Tolnai Népújság, 1998. június (9. évfolyam, 127-150. szám)
1998-06-06 / 131. szám
Finnek a szekszárdi tanyákban Jó hírünket viszik Nem igazán köztudott, hogy Szekszárdon, a domboldalon már egy tucat tanya van finn tulajdonban. S a hírek szerint ez csak a kezdet, a nem is távoli jövőben újabb érdeklődők érkeznek - vásárlási szándékkal - a mesz- szi északi országból. — Valóban, jelenleg tizenkét finn állampolgár birtokol ingatlant a megyeszékhelyen - erősíti meg Dobai Attila, aki nélkül nem jöhetett volna létre számos tanyavásárlás Szekszárdon. A testvérváros, Tomio főiskolájának végzős külkereskedőhallgatója ugyanis elindítója volt, jelenleg pedig cége révén intézője ezeknek az üzleteknek. De vajon jó-e vagy sem a finn ingatlanszerzés a megyeszékhely számára? Dobai Attila határozott igennel válaszol a kérdésre. — Szekszárdon és környékén úgy négyezer-háromszáz tanya lehet. A finnek a maguk egy tucatnyi tanyájukkal elenyésző arányt képviselnek. — Egyáltalán miért éppen Szekszárd lett a finnek kedvenc célterülete? — Először is nemcsak Szekszárdnak, hanem magának Magyarországnak is kedvező a megítélése, mindenekelőtt érzelmi okok - a nyelvrokonság - miatt. Ugyancsak megragadja őket a kellemes éghajlat, s a magyar föld évezredekre visszanyúló, gazdag történelme is. Megfigyelhető, hogy a finn vendégekre mindig nagy hatást tesz, ha azt mondjuk nekik: Szekszárdon már több mint ezerötszáz évvel ezelőtt létezett bortermelés. — S ezzel az utolsó szóval talán eljutottunk egy újabb vonzerőhöz is . . . — így van, annál is inkább, mert a hideg északon már elég nehézkes dolog szőlőt termeszteni. Egyébként is, az utóbbi időben Finnországban nagyon megnőtt a bor ázsiója. Ma már az előkelő körökben divatos társasági ital lett ez a nedű. Éppen ezért veszem némi sajnálattal tudomásul, hogy a megyeszékhely még nem használja ki teljes mértékben a borból adódó lehetőségeket. — A tanyájuk révén Szek- szárdra költözőfinnek változtathatnak-e — előnyünkre - ezen a helyzeten ? — Feltétlenül, hiszen hazájukba visszautazva jó hírünket viszik, újabb, s idegen- forgalmi szempontból is jelentős érdeklődést keltve irántunk. S ezt nem pótolhatják - legfeljebb csak kiegészíthetik - a komoly pénzösszegekbe kerülő hirdetések, színes reklámanyagok. De a finn ingatlantulajdonosok más módon is élénkíthetik gazdaságunkat, mikroszinten is. Gondoljunk csak arra, hogy a tanyák rendbehozatalával, karbantartásával munkahelyeket teremtenek, s ha itt vannak - a rokonsággal, barátokkal együtt -, akkor ha szolidan is, de fogyasztanak, étterembe, fodrászhoz járnak, vásárolnak, stb. — A bevezető kérdésre visszatérve: idővel nem okozhat mégis gondot a tanyák „felvásárlása ” ? — Valamennyi itteni finn ingatlantulajdonost ismerem: jellemzően az ötvenes éveikben járó, a középréteget képviselő, komoly személyekről van szó. Tehát nem olyan üzletelőkről, akiknek a „felvásárláskor” a befektetés vagy spekuláció lebeg a szemük előtt. Egyébként jellemző adalékként elmondhatom: sok finn ismerősöm kapott ingatlanvásárlási ajánlatot például a tengerrel is rendelkező Portugáliából, ahol nagyjából a magyarországi árszint érvényesül. Mégis, mindenki hazánkat, s ezen belül Szekszárd városát választotta .. . -száMúzeumi mozi Diákok és tanárok a Koppány-völgyében található természetvédelmi területen Elkészült a pacsmagi oktatóbázis A szekszárdi Wosinsky Mór Múzeum rendszeres időközönként filmvetítést szervez nyugdíjasoknak. Ez alkalommal, június 8-án, hétfőn 14.30 órai kezdettel a Keresztények, A középkor világa és Az évszázadok műtárgyai című ismeretterjesztő kisfil- meket tekinthetik meg az érdeklődők az intézmény könyvtártermében. Több mint másfél éves tárgyalássorozatot követően 1996. májusában a tulajdonos, Dal- mandi Mezőgazdasági Rt. használatra átadta a pacsmagi tavaknál található mintegy 3 hektáros majorságát a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület dombóvári csoportjának. A Tamásitól délkeletre, a Koppány-folyó völgyében fekvő és a nemzetközi védettséget jelentő ramsari listára is felvett természetvédelmi területen a lelkes madarászok egy terepi oktatóbázis kialakítását kezdték el. A napokban befejezett felújítás kapcsán beszélgettünk az országban egyedülálló vállalkozás egyik „motorjával”, Nagy Sándorral, a csoport titkárával. A tamási Béri Balogh Ádám Gimnázium tanára, Molnár Zoltán már 15 éve kutatja az itt található vizek és vízpartok élővilágát, mely mára elsősorban a vezetésével végzett munkának köszönhetően teljesen feltárt terület, „nyitott könyv” lett számunkra - kezdte mondandóját az ismert ornitológus. Amikor három évvel ezelőtt tudomásunkra jutott, hogy a védett zóna mellett, a völgy magasabb részén fekvő és már használaton kívül lévő majorsági épületek szanálásra ítéltettek, elhatároztuk, hogy megpróbálkozunk egy terepi oktatóbázis létrehozásával. Több- fordulós tárgyalássorozatot követően a tulajdonos, a Dal- mandi Mezőgazdasági Rt. használatra átadta a tórendszerre és a rezervátumra csodálatos kilátást nyújtó 3 hektáros területet a rajta lévő épületekkel együtt. Az első évben, 1996-ban azonnal hozzákezdtünk a terület rendezéséhez, lebontottuk a romos épületek egy részét, majd a jobb állapotban lévő házak felújítását terveztettük meg, s az átalakítás engedélyeztetési eljárását is elindítottuk. A következő évben több sikeres pályázatnak és jó néhány, a térségben lévő jószándékú támogatónak köszönhetően hozzákezdtünk három épület renoválásához. A felújításhoz rendelkezésünkre állt a csoport több év alatt összegyűjtött 2 millió forintos vagyona, munkánkat a Környezetvédelmi és Terület- fejlesztési Minisztérium a központi környezetvédelmi alapból 1,8 millió forinttal támogatta és ugyancsak nagy segítséget jelentett az, hogy az említett minisztérium helyettes államtitkára, Tardy János a saját keretéből közel 1,3 millió forintot adott az értékteremtő program megvalósításához. A Környezet- és Természetvédelmi Oktatóközpontok Országos Szövetsége valamint a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület is jelentős összegeket adott az átépítéshez? A térség önkormányzatai sem maradtak tétlenek: a dombóvári pénzt, míg a tamási ugyancsak pénzt és 5-15 közhasznú munkás három hónapig történő foglalkoztatását biztosította. De jó néhány cég, vállalkozó és magánszemély is segítő kezet nyújtott. Csoportunk dombóvári, tamási és felsőnyéki tagjai, családjaik és ismerőseik - több mint százan - pedig mintegy 2 millió forint értékű társadalmi munkát végeztek. Az országban egyedülálló vállalkozás megvalósításában Nagy Sándoron kívül a legnagyobb szerepe, Molnár Zoltánnak, a csoport elnökének és Szalai Gábornak volt, aki alternatív katonai szolgálatát töltötte az egyesületnél. A nagyszerű összefogásnak • köszönhetően a napokban elkészült a terepi oktatóbázis, ahol egyidőben 26 diákot és 2 nevelőt tudunk fogadni - mondta hangjában nem kis büszkeséggel a dombóvári csoport titkára. A tanév befejezését követően szinte azonnal megkezdődnek és augusztus végéig folyamatosan működnek azok a környezetvédelmi és madártani táborok, melyekre az ország minden részéből eddig már több mint 400 gyerek jelezte részvételi szándékát. Terveink szerint szeptember elseje és október közepe valamint május eleje és június 15. között „erdei iskolába” várjuk elsősorban az ötödik és hatodik osztályos nebulókat. A diákok a hétfőtől péntekig tartó öt napos táborokban a Nemzeti Alaptantervben is szereplő „vizes élőhelyek” című tananyagot igen szemléletesen sajátíthatják el tanárok valamint biológus, botanikus, ornitológus, erdőmémök és környezetvédelmi szakemberek segítségével, akik a Koppány- folyó völgyében található tórendszert, az azt szegélyező nádast, sásos és gyékényes területet a korábbi részletes feltárásnak köszönhetően nagyon jól ismerik. Az oktatóbázis elkészültével az ifjúság környezeti nevelésén kívül lehetőség nyílik arra is, hogy pedagógusok számára szervezzünk továbbképzéseket - zárta tájékoztatóját Nagy Sándor. -glaubMIROLD Ajtók, ablakok, télikertek egyedi igények szerinti formában és méretben REHAU-profilból MACO vasalattal Hösiigetelf és katedrái üvegek széles választékban (K=1,1 -töl Olasz betörésbiztos bejárati és beltéri ajtók fából és üvegből A Tetőtéri*ablakok - | lAf A Jazz Quartet hangversenye A Szekszárdi Jazz Quartet ad hangversenyt a Babits Mihály Művelődési Ház és Gyermekek Háza színház- termében június 8-án, hétfőn, 20 órai kezdettel. Műsorukon a „Classic Line” című készülő új CD darabjai szerepelnek. Az együttes - Kelemen Endre (vibra- fon), Hulin István (zongora), Béres János (basszusgitár) és Soponyai József (dob) - a közelmúltban nagy sikerrel adta elő ezt a jazzt és klasszikus zenét egyesítő műsort Székes- fehérváron. Újdonság a műsorban az is, hogy a koncerten közreműködik egy régi-új szereplő: Bornemissza Mária (ének).
