézmény van az ország­ban, amelyik vállalja ezt a plusz feladatot. Itt viszont, mint azt dr. Schultz Károly, a gyermekosztály osztályvezető­főorvosa, az orvostudományok kandidátusa elmondta, fontos­nak tartják a természetes táplá­lást és az anya-gyermek kon­taktus korai kialakulását. A kilenc éve épült koraszü­lött osztály regionális felada­tokat lát el, fogadja a Tolna megye más kórházaiból érkező koraszülötteket is. Mióta az osztály működik, a megyében a csecsemőhalálozás jelentő­sen csökkent, állítja az osz­tályvezető-főorvos. F. Kováts Éva Szimbólumok az összetartozás jegyében Gerjen zászlót és címert avat Történelmi jelentőségű nap Gerjen életében a mai - zász­lót és címert avat a falu. A szimbólumok az összetarto­zást jelképezik, emlékeztet­nek a múltra és utat mutat­nak a jövőbe. Az ünnepség a falu főterén, a Községháza előtt délután fél háromkor kezdődik. A Him­nusz után a két felekezet - a re­formátus és katolikus - lelké­szei felszentelik a zászlót, a község vezetői felavatják a cí­mert. A zászló (amely kétszer egy méteres) felső harmada fe­hér, közepén a címerrel, alsó harmadában húsz-húsz centi­méter széles vörös és kék sáv húzódik. A címer - amely első oldalunkon látható - szimboli­kájában a lakosság két vallását, a hajósmesterséget és a Dunát ábrázolja a heraldika (címertan) szabályai szerint. Az apostoli kettőskereszt a katolikus, a nyolcágú csillag a református felekezeteket jelképezi, színük - az arany - az értelem, az ész, tekintély, hit, erény és erköl­csösség kifejezői. A horgony és a Dunát jelképező hullámvonal ezüstje a bölcsesség, tisztaság, ártatlanság, szemérmesség jel­képe. A címer felső, az össze­boruló sátorkupola feletti ré­szének vörös színe a hazaszere­tet, önfeláldozás, tenniakarás, nagylelkűség szimbóluma, az alatta lévő kék alap az elvhűsé­get, állhatatosságot, ellenálló­képességet, bizalmat jelzi. Há­rom változat közül, a lakosság választotta ki ezt a címert, amely Kovács Ferenc komlói grafikus munkája. Az avatási ünnepséget a ha­gyományos szüreti felvonulás követi, a menet három óra után indul a főtérről és bejárja a falu utcáit. Este hétkor a művelődési házban bál zárja a gerjeni ün­nepet. Rajzpályázat gyerekeknek A hőgyészi művelődési ház a korábbi évekhez hasonlóan az idén is rajzolásra biztatja a gye­rekeket. A pályázatba az óvodás és általános iskolás gyermekek kapcsolódhatnak be. A rajzok témája az október 3-i állatok vi­lágnapjához kapcsolódik. Fon­tos , hogy a munkákról tükrö­ződjön az állatok iránti szerete- tet is. A rajzokat október 20-ig váiják a művelődési házba. Az elbírálást követően valamennyi munkát kiállítják. A megnyitó és az eredményhirdetés október 30-án lesz. Tolna Megyei Gyermek és Ifjúsági Közalapítvány A bűnmegelőzésről a kuratóriumnak A Tolna megyei Gyermek és If­júsági Közalapítvány kuratóri­uma legutóbbi ülésének napi­rendjén szerepelt egy tájékoztató a bűnmegelőzésről. Szoboszlay V. Károly alezre­des, a Tolna Megyei Rendőr-fő- kapitányság Bűnmegelőzési Al­osztályának vezetője elsősorban a drogfogyasztás megelőzésé­nek lehetőségeiről szólt. Tájé­koztatta a kuratórium tagjait megyénk bűnmegelőzési mun­kájáról. Statisztikai adatokkal il­lusztrálta Tolna más megyékhez viszonyított helyzetét. Bár­mennyire is megnyugtató az így felvázolt kép, nem lehet elmenni olyan jelenségek mellett, me­lyek egyértelműen bizonyítják, hogy egyes drogok alapanyagá­nak termesztése is történik köz­vetlen közelünkben. A kuratórium tagjai módosí­tották a közalapítvány szervezeti és működési szabályzatát. En­nek értelmében nyilvántartást kell vezetni a kuratórium hatá­rozatairól olyan formában, hogy abból megállapítható legyen a tartalom pontos időpontja, hatá­lya, a határozatot támogatók és ellenzők számaránya, személye. A módosítás kimondja egyebek mellett, hogy a közalapítvány működésével kapcsolatos