Tolnai Népújság, 1998. augusztus (9. évfolyam, 179-203. szám)

1998-08-31 / 203. szám

4. oldal Megyei Körkép 1998. augusztus 31., hétfő Bonyhádon később döntenek a hitel-felvételről Szócsaták a testületi ülésen Összeült Bonyhád Város Ön- kormányzati Képviselőtestü­lete. Az ülés - néhol szenjé- lyeskedésbe forduló - hang­neme többször is érzékeltette, hogy közelednek a helyható­sági választások. A képviselők egyöntetűen elfo­gadták azt az előterjesztést, hogy együttműködés szülessen a kakasdi önkormányzattal kö­zös közüzemi szennyvízcsa­torna létesítéséről. Oroszki István polgármester tájékoztatta a képviselőket a víz-helyzet jelenlegi állásáról. A BVM hidasi gyárának terüle­tén - az engedélyezett módon - megkezdődött a munka, a szennyezés semlegesítése. A vízbázis űjrakijelölése és vizs­gálata szeptember végéig vár­hatóan befejeződik. A munka egyébként közvetlenül a déli vízbázis közelében folyik. Az ülésen elhangzott az ez évi költségvetés I. félévi értéke­lése. Priger József könyvvizs­gáló szerint a lekötött pénzeket fel kell szabadítani, a 25 millió forintos tartozást pedig ren­dezni kell! Az esedékes lakos­sági befizetések után, szeptem­ber végén szabad csak dönteni arról, hogy mekkora hitelt ve­„Ez az iskola 100 éves” gyen fel a város. Az idei költ­ségvetés, ha nehezen is, de még egyensúlyban tartható, ameny- nyiben csak a valóban elenged­hetetlen pót-költségvetési ké­relmeket finanszírozza a város. Kerekes László, a polgármesteri hivatal pénzügyi osztályának a vezetője tragikusnak ítélte a vá- , ros pénzügyi helyzetét, szerinte drasztikus megszorításokra lesz szükség. Pogátsa Alajos képviselő szerint a júniusi és a mostani választások előtt nem volt meg az akarat a testületben ahhoz, hogy olyan határozatokat hoz­zon, amelyek meggátolták volna azt, hogy most hitelt kell­jen felvenni. Mint mondta: „A választási eredmények biztosí­tása érdekében becsapták az embereket.” A vita egyébként sem nélkülözte a személyes sér­tésekig menő szócsatákat sem. Az első félévi gazdálkodás értékelésének, illetve a költség- vetés módosításának előterjesz­tését három tartózkodással el­fogadták a képviselők. A Városi Könyvtár vezetői posztján újra bizalmat szavaz­tak meg a képviselők Antal Máriának, elismerve eddigi te­vékenységét. má-ré Tolnai suli-centenárium (Folytatás az 1■ oldalról.) A jól szerkesztett és szervezett gálaműsorban fellépett az is­kola énekkara, az alsós színját­szók, (akik ezúttal táncoltak), művészi tornász lányok, ven­dégként a Bartók Béla Női Kar (menet közben vegyeskarrá alakulva), elhangzott vers és négykezes zongoradarab, va­lamint - a nagy számú közön­ség talán legnagyobb tetszését kiváltva - látható volt egy „ta- karítónő-revü”, természetesen az iskola táncos lábú lányainak jóvoltából. A műsort követően dr. Gaál Attila, a szekszárdi Wosinsky múzeum igazgatója az iskola Bartók Béla utcai épülete előtt tartott érdekes, röpke előadást Wosinsky Mór, az e század ele­jén elhunyt kiváló régész-pap életéről, akinek megyénk első­sorban köszönheti az ő nevét viselő múzeumot. Gaál Attila kifejezte reményét, hogy a tol­nai temetőben nyugvó tudós sírját ezután „fiatal kezek” fog­ják gondozni. Ezt Hága Lász- lóné, az iskola igazgatója meg­ígérte, és reményét fejezte ki, hogy az intézmény diákjai és tanárai is méltóak lesznek Wo­sinsky nevére. Az iskola falán elhelyezett Wosinsky emlék­táblát a múzeumigazgató