Tolnai Népújság, 1998. augusztus (9. évfolyam, 179-203. szám)

1998-08-29 / 202. szám

10. oldal Hétvégi Magazin 1998. augusztus 29., szombat Jó hír Bírák 6,11-24. Az örök Isten emészti magát a világ iránti féltő szeretet miatt szüntelenül. A megmentésben örök kezdeményező. Hallgat az ítélet súlyos évei alatt, hallgatása mögött vi­gyázó figyelés van. Alig várja, hogy a helyzet odaforduljon, hogy cselekedhessen népe szabadítására. Mindig ő a kezdeményező. Az újszövetség szerint: ke­gyelméből igazulunk meg hit által (Titus 3,4-7) csak mi ezt mindig átalakítjuk az előfelté­telek lépcsőfokaira. A kegye­lemnek viszont nincs menet­rendje. Csak kegyelem, min­den emberi előkészület nélkül. Ezért olyan nagy ajándék az imádság, amely a kegyelemre apellál, azt várja. A prófétai üzenet után eljön az Úrnak angyala. Nincs előkészület, nincs fo­kozat. Egy emberről olvasunk a megjelölt szakaszban - Ge­deon -, aki ki van szolgáltatva az ellenségnek, tehetetlen a megszálló hatalommal. A szembeszálláshoz nincs esz­köze. Elbújt. A kiszolgáltatottság kellős közepébe belép az Isten, ő mindig eljön a nyomorúsá­gunkba is. Az Úr megnézi a hozzáki­áltó nyomorúságát (2Mózes 2,23-25, Mt. 9,36). Az irgalmasság, a megindult szív tekintete ez, ahogy az édesanya, apa (Lukács 15,20) nem tudja megindultság nélkül nézni gyermeke kínlódását. Kitárni az Úr előtt a helyze­tünket - a barlangunkat, ahol megbújtunk. Akkor van ígé­rete életünknek, amikor a kö­nyörülő Isten elé kerül egy do­log. Az angyal köszöntése: „Az Úr veled van, erős vitéz!” Az Úr így látja a helyzetet! Ez a válasza! Az Isten szava nem kíván­ság, hanem tényeket teremtő szó! , Ha szól, a hegyek leomla­nak! Egyben a hitre való fel­szólítás is, mintegy kinyújtott kéz. Fogadd el. Gedeon nem érti - válasza nem hitetlenkedés, ellenkezés, hanem az éretlenség válasza, amivel szemben Istennek vég­telen szerető türelme van. Egész életünkben ezt hor­dozza, szenvedi nagy hosszú tűréssel. Különbség van, ami­kor a nem érteni-akarás állja útját az Isten szavának. Ez az ítéletet magában hordozó, át- kos nyakasság, amiből meg kell térni! Kimondhatatlan tü­relemmel törögeti Isten az ér­tetlenségünk süket kérgét a szívünkről, amíg megértjük az ő szavát és engedünk neki! Gedeont, aki alkalmatlan­nak látja magát, az engedel­messége viszi győzelemre, te­szi legyőzhetetlenné. Az Istennek való engedel­messég legyőzte és legyőzi a világot. Ami Istentől van az le­győzni a világot. (ÍJán. 5,4). Amikor Isten szól, el lehet indulni, el kell indulni, ez a szó hordozni fog. Csernák Erzsébet Istentiszteletek Szekszárd Római katolikus szentmi­sék. Belváros: Szombat: 18.30. Vasárnap: 9.00, 11.00, 18.30 óra. Újváros: Szombat: 17.30. Vasárnap: 7.30, 10.00. Református istentisztele­tek. Vasárnap: 9.00 óra Kál­vin tér, (gyermekistentiszte­let), 10.00 Kálvin tér. 18. Kálvin tér. Evangélikus istentisztele­tek. Vasárnap: 9.30 Luther- tér. (minden hónap második vasárnapján német áhitat). 