Tolnai Népújság, 1998. június (9. évfolyam, 127-150. szám)

1998-06-27 / 149. szám

A vőlegény nem hagyta magát Fergeteges lakodalom T evelen — Na ki vagyok? - kérdezte a bő szoknyás nannyó a felé közeledő, hasonló korú néni­két. — Te vagy az, Mári? - így a bizonytalan visszakérdezés, majd a két öregasszony egy­más nyakába borult. Nem egy ilyen találkozás­nak lehettünk tanúi tegnap Tevelen. Az emberek hol a könnyeikkel küszködtek, hol hangosan kacagtak, hol vi­dáman énekeltek. A rossz nyelvek szerint eb­ben némi része volt a széke­lyek kedvenc italának, a mé­zelt pálinkának - barátságo­sabb nevén cujkának - , amit a kalács mellé kínáltak reg­geltől fogva. Túlzásba azon­ban senki nem vitte az iszo- gatást. Amikor a „hazajit”, azaz a menyasszonyt kikérték, egy pillanatra mintha az eső is si­ratta volna a házasulni ké­szülő ara lányságát. A rek- kenő hőségben hirtelen esni kezdett, aztán sze­rencsére el is állt. A menyasszony gazdája pedig fennhangon kérte az egybegyűlteket egy kicsit kisebb morajlásra. Nem volt köny- nyű dolga, hiszen csak a szereplők több mint hatszá- zan voltak. Mégis mindenki ponto­san értette a tréfát, jót kacagtak, ami­kor a menyasszony helyett mindenféle „maskará­sokat” - piszkafa lábúakat és púposakat - akartak rásózni a vőlegényre, ő persze nem hagyta magát, addig alkudo­zott, míg a remélt szépséget megkapta. Ekkor aztán szo­morúra fogták az asszonyok, s keserves dalokkal búcsúz­tatták a „lejányt”. Ebben a pil­lanatban indult meg az ég csatornája egy pillanatra. A hazajit elbúcsúztatták az örömapától, az örömanyától, a testvérektől, nagyapótól és nannyótól, a barátoktól és mindenkitől, akitől csak le­het. Talpalatnyi hely nem sok, annyi nem maradt üresen a teveli katolikus templomban, sokan pedig kívül rekedtek. A mise végén a résztvevők meghatottan énekelték el a Székely Himnuszt. Ezután ebédre szólított a gazda. A menü húsleves, a székelyek­nél elmaradhatatlan galuska és sült hús volt. Délután a huszonnégy ha­gyományőrző együttes sorra énekelte azokat a dalokat, amelyeket odahaza szoktak előadni. Este a kontyolóra menéssel folytatódott a mu­latság, miközben a falu megnézte, mi mindent kap a menyasszony. Elő­került a láda s a ve­tett ágy. Megaján­dékozták a fiatalo­kat és a szülőket, majd megterítették az éjféli asztalt. Lapzártakor folyta­tódott a fergeteges mulatság, ami fel­tehetően hajnalig is eltartott... Hangyái SZUKEBB SZÜLŐHAZÁNK Közelről Harmadik oldal Popsztárok „Beach Partyja” a Dombon Nyári Fesztivál mai programján A domborl fesztivál szervezői ma nem túl sokáig hagyják aludni azokat, akik a szombat éjszakát nem az ön­megtartóztatás jegyé­ben töltötték el, ám mégis vágyódnak vala­minő délelőtti moz­gásra, esetleg nézgelő- désre. Aki tehát erre adja a fejét, az a következő sportprog­ramok közül választhat — délelőtt 10-től: a Duna-menti települések csapatainak játékos sport- vetélkedője, Tolna Megye Strandröplabda Nyílt Baj­nokságának II. fordulója, motocross bemutató. Egy könnyű ebéd - de legalábbis dél - után a ka­jak pálya céltornyánál fel­állított színpad a „Kölyök- világ”-é lesz. Házigazda a Tücsök Klub. A 13 órakor kezdődő Habfürdő című programban Cziráki Éva és Gáti László „Bolond­óra” című műsora, vala­mint aerobic is szerepel. Délután 4-re vélhetően már mindenki felépül esetleges hajnali romjai­ból. Érdemes, hiszen ek­kor következik be az iga­zán nagy durranás, a „buli a parton”, pardon: a dom­bon „Beach Party”. Itt az­tán olyan menő sztárokat láthat a színpadon a nagy­érdemű, mint példának okáért a Baby Sisters, akiknek szőkesége kap­csán a férfiak zöme nem tud szabadulni egy gondo­lattól, vagy az Irigy Hón­aljmirigy, amely találó gondolatain alapuló hu­mora révén szabadítja meg - nemcsak a férfiné­pet - a gondoktól. Rajtuk lesz még UFO, Forma I. és Flash. Akinek pedig még ezek után sem elég a jó­ból, annak azt ajánljuk, húzzon el a DJ. Partyra. 21 órakor kezdődik. -st­Mindenki mástól hallotta Újabb szakvélemény dönthet a rendőrperben Nem sokat tisztult a kép a Tamási Városi Bí­róságon öt rendőr ellen folytatott büntetőper legutóbbi, pénteki tán gyalásán. A kényszer- vallatással vádolt rendőrök ügyében leg­korábban augusztusban várható ítélet. Nem került lényegesen könnyebb helyzetbe a bí­róság a pénteki tárgyalás után, amikor tanúkat szembesítettek, és a sér­tett sérüléseiről újabb or­vosszakértői véleményt ismertettek. Emlékezte­tőül: a vád szerint öt si- montornyai rendőr 1997. szeptember 19-én kény­szervallatással próbált be­ismerő vallomásra bírni egy helybeli férfit, B. Mik­lóst, aki bordatörést, zú- zódásokat szenvedett el. A vádlottak kategórikusan tagadják ezt. Pénteken ki­derült, hogy az orvosszak­értés a lehetőségek biro­dalma (is lehet). Az igaz­ságügyi szakértő a véde­lem kérdésére úgy vála­szolt: a bordatörés úgy is megtörténhetett, hogy a sértett ittasan elesett, és okozhatta magának is a sérüléseket. De arra is igennel kell válaszolni: le- hetséges-e, hogy az ember saját magát hátba szúrja - fűzte hozzá megtá­masztja a falban a kést, és beledől... A négy tárgyalás köz­ponti kérdése egyébként, hogy B. Miklós szüretelt-e szeptember 20-án, vagy sem. Ha igen, akkor nyil­ván nem akkor verték meg, mert bordatöréssel kétséges, tudott-e put­tonyt vinni a hátán. A bí­róság ismét meghallgatta a „szüreti” tanúkat. Egy szüretelő asszony úgy val­lott, hogy a férfi ott volt, de nem dolgozott. Egy másik tanú, az asszony munkatársa viszont tudni véli, hogy B. Miklóst édes­anyja vette rá arra, hogy ezt mondja a bíróság előtt. A szüreti munkáról szóló információkban közös, hogy mindenki mástól hal­lotta. így volt, vagy sem, nem ez lehet perdöntő, hanem egy újabb függet­len orvosszakértői véle­mény, amelynek elkészí­tésére dr. Hulin Istvánt kérte fel a bíróság. (tf) Dombóvárról elszármazottak találkoztak Gyújts gyertyát a holnapért! (Folytatás az 1. oldalról.) Ujváry Lajos, festőművész:- Másodikos koromban a veszprémi piaristáktól kerül­tem a dombóvári gimnázi­umba, ahol nagyszerű taná­rok tanította akkoriban. Ahogy jöttem a találkozóra, eszembe jutott, hogy a város vezetőinek figyelmét felhív­jam arra, illő lenne végre a két kitűnő egykori pedagó­gusról, Marcell Györgyről és Péczeli Lászlóról egy-egy ut­cát elnevezni a településen. Ma egyébként felajánlottam az önkormányzatnak, hogy megfelelő kiállítóterem bizto­sítása esetén szívesen adnék egy állandó tárlatra való ké­pet a városnak. Pataki Ferenc, fejszámoló művész:- Egészen kicsi, 3-4 éves gyerek voltam, amikor a szü­leim rájöttek arra, hogy mi­lyen tehetséggel áldott meg a sors. A gimnázium elvégzése---------- után a világ nagyon s ok országában jár- : tam fellépésen. A leg­nagyobb gondot min­dig az okozta, hogy a műsoraimhoz szük­ségem volt némi nyelvismeretre. így kénytelen voltam na­gyon sok nyelven el­sajátítani legalább a feladatokat és a szá­mokat. Persze ezt a tudást ma már egyál­talán nem bánom. Dombóváron már na­gyon régen jártam a produkciómmal. Vá­rom azt, hogy rövid időn belül meghívja­nak „egy különleges matematika órára”. Dr. Gundy Sarolta, onkológus:- Ma is minden má­sodik hétvégén hazalá­togatok itt élő édes­anyámhoz, így egyálta­lán nem szakadtam el a várostól. Amit fájla­lok az az, hogy szerin­tem nincs Dombóvár­nak igazi megtartó ereje, nincs polgári légköre. Hogy ez azért van-e, mert sok a kör­nyékről betelepülő vagy mert a régiek ki­haltak, azt nem tudom. Az is közrejátszhat eb­ben, hogy nincsenek már olyan személyi­ségformáló értelmisé­giek és iparos emberek, akik ezt korábban éltették. Révész László, régész:- Nekem szerencsém volt abban, hogy a középiskolá­ban egy olyan kitűnő taná­rom volt, mint dr. Szőke Sán­dor. Ő ismertette meg velem a régészetet és irányított a me­gyei múzeumhoz. Az ott mű­ködő szakkörrel már akkor nagyon sok ásatáson vettem részt. Dombóváron és kör­nyékén is többször kutattunk régiségek iránt. Részt vettem többek között az alsó- hetényi római kori erődítmény, a Tüske­pusztán megtalált kö­zépkori temető és a Béka-tó melletti XVI. századi bosnyák te­mető feltárásában. Ma a Magyar Nemzeti Múzeum középkori osztályának vezetője­ként dolgozom. Az elmúlt évi találkozón felajánlott segítsége­met rövid időn belül igénybe is vette a város vezetése azzal, hogy felkért egy fejlesztési program kidolgozásá­ban való közreműkö­désre. A Szigeterdő és az ott található, feltárás alatt lévő késő Árpád-kori földvár turisztikai látványossággá történő alakításához tettem meg javaslataimat. Dr. Miriszlai Ernő, gyermek fül-orr-gégész professzor:- Orvosi munkám mellett egy nagyon különleges hob­binak hódolok. Búvárként a víz alatti csodálatos világot figyelem, fotózom és videó­zom. Valószínűleg hozzájá­rult ehhez az is, hogy már gyerekkoromban megszeret­tem a vizet, nagyon sokat úsztam és vízilabdáztam a dombóvári strandon. 1960 óta nem tudok szabadulni at­tól az élménytől, amit első merülésemkor éreztem. Be­jártam azóta a világ nagyon sok tengerét, komoly gyűjte­ményem van a merülések so­rán gyűjtött tárgyakból és élő­lényekből. Ha hívnának, szí­vesen jönnék néhány - ezzel a hobbival kapcsolatos - elő­adás megtartására. Dr. Szabotin István, Somogy megye főügyésze:- Máig is jórészt abból élek, amit egykori kiváló ta­náromtól, Gömöry Józsi bá­csitól tanultam, ő tanított meg bánni a magyar nyelvvel. Az valami csoda, amit ő tu­dott erről, és amit nekünk át is adott ebből. Ma is sokat kínlódom a fiatalokkal, hogy megértessem velük, milyen kincs a magyar nyelv. Egy kolléga ismerheti akár az egész magyar törvénytárat „betéve”, mégse lesz belőle jó jogász, ha nem tudja teljesen pontosan és helyesen kife­jezni magát.-glaub-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents