Tolnai Népújság, 1998. szeptember (9. évfolyam, 204-229. szám)

1998-09-12 / 214. szám

1998. szeptember 12., szombat 9. oldal | Üj műsorrend Többet szerepel Tolna megye Békés Sándor az MTV RT. Pécsi Körzeti Stúdió­jának vezetője tegnap ba­ráti beszélgetés keretében tájékoztatta a régió sajtó­orgánumait a tervezett új műsorrendről. Ebből az is kiderült, hogy az eddigi­eknél lényegesen több te­ret és időt kaphatnak a Tolna megye eseményei a stúdió műsoraiban. Mint elmondta, a közszolgá­lati magyar televízió feladni látszik azt a korábbi kon­cepciót, miszerint verse­nyeznie kell a kereskedelmi adókkal, és ebben a ver­seny-helyzetben saját esz­közeivel győzheti le a ke­reskedelmi adókat, őrizheti meg nézőit. Az új koncepció lényege, hogy mást kell adni, mint a kereskedelmi televíziók. A következő új­donság, hogy a vidékről szóló, a vidéki stúdiókban készülő anyagot több teret kapnak a képernyőn. A re­gionális híradók a jövőben kétszer jelentkeznek na­ponta, 12 óra 10 és 18 óra 45 perckor. Az eddig 17 óra körül adásba került heti két­szer 25 perces magazin he­lyett péntek délutánonként 90 perces színes, szórakoz­tató, információs magazint sugároz a stúdió a dél-du­nántúli régió mindennapi életéről. A körzeti stúdiónak Tolna megyével kapcsolat­ban sok adóssága volt. Né­hány hónapja végre sikerült elérni, hogy Szekszárdon és körzetében a pécsi stúdió adásait egyáltalán venni le­hessen. Az említett új prog­ramok is az MTV 1-es csa­tornáján kerülnek műsor­rendbe, tehát hozzáférhe­tőek lesznek a megye egész területén. Nem tagadta, hogy főként a megye és vá­rosok dinamizmusa okán, és a Kapos TV jóvoltából a há­rom megye közül Somogy szerepel a leggyakrabban a műsorokban. A változás egyik záloga, hogy a maga­zin egyik műsorvezetője lesz Pecz Margó, aki Tolna megyét jól ismeri, itt kap­csolatai vannak. Ezen kívül jó kontaktust alakítottak ki a Szekszárdi Városi Televízi­óval is. Ihárosi Ibolya Falunapok, elszármazottak találkozója Pálfa: egy kis falu nagy napjai Bizonyossággal nem tudhatja az ember, hogy amit ma cselek­szik az évek múltán jó vagy rossz emlékként marad meg szá­mára. Egy biztos, hogy kellő cselekedet hiányában nem marad emlékképe, így akár a sivár jelzővel is illethető a múlt. A címer a zászlón A bevezető sorokat Pálfa pol­gármesterének gondolataiból idéztük, amelyeket az ünnepi napokat megelőző készülődés közben vetett papírra. Ünnepel a falu, önmagát, eddig elért eredményeit ünnepli. Azokat az eredményeket, amelyekre min­den pálfai büszke lehet, ame­lyeket a hagyományok ápolása és a hagyományteremtés jegyé­ben együtt, közösen hoztak létre. Nem először vetődött az újságíró Pálfára az ünnepre ké­szülésbe belesni, mégis újra és újra kellemes meglepetésként tapasztalhatta, hogy rendezett, ápolt környezettel találkozhat. Maguknak teszik széppé az ut­cákat, tereket a pálfaiak, hiszen itt más településekhez képest ritkábban fordul meg az idegen. Földrajzi fekvése - a megye ha­tárán, nem főút mentén - el­zártságra ítélhetné a falut. La­kói azonban ezt másképp gon­dolják. Bizonyíték erre a tegnap kezdődött három napos ünnep is, de bizonyíték a hétköznapok sora is. Az ünnep ezeknek a hétköznapoknak a hozadéka, jól megérdemelt jutalma. Nem sok Tolna megyei tele­pülés dicsekedhet egészség- tervvel. Pálfa ebben is kivétel. A több civil szervezet között a „csúcs”, a Pálfa •lövőéért Egyesü­let felismerte en­nek jelentőségét és önkormány­zati segítséggel munkacsoportot hívott életre a program kidol­gozására, amely elkészült és a So­ros Alapítvány pályázatán nyert is. Az egészség- terv legnagyobb érdeme az a fel­ismerés, hogy az egészséget befo­lyásoló tényezők 43 százaléka az életmódra, 18 százaléka a kör­nyezeti hatásokra vezethető vissza. Ennek szellemé­ben választ kere­sett a „hogyan élünk” és „hol élünk” kérdésekre. Cselekvési irányokat jelölt ki, amelyek a következők: A munkanélküli­ség kezelése, az egzisztenciális biztonság növelése. A helyi kö­zösségek, lokálpatriotizmus, szolidaritás, az