Tolnai Népújság, 1998. szeptember (9. évfolyam, 204-229. szám)
1998-09-12 / 214. szám
10. oldal Hétvégi Magazin 1998. szeptember 12., szombat Rejtett értékeink Esze Tamás, a kuruc kor kutatója „Az olvasót arra kérjük, hogy fogadja szívesen, szeretettel a két és fél, háromszázados régi- ségű énekeket. Ne riadjon visz- sza a régies nyelvtől - a szabadságért mindenünket feláldozó atyáink nyelve” - biztat- gatja 1951-ben a Kuruc költészet című antológia előszavában az olvasókat a hasonnevű, híres kurucvezér testvérének leszármazottja. Szekszárdhoz, szülővárosához, református vallásához és történészi igényességéhez egyaránt hű maradt a magyar história talán legnehezebb* három emberöltőjét megért Esze Tamás. Az 1903. szeptember 20- án született fiú nemcsak apja oldaláról, hanem anyja, király- daróczi Daróczy Mária részéről is gazdag hagyományt örökölt. Középiskoláit Pápán és Balassagyarmaton végzi, de az ötödik osztályt Szekszárdon, mert kénytelen rokonaihoz költözve túlélni a nélkülözést. Budapesten a református teológiát kezdi, de mellette filozófiai tanulmányait is, ám ezeket már református lelkészként végzi be Debrecenben, ahol doktorál is. Balassagyarmaton - amely később Szekszárdhoz hasonlóan díszpolgárává választja - 1926- tól három évig segédlelkész, 1929-ben Kisvárda, 1930-ban Debrecen, 1931-ben Vésztő tanúja egyházi szolgálatának, de ez utóbbi évben, március 31-től szanki lelkész lesz s az is marad 1938. június 1-jéig. Gyöngyös, majd 1941 végén Budapesten a Lórántffy Zsuzsanna Egyesület lelkésze, közben 1936-1939 között a Keresztyén Család, 1938-tól a Magyar Út szerkesztője, 1943-tól az Egyháztörténet című folyóirat alapítója és szerkesztője. Nem kétséges, hogy az útkeresés évtizedei ezek. A bevezetőben idézett könyv megjelenése előtt három évvel még - Gulyás Pál életrajza szerint - „a nemzeti hadsereg I. hadtestének próbaszolgálatos lelkész-alezredese”, ami persze csak a Rákosi-korszakig tart. Hogy miből él ezután feleségével, a szintén szekszárdi származású Mattioni Eszterrel, az szinte titok. Annyi bizonyos csupán, hogy az ekkor már több, mint tíz önálló munkát magáénak mondható kutató lankadatlanul dolgozik jövendő nagy témáin, amelyek között a versantológia csak afféle melléktermék. Az is igaz azonban, hogy ez „az első olyan kuruc antológia, amely csak hiteles verseket tartalmaz”, Thaly Kálmán hozzátoldása és után- költése nélkül. Legnagyobb szabású műve a Kuruc vitézek folyamodványai 1703-1710 1955-ben jelenik meg több, mint 600 oldalon, tízezret (!) meghaladó személyi és tárgyi adattal. Vallomással ér föl, amit erről ír: „Munka közben sokszor gondoltunk arra, hogy túlmentünk már a jegyzetelés megengedhető határain. Szolgáljon azonban mentségünkre az a körülmény, hogy igen gyakran a felkelés történetének még homályban álló embereire és eseményeire kellett fényt derítenünk fáradságos munkával, s a munka folyamán korábban fel nem ismert problémák kerültek elő. A túlságosan is bőséges magyarázattal talán kevesebbet vétettünk, mintha a felmerült részletesebb adatokat vagy a kutatás során jelentkező kérdéseket véka alá rejtettük volna”. A vérbeli plebejus szemléletű mű méltán illeszkedik a kort legjobban