10.00 Luther tér. Baptista istentiszteletek. Szerda; 17.30 óra Dózsa Gy. u. 1. Vasárnap: 9.30 Dózsa Gy. u. 1. Metodista istentisztele­tek. Szerda: 17.30 óra Mun­kácsy u. 1. Szombat: 16.00 Munkácsy u. 1. (gyermekis­tentisztelet). Vasárnap: 17.30 Munkácsy u. 1. Paks Római katolikus szentmi­sék. Jézus Szíve Nagytemp­lom: Hétköznap: 6.30, 7.00 órakor. Szombat: 18 óra. Va­sárnap: 7.00, 9.00, 10.00 (gyermek és diákmise), 18 óra. Szentlélek Újtemplom. Kedd, csütörtök: 17.00 óra. Szombat: 17 óra. Vasárnap: 8.00 (gyermek és diákmise), 11.15 óra. Rejtett értékeink Hoffer Károly munkássága Amikor a helytörténész jo­gosan vagy igaztalanul kor­holja egy-egy jeles ember el- feledtéért a szülőhelyet, néha nem árt arra gondolni, hogy a szokványos hálátlan­ságon kívül olykor a nem­zedékről nemzedékre örök­lődő rossz adatok is lehetet­lenné teszik a tiszteletet. Hoffer Károly, akiről a lexi­konok és kézikönyvek egy évszázada adják-veszik az 1840-es születési és az 1927- es halálozási dátumot, talán ennek a felületességnek ál­dozta. Valójában Bonyhádon 1843. szeptember elsején szü­letett s olyan családba, amelynek tagjai tanítóként, papként hűséges ápolói voltak a magyar kultúrának. Ahogy egy jubileumi cikk írja róla: „már korán feltűnt szép csen­gésű tenorhangjával”. Pécsi tanulmányai idején a főváros­ból is felfigyeltek rá, de nem fogadta el a Nemzeti Színház hívását - ahogy a lexikonok mondják hanem „1863-ban a pécsi székesegyház szolgá­latába szegődött és Pécs leg­kiválóbb énekesévé képezte ki magát”, hogy ötven évig (!) a székesegyházi énekkar tag­jaként tegye híressé kenyér­adóit. Öt évig helyettes karnagy 1890-1894 között, de gyak­ran segít az 1888-ban alapított énekiskolában, s ő fedezi fel a későbbi operaházi kitűnősé­get, az (apar)hanti születésű Szende Ferencet. Főhivatásával egybeesett kedvtelése is: az 1883-ban külföldi hangversenykörútra induló dalárda hívja meg tag­jának és karnagyának. Ausztria, Svájc, Németor­szág ámul el sikereiken, ame­lyek közül nem egy európai visszhangot kelt, ezért hívták meg őket az 1889-es párizsi világkiállításra, ahol szintén osztatlan elismerést aratott fellépésük. Dr. Gálos László - akitől adataink egy része származik - arról is megem­lékezett, hogy „Itthon kétszer énekeltek I. Ferenc József előtt, második alkalommal a király nagy dicsérettel emlé­kezett meg Hoffer Károly Ki­rály-himnuszáról. A szerző a koronás arany érdemkereszt és a pápai „Pro Ecclesia et Pontifice” kitünte­tésének birtokosa volt és hozzá fogható tenorista akkor az egész országban nem akadt.” A dalárdával szinte csak azt az országos versenyt nem nyerték meg, amelyen nem indultak. Gyakran látogatott szülőhe­lyére is, ahol testvére évtize­dekig kántortanítóként dolgo­zott, gyermekkori barátja, Müller József karnagy és maga is zeneszerző pedig örül, ha a bonyhádi templom­ban Hoffer csodálatos hangja késztette álmélkodásra a hí­veket. Ilyenkor még Perczel Dezső belügyminiszter, Hof­fer iskolatársa is áhítattal fe­ledhette napi gondjait. Jubileumi cikke fenntar­totta, hogy „nemcsak mint énekes, hanem mint zene­szerző is fényes sikereket ért el. Különösen értékes termé­kekkel gazdagította az egy­házi zeneirodalmat és a férfi négyeskar szervezésében (és szerzésében) vannak elévül­hetetlen érdemei.” Hatását, tekintélyét jól jellemzi, hogy 1889-től két évtizedre rábíz­zák a pécsi városi zeneiskola igazgatását akkor, amikor a városban közel százan taníta­nak egyidejűleg zenét, s közü­lük többen magasabb képesí- tésűek. Hoffer tanítványai kö­zött ott találjuk Blättbauer Gizellát, a frankfurti operaház tagját éppúgy, mint számos kiváló hazai énekesünket és a „csak” zenét megszerető ez­reket. Gondoskodtak a da­lárda tagjaival