iratok a közalapítvány titkáránál meg­tekinthetők. A működési sza­bályzat előúja azt is, hogy a közalapítvány szolgáltatásaival kapcsolatos információkat, va­lamint az éves beszámolókat a Tolnai Népújság útján közzé te­szi. A kuratórium tagjai egyhangú igen szavazattal választották újabb három évre Knopf Attilát alapítványi titkárnak. DKJ Istentiszteletek Szekszárd Római katolikus szentmi­sék. Belváros: Szombat: 18.30. Vasárnap: 9.00, 11.00, 18.30 óra. Újváros: Szombat: 17.30. Vasárnap: 7.30, 10.00. Református istentisztele­tek. Vasárnap: 10.00 óra Kálvin tér (gyermekistentisz­telet), 18.00 Kálvin tér. Evangélikus istentisztele­tek. Vasárnap: 9.30 Luther tér. (Minden hónap második vasárnapján német áhítat). 10.00 Luther tér. Baptista istentiszteletek. Szerda: 17.30 óra Dózsa Gy. u. 1. Vasárnap: 9.30 Dózsa Gy. u. 1. Metodista istentisztele­tek. Szerda: 17.30 óra Mun­kácsy u. 1. Szombat: 16.00 Munkácsy u. 1. (gyermekis- tentisztelet). Vasárnap: 17.30 Munkácsy u. 1. Paks Római katolikus szentmi­sék. Jézus Szíve Nagytemp­lom: Hétköznap: 6.30, 7.00 órakor. Szombat: 18 óra. Va­sárnap: 7.00, 9.00, 10.00 (gyermek és diákmise), 18 óra. Szentlélek Újtemplom. Kedd, csütörtök: 17.00 óra. Szombat: 17 óra. Vasárnap: 8.00 (gyermek és diákmise), 11.15 óra. Porta Galéria - A hónap műtárgya Origami üzenete Viszlói Emőke modelljei mellé Az Illyés Gyula Megyei Könyvtárban Szekszárdon, most olyan alkotói tevékenység termékeivel ismerkedhetnek az olvasni vágyók, mely az utóbbi időben egyre népszerűbb lett. Ez az origami, a papírhajtoga­tás. Több alkalommal szóltunk már a Magyar Origami Kör és e szervezet megyei tagjainak munkáiról. Nem véletlen a mű­vészi kreativitást igénylő ori­gami világviszonylatban is nagyléptű terjedése. Tolna me­gyében Viszlói Emőke pedagó­gus az elsők között volt, aki önmaga örömén túl, hevelési célokra is használta. Pedagógiai tapasztalatait szívesen meg­osztja másokkal. Igazolva lát­szik, hogy a gyakran olvasha­tatlan gyermeki írás miként fej­leszthető, formálható az ori­gami segítségével. Külön-kü- lön tantárgyakra bontva nyo­mon követhetőek azon pedagó­giai módszerek, melyek a gyermeki képzelőerő élénksé­gére építenek. Viszlói Emőke legnagyobb eredményének tekinti pedagó­giai munkássága során, hogy a vakok és gyengénlátók között is kedveltté tehette a papírhaj­togatást. Az origami szakiro­dalma igen gazdag és elérhető. Ennek ellenére mindig szület­nek új és újabb modellek. Se szeri, se száma azoknak az ötle­teknek melyek az origami nö­vényi, állati formavilágát a kü­lönböző térbeli idomok alakítá­sával ne gazdagítanák. Úgy tű­nik, mindent meg lehet hajto­gatni művészi szinten a papír­ból. Az ajándékozás, a figyel­messég egyik eszközeként is szolgál az origami. Ezáltal az ízlésformálás pedagógiai tár­gyaivá nemesül. A Magyar Origami Kör szé­les nemzetközi kapcsolatokkal bír. Magazinjai megjelennek például Amerikában, Angliá­ban, Francia- és Németország­ban, Hollandiában. Ez azt is je­lenti egyben, hogy a magyar origamisok legújabb modelljeit a világban is megismerhetik. A szekszárdi könyvtár ol­vasói megtekinthetik az al­kalmi bemutató segítségével, a Porta Galériában, azokat a hajtogatott alkotásokat, me­lyek egy sajátos világba hív­ják a hétköznapi gondokkal terhelteket, a magányosokat. Átvezet az origami a derűs per­cek birodalmába is. Az öröm, az alkotó tevékenység gyors si­kerélménye alakítja az egyéni­séget. A sok apróbb és nagyobb hajtogatott falikép, levelezőlap, térbe függesztett dísz, dekoratív megjelenésével átalakítja az ajándékozott és a lakás hangu­latát is. Szülők és pedagógusok, idő­sek és fiatalabbak egyaránt ér­deklődéssel kísérik a papírhaj­togatást. Hatása nem marad el. Nyugalmasabb, békésebb lesz általa szűkebb és tágabb világ­unk. Figyeljünk az origami üzenetére! Decsi'Kiss János

Next

/
Thumbnails
Contents