Tolnai Népújság, 1998. június (9. évfolyam, 127-150. szám)
1998-06-06 / 131. szám
10. oldal Hétvégi Magazin 1998. június 6., szombat Rejtett értékeink Sárközi emlékek 1908-ból Még a legkevésbé avatott szemlélő számára is szembeötlő, hogy Malonyai Dezső A magyar nép művészete című ötkötetes munkájában a leggazdagabban képviselt tájegység s így a legvastagabb kötet a Tolna megyei Sárköz kincseit mutatja be. Ritka eset, hogy egy könyv születésének műhelytitkaiba s annak helyi vonatkozásaiba leshetünk be, ezért sem érdektelen az események felidézése. Kovách Aladár, a múzeumegyesület titkára, Ács Lipóttal a megyei múzeum lelkes mindenesével a Közérdek 1908. június 13-i számában A mi vármegyénk címmel számolt be az előző hét jeles eseményeiről, Malo- nyay Dezső látogatásáról. A Párizst megjárt művészettörténészről a Magyar életrajzi lexikon joggal írja, hogy „Szépirodalmi, kritikai írásainál jelentősebb a magyar népművészet körében munkatársakkal végzett nagyarányú gyűjtése.” Kovách említett cikkében is érzékelteti ezt, amikor a szerkesztőről megjegyzi röviden: „zamatos magyar író” s jóval hosszabban azt: „az ő festő és rajzoló művésztársaival bejárja az egész országot s összegyűjti a magyar nép művészetét a hímzésekről, fafaragásokról és egyéb díszítésekről. Nem kerüli el figyelmét a népviselet és a néplélek sem ...” Kovách a nagy mű első kötetének, az erdélyi-kalotaszegi gyűjtemények forgatásakor tette fel magának a kérdést: „Nos hát nekünk, Tolna megyének nincs egy Kalotaszegünk? (. . .) De bizony van nekünk is valamink. Itt van Sárközünk és vármegyénk többi magyar faluja, meg múzeumunk immár igen szép gyűjteménye. Vajon nem foglalhatna-e a mi vármegyénk olyan bőségesen helyet abban a nagy műben s csak egy-két hamarjában összekapott darabbal szerepeljen a mi vármegyénk? Ez a gondolat bántott folytonosan ..Kihasználva addigi kapcsolatait, Juhász Árpádon, a kötet rajzolóján keresztül közelítette meg Ma- lonyayt. Az Iparművészeti Társulat kiállításakor, amikor Ács Lipót tizenkét hatalmas tablón mutatta be gyűjtését, „megkértük Juhászt, hogy vegye reá valahogyan magát a szerkesztőt, hogy jöjjön le ide közibénk és saját szemeivel nézze végig a mi szépségeinket”. Erre legjobb alkalomnak a pünkösd kínálkozott, mert a Sárköz virágai ilyenkor mindig felöltik ruhaékességeiket. A sikeres szervezés után délelőtt őcsényben, délután Decsen ámult-bámult Malo- nyay. „Bemutattuk a templomba menést és kijövetelt, a játszót (ahol a leányok körtáncot jártak), végig néztük a falukat, s Malonyay vagy 50 fényképfelvételt tett; Decsen meg egy gyönyörű fiatal menyecskét Juhász aquarellben örökített meg.” Á rajzoló már nem először járt megyénkben, két évvel előbb két napig a múzeum gyűjteményéből másolt, „de ily rövid idő alatt csak keveset szedhetett össze”, ezért pünkösd hétfőjén folytatta munkáját, megörökítette „a bátai és döbröközi rokkafák szép díszítéseit, a szép bátai ka- nászkürtöt, a hímes tojásokat” és „a sárközi régi szobát összes berendezéseivel”. A helyi szakemberek - ma már tudjuk: gyanútlanul - önzetlenek voltak. „Ács Lipót úr átengedte művészi festéseit a sárközi fejkötőkről, bíborvégekről, jegykendőkről és a dombóvári járás szép pásztorfaragványairól. Én magam átengedtem mindazon fényképeket, miket néprajzi kirándulásaim alkalmával a vármegye különböző falvaiban és Szekszár- don a házakról, népviseletekről felvettem, összesen 95 darabot” - írja Kovách Aladár. Emellett odaadták cikkeiket, amelyekből a friss élményekkel Malonyay a Budapesti Hírlapban írt sorozatot; Ács még másnap is segített festeni, „hogy a kiszemelt anyag készen legyen”. A lelkes szakember önérzetes igazsággal mondhatta: megtettünk tehát mindent, amit tehettünk, hogy vármegyénk szépségeihez méltóan legyen képviselve s erről tanúskodni fog az a kétszázat jóval meghaladó illusztráció, amely majd a Tolna megyéről szóló részt fogja díszíteni. De