Tolnai Népújság, 1998. augusztus (9. évfolyam, 179-203. szám)
1998-08-11 / 187. szám
6. oldal Gazdaság 1998. augusztus 11., kedd Van ahol csökken, másutt emelkedik az élősertés felvásárlási ára Most megéri kacsát, libát nevelni Értékesítési gondok, nyomott felvásárlási árak, veszteséges termelés jellemzi továbbra is a szarvasmarha- és sertéstartást. A kacsa- és libafarmok azonban jövedelmezők. Lelassult árnövekedés. Az ipar termelői árai júniusban 0,3 százalékkal haladták meg az előző havi, és 11,6 százalékkal az egy évvel korábbi árakat - adta hírül tegnap a Központi Statisztikai Hivatal. A belföldi értékesítési árak decemberhez képest 4,8 százalékkal, az első félévben a tavalyi év hasonló időszakához mérten 12,3 százalékkal nőttek. Búzatűz Battonyán. Ismét égett a búza Battonyán tegnap: Karsai József helyi gazda - gazdajegyző - 36 mázsa búzát gyújtott fel. Tettével tiltakozni kívánt az alacsony felvásárlási árak és a magas, már-már teljesíthetetlen minőségi követelmények miatt. A Citibank vásárol. A Citibank Rt. megkapta az amerikai és magyar hatósági engedélyeket az Európai Kereskedelmi Bank megvásárlására - jelentette be Richard D. Jackson, a Citibank Rt. elnök-vezérigazgatója tegnap Budapesten. A bank célja, hogy a nagy magyar és multinacionális vállalatok mellett a jövőben a kis- és közepes vállalatokat is megnyerje ügyfelének. Az MNB hivatalos devizaárfolyamai (1 egységre, forintban) Angol font 355,50 Francia frank 36,52 Japán jen (100) 149,00 Német márka 122,46 Olasz líra (1000) 124,12 Osztrák Schilling 17,41 Svájci frank 145,79 USA-dollár 218,18 ECU 241,37 A Földművelésügyi és Vidék- fejlesztési Minisztérium (FVM) most közzétett jelentése stagnáló vágómarha-piaci árakról számol be. A hízóbikát kilogrammonként 210-290 forintos áron vásárolják fel a kereskedők, a selejt tehénért 140-195 forintot adnak. A sertéságazatban a legnagyobb gondot az alacsony fel- vásárlási árak, valamint a kereslet térségenként eltérő csökkenése jelenti. Az elmúlt hetekben az ország egyes megyéiben a hízósertések átvételi árának alsó határa tíz forinttal csökkent, másutt - például Békés, Szabolcs-Szatmár-Bereg és Baranya megyében - viszont öttíz forinttal emelkedett. A nagyüzemi sertések jelenleg kilónként 210-265, a kisüzemiek 175-220 forinton kelnek el. A gabonakészlettel rendelkező sertéstartók továbbra is érdeklődnek a (nőivarú) tenyészállat-támogatás iránt, a terméstöbbletet öt-tíz koca szaporulatával tervezik feletetni. A szakemberek felmérése szerint az elmúlt hetekben megnőtt a kereslet a vágóbárányok iránt, s az árak is folyamatosan javulnak: a 13-16 kilós bárányokat kilogrammonként 550-670, a 16-20 kilósakat 500-650 forinton veszik át a termelőktől. Szabolcs és Veszprém megyében jelentős érdeklődés tapasztalható az anyaállomány növelése és a fiatalítás iránt. A törzs- és szaporítótenyészetek a megfelelő jerkéket visszatartják az exporttól, az idős anyajuhokat pedig leselejtezik. A baromfiágazatban főként a kacsa- és a libatermelés virágzik, naposállatokból hiány van. Több megyében keresleti piac alakult ki brojlercsirkéből, de az átvételi árak (168-180 forint) stagnálnak. A csirkehizlalók Pest megyében a drága keveréktakarmány miatt csak alacsony jövedelemszintet tudnak elérni. U. G. Pozitív várakozások A magyar gazdasági növekedés, amely már tavaly 4 százalékot tett ki (s erre számos fejlett ország büszke lenne Európában), az idei első félévben felgyorsult, s már elérte az 5,5 százalékos növekedési ütemet. Míg az utolsó két évben az export, s szerény mértékben a beruházási kereslet fűtötte a növekedést, addig idén emelkedett a beruházások szerepe, s észrevehetően bővült a személyes fogyasztás is. Ebben döntő szerepe volt az első hat hónap 3 százalékos reálbér-növekedésének. Az infláció üteme is csökkent az első hat hónapban: az idén júniusban már csak 15 százalékos volt a tavaly decemberi 18,4 százalékkal szemben. Ennek kedvező hatása lesz a forint leértékelésének mérséklődésére is. A félév során a rövid lejáratú kamatok 17,33 százalékra, a hosz- szú lejáratúak még nagyobb mértékben csökkentek. Ez azt jelzi, hogy a piac is bízik az infláció- ellenes intézkedések sikerében. A növekedés tehát kiegyensúlyozottnak és stabilnak látszik, több lábra támaszkodik: a külföldi importkeresletre, a belföldi beruházási, valamint a fogyasztói kedv növekedésére. A jelenleg tapasztalható tendenciák ismeretében semmi okunk sincs kételkedni abban, hogy ez az egészséges folyamat a második félévben is folytatódik. Ugyanakkor látni kell azt is, hogy az új kormány által kezdeményezett gazdaságpolitikai változásoknak csak igen csekély hatása lehet az idei gazdasági folyamatokra. Ráadásul a kormányprogram is 2000-re ütemezte a legnagyobb változásokat. A jövő évi költségvetés még sok hasonlóságot mutat majd az előző évi büdzsé fő vonalaihoz. Az önkormányzati választások után, amikor a kormánynak már tapasztalatai lehetnek arról, hogy min lehetséges változtatni, s mi az, amihez egyelőre nem nyúlhatnak hozzá, még inkább előtérbe kerülnek a stabilizálási törekvések. Erre utal az is, hogy a nemzetgazdaságilag meghatározó vezetői és tanácsadói posztokra hozzáértő, tapasztalt szakembereket és nem pártpolitikusokat kértek fel. Ez egyaránt bátorítja a bel- és a külföldi befektetőket. A megfontolt gazdaságpolitika végső eredménye a kapacitásbővítés, a bruttó hazai termék és a foglalkoztatás további növekedése lehet. Bácskai Tamás A lakásépítők az áfa-visszatérítésre várnak Gazdasági barométer A gazdaság pillanatnyi állapotáról, sőt, a közeljövőben várható fejlődésének irányáról is megbízható információkat nyújtanak az építőipar legjellemzőbb muta- tószámai. A hazai építőipar a nemzet- gazdaság negyedik ágazata, a GDP 4 százalékát termeli, miközben munkát ad a foglalkoztatottak csaknem 6 százalékának. Kedvező jel, hogy a magyar építési piac általános helyzete hasonlatos az európai piac állapotához. A kilencvenes években az építőipar teljesítménye csökkent, s csak 1996-tól kezdett ismét emelkedni a termelés. Az ágazat mára alapvetően privát kézbe került. Az évtized elején még 80 százalékos részarányt képviselő állami tulajdon 1997-re 10 százalékra csökkent. Az építőipar 1997-ben 543,3 milliárd forint értékű építési-szerelési munkát végzett, tíz százalékkal többet, mint egy évvel korábban. Az építési piac jelentős szegmense a lakáspiac. A kilencvenes évektől az építtetők magánszemélyek lettek, s megszűntek az állami és az önkormányzati megrendelések. Ennek következtében a lakásépítés 1991-ben 21 ezer alá csökkent, ám hat évvel később már 28 130 lakás építését fejezték be. 1998 első hónapjában 3137 új lakás épült. A befejezett lakások száma 16 százalékkal, az új építési engedélyek kiadása 28 százalékkal kevesebb, mint egy évvel korábban. Hasonló arányban csökkent az építőanyag-kereskedések forgalma is. A kereskedők úgy látják, az építők többsége most arra vár, hogy a kormány beváltsa választási ígéretét, hogy visszaigényelhessék az építőanyagok áfáját. (koós) Törvényt sérthet a kormány Elődjének korábbi ígérete nyomán kényes döntés vár a jelenlegi kormányra, amikor a füves sportrepülőterek sorsáról határoz. A Kincstári Vagyoni Igazgatóság az év elején a helyi ön- kormányzatoknak ígérte a korábban az MHSZ kezelésében állott vidéki sportrepülőtereket. A Közlekedési Minisztérium azonban jelezte: a légügyi törvény értelmében a döntést még a kormánynak is jóvá kell hagynia. A bürokratikus huzavona most tovább folytatódik, miközben az érintett önkormányzatok hiába várnak a régiójuk fejlődéséhez elengedhetetlen repülőterek sorsának rendezésére. Időközben kiderült ugyanis, hogy a sportcélú ingatlanokról szóló törvény rendelkezései a KVI szándékával ellentétesek. így csak két út áll a kormány előtt: vagy megsérti a törvényt, vagy vár, amíg a parlament módosítja az egyik vagy a másik jogszabályt... T. J. A liszt ára olcsóbb lett, de a kenyéré nem Ki teszi tönkre a termelőket? Az országos médiákból tudjuk, hogy a Budapesti Hengermalom Rt. 20 százalékkal olcsóbban adja a pékségeknek a lisztet, csökkentve így a készleteiket. Annak néztünk utána, hogy Tolna megyében követték-e ezt a példát a malmok, illetve mit old meg a liszt árleszállítása? A tamási Kiskun-Mill Gabonafelvásárlási és Feldolgozó Kft igazgatósága már július 20-án meghozta az olcsóbb lisztárról szóló döntését, megelőzve ezzel a budapesti malmot. — Ez konkrétan azt jelenti, hogy augusztus elsejétől egy mázsa kenyérliszt árát 4000 forintról 3400-ra, a finomlisztnél pedig 4500 forintról 3600-ra csökkentettük. Sajnos, ennek hatását nem érezzük, nem rendeltek több lisztet a pékségek. A leértékeléssel az a célunk, hogy export piacot tudjunk szerezni magunknak. A bonyhádi Ga-Bo Élelmiszeripari és Kereskedelmi Kft. ügyvezetője, Domokos Sándor kérdésünkre elmondta, hogy augusztus elseje óta náluk is olcsóbb a finom és a kenyérliszt. — Kiemelkedően jó minőségű búzát sikerült felvásárolnunk, a tonnánkénti átlagár meghaladta a 18 ezer forintot. Mi a liszt árának csökkentését nem akciós időszakra, hanem hosszabb távra tervezzük. Azt tapasztaljuk, hogy több lett a megrendelésünk. A CERBONA Rt. (A Gemenc Gabona Rt. új tulajdonosa) malomipari üzletágának igazgatója, Lázár Ottó másként látja a liszt árának a csökkentését. — Ha ez így folytatódik, jövőre már nem lesz malomipar Magyarországon. Harmadik éve veszteséget „termelünk”, ebből nem lehet 20 százalékos „leárazást” eszközölni. A kérdés ebben a helyzetben az lenne, hogy az év végi veszteségünk 250 millió forint legyen, vagy 350 millió forint? Ahol nincs se fekete, se szürkegazdaság, ott nem lehet meglépni ezeket az akciókat. Aki a liszt árának 20 százalékos leértékelését bejelentette, az tudatosan manipulálja és óriási mélyrepülésbe taszítja azokat, akiket versenyre kényszerít. Ma a magyar búzát nem lehet eladni se Romániába, se Lengyelországba, se a szer- beknek, se a bosnyákoknak, mert ott is túltermelés van. Maradt tehát a hazai piac, ahol nem hogy a liszt nem fogy, de még a korpa sem, mert az állatlétszám lecsökkent. Ha a lisztet áron alul, tehát veszteséggel értékesítjük a pékségek felé, - akik ráadásul ettől nem adják olcsóbban sem a zsemlét, sem a kiflit, sem a kenyeret, mert legalább akkora kínban vannak, mint a gabonaipar -, a helyzet nem lesz jobb. Senki nem fog többet vásárolni belőle, tehát nem szívódik fel a felesleg. Ugyanakkor a malmok tovább háríthatják a saját „nagylelkűségüket” a termelők felé. A gazdáktól még olcsóbban veszik át a terményt, akik már így is a tűrőképességük határán vannak. Még egy hasonló év és már nem lesz miről beszélni, mert a gabonaipart is tönkreteszik azok, akik manipulálják a hazai mezőgazdaságot. Megkérdeztünk néhány nagyobb sütőipari üzletet, élelmiszerboltot, hogy mennyivel lett olcsóbb a kenyér, a zsemle és a kifli, mióta a malmok egy része 20 százalékkal olcsóbban adja a pékségeknek a lisztet? Azt a választ kaptuk, hogy az ár változatlan. Augusztus elsejét követően semmilyen változás nem történt (nem fogyott több és az ára sem lett olcsóbb) a pékárut illetően. Mauthner A fehérszőlőt nem lesz könnyű eladni A szőlő áráról, még szüret előtt Angliában az a sikk, ha ausztrál bort iszik valaki Az idén egy-két héttel hamarabb megkezdődhet a szüret, ha az időjárás nem változik meg gyökerestől. A korai fajták - Oportó, Irsai Olivér - szedésére már szeptember elején sor kerülhet. Villányban augusztus utolsó napjaira tervezik az Oportó szedését, Balatonbogláron pedig a korai fehérfajtákat. Érthető, hogy