tükröző munkák sorába. Nem mulasztja el azonban a megyénkkel kapcsolatos felfedezéseket sem közzétenni. Szép példája ennek a Várbeli népnek könyörgése a kuruc Si- montornyán 1709-ben és 1710- ben, mert szinte páratlan érde- kességű az a négy ima, amelyet a Heister tábornok véres ostromát, bömbölő ágyúit szenvedő kurucok mondtak szorongatott helyzetükben. A Vasi Szemlében látott napvilágot kitűnő összegzése, amely a Béri Balogh Adámról fellelhető adatokat állítja sorba. Később A Rákóczi szabadságharc oltalomlevelei között és a Rákóczi tánca című tanulmányokban is lelünk Tolna megyei vonatkozásokat. Munkásságának sokrétűsége azokat igazolta, akik a református egyház tudományos gyűjteménye főigazgatójának nevezték ki 1957-ben, majd a Tiszántúli Református Egyházi főgondnoki tisztébe helyezték és számítottak rá az Egyháztörténet szerkesztőjeként is. „Úgy látom, Szekszárd szívesen fogadja könyveimet, tanulmányaimat” - nyilatkozta 1988-ban, amikor szülővárosa díszpolgára lett. Szűk öt év múlva, 1993. június 14-i halála után végső nyughelye is a könyvadományát őrző Szekszárd lett... Dr. Töttó's Gábor Istentiszteletek megyénkben a hét végén Szekszárd Római katolikus szentmisék. Belváros: Szombat: 18.30. Vasárnap: 9.00, 11.00, 18.30 óra. Újváros: Szombat: 17.30. Vasárnap: 7.30, 10.00. Református istentiszteletek. Vasárnap: 10.00 óra Kálvin tér (gyermek-istentisztelet), 18.00 Kálvin tér. Evangélikus istentiszteletek. Vasárnap: 9.30 Luther tér. (minden hónap második vasárnapján német áhitat). 10.00 Luther tér. Baptista istentiszteletek. Szerda: 17.30 óra Dózsa Gy. u. 1. Vasárnap: 9.30 Dózsa Gy. u. 1. Metodista istentiszteletek. Szerda: 17.30 óra Munkácsy u. 1. Szombat: 16.00 Munkácsy u. 1. (gyermekistentisztelet). Vasárnap: 17.30 Munkácsy u. 1. Paks Római katolikus szentmisék. Jézus Szíve Nagytemplom: Hétköznap: 6.30, 7.00 órakor. Szombat: 18 óra. Vasárnap: 7.00, 9.00, 10.00 (gyermek és diákmise), 18 óra. Szentlélek Újtemplom. Kedd, csütörtök: 17.00 óra. Szombat: 17 óra. Vasárnap: 8.00 (gyermek és diákmise), 11.15 óra. .......küld az Úr áldást" . . . Z solt. 133,3. Cjok időnket és energiánkat kJviszi el, hogy „átkozottul" nehéz problémáinkkal megküzdjünk. A görcsös küzdelem, mely a lelki, szellemi energiákat mozgósította, nem egyszer okoz testi elváltozást is, mintegy folytatásként. Egyik kolléga számolt be hasonló esetről, ami vele történt. Családi helyzetében bekövetkezett bonyodalom miatt hónapokon át „görcsös” küzdelemben kellett megkeresse a megoldást. Mindezek után, amikor találkoztunk, beszámolt arról, hogy az orvosi vizsgálat másfél centis epekövet állapított meg nála. Az „átkozottul” nehéz helyzet és görcsös küzdelem „folytatása” az epekőben öltött testet. Problémáink és küzdelmeink JÓ hír közepette szinte megfeledkezünk az áldásról. Pedig az évezredekkel ezelőtt keletkezett, fent idézett zsoltár arról tanúskodik, hogy lehet, sőt kell számolnunk Isten áldásával. Ez életünk másik pólusa. Eredete nem bennünk keresendő — Az, Aki esővel és napfénnyel lát el, áldását sem tartja vissza tőlünk. £ 'zen a ponton azonban felmerül egy olyan kérdés, ami a természet világában ismeretlen. Az esőt és napfényt elfogadja a talaj, a növényzet. Az áldás elfogadásával azonban az ember nincs így. Az ember meg tudja tenni azt, amire a természeti környezet képtelen. A 133. zsoltár bevezető szavaiban találunk erre nézve utalást: „ Ó, mily szép és mily gyönyörűséges, ha a testvérek egyetértésben élnek! ... Csak oda küld az Úr áldást és életet mindenkor". A Z egyetértés elutasítása, semmibevétele egyben az áldás elfogadásának lehetőségét is kizárja. Ezt követően lépnek színre az „átkozottul" nehéz problémák, a görcsös küzdelmek. Családjaink és népünk életében sajnos látható is a folytatás - az el nem távolított, nehéz „kövek”. éressük az egyetértést? J\.Igen, ennek fontossága vitathatatlan! Kérjük az áldást onnan felülről? Igen, ennek sürgős volta elodázhatatlan! Szilvássy Géza református lelkész Az IQ-gén titka Örökölhető-e a magas szintű intelligencia? Dr. Robert Plomin londoni kutató 50 nagyon tehetséges, 160-as intelligencia hányadosú diák genetikai struktúráját hasonlította össze átlagos intelligenciájú diákokéval. A kutató az analízis során a 6- os kromoszóma egyik szegmentjén az IGF2 gén variációját találta, amely befolyásolja az ember intelligenciáját. De kiderítette azt is, hogy még több gén, esetleg gének tucatjai játszanak közre a szellemi képességek kifejlődésénél. A megjelölt gén az inzulinnal rokon növekedési hormon termeléséért felelős. Hatással lehet a rák kialakulásától kezdve az agyban végbemenő anyagcserefunkciókon át az ember IQ-szintjéig sok mindenre. Plomin további intelligenciagéneket akar felkutatni. Arra számít, hogy a 23 kromoszómapár mindegyikén az emberi sejtmagban legalább egy ilyen gén található. Tágabb lehetőségek az ön szűkebb hazájában. Az ön szűkebb pátriája, Tolna megye, az OTP Magánnyugdijpónztárt bízta meg a területi pénztári teendők ellátásával. Nem áll egyedül, hiszen tizenkilenc megyéből tizenhat, továbbá a főváros is minket választott. Nyilvánvaló, hogy döntésük mögött alapos megfontolás áll: a megyék azt a nyugdíjpénztárt választották, amely kellően tág lehetőségeket nyújt. Érdemes tehát követni példájukat. Bizonyára önnek sem közömbös, hogy nyugdíjjárulékkónt befizetett forintjai hogyan gyarapodnak. Ehhez nyújt segítséget önnek az OTP Magánnyugdíjpénztár. Hogy miért? Az egyik legfontosabb és legstabilabb nyugdíjpénztár: • hátterét az OTP Bankcsoport biztosítja, • jelentős tapasztalatokkal rendelkezik a pénztárműködtetés és a befektetések területén, • a tagdíjbefizetésekből 95%-ot ír jóvá a pénztártagok egyéni számláján, • nyugdíjba menetelkor négyféle életjáradékból választhatnak tagjai, • telefonos szolgáltatásokkal áll rendelkezésre. SOtl A tagságból származó előnyöket ön már a belépés napján élvezheti: • ingyen kaphat egy konvertibilis CirruslMaestro bankkártyát, • 1 %-kal alacsonyabb hiteldi] mellett veheti igénybe az OTP Bank A-hitelét, • negyedévente egy 200 000 forint értékű utazást és 5 darab gépkocsinyeremény-betótkönyvet nyerhet. Ha azonban még magasabb nyugdijat ás nagyobb biztonságot szeretne, lépjen be önkéntes pénztárunkba is, melynek 1997-es hozama 31% volt. Válassza ön is az OTP Magánnyugdíjpénztárt és az OTP Persely önkéntes Nyugdíjpénztárt. Előtérben a biztos háttér: 106-74/ 419-133
