Tolnai Népújság, 1998. augusztus (9. évfolyam, 179-203. szám)

1998-08-11 / 187. szám

1998. augusztus 11., kedd Hazai Tükör 5. oldal A költségek egy részét a minisztériumok fedezik Költöznek a közhivatalok Az eredetileg tervezett száz­húsz nap helyett lényegesen kevesebb időt vesz igénybe az új kormányzati struktúrához tartozó minisztériumok és or­szágos hatáskörű hivatalok végleges helyének megtalá­lása. A költözködések költsé­gét azonban előreláthatólag nem lesz könnyű kigazdál­kodni. Mint lapunk kérdésére Lóránt Zoltán kormánymegbízott el­mondta: míg a költözködés egyszeri költségét a tárcáknak maguknak kell állniuk, addig az épületek és irodák nélkülözhe­tetlen rendbetételére a költség- vetés általános tartalékából szo­rítják ki a szükséges forintokat. A kancelláriaként a korábbi­nál jóval nagyobb létszámmal dolgozó Miniszterelnöki Hiva­tal csak akkor fér el a Kossuth téri irodaházban, ha a jelenleg ott elhelyezett Határon Túli Magyarok Hivatala, a Nemzeti Etnikai Kisebbségi Hivatal és az Egyházügyi Titkárság kiköl­tözik onnan. Utóbbi a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztéri­umának falai között működik majd tovább, mondta a kor­mánymegbízott. Hozzátette: a legkevésbé sem volt könnyű el­érni, hogy az ÁPV Rt. idén megcsappant apparátusa össze­húzza magát a Pozsonyi úti székházban, helyet engedve maga mellett a fent említett két kormányhivatalnak, valamint a Phare-pénzek elosztását fel­ügyelő tárca nélküli miniszter csapatának és - legalább átme­netileg - az ifjúsági és sportfel­ügyeletet ellátó államtitkárnak. A jelenlegi kormánystruktú­rában az Oktatási Minisztéri­umtól különvált Nemzeti Kul­turális Örökség Minisztériuma az eredeti tervek szerint a volt Munkaügyi Minisztérium Roo- sevelt téri épületében alakította Volna ki főhadiszállását, ahol jelenleg két főhatóság: a Szoci­ális és Családügyi Miniszté­rium, a Versenyhivatal, vala­mint a Lánchíd irodaház, s 8-10 kisebb albérlő osztozik az iro­dákon. Ez utóbbiak - igaz, bi­zonyos anyagi ellenszolgáltatá­sért - már korábban ígéretet tet­tek arra, hogy 60 napon belül elhagyják az irodákat, ám az új tárca vezetői végül mégsem fo­gadták el ezt az elhelyezési ajánlatot. A Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma így vé­gül is az ÁPV Rt. Pozsonyi úti székházába kerül. A Gazdasági Minisztérium - beleértve a volt munkaügyi tárca apparátusának egy részét is - pillanatnyilag három he­lyen, szétszórva működik. Jobb helyzetben van az oktatási tárca, amely maradhatott a Sza- lay utcában, igaz, csak úgy, hogy befogadta a volt Munka­ügyi Minisztérium 70 fős szak­képzési részlegét. Az Egész­ségügyi Minisztériumot sem mozdítják ki az Arany János utcai székházból, amelynek megüresedett irodáira máris számos kis cég vetett szemet. Az elhelyezési gondok minél gazdaságosabb megoldásán fá­radozó Lóránt Zoltán szerint kérdéses még a most kilenc (!) helyen működő Központi Sta­tisztikai Hivatal végleges elhe­lyezése, mint ahogy enyhíteni kellene az Állami Számvevő- szék Apáczai Csere utcai irodá­inak zsúfoltságán is. Hozzá­tette: a Miniszterelnöki Hiva­talban még folyik a számoszlo­pok összegzése, ezért a vég­összeg egyelőre még nem isme­retes. Takács Mariann Forró Nyomon Szekszárdon. szombaton a déli órákban egy férfi jelent meg a Tolna Tourist irodájában és fegyvernek látszó tárggyal a kasszát követelte, miután nem kapta meg, és alkudozása sem vezetett eredményre, sietve tá­vozott a helyszínről. A nagymányoki temetőből vittek el ismeretlen személyek egy sír-fedlapot. Kocsolán két férfi arra hivat­kozva, hogy ha valaki fel tud mutatni bizonyos összeget, ké­sőbb önkormányzati segélyben részesülhet 50.000 forintot csalt ki egy személytől. Pakson az Építők utcában egy lakásban jártak betörők, akik a lakást felforgatták, és 29.000 forintot tulajdonítottak el. Ugyancsak Pakson egy ruházati boltot is betörők látogattak meg. Zsákmányuk kb. 1 millió forint értékű ruhanemű volt. Az OMV benzinkúttól ismeretlen személyek 11 db szemüveget tulajdonítottak el, a kár 70.000 forint. Simontornyán az egyik álta­lános iskolában jártak betörők, akik 2.000 forint rongálási kárt okoztak. Tolnán a gázcseretelepre tör­tek be ismeretlen személyek, ahonnét magukkal vittek 12 gázpalackot. Aki az eltulajdonított tárgyakkal kapcsolatban bármilyen informáci­óval rendelkezik, hívja a Tolna Me­gyei Rendőr-főkapitányságot a 06/80/200-178-as számon! Még egyszer a Postabank tavalyi mérlegbeszámolójáról A valóság a számok mögött van A Postabank rendkívüli közgyűlésén kritikus megjegyzése­ket kapott a bank által felkért könyvvizsgáló cég, amelynek díjazására az előző közgyűlés 34 millió forintot szavazott meg. A pénzintézet konszolidált mérlege tartózkodó hangvé­telű volt, a kockázatokra felhívó „korlátozó záradék” kima­radt a jelentésből. Ezt a felügyelőbizottság kifogásolta is. A frissen napvilágra került sajtóinformációk szerint a Postabank megválasztott könyvvizsgálójának, a Delo- itte and Touche-nak 1,3 millió dolláros sikerdíj ütötte a mar­kát. Ennek tényét újságírók kérdésére sem cáfolni, sem megerősíteni nem óhajtotta a cég ügyvezető igazgatója. Ugyancsak a sajtó szellőz­tette meg azt a kiszivárgott in­formációt is, hogy a könyv- vizsgáló megbízást kapott kül­földi szakmai befektető felde­rítésére a sikeres magánosítás lebonyolítása érdekében. Bár valódi befektetőt nem sikerült találniuk, időközben a magyar állam - a Magyar Fejlesztési Bank útján - 24 milliárd fo­rinttal megemelte a Postabank alaptőkéjét. Ezután a könyv- vizsgáló befejezettnek tekin­tette feladatát, és jelentkezett a 300 millió forintos sikerdíjért, amelyet a Postabank vezetése - állítólag - ki is fizetett. A pénzintézet 1997-es kon­szolidált mérlegét az Állami Pénz- és Tőkepiaci Felügyelet nem kommentálta, mondván, hogy a most készülő auditált mérlegre várnak. A Postabank közgyűlésén is ismertetett könyvvizsgálói je­lentés egyébként semmilyen korlátozó záradékot sem tar­talmaz, csupán felhívja a fi­gyelmet egyes kockázatos té­telekre. Említést tesz arról, hogy a Postabank eladta egyik külföldi banki részesedését, és 100 millió Schilling erejéig ga­ranciát vállalt az eladott bank követeléseire. Ugyanakkor a várható veszteségek fedeze­tére nem képzett elegendő tar­talékot. A jelentés ezen kívül rámutat: a vizsgált leányválla­latok befektetései túlértékel­tek. Mindezek ellenére meg­jegyzi: a mérleg „a Postabank és Takarékpénztár Rt. konszo­lidált vagyoni, pénzügyi és jö­vedelmi helyzetéről megbíz­ható és valós képet ad”. (csernyánszki) Az idén 400 milliót osztanak szét a pályázók között A falusi turizmusra a sok is kevés Hazánkban mintegy tízezer ágy áll a vidéki turizmust kedve­lők rendelkezésére, a számot azonban akár két-háromszoro- sára lehetne emelni, ha megfelelő támogatást kapnának a