ezekben a hetekben a termelőket a szőlő árak foglalkoztatják leginkább, noha tisztában vannak vele, hogy a tavalyi borból még sok eladatlan terheli a hordókat. Annak néztünk utána, hogy a nagyobb felvásárlók, pincészetek hogyan vélekednek szüret előtt egy hónappal a szőlőárakról. Liszt Pincészet, Reile Gizella borászati vezető: — Általánosságban elmondható, hogy viszonylag még nagy borkészletek vannak a pincékben a termelőknél, de mindemellett vannak olyan vállalkozások, amelyekre ez nem igaz, de ők vannak kisebbségben. A készletek egy jelentős részét a korábbi években termett (nem csak a '97-es évjáratú) fehér borok teszik ki. A tisztánlátásban segíthet a Hegyközségek Nemzeti Tanácsának az a felmérése, mely most folyik, és a jelenlegi helyzetet összegzi. A szőlőárak az idén várhatóan a múlt évihez hasonlóan fognak alakulni. Magas ára továbbra is csak a kiemelt fajtáknak lesz, a csúcson a Cabemet sauvignon-al. Az is bizonyosnak látszik, hogy az idei évjárat - az időjárás és a növényvédelmi problémák miatt - országosan gyengébb lesz, mint a múlt évi volt. A Szekszárdi Mezőgazda- sági Rt. Liszt Pincészetének szőlőfelvásárlási politikája a múlt évihez hasonló lesz, csak a kiemelt fajtákat kívánjuk megvenni. A tényleges felvásárlási igényünket még e hónap végén meghirdetjük, de a termelőktől csak a származási igazolás ellenében tudunk szőlőt átvenni. Tolna megye északi szomszédja Somogy, ahol a legnagyobb felvásárló a Balatonbog- lári Borgazdasági Rt., borfeleslegre hivatkozva csak a tavalyi árakat ajánlja a termelőknek. (Tolna megyéből is sokan szállítottak ide az elmúlt években.) Az ártárgyalásokon csak a tavalyi átlagárakat tudták felajánlani a termelőknek. Az elmúlt évben átlagosan 32,20 forintot fizettek a szőlő kilójáért. A piac határozza meg a fizetendő ösz- szeget: többet adnak a kékszőlőért és a minőségi fajtákért. Danubiana Borkereskedő és Termelő Bt., Bonyhád, Schmidt Győző igazgató: — Úgy készülünk, hogy az idén egy héttel korábban kezdődik a szüret a korai fajtáknál. A cégünk elsősorban fehérszőlőt vásárol a termelőktől és kevés Kékfrankost, rosénak. Hosszútávú együttműködésre törekszünk a termelőkkel, így az idén is zömében azoktól vesszük át a szőlőt, valamivel többet, mint tavaly, akik eddig is szállítottak nekünk. Az árakat nézve nagy változásra nem lehet számítani a múlt évhez képest, ennek oka, hogy jelentős fehérbor készletek vannak az országban. Természetesen vannak divatos, keresett fajták, mint a Chardonnay, Sauvignon, Pinot Blanc és kevésbé keresettek, mint a Rizlingszilváni, vagy az Olaszrizling. Ez utóbbi kettőből sok van a hazai piacon is, mint kannás bor, ami a hamisítóknak is nagyobb teret biztosít. Ezzel ezek a fajták le is járatodnak. A szőlő felvásárlásánál arra is kell figyelni, hogy hová kívánja a feldolgozó értékesíteni a bort. A Danubiana elsősorban külföldre szállít, de mást várnak el tőlünk a németek, mást az angolok és megint mást a skandinávok. A németek például az édesebb fajtákat kedvelik, mint a leányka, vagy a Zöldveltelini, a skandináv és az angol piac a világfajtákat várja (Chardonnay, Sauvignon, Pinot Blanc). Ezeket a borokat azok az angolok veszik meg, akiknek drága az ausztrál vagy a chilei bor. Az angol fogyasztók körében sikk ugyanis az ausztrál bor. Náluk a szaksajtónak nagy hatása van, és ott ma még az ausztrál borok kiemeltebb szerepet kapnak, mint a magyar termékek. A hazai szőlőtermelőknek 33 és 55 forint között kínálunk lehetőséget, a Zöldveltelini kilójáért harminc forint fölött, míg a Chardonnay-ért akár 55 forintot is adunk. A kisebb termelőnek is biztosítunk konténert, amibe szüretelhetnek. A szekszárdi hegybíró már többször is felkeresett bennünket, de neki is elmondtuk, hogy csak azokat a termelőket tudjuk majd fogadni, akikkel eddig is kapcsolatban álltunk. Mauthner