lep­lezte le, és Palotás Lajos, a Tol­natext Kft. ügyvezető igazga­tója koszorúzta meg. A program ezután néhány száz méterrel távolabb, az Eöt­vös utcai részlegben folytató­dott, a tolnai zeneiskola fúvósa­inak közreműködésével. A 100 éves iskola történetét Stróbl József, tolnai alpolgár­mester elevenítette fel, megje­gyezve, hogy a városnak töre­kednie kell az épület teljes fel­újítására. Ezt követően három tárlatot - a helyi nyugdíjas szö­vetség által létrehozott tolnai ipartörténeti kiállítást, a gaz­dag, érdekes dokumentumokat felvonultató iskolatörténeti tár­latot, valamint az iskola egy­kori diákjainak és pedagógusa­inak képzőművészeti alkotásait bemutató kiállítást - tekinthe­tett meg a közönség. A bevezetőben említett, az épület centenáriumára készült emléktábla (Adorjáni Endre al­kotása) egyébként - nem a szervezők hibájából - szó sze­rint az ünnepség utolsó pillana­taiban került a helyére. Ám a lényeg, hogy oda került, így végezetül Németh István, a tol­nai képviselőtestület művelő­dési bizottsága elnöke leleplez­hette, Dúzsy Imréné, az iskola igazgatóhelyettese és Mayer Károly, a Fastron Kft. egyik vezetője megkoszorúzhatta azt. Több mint 40 dél-dunántúli lovas indult az első díjugrató versenyen Pécsre került a Döbröközi Nagydíj (folytatás az 1. oldalról.) A döbröközi sporttelepen ki­alakított lovaspályát több száz helyi és környékbeli érdek­lődő vette körül, hogy szurkol­jon kedvenc versenyzőinek és az általuk irányított szebbnél szebb paripáknak. A rendező szövetkezet elnökének, Szabó Istvánnak a rövid köszöntőjét követően a legismertebb dél­dunántúli lovasklubok több mint 40 lova és lovasa pró­bálta teljesíteni a különböző vonalvezetésű és eltérő akadá­lyokkal nehezített pályákat. Zámbó István főrendező, Csoór Zoltán versenyigazgató, a zsűritagok és a szépszámú közönség több színvonalas produkciót láthatott, de elő­fordult néhány szerencsés ki­menetelű bukás is. Tolna me­gyéből simontomyai, tamási, dombóvári, szakályi és döbrö­közi résztvevők indultak a megmérettetésen, akik válta­kozó sikerrel szerepeltek. A legeredményesebben a Pécsi Lovasklub fiatal ver­senyzője, Rajnai Csilla ugratta paripáit. A tehetséges lovas több számban végzett az élen és a Döbröközi Nagydíjat is hazavitte. Reményfutam: 1. Magyar Gá­bor (Kaposvári Lovasakadé­mia) 2. Obernyik Rolf (Ta­mási Lovasklub) 3. Katona Ferenc (Döbröközi Zöldmező Szövetkezet SK Lovasszak­osztálya). Kezdő'lovasok versenye: l.ifj. Csoór Zoltán (Memyei Lo­vasklub) 2. Marton Mihály (Döbröközi Zöldmező Szö­vetkezet SK Lovasszakosztá­lya) 3. Katona Ferenc (Döbrö­közi Zöldmező Szövetkezet SK Lovasszakosztálya). Kezdő' lovak versenye: 1. Raj­nai Csilla (Pécsi Lovasklub) 2. Magyar Gábor (Kaposvári Lovasakadémia) 3. Mayer Erika (Mohácsi Lovasklub). Vadász-ugratás: 1. Rajnai Csilla (Pécsi Lovasklub) 2. Leitner Gábor (Pécsi Lovas­klub) 3. Rajnai Csilla (Pécsi Lovasklub). Döbröközi Nagydíj: 1. Rajnai Csilla (Pécsi Lovasklub) 2. Mátrai Norbert (Mohácsi Lo­vasklub) 3. Leitner Gábor (Pé­csi Lovasklub).