Tolnai Népújság, 1998. május (9. évfolyam, 102-126. szám)

1998-05-02 / 102. szám

Közelről Negyedik oldal SZŰKEBB SZÜLŐHAZÁNK 1998. május 3., vasárnap Bajnok lett a padlásról leimádkozott fiú Bokszkesztyű és horgászbot ■ Lampert Gábor fotó: bakó jenő Versenyzőként hét vi­dékbajnoki cím elnyeré­sét követően 1965-ben Gyulán lett edző Lam­port Gábor, aki éppen negyedszázada kezdett el foglalkozni a dombó­vári bokszolókkal. Azóta ötször választotta meg a Magyar Ökölvívó Szö­vetség az év legered­ményesebb utánpótlás trénerének. Tanítványai összesen 103 alkalom­mal léptek dobogóra a különböző korosztályú országos bajnokságo­kon. Öt éve azonban már nem egykori sikere­inek helyszínét, az edzőtermet látogatja nap mint nap, hanem nyugdíjasként a Tüskei horgásztónál lévő ta­nyáján tölti idejénet. A hatvanadik születésnapjá­hoz közeledő mester ezúttal is az aznapi fogásból készített sült keszeggel fogadja a hozzá betérő vendéget. Mint mondja, a bunyó mellett régi szerelme a pecázás. A min­dennapos kemény edzés­munka feszültségét korábban is a csendes kis tó partján ülve, horgászás közben tudta a leginkább oldani. Nem kis büszkeséggel a hangjában említi, hogy ma már a Városi Horgászegyesület több mint hatszáz tagja közül ő az egyik legeredményesebb. Mert győzni ebben a „műfajban” is szeret. Éppen negyedszázada kezdte el edzői munkáját Dombóváron, ahol már ko­rábban is komoly hagyomá­nyai voltak a sportágnak. Ál­dozatos munkájának kö­szönhetően tanítványai ösz- szesen 103 alkalommal lép­tek a dobogó valamelyik fo­kára a különböző korosztá­lyos országos bajnokságo­kon. Tizenegy olyan bunyóst nevelt, aki egyaránt diadal­maskodott a serdülő, az ifjú­sági majd a junior magyar bajnokságon is. Nagyon sok érdekes és ta­nulságos emberi történetet hozott a negyed század, me­lyekre ma is szívesen emlé­kezik. Mint mondja, a srá­cokkal foglalkozva gyakran volt arra szükség, hogy ne csak mint edző, hanem amo­lyan „pótapa” szerepet is vál­laljon. Volt olyan bokszolója, aki a házuk padlásán bújt el, mert annyira félt az első ko­moly megmérettetéstől. On­nan „leimádkozta” őt, s négy nappal később a fiú magyar bajnoki címet szerzett. A legemlékezetesebb ver­senye 1983-ban Zalaegersze­gen volt, ahol tizenkét dom­bóvári versenyzőből kilencen léphettek dobogóra az orszá­gos bajnokságon. Kezei közül negyvenhárom versenyző ke­rült Paksra, többek között Szekeres, Hári, Szalai, Eigen- broth, Kalocsa, Karmacsi, Kocsis, Forgács, Petrovics, Szanyadi és Góman. Amellett, hogy ötször vá­lasztotta a Magyar Ökölvívó Szövetség az év legeredmé­nyesebb utánpótlás tréneré­nek, hosszú időn keresztül vezette a korosztályos válo­gatottak edzőtáborait is. A legjobbak felkészít őjeként Európa számos országába ju­tott el, különösen szívesen emlékezik a schwerini nem­zetközi tornákra. Az 1980-as évek végén a Papp László és Csötönyi Sándor által vezetett felnőtt kerettel is dolgozott, de szíve mindig a fiatalabb korosztályokhoz maradt hű. Öt éve ment nyugdíjba az­után, hogy átvette a több év­tizedes, becsületes munkájá­nak eredményeként adomá­nyozott Életmű-díjat. Dom­bóváron azóta teljesen meg­szűnt a korábban oly sikeres ökölvívó sportág, s az Ivanich utcai edzőterem ajtaján most is jókora lakat árválkodik. Gabi bácsi ma már csak nosztalgiával gondol a régi szép időkre, s tavasztól őszig szinte minden nap a csónak­jából vagy a stégjéről riogatja a Tüskei horgásztó halait. Ám az örök szerelemtől sem sza­kadt el teljesen, hiszen a Szent Orsolya Rendi Gárdo­nyi Géza Általános és Sport­iskolában minden esztendő­ben tíz testnevelés órán a boksz alapjaival ismerteti meg a 8. osztályos fiú­kat. -glaub­A vezetőt a mentősök szedték le áldozatáról Elgázolta volt kedvesét Halálos gázolás tör­tént pénteken dél­előtt Döbröközön. Egy helyi Illetőségű fiatalember T.Gy. személygépkocsijá­val nagy sebesség­gel haladva egy balra ívelő kanyar­ban kisodródott, s a jobb oldali útpadkán az ott gyalogosan haladó öt éves T.M- et és a tizenhat esz­tendős Cs.G.-t elgá­zolta. A két áldozat közül az öt éves kis­fiú a helyszínen éle­tét vesztette, míg az őt kísérő féltestvére súlyos, életveszé­lyes sérüléseket szenvedett. A gép­kocsit vezető fiatal­embert őrizetbe vet­ték a helyszínre ór- kező rendőrök, s je­lenleg a Tolna Me­gyei Rendőr-főkapi­tányság fogdájában várja a vizsgálat to­vábbi fejleményeit. A mit sem sejtő fiú és lány nyugodtan ment az út szélén és éppen fagy­laltot nyalogatott. A kö­vetkező pillanatban meg­történt a tragédia. Egy szemtanú először arra fi­gyelt fel, hogy „nagyon ordít” egy autó, aztán „elsokal” a kanyarban és a fűre kicsúszva elüti a két fiatalt. Elmondása szerint a kisfiút hat-hét méterre lökte fel a kocsi, míg a a nála idősebb lányt 15-20 méterre vitte odébb. A kis élettelen test éppen a szemtanú nagy­anyjának repült, s fel­lökte őt. Az autó az el­lenkormányzás után egy szilvafának ütközött, az­tán a vezetője újra indí­tózott, s miután beindult a kocsi, visszafordulva elhajtott. A döbrököziek úgy tudják telefonálni, mentőt hívni indult az autós, hiszen egy telefon- fülkénél látták az eset után nem sokkal, ám ek­kor már a szemtanú maga értesítette a men­tőket és a rendőrséget. A fiatalember nemso­kára vissza is érkezett a helyszínre, s a csöppnyi áldozatra borult, őt on­nan csak a kiérkezett mentősök tudták le­szedni. Azt is érdemes tudni , hogy állítólag a súlyos sérüléseket szen­vedett lány a gépkocsive­zető barátnője volt, s né­hány nappal korábban szakítottak. Úgy hírlik, hogy ez után a lányt a közel harminc éves fia­talember meg is fenye­gette. Persze a részletek tisztázása, a baleset be­következésének körül­ményeinek vizsgálata a rendőrség későbbi vizs­gálódásának lesz a tár­gya. Egyelőre azt sem tudni biztosan, hogy a gépkocsivezető ittas volt- e. Vannak, akik szerint it­tasnak tűnt. A férfit min­denesetre őrizetbe vet­ték. A szemtanú úgy véli- aki maga is gyakorlott au­tóvezető - nem könnyű feltételezni, hogy valaki szándékosan képes egy a balesetet okozó manő­vert végrehajtani. ni Díj a biztonságért A paksi atomerőmű vezetése 1995-ben alapította a „Biztonságos üzemeltetésért” díjat a váltóműszakos személyzet ösztönzésének és céghez való kötődésének erősítése érdekében. A díj odaítélésénél alapvető elvárás, hogy az adott reaktorblokkban évente legfeljebb egy automa­tikus üzemzavari leállás fordulhat elő, továbbá nem történhet olyan esemény, amely felkerül a hétfokozatú nemzetközi nukleáris eseményskálára. Az idén a 2. és a 4. blokk üzemeltetői és az erőmű közös rendszereit működtető személyzet kapta a díjat, amelyet Vámos Gábor biztonsági igazgató a PA Rt. május elsejei rendezvényén adott át. fotó: gottvald A magába forduló Gemenc Gemencben, a szabadidő- központban nem lehet sok időt eltölteni, nincs ugyanis látnivaló. Pontosabban van: gaztenger közepén áll a híres múzeum, ami kívül­ről is szép még, csak hát a turisták főképp arra lenné­nek kíváncsiak, ami oda­benn található. A héten egy budapesti nyugdíjas klub tagjai szerettek volna né­hány órát eltölteni a Trófe­amúzeumban és a környé­kén, de hamar odébb áll­tak. Igaz, hogy az üzemel­tető cég éppen eladó, de mi lesz akkor, ha nem kél el a Tolna Tourist? Addig is, amíg nem lesz gondos gaz­dája ennek az értékes mű­emléknek, kár lenne, ha csak a rossz hírünket vin- fotó: bakó jenő nék tovább a turisták.

Next

/
Thumbnails
Contents