egyéni ak­tivitás erősí­tése. Az egészséges életmód, táp­lálkozás ter­jesztése. Természet és környezetvé­delem. A val­lás, mint ér­tékadó, ön­erősítő, kö­zösségfor­máló erőfor­rás megerősí­tése, a gyér- mekek vallásos nevelésének szorgalmazása. A program nem írott malaszt, a hétköznapok tartalmával feltöl­tött valóság Pálfán. Erről szólt a tegnap délelőtti tanácskozás, az ünnep első napján. Erről szól­nak a képzőművészeti és kéz­műves alkotásokból nyílott ki­állítások is, amelyeken kilenc pálfai vagy Pálfához kötődő al­kotó munkáival ismerkedhettek a látogatók. A mai nap kiérdemelhetné a manapság oly divatos fesztivál címet is, a pálfaiak azonban a földön járnak, így az elnevezés „csak” Falunap. A programot bizonnyal a falu történetének jeles napjai közé sorolja majd a jövő. Szimbólumokkal gazda­godik Pálfa, zászlóval és címer­rel. Ökumenikus istentisztele­ten áldják meg a három egyház - katolikus, református és evangélikus - lelkészei ezeket, Mayer Mihály pécsi megyés­püspök miséje keretében. Négy év után újra itthon találkoznak a faluból elszármazottak. Négy esztendeje emlékmű avatással kapcsolták össze a hazalátoga­tást, most a felújított, megszé­pült kultúrháznak örülhetnek helybéliek és vendégek együtt. Talán új elnevezést is érde­melne a ház, hiszen átépítése - közös munkával - éppen azt cé­lozta, hogy több legyen, mint kultúrház. Közösségi házzá vált, ahová beköltözhet a könyvtár, a diákétkeztetés, he­lyet kaphatnak az egyházak rendezvényei, iskolai progra­mok, családi események - és mint most is, a már említett ki­állítások. És a sport sem marad ki a sorból: a vasárnap ennek je­gyében telik majd. Délután négykor a Kispest csapatával mérkőznek a helyiek. Itt is: Hajrá Pálfa! A megújult kultúrház FOTÓK: GOTTVALD KÁROLY A négy éve avatott emlékmű Létkérdések, zárt ajtók előtt e egyetlen hivatalos területfejlesztési koncepcióját - aki hivatalból a Tolna Megyei nincs konkrét fela Tolna megye egyetlen hivatalos területfejlesztési koncepcióját - a megyei önkormányzat területfejlesztési, környezetvédelmi és turisztikai bizottsága dolgozta ki. Ezt a dokumentumot vette át a Tolna Megyei Területfejlesztési Tanács is, mely testület ugyanakkor - derült ki a bizottság csütörtöki ülésén - létezésé­nek két éve óta nem tart igényt a bizottság munkájára. — Hirtelen nem tudok jobb szót találni, mint azt, hogy mindez kissé ízléstelen - fo­galmazott a bizottság elnöke, Pólyák Sándor, aki elmondta: tevékenységük egy részének a tanács létezése óta nincs is kü­lönösebb értelme, hiszen a bi­zottság - a tanáccsal ellentét­ben - a szükséges jogosítvá­nyokkal, hatáskörrel és anyagi­akkal nem rendelkezik. — Két éve rendszeresen el­juttattuk kérésünket a tanács­hoz, mely szerint hadd vegyünk részt a munkájukban. Mindig elutasítottak bennünket. Az új­ságokból informálódtunk arról, hogy miként működik a tanács, milyen döntéseket hoz, hogyan osztja a pénzt - foglalta össze a sérelmeket Pólyák Sándor, aki arra is felhívta a figyelmet, hogy a feszültséget nem szemé­lyi kérdés, hanem a törvényi szabályozás rendellenessége, az eszközök, illetve a feladatok más-más helyre való telepítése okozza. A törvényi szabályozást em­líti elsőként Bach József, a me­gyei önkormányzat elnöke is, Megyei Területfejlesztési Tanács el­nöke. — Tény, hogy annak idején a parlament megyei terü­letfejlesztés címén nem adott szerepet a megyei önkormány­zatoknak. Az is tény, hogy a közgyűlés többször felszólított engem: próbáljam meg elérni a kamarák, munkaadók, munka- vállalók, önkormányzatok, TÁKISZ, munkaügyi központ, stb. képviselőiből álló terület- fejlesztési tanácsnál, hogy a megye területfejlesztési bizott­sága delegálhasson személyt ebbe a testületbe. Meg is tettem előterjesztésemet, ám a tanács tagjai mindig nemmel szavaz­tak. Hogy miért? Talán azért, mert még mindig él egyesekben az a szemlélet, hogy a megyei önkormányzat, ha egyszer nincs konkrét feladatköre egy ügyben, akkor ne sertepertéljen más háza táján. Bach Józsefnek az általa