-glaub­Jó hangulatú vadászünnep Sióagárdon (Folytatás az 1. oldalról.) Az előző évek esős vadász­napjai után az idén ragyogó időjárás köszöntötte a több­száz vadászt és családtagjai­kat, akik dr. Solymosi József országgyűlési képviselő ün­nepi köszöntőjében hallhatták, hogy ez az ünnep a vadászok összefogását jelképezi. Be­szédében kiemelte, hogy az idén először kapcsolódott be az idegenforgalom, felis­merve, hogy ez az ágazat az országnak évente 6-7 milliárd forint bevételt jelent. Ezután kitüntetéseket adtak át kie­melkedő munkát végző vadá­szoknak. Hárman - Besenyey Zoltán, Stein József és Szabadi István - a Nimród érmet vehették át, míg a Hubertusz kereszt arany fokozatát Pámer Mihály, Ki­rály Béla és Korcsner Antal vette át. A Hubertusz kereszt ezüst és bronz fokozatát szá­mos vadász vehette át. A prog­ram folytatásaként koronglö­vészetben vetélkedtek egyéni­ben és csapatban a vadászok, majd 22-en a pörköltfőzés tu­dományában mérték össze tu­dásukat. Volt íjászati-, és vadász- ruha-bemutató. Gyönyörköd­Vadpörköltet kóstol a zsűri hettek Németh János csontfa­ragó és Rékási Csaba vadász­festő képeiben. A tombolát a nagy érdeklődés miatt kétszer is meghirdették, ezért két fődí­jat sorsoltak ki: egy-egy 243-as Mau­ser vadász- fegyvert. Az egyik szeren­csés vadász a Németor­szágból érke­zett Wolters Gerhard, a másik puská­nak Strubel Imre báta- széki vadász örülhetett. A vadpör- költ-főző versenyben Tamás Ká­roly, a ren­dezvény fő­védnöke, a földművelés- ügyi és Vi­dékfejlesztési Minisztérium államtitkára által vezetett zsűri a faddi Acsádi István főztjét találta a legkiválóbb­nak. Az esemény a későesti órákban, jó hangulatban ért véget. Fotó: Gottvald Károly Hírek Vezetékes víz Rácvölgyön Augusztus 24-én indult el, s várhatóan a hét végén fejeződik be Tamásiban a rácvölgyi víz­vezeték kiépítése. A 12,5 millió forintos beruházáshoz 1,8 mil­lió forinttal az Országos Cigány Kisebbségi Önkormányzat, 1,97 millió forinttal a tamási önkormányzat, 8,8 millió fo­rinttal a Tolna Megyei Terület- fejlesztési Tanács járul hozzá. A két kilométeres vízvezeték közvetlenül mintegy százötven lakos ivóvízellátását oldja meg, a vezetékhez csatlakozó közku- takat pedig további külterületek lakói használhatják. Alpolgármesteri fogadóóra Gyöngyösi Tibor, Dombóvár gazdasági alpolgármestere szeptember 2-án, szerdán 9-11 óráig tartja fogadóóráit a Vá­rosházán, ahová váija a város és választókerületének polgá­rait. A posztmodern írisz A napokban hagyta el a nyom­dát a Szekszárdon élő Darvas Ferenc legújabb, immár 13. verseskötete. Az írisz címet vi­selő könyv posztmodem sze­relmes verseket tartalmaz. Alsónyékiek Czestochowában Az Alsónyéki Hagyományőrző Néptáncegyüttes tagjai szep­tember elsején, kedden hajnal­ban Lengyelországba indulnak. A csapat a szeptember 7-ig tartó czestochowai nemzetközi folklórfesztiválon lép fel. Mély fájdalommal tudat­juk mindazokkal, akik is­merték és szerették, hogy HUCKER ANDRÁS (volt nagymányoki, Mező I. utcai lakos) életének 76. évében el­hunyt. Temetése 1998. szep­tember 1-én, kedden Í6 órakor lesz a nagymá­nyoki temetőben. A gyászoló család Nemre István: Szomszédom a halál (12.)- Hiszen tudod... drágám... Ott voltam, amikor megölték az elnököt... Két méterre a ha­tártól, és a többiek is odavesz­tek... Jobb lenne, ha akkor ha­gyom magamát kinyírni?- És utána? Egyszer voltam Párizsban is, de senki sem hal­lott rólad.- Évekig nem mehettem Franciaországba. Csak mosta­nában változott a helyzet.