múzeumunknak tulajdonképpen ez is az igazi hivatása; ne holt anyag legyen az, amit oda halmoztunk, hanem éljen ... Nem dugjuk véka alá, nem őrizzük sárkány módra kincsünket, mert hiszen mindez nem csupán a miénk, hanem az édes hazáé .. Malonyay e lelkesedést kihasználta s az anyagot ettől kezdve saját tulajdonaként kezelte, így „jutalmazta” a két lelkes szakembert. Dr. Töttffs Gábor IrSZEKSZÁRD BÚTOR -J I IJ^J^berendezesiäruhäzJ ■ Szekszárd, Arany János u. 4. Telefon: 74/415-622, 415-145, 415-965. Fax: 74/415-256. Lakástextil Hj Bútor osztályunkon: ||W osztályunkon:- nyári paplanok- függönyök- PVC-padlók- tapéták bő választékából vásárolhatnak kedves vevőink! TOVÁBB TART A KREPP ÁGYNEMŰ AKCIÓNK! • franciaágyak ■ ágybetétek ■ többfunkciós ülőgarnitúrák • kiegészítő kisbútorok várják kedves vevőinket! HÁZHOZ SZÁLLÍTÁS! Nyitva tartás: naponta 8-17.30, szombaton 8-12 óráig. Kenderes Tamás: a zongora helyette is beszél Kínai vendégszereplés, 13 évesen Szekszárdról Kínába utazni - ez még ma is nagy esemény lenne sok ember számára, ám Tamás ezt a tényt különösebb izgalom nélkül veszi tudomásul. Pedig nemcsak egy egyszerű turistaút- ról van szó> a 13 éves fiatalembernek műértő közönség előtt kell fellépnie a fővárosban, Pekingben. Mert Tamás - Kenderes Tamás - a zongora virtuóza, s ennek, illetve egy alapítványi pályázaton elért előkelő helyezésének köszönhetőn tudásáról immár - június 11-26-a között - a távoli keleti országban is számot adhat. Amikor a szekszárdi Liszt Ferenc Zeneiskolában beszélgetünk vele, úgy tűnik, hogy nem feltétlenül a szavak embere - kérdéseinkre rövid tőmondatokban válaszol - , ám amikor a zongora mögé ül, s megszólaltatja a hangszert, azzal mindent elmond magáról. Azt is, amit tanára, Dobai Ta- másné csak nekünk árul el: Prokofjev a kedvence ilyen tehetség már rég lépte át az iskola küszöbét. — Mostanában már havonta elmegyünk Tamással Budapestre, egy zeneakadémiai tanárhoz. O maga mondta: növendékünk olyan adottsággal rendelkezik, ami az élvonalbeli pódiumművészek esetében is ritkaságszámba megy .. . (Ennek az állításnak az igazságáról június 8-án, hétfőn 17 órától Szekszárdon, a Művészetek Házában bárki meggyőződhet: más növendékek mellett Kenderes Tamás is fellép, bemutatva kínai vendég- szereplésének műsorát). A Garay János Gimnázium nyolc osztályos iskolájának harmadik évfolyamos tanulója (ez a hazai iskolarendszerre jellemző meghatározás „magyarul” azt jelenti, hogy ha általános iskolába járna, akkor éppen hetedikes lenne) nemcsak a zongoradarabokhoz, hanem a számítógépes programok készítéséhez is felsőfokon ért. Bár azért zongorázni nehezebb - vágja rá habozás nélkül. Négy évig táncolt a Bartina néptáncegyesületben, de ezt nemrég abbahagyta, hogy több ideje maradjon a billentyűk gyúrására. Ámúgy jó tanuló, négyesötös jegyek szerepelnek a bizonyítványában, s szerényen szólva „lehetségesnek”, illetve „elképzelhetőnek” tartja, hogy jövője, felnőttkori élete a zongoraművészettel forrjon egybe. (Lehet, hogy erről, azaz leendő „foglalkozásáról”, élethivatásáról mi már jóval többet sejtünk, mint Tamás?) De ez még valóban a távoli jövő, egyelőre Kína sokkal közelebb van. Mármint időben ... szá-gk Fénnyel írt vallomások Aligha van embertársunk, aki ne szeretné a természetet. Olyanok is vannak, akik nem veszik észre annak csodáit. Ritkább azoknak a száma, akik a meglátott szépet meg is tudják szólítani. A dunaföldvári Kövér Ágnes a természet barátai közül azok közé tartozik, akik fényképezőgéppel a kezükben járják a világot és minden szépet meglátnak. A fontosabb, hogy láttatnak is. Az óvó-tanítónő képzettségű fiatal hölgy a szekszárdi Illyés Gyula Megyei Könyvtár Porta Galériájának legutóbbi kiállítója volt. Színes, nagyméretű fényképeivel fordult az érkezők felé. Tájképeket láttunk, különböző évszakokban. Ebben még semmi meglepő nincs. A címadásokkal már inkább terelte