ve­zetett testületre vonatkozó kri­tikája után már csak az a kér­dés, hogy mi lenne a megoldás a működését részben felesle­gesnek tartó területfejlesztési bizottság ügyében? A megyei önkormányzat elnöke szerint a területfejlesztési bizottságra to­vábbra is szükség van: mert ha a területfejlesztésben egyelőre nincs is, de területrendezés cí­mén van, méghozzá nagyon fontos jogosítványa. — S ha a következő közgyű­lésnek lesz ilyen nevű bizott­sága, annak mindenképpen he­lyet kell biztosítani - tanácsko­zási joggal - a megyei terület- fejlesztési tanácsban. -szá­A hermelinvadászok földjén Megjelent Hőgyész történetének II. kötete Lapunk 1991. február 2-i számában: Hölgy-Höl­gyész-Hőgyész címmel hírt adtunk Várnagy Antal hőgyé- szi monográfiájáról. Az Ár­pád-korban Hőgyész lakói hermelinprémmel adóztak. A finnugor „hölgy” megfelel a „hermelin”-nek, ebből a „höl­gyész”, a hermelinvadásznak. A nép ajkán pedig úgy válik Hőgyésszé, mint a „föld” „főd”-dé. Hőgyész Nagyközség Ön- kormányzatának áldozatkész­ségéből a közelmúltban az ol­vasók kezébe kerülhetett a monográfia II. kötete, amely 456 oldalon ismerteti a tele­pülés 1722-1945. közti törté­netét. A tájékozódást 12 tér­kép segíti, a múltat 140 fény­kép idézi. Mercy tábornok 1722. évi birtokszerzésével létrejött a Hőgyészi uradalom Pálfától Bátaapátiig 5 faluval és 30 pusztával. Ekkor kez­dődik el a török alatt lakat­lanná vált helységek benépe­sítése németekkel. 1764-ben Apponyi György megveszi az uradalmat. Sze­mélyében megyénk első vi­lági főispánját tisztelhetjük. A másik híres Apponyi, Sándor (1844-1925) pedig hatalmas könyvgyűjteményével (Hun- garica) gazdagította Magyar Nemzeti Múzeumot. A tria­noni békeszerződésben ha­zánkat Apponyi Albert mi­niszter képviselte. Várnagy Antal a magyar és külföldi, állami és családi le­véltárak átbúvárlásával töké­letes képet nyújt Hőgyész bir­tokosainak gazdasági, köz­életi és tudományos munkás­ságáról, a föld- és kézműves lakosság dolgos hétköznapjai­ról. Nagy figyelemmel olvas­tam lektorként az utcák kiala­kulásáról, a kastélyról, az építkezési módról, a szellemi és vallási élet szereplőiről írt szép és olvasmányos fejeze­teket. A könyv függelékében a két világháború s az azt kö­vető „malenkij robot” áldoza­tainak névsorával és Éppel János tömör, németnyelvű összefoglalójával találkozik az érdeklődő olvasó. A muta­tós külsővel fedett könyv a hőgyészi polgármesteri hiva­talban vásárolható meg. Dr. Szilágyi Mihály Erdélyi vendégek Szekszárdon Máltaiak egymás között Erdélyi vendégeket fogadott a Máltai Szeretetszolgálat Szek­szárdi Csoportja. A nagyszebeni Máltai Szeretetszolgálat tagjai tapasztalatcsere látogatásra érkeztek Tolna megyébe. A három nap során a tíz főből álló delegáció megismerkedett a szekszár­diak munkájával és a megyeszékhely nevezetességeivel. A nagyszebeni csoportot fogadta Farkas Béla katolikus plébános bemutatva a belvárosi templomot. A szekszárdi szőlők hangula­tával Kiss Lászlónénak, a szeretetszolgálat egyik tagjának ta­nyájában ismerkedtek a nagyszebeniek, borkóstoló és vacsora közben. Jártak a vendégek Szálkán, majd ezt követően Mórá­gyon Förster Jakab látta bográcsgulyásra és lángosra vendégül nevezetes pincéjében a Máltai Szeretetszolgálat erdélyi és szek­szárdi tagjait. - FKÉ ­KONZUMBANK ARANYDIÓ BETÉTJEGY Ne törje a fejét! A Konzumbank Aranydió betétjegye bemutatóra szóló, könnyen kezelhető, biztonságos megtakarítási forma, amely fix kamatot fizet. Váltható 3 és 6 hónapos lekötési idővel 10.000, 100.000 és 500.000 forintos címletekben a Konzumbank fiókjaiban. Meglepetés az Aranydióban! Első ötszáz Aranydió betétjegyet váltó ügyfelünknek - Konzumbanknál nyitott Családi Bankszámlájához - VISA Electron bankkártyát adunk ajándékba. r Lekötési lehetőség Éves kamat EBKM A 3 hó 15,75% 15,75% k 6 hó 16,00% 16,00% J KONZUMBANK Üzleti körben - Családi körben Szekszárd, Garay tér 8. Tel.: (74) 416-944 AZ ®MFB BANKCSOPORT TAGJA

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents