Tolnai Népújság, 1998. május (9. évfolyam, 102-126. szám)

1998-05-26 / 122. szám

4. oldal Megyei Körkép — Tamási, Simontornya És Környéke i998. május 26., kedd Állás Ajánló A térség munkáltatói az alábbi lehetőségeket kínál­ják munkavállalóknak: Tamásiban keresnek: két fő tartósan munkanélküli helyi lakost segédmunkára, hat vagyonőrt, egy szer­számkészítő, egy hegesztőt, egy esztergályost, két aszta­lost, Magyarkeszibe egy ser­téstelepvezetőt, Hogyészxe öt varrónőt, egy szövőt, egy asztalost, pénzügyi ügyinté­zőt felsőfokú végzettséggel, Simontomyára tíz cipőfel­sőrész-készítőt, egy gázve­zetékszerelőt, egy szaká­csot, egy felszolgálót, nyolc varrónőt, két állatgondozót, három betanított munkást stancoló-bőrvarró munkára, Pincehelyre öt varrónőt, egy szabászt, könnyűipari üzemmérnököt, Iregszem- csére tíz varrónőt, Tabra egy villamosmérnököt, három hegesztőt és vagy minősített hegesztő, Gyönkre egy ácsot, egy asztalost, Kisszé- kelyre nyolc betanított var­rónőt, nyolc bőrkonfekcio­nálót. Ságvárra tizenöt varró- és vasalónőt. További felvilágosítás: a tamási munkaügyi kiren­deltségen. Telefon: 471-022 és 471-958. Nem betliztek a tamásiak Jó színvonalú, izgalmas, és tamási kártyások sikerét is hozó ulti-bajnokság szín­helye volt május 23-án, a tamási Dám étterem. A versenyre 108-an nevez­tek, az ország legtávolabbi pontjairól is érkeztek ulti-já­tékosok. Az első húsz he­lyezett közé egy tamási kár­tyásnak, Bóta Jánosnak si­került beverekednie magát (ő tízezer forintos pénzdíjat is nyert). Négy tamási ver­senyző: Bóta mellett Barsai Gyula, Zsolnai Zsolt és Báli László bejutott a középdön­tőbe. Szintén továbbjutott két dombóvári kártyás: Be- senyei László és Sár Károly. A pálmát végül egy olyan játékos vitte el, aki húsz éve nem ultizott. Az utolsó játszmában vesztett hely­zetből fordított egy rekont­rázott piros 20-100-ulti-teri- tett durchmarssal. Az ulti­bajnoki selejtező egyébként nemcsak kártyás-szemmel nézve volt színvonalas, a zsűri a lebonyolítással is elégedett volt - mondta Kó­nya Miklós, szervező, aki ezúton a helyi vállalkozók­nak is megköszönte támoga­tásukat. Cser atya visszatért Hosszú idő után két éve láto­gatott először szülőhelyére, Tamásiba a ma St. James- New Yorkban élő Cser (Stoc- kinger) László, jezsuita atya. A nyolcvanhárom esztendős, misszionáriusként Kínát is megjárt egyházi férfi, - aki Babits Mihályban atyai jóba­rátját tisztelhette - egy hetet ismét Tamásiban töltött. Szombaton bemutatta új ver­seskötetét, melynek címe: Boldog szívem éneke. Bámulatos, hogy mennyire em­lékeznek rám a tamásiak - mondta Cser atya. - Valaki például emlékezett rá, hogy harmadikos elemistaként hoz­zám küldték az apácák, mert olyan rossz volt. Én annyit mondtam neki, hogy „annyira legyen jó, amennyire tud, a Jó­isten majd továbbsegíti”. Egy papnak hatalmas élmény, hogy megőrzik emlékükben azok, akiket keresztelt, és később es­ketett.- Két évet öregedtem, nyugdíjba kerültem - mondja az utolsó ittléte óta eltelt időről. Hegyközségi panasz Bort ma csak származási iga­zolással lehet eladni, mégis előfordult megyénkben, hogy egy nagyvállalat bizonyítvány nélkül vásárolt fel bort - írja Szántó György, simontornyai hegybíró, aki a hegyközségi törvény, és a bortermelést szabályozó 1997-es miniszteri rendelet ellentmondásaira hívja fel az alábbiakban a fi­gyelmet. A hegyközségi törvény kötele­zően írja elő, kinek kell belépni a hegyközségbe. Azokra, akik ezt elmulasztják, ez semmilyen hátrányos követkeménnyel nem jár, ugyanakkor akik vállalták a tagságot, azoknak viselniük kell a kötelezettségeket. A tör­vény nem szól azokról a kül­földi állampolgárokról, akik a hegyközség területén szőlőbir­tokkal rendelkeznek. Velük na­gyon nehéz a kapcsolatfelvétel, mert ritkán tartózkodnak a helyszínen. Simontomyán is keressük a lehetőséget a borértékesítés gondjainak megoldására. Eh­hez azonban a törvényalkotók részéről több empátia szüksé­geltetne. Amikor a kisterme­lőknek egyébként is nehéz pia­cot találni boraiknak, elhibá­- Azóta két templomba járok és egy öregotthont gondozok. Ez nagy feladat számomra, mert az idősek Amerikában na­gyon el vannak hanyagolva. Megkapnak mindent, de nem sokat törődnek velük, felesle­gesnek érzik magukat. Beletar­tozik a munkámba, hogy az evangéliumot hirdetve segítsek rajtuk. Új kötete - melynek anyagát Csapóné Gyarmati Irén válo­gatta - Szabó Ferenc, irodal­zottnak tartjuk a 1997/106-os FM-rendelet IV. fejezetét. Úgy gondoljuk, hogy nem tiltással, hanem az eredetvédelem szi­gorú betartásával, a borhami­sító maffiákkal való szigorú le­számolással kell a piacon ren­det teremteni. Megítélésünk szerint a ren­delet előírásai rendkívül sújtják azokat a kistermelőket, akik gazdasági háttér, piaci kapcso­latok nélkül képtelenek a pa­lackozást megoldani. Az álta­luk termelt néhány tíz hektoli­ter bor palackozása nem is biz­tos, hogy szükséges és gazda­ságos, nem szólva arról, hogy van igény a jó minőségű folyó borra. A rendelet ezen előírásait gyorsan vissza kellene vonni. A gazdák számára ma a leg­fontosabb dokumentum a származási bizonyítvány. A törvény alapelve az eredetvéde­lem, a bor eredetét a hegyköz­ségek által kiadott származási bizonyítvány igazolja. Jelen formában azonban meglehető­sen bonyolult a kérelmek és az igazolások kiadása. Szeren­csére az új rendelet lényegesen egyszerűsítette az új nyomtat­ványokat. Már most tudatosí­tani kell a termelőkkel, hogy az alapdokumentum a szőlő szár­már-teológus szavaival vallo­más az Istent kereső és megta­láló lélek kalandjáról és örömé­ről. A verseket a szerző által nem kevés iróniával „nekro­lógnak” nevezett önéletrajz egészíti ki. Cser László úgy érzi: egyre inkább a visszavo­nulásról, a magányról szólnak versei. Ez mégsem jelent be­zártságot. Öregkori tanulság számára: ha az ember ember­közelben van, Isten közelsé­gébe is kerül. (tf) mazási igazolása, amit ősszel, a szüret idején kell megkérni. A származási igazolások megkövetelése, úgy tűnik, ma még elég felületes. Megyénk­ben is előfordult, hogy nagyvál­lalat származási bizonyítvány nélkül vásárolt fel bort. Nem a felvásárlás a baj, hanem az, hogy épp az sérti meg a tör­vényt, akinek őrködnie kellene felette. A jövőben elképzelhetőnek tartom, hogy a hegyközségek koordináló szerepet töltsenek be a gazdák és a nagyvállalatok között. A hegyközségek igen fontos feladata lenne az adatszolgálta­tás. Az ehhez szükséges űrla­pokat azonban a hegyközsé­geknek kellett lefénymásolni a rendeletből technikai feltételek híján. Nem tudom hány hegy­községjuttatta el így az űrlapo­kat a gazdákhoz, de azt tudom, hogy ha ezt postai úton tesszük, közel húszezer forintba került volna Simontomyán. Ezen túl a nyomtatványok kitöltése a leg­több gazdának megoldhatatlan feladatot jelentett, és a legtöb­ben vissza sem küldték. El kel­lene gondolkodni azon, van-e értelme az ilyen végrehajthatat­lan rendeleteknek. Ki veszi komolyan a származást? HírSorok Teleházról Magyarkesziben A Teleház szolgáltatásairól tart tájékoztatót a Magyarke- szi Község Fejlesztéséért Alapítvány május 29-én, pén­teken délután négy órakor a község művelődési házában. Szó esik a Teleház a falu éle­tében betöltött szerepéről, le­hetséges szolgáltatásairól. A tájékoztatót Szabó Csabáné, az alapítvány kuratóriumi el­nöke, Pallós Tibor rendszer- gazda és Mokcsay András, szakmai tanácsadó tartja. Ma­gyarkesziben a tervek szerint júniusban kezdi meg műkö­dését a Teleház. Tisztújítás a Széchenyiben Újabb öt évre választotta meg elnöknek a tamási Széchenyi Termelőszövetkezet május 22-i közgyűlése Orbán Sán­dort. A közgyűlésen a tagság határozatképes létszámban je­lent meg, az eddigi hét tagú igazgatótanács helyett öt it.- tagot választottak, és három személyt bíztak meg felügye­lőbizottsági munkával. Képviselők előtt az Építő Kft. Két ízben is terítékre kerül a tamási városi tulajdonú kommunális cég, az Építő és Városüzemeltető Kft. a város május 28-án 17 órakor kez­dődő képviselő-testületi ülé­sén. Szó lesz egyebek mellett a helyi polgárőrség munkájá­ról, a tamási iskolák pedagó­giai programjairól, a térségi társulása megállapodásának módosításáról. Muzsika a várban A tamási zeneiskola tanárai és növedékei adnak hangver­senyt május 27-én, szerdán este hat órakor a Simontor­nyai Vármúzeum Kőtárában. Fellépnek: Antal Gábor (zon­gora), Bori András (kürt), Csukor Zsolt (gitár), Kocsis Éva (fuvola), valamint az A Cappella Kamarakórus Csu- komé Hegedűs Márta vezény­letével. Tófesztivál a Parkerdőben Egy már korábban beharan­gozott újszerű rendezvénnyel rukkol ki a tamási 2. számú Általános Iskola (Grunds­chule) és a Városi Művelő­dési Központ a Pünkösdöt megelőző napon, május 30- án, szombaton. A Tófesztivál (Seenachtfest) a tamásiakat és a német turistákat is változa­tos programmal várja. íme: 13.30: A tamási Városi Fú­vószenekar koncertje 14.15: a pári óvodások nemzetiségi műsora 14.30: fellép a 2. számú Ál­talános Iskola német tánccso­portja, irodalmi színpada, Béke tánccsoportja, német kórusa népdalokkal 15.15: a Diákcentrum jazz- balett karának fellépése, a ké­zilabdapályán kézműves fog­lalkozások 15.30: távirányítású hajó- modellek bemutatója 16.15: a paksi mazsorett- csoport és a 2. számú Általá­nos Iskola ugróköteles és ae- robic-csoportjának produkci­ója 17.30: a nagymányoki nemzetiségi tánccsoport és énekkar fellépése 19.00 a V. I. P. együttes koncertje 20.00: a bonyhádi német táncegyüttes műsora 21.00: tűzijáték 21.15: svábbál. Emléktúrák a Tolnai-hegyháton Ozorai Pipo nyomában Ozorai Pipo nyomában elne­vezéssel szervez emléktúrát a Cserhát Baráti Társaság má­jus 31-én. A túrák Simontor- nyáról, Pincehelyről és Ozo- ráról indulnak. A társaság célja egyrészt a Zsigmond-kori Magyarország egyik legnagyobb hadvezére, Ozorai Pipo emlékének ápo­lása, másrészt, hogy a túrázók megismerjék országunk e ke­vésbé látogatott tájegységét. A társaság négy túrát indít. Az első, 50 kilométeres a si- montronyai vár elől indul (7­9.30 óra) Kisszékelyen, Misz- lán, Pincehelyen át Ozorán végződik. A második, 35 kilo­méteres táv szintén a vártól in­dul (7,00-9.30 óra) Kisszékelyt és Miszlát érintve Pincehelyen ér véget. A harmadik, 20 kilo­méteres kirándulás (Pincehely, vasútállomás, 11.30-13.30 óra) a Csárda-dűlői halastó mellett és Döbrönte-szőlőhegyen át vezet Ozorára. A negyedik, tíz kilométeres túra (Ozora, általá­nos iskola, 14.30-16 óra) a Kör- sft tély-völgy, a fenyves és Döb- rönte érintésével Ozorán vég­ződik. Kék Hírek Fél millió a pénztárból. Bal­káni stílusban intézkedtek is­meretlenek május 21-én a si- montomyai vasútállomáson, ahonnan két hangszórót szerel­tek le, és vittek el. Ehhez képest „európai megoldással”, - ezzel együtt jelentősebb kárral - ke­rült szembe május 19-én a si- montomyai Si-Ker Áruház: az egyik pénztárból ismeretlen kö­rülmények között elloptak 500 ezer forintot. Gyanúsított még nincs. Dőltek a diófák. Május 22-én jelentette be a tamási rendőrsé­gen egy szárazdi erdőtulajdo­nos, hogy valakik kivágtak és elvittek százezer forint értékű diófát erdejéből. A rendőrség négy személyt gyanúsít a lopással, a fát lefog­lalták. Forster-megálló Tamásiban Förster Jakab, gyönki szüle­tésű festőmű­vész járja az országot. Vá­rosokban, falvakban, erdőszélen megállva pasztellrajzo- kat készít. Tamási sze­rencséjére itt is megállt, s ezt a megállót a Tamási Ga­lériában szombaton nyílt kiállítása jelzi, amelyen számos pasz­tellképen örökítette meg a várost. Nem realista mó­don alkot, pusztán jelzi a meg­ismerhetőség határait - írják róla -, mindemellett azok közé tartozik, akinek képein határo­zottan felismerhető, hogy mit ábrázolnak. Minderről a közön­ség június 14-ig győződhet meg a Tamási Galériában, (-h -c) Röviden Ötödször indít eljárást a rendőrség egy juhász ellen. A „nyájas” ember rendre más földjén legelteti állatait. A jámbor lények Ozora mel­lett a múlt héten kétszer is más kaszálójába tévedtek, és többhektámyi füvet tettek magukévá. A kár megha­ladja a százezer forintot. Új hirdetés-felvevő­hely Tamásiban: Tolnatourist, Sza­badság u. 43. Hirdetését telefo­non és telefaxon is feladhatja: 471-941 (telefon/ fax)

Next

/
Thumbnails
Contents