a felnőttek szó­rakoztatásáról és művelődésé­ről is: Strauss Denevérjét 1904- ben, a Cigánybárót 1905- ben tanulták be és adták elő, 1911-ben Liszt-, 1913- ban Wagner-hang versenyt rendeztek. A dualizmus utolsó békeé­vében, 1913-ban „a pécsi ze­nészek és énekesek nesztora” „együtt ünnepelte székesegy­házi karénekességének 50 éves és a Pécsi Dalárdában való 30 éves tagságának jubi­leumát. Ez alkalomból meleg ünneplésben részesítették tisztelői, a Pécsi Dalárda pe­dig szerenádot adott tisztele­tére” - írja a Tolnavármegye és a Közérdek 1913. szep­tember 4-én, s nem mulasztja el hozzáfűzni: „E derék fér­fiút, mint Tolna vármegye szü­löttét mi is őszinte szívből eredő elismeréssel üdvözöl­jük.” Körülbelül ennyi jutott neki a szülőmegyétől addig és azóta. Pedig - a lexikonokkal ellentétben - 1921. február 26-án Pécsett elhunyt Hoffer Károlyról kétoldalas vezér­cikkszerű nekrológ emléke­zett Baranya székhelyén, s aligha hihető, hogy például a Paks szülöttével, Rézbányay Józseffel közös művét, az 1896-ban általa megzenésített Magyarok énekét ne lehetne előadni - sok mással együtt. Dr. Töttős Gábor Környezetvédelmi szempontok is a szekszárdi híd mellett szólnak (Folytatás az 1. oldalról.) — Ez a nagyságrend már költségvetési kérdés. — Feltétlenül az, s kor­mánydöntést igényel, hiszen egy minisztérium anyagi kere­teit messze meghaladja. — Mi történik, ha lejárnak az engedélyek? — Telik az idő, ugyanis az előző engedélyezési eljárás éveket vett igénybe. A tapaszta­latok azt mutatják, hogy a szakhatóságok újabb és újabb igényekkel lépnek fel, s ezek nyomán akár a tervezést újra kell kezdeni. Főként a környe­zetvédelmi követelmények szi­gorodnak, pedig a beruházás­nak már így is jelentős része környezetvédelmi célra kell. A mintegy 20 kilométeres felve­zető út például kettészel egy nádast. A madarak miatt több kilométeren keresztül másfél­két méteres tömör kerítést kell építeni, hogy a madarak autó magasságban ne tudjanak átre­pülni. — Milyen érvek szólnak a szekszárdi híd mellett? — Közel húsz éve téma, hogy hol épüljön a Dunán új híd, Mohácstól idáig az idők fo­lyamán hét hídhelyet vizsgál­tunk meg, s minden szempont­ból ez bizonyult az optimális­nak. A koncepció szakmailag és műszakilag is teljesen kifor­rott, egyedül és kizárólag gaz­dasági döntés kell a megvalósí­tásához. Most már nagyon szo­rít a dolog, emlékszünk a Duna- földváron kialakult szinte ka­tasztrofális helyzetre, aminek következtében a forgalom átte­relődött az amúgy is túlterhelt Budapestre. A híd pályaszerke­zetének a cseréjét nem lehet el­kerülni, ez egyes számítások szerint hétmilliárd forintba ke­rül. A bajai megerősítése 3.5 milliárdba kerülne. A szek­szárdi híd az úttal együtt 12 milliárd. Felmerül az szakmai probléma is, hogy a két régit újítsuk előbb fel, majd aztán le­gyen új, vagy fordítva. Véle­ményem szerint az lenne az ésszerűbb, hogy felépüljön az új híd és akkor a két másikon forgalomkorlátozást lehet életbe léptetni mindaddig, amíg megint megteremtődik az anyagi lehetősége annak, hogy felújítsuk a két régit. Környezetvédelmi szempon­tok is a szekszárdi híd mellett szólnak, hiszen ha a bajai hidat alkalmassá tesszük a nagy jár­művek áthaladására, akkor konzerváljuk azt az állapotot, hogy a gemenci erdőn keresztül közlekedjenek az egyre na­gyobb környezeti terhelést okozó járművek. Ihárosi A férfi megtalálta a megoldást! Keressük egymást! Jelige: Nagy utazás Ha Ön 50 év körüli, korrekt, rendezett körülmények kö­zött élő, művelt, jókedélyű, szeretetre vágyó férfi, és je­lenleg nincs társa: ne várjon tovább, jelentkezzen! Ha­sonló korú, magas (170/66), diplomás, életvidám, füg­getlen nő vagyok. Jelige: Férfias férfi A dohányzás és az alkohol nem, de egy olyan tiszteletre méltó, őszinte, jellemes férfi - akire fel lehet nézni - hi­ányzik az életemből! Ha ilyen vagy: negyvenegy éves, 163 centiméter magas, molett, természetet, kertészetet, gasztronómiát kedvelő értel­miség nő - tartós kapcsolat reményében - szívesen meg­ismerkedne Veled. Jelige: Ha együtt akarjuk Ötvenhat éves, 163 magas, káros szenvedélyektől men­tes, középfokú végzettségű férfi, összkomfortos családi házzal, megélhetést biztosító elfoglaltsággal keresi: őszinte, kedves, jólelkű, átla­gos megjelenésű, a falusi éle­tet és a természetet szerető, rendezett körülmények kö­zött élő hölgy ismeretségét, 54 éves korig. A kölcsönös bizalom jegyében várom (ha lehet, telefonszámot is közlő) levelét. Tartalmas, derűs életvitelre fogékony vagyok. Együtt akarva ez még szebb lehet. Megfejtésként beküldendő a vicc poénja a Tőinai Népújság szerkesztőségének címére: 7100 Szekszárd, Liszt Ferenc tér 3. Pf: 71. Beküldési határ­idő: szeptember 11. A borítékra, levelezőlapra kérjük, íiják rá: Rejtvény! Az augusztus 15-i számban közölt rejtvény helyes megfej­tése a következő: „Ez a majom azt állítja, hogy a pöttyeim a bárányhimlőtől vannak. ” A helyes megfejtést bekül­dők közül könyvet nyertek: Müller Attiláné Tamási, Jó­zsef a. ltp. 1/A. 7090, Solymosi Ibolya Felsőnána, Petőfi S. u. 1. 7175, Vájer Éva Zomba, Kos­suth L. u. 96.7173, Balaskó Ba­lázs Simontomya, Siópart u. 1. 7081, Baros Melinda Fadd, Arany J. u. 16. 7133. A VICC POÉNJA, e-1 síi RÉSZ „NINCS BÉKE AZ ... ALATT" i OBAB-ES OLASZ , FILM CÍMEI A T<5z OM8ZK eoyik FOLYÓJA PÉTCH Állat, NÉM.-ÜL NSM , MAO Az f: J ) BUDA PESTI szAllo­da >"V V"" ]ipv5 ? 1 -N-> )T KEZD ET­TŐL FOGVA 1 LAT.l > Xj %s áj# L SíS&v > KÖZÉPEN VETTE! SZOMJ­OLTÓ > t 1 r ~~~ nyáj páros betői > DIES ... RÖVID NŐI NÉV >­*4? JP^­----- 1 T~1J 'V m s­KÖZÉT S&.T­c.e A laká­somon > 11 V 1 HATÁR- "M . SAKK­PARTI VEGE _ > lOLAfiZ^" ORSZÁG [NOB- ! JCLC avEP­MESTCR rÍoÍó­MARKA DUPLÁN 1. ZOLA REOÉ­OLASZ POLITI­KUS V. KÖNNYEN FOLYÓ > NÉMET aÖRQQ SZÓNOK VOLT > V V KÖZIÉT” KORI FI­LOZÓFIAI IRÁNY­ZAT > tsa > > Namo- ÖnÍRZíT Tg BEN SÉRT > CSEN— OJE5 TŐZl __ "t almi > XENO­PHON BÁZISAI > • VET MI- VALÓ V > KACAT ■ÓR FELTÉVE > CETTIO > ■-----<7— TONNA BUCÁR > BÁNK rr­KÖZSÉG A DUNA­KANYAR BÁN KAJMán RÉSZEI RÓMAI ! ISTENEK KORMÁ­NYOS ....A R EMETE­LÁNY" 1 FILM­CÍM) > V község a CSEPEL— SZIGETEN VEVŐNEK MUTAT > V Hllz MINDEN ÚT IDE VEZETI > BOGA > HOLOÁR csúcs ™'v 1 pÁmzsr METRÓ > MEQSl­B ESTTÉ S SZÚRÓ— ESZKÖZ­ZEL AMPIR YOKO > ... A RÉSZÉT sss fi «2 KÖZE. ÍR POLITI­KUS VOLT > EGY­FAJTA AGRÁR­ESZKÖZ----17— n a__ L AZA EGY­NEMŰ BÉTIÍI > ' NY EPS OLAJ- SAV > ELKÉP­ZELÉS __ O OLOOT > v V A VICO POÉNJA, 2. RÉSZ t>M ÜRES KÉZI > ORRA BUKÓ > ÉRŐBB— DOBÁS KlliBI RÓMAI 3 > ANNO > A PÖLD FELÉ 60 V FOR­MÁK! STYIK -IÁT ÁRAI > PÉL TESTI > V MAGAD Í8?í™ > JÓD > v [»irma C/ mM > —T" AZONOS BETÖM "párát-" tfSv, RQMBQ­11 V U KISSÉ VÉKONY! SZÉN > v_ SIÉME SS >

Next

/
Thumbnails
Contents