- Nem miattam jöttél vissza, azt ne is mondd, Dániel Monti! Tudom én jól, valami feladat hozott vissza Mzingába. Te már csak ilyen vagy! Újabb jelképes verésre ké­szült. Megértettem csalódott­ságát. Szép pár voltunk mi an­nak idején, bár a körülmények miatt akkor is titokban tartot­tuk szerelmünket. Talán az el­nök sem örült volna, hogy biz­tonsági főnöke figyelmét el­vonja egyik polgára. Ismerte Lirrát, kedves is volt hozzá, de azt hiszem, végig nem tudta meg, mi volt közöttünk. Ne­kem különben is nagyon kevés szabadidőm volt, éjjel-nappal az elnök mellett kellett lennem, hisz hallottuk, hogy mozgo­lódnak a Mbuni-félék. Lám, igazunk lett - de ez most már nem volt fontos. Csak az, hogy itt álltam, és fogtam Lirra két öklét. Aztán bementünk a lakásba, fény gyúlott. Modem európai berendezés, légkondicionálás kellemes, bizsergető hűvös­sége. És Lirra. Félvér volt, de inkább fe­kete. Jellegzetes negroid voná­sok az arcán, miközben szép a teste, még ma is. Pedig hát harminchét-harmincnyolc le­het, jutott eszembe.- Van férjed?- Volt, de elváltam tőle. Egyik tanártársam volt, és csak az esküvő után derült ki, hogy iszik.- Ennyit tárgyaltunk a múlt­ról. Néztük egymást, aztán be­indult a mágnes, amely mindig is volt közöttünk. Most sem tudtunk ellenállni a másiknak... Késő este volt már, amikor végre beszélni is tudtunk. Vé­kony takaró alatt feküdtünk, összebújva. Az éjszaka sötétje jólesően vett körül, a hangulat megrohant. Mintha nem is mú­lott volna el az a pár év - bár az agyamban azért tisztán érez­tem, elmúlott. Lirra már nem kérdezte, miért vagyok itt - nem kérdezte szavakkal. De azért egész este várta a választ. Végre megszólaltam.- Él itt három fehér, Mbuni védőszárnyai alatt. Nemrégen érkeztek.- Hallottam róluk - így ő. Lirra nggyon sok embert is­mert a fővárosban, szinte min­denkit, aki számított. Volt már egy egész nemzedék, amelyet ő nevelt fel a líceumban. A ta­nítványai a legjobb posztokra kerültek, vagy egyenesen a Sorbonne-ról jöttek vissza. Há­lásak voltak neki, és szívesen beszéltek, dicsekedtek min­dennel, amit tudtak, hallottak, elértek. Nála jobb informátort nem találhattam volna. Meg is jegyezte kicsit szomorúan:- Hát ennek köszönhetem a telefonodat, te gazember? De ez a „gazember” nem olyan gazember volt. Inkább becézés. Becsuktam a szeme­met, és folytattam.- Tömeggyilkos mind a há­rom, éppen olyanok, mint Mbuni. Nem véletlenül vi­gyáznak rájuk annyira. Tudjuk, hol laknak, de ott sok katona nyüzsög. Mondjam tovább, kedvesem? Ma Chéri-nek ennyi is elég volt. Hisz jól tudta, mivel fog­lalkozom.- Hallottam, hogy kijöttek már a zöld palotából. A vadá­szat nem jó, mert Mbunit vagy háromszáz katona kíséri. Más­féle programot kéne kitalálni nekik, amelyre az elnök nem kíséri el őket - felelte.- Vagy nem kísérheti el, mert akkor neki is van fontos dolga - így én.- Primitív alakok, hallottam - folytatta Lirra. - Mulatozás közben szétverték a Csillagot.- Csillag?- Star, Etoile, így is nevezik. Ez a legújabb mulató, olyan, mint egy cirkuszi sátor, de per­sze annál komolyabb.- A tulajdonos neve?- Kiringa, egy volt tanítvá­nyom.- Remek - tudta már, mire tippelek, de azért ellenkezett.- Nem lesz vele könnyű dolgod. A pasas egy elkényez­tetett nyálas alak, a gazdag ap­jától kapta a mulatót születés- napi ajándékként. Az apja pe­dig jóban van Mbunival.- Valami szenvedély, gyenge oldal...?- Pókerezik egy-két illegá­lis játékbarlangban, de ha ve­szít is, a drága papa mindig ki­pótolja a zsebpénzét. De azért mindig hiányzik a pénze, örül minden ezresnek.- Lányok is kellenének. Legalább három.- Beavatod őket, vagy... csak úgy? (Folytatása következik.)

Next

/
Thumbnails
Contents