fa­lusi gazdák a szálláshelyek kialakításához. A valóságot és a lehetőségeket tegnap állították párhuzamba, a közelmúltban „névbővíté­sen” átesett Magyar Falusi- Tanyai Gazda-Vendégfoga­dók, Vendégek Országos Er- dek-képviseleti Szövetségé­nek sajtótájékoztatóján. Dr. Csáky Csaba, a szövet­ség elnöke elmondta: külföl­dön mind nagyobb az érdek­lődés a falusi turizmus iránt, és a kereslet már hazánkban is meghaladja a kínálatot. Az idén mintegy 400 millió forin­tot lehet elnyerni abból a pénzügyi keretből, amelyet a Földművelésügyi és Vidékfej­lesztési Minisztérium, vala­mint a Gazdasági Miniszté­rium különített el támogatásra. Több más forrás is rendel­kezésre áll, hasonló nagyság­ban. Mindez azonban kevés ahhoz, hogy európai színvo­nalú falusi vendéglátási háló­zat alakuljon ki Magyarorszá­gon. A szövetség ezért szor­galmazza a kormányzat eddi­ginél hathatósabb segítségét. A tájékoztatón elhangzott: a támogatások az elmúlt idő­szakban gyakran nem a nagy hátrányban lévő alföldi gaz­dák új vállalkozásaiba áram­lottak. A pályázati feltételek teljesítése jóval könnyebben sikerült a Balaton környéki, vagy a termálvizek vonzás- körzetében élő gazdáknak, holott e térségekben a vendé­gek jelenleg is a hazai leg­jobb minőségű szolgáltatást kaphatják. Ugyanakkor or­szágszerte mintegy 200 ezer olyan olyan falusi helyiség - például szoba, padlás, pajta — van, amely viszonylag kis rá­fordítással vendégfogadásra alkalmassá tehető volna. Csáky Csaba bejelentette: a szövetség az ősszel meg­rendezi a magyar gazdaven- dég-fogadók első országos fórumát Budapesten. (bereczky) Alföldi vendégváró tanya, több támogatásra számít a térség Részvéttávirat. Göncz Árpád köztársasági elnök táviratban fejezte ki részvétét Bili Clinton amerikai, Benjamin William Mkapa tanzániai és Daniel To- roitich arap Moi kenyai elnök­nek, valamint az áldozatok hozzátartozóinak a Nairobiban és Dar es Salaamban, az ameri­kai nagykövetség szomszédsá­gában bekövetkezett robbantá­sok kapcsán. Új parlamenti munkarend? Legkorábban az Országgyűlés tavaszi ülésszakától valósulhat meg a parlament új munka­rendje. Áz előzetes tervek két változattal számolnak, az egyik kéthetes ciklusokra osztaná az ülésszakot: az eddigi két-há- romnapos helyett ötnapos ple­náris ülést tartanának az egyik héten, a következőn a képvise­lők csak a bizottságokban dol­goznának. A másik elképzelés szerint a parlament tagjai min­den harmadik héten a választó- kerületükben végeznék munká­jukat. SZDSZ-program. Az SZDSZ önkormányzati programja alapvetően nem változik, a párt ugyanakkor lépéseket javasol a pénzügyi rend érdekében - kö­zölte tegnap Magyar Bálint el­nök. Az SZDSZ az Országgyű­lésben kezdeményezi az adó­törvények módosítását a többi között annak érdekében, hogy a helyi adók egy része leírható legyen az szja-ból. Aláírás-gyűjtési akció. A délvidéki magyar fiatalok ko­szovói bevetése ellen világmé­retű aláírás-gyűjtési akciót szervez a Magyarok Világszö­vetsége (MVSZ). A szervezet a világ magyar közösségeihez fordul, kérve, hogy emeljék fel szavukat a jugoszláviai magyar fiatalok besorozása ellen, és fé­kezzék meg a balkáni vérontást. Augusztus 15. munkanap. A munkahelyek többségénél au­gusztus 15-én, szombaton dol­gozzák le a munkavállalók az augusztus 21-ei pénteket. Lejárt a határidő. Az első becslések szerint ezernél is több kezdeményezést nyújtot­tak be a magyarországi kisebb­ségek az augusztus 10-ei határ­idő lejártáig, helyi önkormány­zat létrehozására. A kisebbsé­gekhez tartozó magyar állam­polgároknak tegnap 16 óráig kellett szorgalmazniuk a jegy­zőknél kisebbségi önkormány­zat létrehozását. Koszovói menekültek. A hét végén újabb koszovói albán menekülteket fogtak el az útle­vélkezelők Tomyosnémetinél, a magyar-szlovák nemzetközi közúti határátkelőhelynél. A koszovóiak meghallgatásuk so­rán elmondták: a háború elől menekültek el. Beszélgetőpartnerünk: a műtárgyak tekintélyes hazai szakértője, Nagyházi Csaba Nyolcezerért vette, ma másfél milliót ér A minap egy idős ember lakásáról 800 millió (!) forint értékű festményt, műkincset vittek el. Százra becsülhető napjaink­ban az értékes holmikkal foglalkozó műkereskedések száma, galériákból több van, mint volt egy évtizede, de ezzel arányo­san nőtt-e a műtárgyak iránti kereslet? FOTÓ: FEB/KALLUS GYÖRGY- Nem lehet tudni, hogy napja­inkban hány magángyűjtő van az országban - nyilatkozta munkatársunknak Nagyházi Csaba, a Műtárgy- és Régiség- kereskedők Országos Szövet­ségének elnöke. - Az alkalmi festmény-, szobor- és más mű­tárgyvásárlókról sincs kimuta­tás, de ők a bolthálózat növe­kedéséből ítélve a korábbinál jóval többen lehetnek. Többen, de nem elegendően. A tartós, kiegyensúlyozott forgalom ugyanis szorosan összefügg a lakosság anyagi helyzetével, és ily módon az elmúlt évek nem igazán kedveztek a fejlett or­szágokéhoz hasonló műtárgy­piacnak. Mindezzel együtt igaz, hogy számos kisebb-nagyobb, akár százmilliós értékű magángyűj­temény is található a főváros­ban, a vidéki településeken. Legtöbbjüket az évtizedek so­rán, apránként gyűjtötte össze tulajdonosa.- Ismerek olyan jó ízléssel megáldott gyűjtőt - mesélte Nagyházi Csaba -, aki számlá­val igazolta, hogy a ’ 60-as években 30 ezerért olyan Gu- lácsyt vett, ami ma 10 milliót ér. Egy másik gyűjtő annak idején egy Mednyánszky-kép- hez 8 ezer forintért jutott hozzá, ma ha eladná, egy-más- fél milliót kapna érte. A gyűjtők túlnyomó több­sége megszállottja a művésze­teknek, egy-egy műfajnak, kornak, alkotónak. Szereti a műveket, gyönyörködik ben­nük, ezért vásárol. Mindamel­lett a festmény, a szobor, álta­lában a műtárgy befektetésnek sem rossz, hozama olykor fe­lülmúlja a banki kamatot. Nagyházi Csaba a közelmúlt nagy port felvert „nyolcszáz­milliós” hagyatéki ügy kap­csán azon sem lepődött meg, hogy a kényszerűen „gazdát cserélt” alkotások között Szó'- nyi István, Országh Lili, Egri József, Kassák Lajos, Deim Pál, Bálint Endre festményei, Kovács Margit kerámiaszobrai is voltak. Nem is kis számban. Miért ne fordulhatna elő ilyen?- Attól azonban óvakodtam volna, hogy „látatlanban” megbecsüljem az értéküket. Annak ellenére nem tettem volna, hogy az utóbbi években kétségtelen, eléggé kialakult a műtárgypiac, általában jó szin­ten, de bizonyos határok között álltak be az árak is. Szőnyi Ist- ván-képért adtak már 3 millió forintot is, ez azonban nem je­Festmények, szobrok között lenti azt, hogy mindegyik alko­tása ennyit ér. Kovács Margit kerámiáira sem mondható, hogy valamennyi centiméteré­ért 10 ezer forintot adnak. Minden igényes műtárgy egyedi alkotás, és az értékét is egyedisége és kvalitása szabja meg. Vannak nagy méretű olajfestmények, amelyekért jó ha néhány ezer forintot meg­kap a gazdájuk. (deregán)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents