Tolnai Népújság, 1998. május (9. évfolyam, 102-126. szám)
1998-05-16 / 114. szám
Közéből biih^ihhbhhhhihhhhhbbhíhhhh SZŰKEBB SZÜLŐHAZÁNK 1998. május 17., vasárnap A doktornő imádja a harákolást hallgatni Mindenki másképp köhög ———--------------------------------------------------F ontos a betegség minél korábbi felismerése. Fotó: Gottvaid Lassan közhellyé válik, de igaz: világszerte nő az allergiás betegek száma, köztük is egyre több a gyerek. A statisztikai adatok szerint Tolna megyében az elmúlt tíz évben megduplázódott az allergiás, asztmás fiatalkorúak száma. A csecsemőktől a kamaszokig egyre többen zihálnak, hörögnek, köhögnek, fulladnak, a gyermekkor leggyakoribb krónikus betegségévé a légúti megbetegedések váltak. A Tolna megyei kórház gyermekgyógyászati osztályán hetente egyszer, szerdán van gyermekpul- monológiai szakrendelés, ahol dr. Csábi Márta gyermektüdőgyógyász vizsgálja a kis betegeket. Az adjunktusnő kilenc éve foglalkozik asztmás, allergiás gyerekkel. — Hogyan lesz valakiből gyermekpulmonoló- gus? — Már az egyetemen, Szegeden gyermekgyógyásznak készültem, így kerültem először Orosházára, majd Szekszárdra, a megyei kórház gyermek- osztályára. A gyermek- szakvizsgát letéve gondoltam rá, hogy pulmonoló- giára szakosodom, így második szakvizsgaként 1990-ben ezt a képesítést szereztem meg. — Mi a különbség a felnőtt és a gyermektüdőgyógyász között? — A gyermekpulmono- lógia főképp az allergiásokkal, a gyermekkori asztmásokkal foglalkozik. A betegség kialakulását ugyanis 95 százalékában valamilyen allergén okozza. — Kinövi-e a gyerek az allergiát, az asztmát? — Nem, bár lehetnek tünetmentes időszakai. Van olyan páciensem, akit tartós kezelés után négyöt évig nem látok, aztán egy masszív vírus vagy a serdülőkor hormon-háztartásának megváltozása miatt visszakerül. Ami biztos, ahhoz, hogy egészséges felnőtt legyen egy asztmás gyerekből minél előbb el kell kezdeni a szakintézeti gondozását.- Úgy vélem, nem véletlen használta a gondozás szót. — Igen, mivel ennél a betegségcsoportnál nem egyszeri vizsgálatról és kezelésről van szó, hanem hosszadalmasabb, folyaKevesen tudják de az allergia öröklődik matos gondozásról. Nagyon fontos, a korai, pontos diagnózis felállítása, a köhögés hátterének kiderítése, mert annál nehezebb a betegség kezelése, minél később fogunk hozzá.- Honnan veheti észre a szülő, hogy nem „egyszerű” megfázás miatt köhög a gyereke, hanem nagyobb a baj? — Visszatérő, elhúzódó légúti- megbetegedések esetén, amikor a gyerek egyik hörghurutból még alig gyógyult ki, de már követi a másik, mindig lehet erre gondolni.- Ilyenkor végzik az allergén teszteket? — Igen, bár azt nem árt hangsúlyozni, hogy a teszt nem szűrővizsgálat. Csak akkor van értelme elvégezni, ha alapos gyanú merül fel arra, hogy genetikailag örökölt hajlamról van szó. — Ezek szerint az allergia örökölhető? — Igen, bár a köztudatban ez kevésbé terjedt el. — Ha negatív az allergia-teszt, fellélegezhet a szülő? — Az allergia teszt csak tájékozódó jellegű vizsgálat. Ha az eredmény pozitív, az egyértelmű, a negatív teszt viszont még nem jelenti azt, hogy nincs a betegnek allergiája, csupán azt mutatja, hogy a vizsgált anyagokra nem érzékeny. A teszten kívül még van számtalan más, speciális vizsgálat is, de mindig a klinikai kép dönti el az allergia létét. — Az asszisztense az imént számolta össze, 3.621 karton van a gyer- mekpulmonológián, azaz ennyi beteg gyerek került a szakrendelésre. Mitől nőtt meg ennyire az allergiás gyerekek száma? Öröklődés ide vagy oda, a szülők körében kevesebb az allergiás, mint a csemetéiknél. — Igen, mert ma a gyerekek korábban találkoznak az allergiát kiváltó okokkal, mint annak idején a szüleik. — Melyek ezek? — A gyermek környezetében lévő többféle anyag kiválthat allergiát, csecsemőkorban leggyakoribb a tehéntej. Hamar és könnyen észrevehető az érzékenység, mert ekcémaszerű kiütéseket okoz, illetve hasmenést és asztmatikus hörghurutot. Ilyenkor tej mentes tápszerre kell átállítani a babát. Itt nagyon fontos a megelőzés, abban a családban, ahol van felnőtt allergiás beteg, ott az újszülöttre jobban oda kell figyelni. — Nem unalmas örökké köhögést hallgatni? — Dehogyis, imádok ezzel foglalkozni. Nincs két , egyforma köhögés, mindenki másképp, máskor és más miatt köhög. Az asztmások hajnalban, a gégegyulladásban szenve- B dők éjfélkor, a krónikus hörghurutban szenvedőkre terhelés közben, például futáskor jön rá a köhögés és lehetne folytatni. Nagyon izgalmas kideríteni, hogy mitől fullad valaki tartósan. A gyermekpulmono- lógia az orvostudomány hihetetlenül fejlődő szakága. Amikor ezzel kezdtem foglalkozni, még csak négy-öt fajta allergia ellenes gyógyszert ismertünk, ma több tucatot. Az új készítmények ráadásul a betegség korábbi fázisában érik el hatásukat, ezzel képesek vagyunk esetleg „megfogni a kórt”. Szerencsésnek érzem magam, hogy az orvostudománynak azzal területével foglalkozom, amely nagyon érdekel és időnként nagy kihívást jelent. F. Kováts Éva Repülni, akár a madarak töltött óra után, 1991-ben kapta meg a pilóta „jogosítványt”. Miközben még tanult, otthon az udvarban néha be-be- indította gépének motorját, de járta már a falu környéki réteket is, megfelelő fel- és leszállóhelyet keresve. Ismerősök és ismeretlenek is egyre türelmetlenebbül érdeklődtek az első, önálló levegőbe emelkedés időpontjáról, ami a sikeres vizsga után nem is váratott magára sokáig. Egy hétvégi, szélcsendes napon nem kis izgalommal szerelte össze gépét, majd beindította a motort, felhúzta a bukósisakot, bekötötte a biztonsági övét, és búcsút véve a körülötte aggódó tekintettel állóktól, felszállt sárkányrepülőjével. Már ismerte azt a csodálatos érzést, amit a repülés jelentett számára, mégis elbűvölte az a látvány, melyet lakóhelye és annak környéke első alkalommal mutatott madártávlatból. A kis faluban gyorsan terjedt a különös hobbi híre, és egyre többen kéredzkedtek fel utasnak a gépre. Az első felszállás óta a családtagokon és rokonokon kívül legalább már harminc helybélit vitt a magasba. Volt utasa a 70 éves szomszédja, Pogrányi Karcsi bácsi, és vitte már Hidasra rokonlátogatóba Nagy Pált, másik szomszédját is. Kérték már a dombóvári ufo-klub tagjai gabonakörök fényképezésre, és a horgászok is arra, hogy figyelje a tavakban a halállomány mozgását. De leggyakrabban egyedül repült. Jól ismeri föntről Dél- Dunántúlt, volt már a Ge- menci-erdő és a Mecsek fölött, s eljutott „gépmadarával” a Balatonhoz is. Kisebb kellemetlenségek persze vele is előfordultak. Borult már fel az egyik szomszédos település testesebb polgármesterével felszállás közben, s gépe motorjának levegőben történő meghibásodása miatt kényszerleszállásban is több alkalommal Fürdeni nem kötelező Helyben járva lovagolnak A 4F-Club együttes az utóbbi időben többször is megfordult megyénkben. A trió tagjait lapunk Bony- hádon kérdezte. — Legújabb klipetekből, a 4F- Club címűből kiderül, hogy szeretitek a lovakat. — Inkább mondjuk úgy, hogy kedveljük őket, nehogy valaki félreértse - nevet Zoli és Jancsi. — Nagy rutinunk ugyan nincs a lovaglás terén, ez világosan kitűnik a filmből. Túl sok vágtát nem láthattok, inkább csak egy helyben topogunk, kacskaringózunk a lovakkal - ez a mi tudásunk. — Szabina, jól figyeltem meg, hogy te nem szerepeltél a klipbeli koüektív fürdőzésben? — Én és Jancsi valóban nem ugrottunk a vízbe. Mindenki a saját elképzelését vitte bele a klipbe, és volt, amit nem is beszéltünk meg előre. Ez is ilyen volt. Felvetődött, hogy fürdés lesz, aztán teljesen spontán valóban beugrált a vízbe a társaság. Mi azonban nem voltunk felkészülve, még váltóruhánk sem volt, ezért nem láthattatok kettőnket fürdeni.- A klipben több magyar zenész, előadó is feltűnik mellettetek. Ezek szerint nincs rivalizálás közietek? — Már miért lenne, hiszen az ő lemezeik nem lettek sikeresek - mondja Jancsi, majd elneveti magát. — Komolyra fordítva a szót: ők a barátaink, együtt szoktunk bulizni, ezért vannak a klipben. Szívesen vállalták a szereplést, nem érezték cikinek. Máté Réka ■ Juhász Tamás unokája korán kezdi fotó: bakó jenő KI ne csodálta és irigyelte volna meg a madarak gyors röptét vagy könnyed vitorlázását? Kevés ember van ma már, aki legalább egyszer ki ne próbálta volna, hogy milyen a fel- emelkedés gyönyörűsége, a repülés. Eltérőek a vélemények róla, de akit az előítélet félelme és a bizalmatlanság szorongása nem bénított meg az első repülés átélésekor, az egészen biztos, hogy az egyedülálló élmény izgatott örömével szállt ki a „gépmadárból”. A Csikóstőttősön élő Juhász Tamás sem volt ezzel másként, amikor néhány évvel ezelőtt egy motoros sárkány- repülő utasaként 1000 forintért nyolc percet töltött a levegőben Gunaras-fürdő felett egy sétarepülés alkalmával. Már gyerekkorában érdekelte, izgatta a repülés, de csak felnőttként került kapcsolatba vele. A Hungarorin- gen egy Forma-l-es autóverseny alkalmával látott először motoros sárkányrepülő bemutatót. Ez annyira megtetszett neki, hogy rövidesen már emiatt látogatott el a ta- szári repülőnapra. Ezután következett a fent említett első levegőbe emelkedés, majd - egy merészet gondolva - vásárolt magának egy gépet 120 ezer forintért. A kaposújlaki reptéren Kurdi Péter oktatótól tanulta meg a motoros sárkányrepülés elméleti és gyakorlati alapjait. Mindössze tíz, levegőben el-