gondolatainkat a szokatlan felé. A „Háromkirályok” című fotó például óriásfenyőket mutat, hópalásttal bontva. Lehetne folytatni... Ami szót kér Kövér Ágnes alkotásaiból, az a tudatosság. Úgy jár-kel a világban, hogy amerre néz, amit meglát, már képpé komponálja. A pontos kompozíciók, a téma mondandójának középpontba állítása és az azt körülvevő környezet szisztematikus elrendezése jellemzi leginkább alkotásait. Semmi fölösleges, elhagyható részlet nincs a felvételeken. Érdekes volna tudni, hogy mennyire változik, módosul, alakúi a laboratóriumi munkák során egy-egy felvillant táj képe. Jó volna részleteket is tudni erről a folyamatról. Ami késik, nem múlik. Kövér Ágnes életkorából fakadóan biztosan hallat magáról. Irigylésre méltó lenne az az óvodai, iskolai csoport, ahol tanítana. A vizuális nevelés, az esztétikai érzék fejlesztése sajátos módszerekkel történhetne. Nem tanít! Pontosabban fényképekkel formál tudatot. Nem csupán az évszakok, de napszakok, sőt percről percre változó világunk képi krónikásaként rögzít minden látványt, drámaírói érzékenységgel. A viharfelhők, az erdőbe beömlő fényözön, a tavaszi zölddel pompázó domboldal, a tarka lombok festékpalettája mind-mind képpé vált üzenet Kövér Ágnestől. Rövid tájékoztatójából tudni lehet, hogy Ausztria volt és maradt elsősorban fotós területe. A tájképek mellett a színházi lét is foglalkoztatja. A Dunaújvárosi Kamara Színház előadásainak szereplője - fotósaként is találkozhatunk munkájával. Látni és láttatni! Minden, ami az embert megváltoztathatja, mássá, jobbá teheti, fontos Kövér Ágnes számára. Lírai gondolatisága tárulkozik ki a fényt eszközül szolgáló lapokon. A szomszéd országhoz kötődő kapcsolatai, ragaszkodása az ottani táj, Tirol szépségeihez, párosul a lakóhely iránti büszkeséggel is. Dunaföldvár- ról készít sorozatot egy decemberi kiállításra készülve. A nyarat ausztriai barátoknál tölti, munkával, ha egyáltalán a munka kategóriájába sorolandó a jókedvvel, örömmel végzett tevékenység, ami nem nélkülözi a fényképezőgép társaságát. Kövér Ágnes a természet, a fény szerelmeseként ilyenné varázsolja alkotásainak nézőit. Színesíti életünk pillanatát, mikor munkáit bemutatja, hiteti a goethei gondolatot: „oly szép vagy, ó maradj'velem ...” Decsi Kiss János Nyitott TN elsősorban befektetés. Modem világunkban az idegen nyelvek tudása alapkövetelmény - ehhez pedig jó szótárak kellenek. Az Akadémiai kiadó most modernizálta legendás nagyszótárait: Országh László, Halász Előd és Eckhardt Sándor örökségére alapozva, de kívül-belül megújított formában jelennek meg. Szóanyaguk kibővült, tartalmuk megbízható, szakszerű és időtálló, megfelel az ezredvég követelményeinek. Klasszikus Nagyszótárok: a szó - kincs A sorozat bolti ára: 11 000,- Ft/kötet. A Klasszikus Nagyszótárak most kedvezményesen előjegyezhetők. Iskolák, nyelviskolák és könyvtárak 20% kedvezményt kapnak. Magánszemélyek és cégek kedvezményei: • 1-6 példány rendelésekor: 5% • 7-29 példány rendelésekor: 10% • 30 példány fölött: 20% A csomagolás és postázás költségeit az Akadémiai Kiadó vállalja. Igen, megrendelem a Klasszikus Nagyszótárok sorozat következő köteteit: a magyar - angolt | | példányban az angol - magyart | [ példányban (megjelenés: július) a magyar - németet | | példányban a német - magyart | 1 példányban (megjelenés: október) a magyar - franciát | [ példányban a francia - magyart I I példányban (megjelenés: december) Összesen: 1 | példányban, amelyért I 1% kedvezményre tartok igényt. O Iskola [^nyelviskola [[]könyvtár vagyunk, ezért 20% kedvezményre tartunk igényt. Fizetési mód: 0 szállításkor, utánvéttel [[] átutalással (30 pld. felett) Név (cégnév): Ügyintéző: ...... T elefon: ....... Fax : .................. C ím: ................. Akad émiai Kiadó Vevőszolgálat (1519 Budapest, Pf. 245) Telefon: 464-5500 ftx: 464-5504 E-mail: custservice@akkrt.hu V AKADÉMIAI KIADÓ KT.
