Tolnai Népújság, 1998. április (9. évfolyam, 77-101. szám)
1998-04-04 / 80. szám
Ezek a fiatalok - a tények tükrében A piac, a fogyasztás, a bevásárló központok válnak a fiatalok katedrálisává - fogalmaznak a tamási Fiatalok helyzetéró'l nemrég elkészült tanulmány szerzői. Az ifjúsági kultúra fogyasztás-központúsága több veszélyt hordoz: teret nyer a dohányzás, az alkohol, a drog. Az Oktatáskutató Intézet munkatársai által 1997 novemberében végzett vizsgálat ösz- szesen 380 általános és közép- iskolás tamási fiatalra terjedt ki. Gábor Kálmán kutatásvezető leszögezi: a gyerekek közötti alapvető különbségek már az általános iskola korai éveiben kialakulnak. Korai szelekció A szerző alapvető megállapítása, hogy a közoktatási rendszer átalakítása nem oldotta meg a fiatalok problémáit, mivel nem alakultak ki azok az intézmények, szerveződések, amelyek figyelembe vették volna a helyzetükben bekövetkezett drámai változást. Az oktatási rendszer átalakulása - a nyolc osztályos gimnázium elindulásával - növelte a versenyt az iskolák között. Az ennek nyomán felerősödő szelekció a társadalmi szelekció erősödésével járt együtt. A verseny és az iskolai szelekció előrehozatala következtében legmarkánsabban kirajzolódó új jelenség az alacsony iskolázottságú, tartósan munkanélküli szülőktől származó gyerekek növekvő elkülönülése, ami gyakran etnikai elkülönülést is jelent. A verseny ugyanakkor növeli az iskolák területi nyitottságát. A szelekció még inkább érvényesül a középiskolában: a legelőnyösebb családi környezetből a gimnazisták kerülnek ki, a szakmunkástanulók élesen elkülönülnek a többiektől. Egy példa: az egyéni vállalkozó szülők majdnem kétszer olyan gyakran fordulnak elő a szak- középiskolában és a gimnáziumban, mint a szakmunkásképzőben tanulóknál. Optimisták A fiatalok értékorientációját vizsgálva a szerző arra a következtetésre jut, hogy fontos szerepet kap a polgári státusz megteremtése. A nyolcadikosok ennek a posztmateriális, a középiskolások pedig a materiális - másképpen: burzsoá - oldalát helyezik előtérbe. Az értékek rangsorában a vallásos hit az utolsó helyre kerül, ugyanakkor a vizsgált fiatalok mintegy kétötöde vallja magát vallásosnak. Négyötödük optimistán ítéli meg saját, több, mint felük a társadalom jövőjét. Az oktatási rendszer átalakulása, a szakiskolák felfelé orientálódása a továbbtanulási szándék erősödésével jár. A hetvenes évekhez képest a szakmunkástanulók esetében „felfelé tolódás” figyelhető meg: ma már mintegy kétharmaduk szeretne továbbtanulni. Gábor Kálmán emellett két folyamatra hívja fel a figyelmet: az elitbe való bekerülés mind nehezebbé válására, és a szakképzetlen rétegek gyerekeinek végleges leszakadására. Drogok, alkohol A fiatalok ma korábban önállósodnak, a „fiatalnak lenni” állapot időtartama kitolódik. A családalapítást egyre későbbre tolják, és korábban dönte(né)nek saját magukról. Ezek általános jelenségek. A középiskolások - bevallásuk szerint - 58 százaléka 17 éves korra maga dönti el, hogyan nézzen ki, 69 százaléka dönt arról, hogy önállóan elmehet-e szórakozni, 83 százaléka már szerzett szexuális tapasztalatot. Szabadidejük kétharmadát tévé-, videónézés, zenehallgatás, buliba és diszkóba járás tölti ki, ezzel ezer szálon kötődnek a fogyasztóiparhoz. A tévécsatornák sorrendje náluk: TV2, VÍV A, MSAT, RTL KLUB, ezeket követi az MTV1. Kedvenc filmjeik a filmvígjátékok, az akció- és kalandfilmek. Az ifjúsági kultúra fogyasztó-központúsága nyomán a piac, a fogyasztás, a bevásárló központok válnak a fiatalok katedrálisává. Nő a feszültségoldó technikák alkalmazása: a kábítószerrel a nyolcadikosok 3, a középiskolások 7 százaléka szimpatizál. Nő az erőszakkal szimpatizálók aránya is: 3 és 13 százalék a skin- head-szimpatizánsok aránya. A nyolcadikosok 16 százaléka dohányzik, 29 százaléka iszik alkoholt, a középiskolásoknál ez az arány egyharmad, és kétharmad. A drogot a középiskolások 8 százaléka próbálta ki, baráti körükben a drogot kipróbálok aránya 34 százalék. (A gimnazisták esetében 39 százalék.) Az oktatási és kulturális intézmények átalakulása ezen intézmények perifériájára szorította a fiatalok amatőr kulturális érdeklődését. A közép- iskolások a városban a legfontosabb problémának a kultúra hiányát tartották. Az említett perifériára szorulás által is, és nem pedig a piac hatására vált részévé az ifjúsági kultúrának a drog, és az erőszak - állapítja meg a szociológus. Előítéletek A politika iránt a középiskolások 29 százaléka mutat érdeklődést. A pártszimpátiát egy hétfokozatú skálán mérték: a Fidesz 2,6-os, az FKgP, az MDF, az MSZP és az SZDSZ 2,2-es átlagot kapott. A fiatalok körében megfigyelhető a más társadalmi csoportokkal szembeni előítélet. A nyolcadikosok 27 százaléka nem lakna egy országban zsidókkal, 48 százaléka cigányokkal. A középiskolások kevésbé előítéletesek a zsidókkal (25 százalék), inkább a cigányokkal (63 százalék). A skinheadekkel szimpatizálók 46 százaléka a zsidókkal, 81 százaléka cigányokkal nem lakna egy országban. Ezen fiatalok többsége szakmunkástanuló, szakmunkás származású, és Tamási környékbeli kisebb falvakból bejáró, vagy kollégista. A politikától való távolság a felnőtt társadalom közéletére vonatkozik. Más, nem hagyományos politikai cselekvési formát azonban inkább előnyben részesítenek: a középiskolások 63 százaléka venne részt aláírásgyűjtésben, 43 százalék sztrájkban, 35 százaléka engedélyezett politikai demonstráción. Alig több, mint egytizedük alkalmazna erőszakot más személyekkel szemben, venne részt gyárak, hivatalok, lakások elfoglalásában. A fiatalok előítéletessége nem alakul át agresszív politikai cselekvéssé: a zsidóellenesek 9, a romaellenesek 12 százaléka alkalmazna erőszakot más személlyel szemben, a szerző ugyanakkor felhívja a figyelmet: a felnőtt-társadalommal, intézményrendszerével szembeni elégedetlenségnek a politikai érdeklődéssel történő találkozása erőszakos politikai Cselekvéssé transzformálódhat, különösen a szakmunkástanuló, szakmunkás-származású bejáró fiatalok körében. (tf) Generációk nőttek fel pszichológiai kultúra nélkül Gond van az önismeretünkkel Interjú dr. Ozsváth Károly professzorral A Tolna megyei ÁNTSZ szervezésében hat hónapja dolgozik együtt egy pszichiáterekből és Tolna megyei háziorvosokból alakult munkacsoport. A kooperáció egyik célja a hangulati és érzelmi zavarban szenvedő betegek korai kiszűrése, tehát az, hogy a háziorvos időben vegye észre, ha a hozzá forduló betegnek valamilyen pszichés gondja van, esetleg éppen ez okozza a testi tüneteket. Legutóbb nyílt rendezvényen, konkrét - de természetesen név nélküli - példák segítségével tartottak esetmegbeszélést Ezen előadást tartott dr. Ozsváth Károly professzor, pszichiáter, pszichoterapeuta. Tőle kértünk interjút.- Az elmúlt években, évtizedekben a lelki bajainkkal foglalkozó tudományok levetették ideológiai béklyóikat, szabad, lehet róluk beszélni. Most meg néha az az ember érzése, egy kicsit átestünk a ló másik oldalára.- A múlt század végén forradalmi változást hozott a lélekgyógyászat terén a freudi pszichoanalízis betörése. Igen ám, de nehéz volt elfogadni, hogy van tudat alattink. Ez Magyarországon azzal kompli- kálódott hogy kitűnő pszicho- terapeutáinknak, pszichoanali- tikusainknak a második világháború előtt rasszista okokból el kellett menekülniük. A negyvenes évek második felében átmenetileg szabad lett volna a tér, de ideológiai okokból kezdték őket üldözni, mert a pszichológia nem fért bele az akkori szemléletbe. A pszichológiai képzést is megszüntették, és csak valamikor a hetvenes évek közepén kezdett előkerülni a pszichoterápia, spontán mozgalomként. Kiderült ugyanis, hogy egyre több ember küzd különféle pszichológiai nehézségekkel. Generációk nőttek fel pszichológiai kultúra nélkül. Az emberek keveset törődtek saját lelki életükkel, nem is tudták, nem is tudják, hogyan kellene ezzel foglalkozni. így keletkezett társadalmi igény a pszichológia, pszichoterápia, pszichiátria iránt, hiszen kiderült, hogy nem a klasszikus, nagy elmebetegségek szaporodnak, hanem az érzelmi feszültségek, a szorongás, a depresszió. Ez kedvezett a pszichoterápiának, mondhatni volt egy pszichoterápiás boom. Aztán megjelentek a rendkívül modem gyógyszerek, az agykutatás új eredményei, s a pszichológia megint egy kicsit háttérbe szorult. Hol ez, hol az a tudományos irányzat kerül előtérbe, válik divattá.- Professzor úr említette, hogy megszaporodtak lelki bajaink. Azt szokták mondani, ennek oka az a világ, amelyben élünk. Csakhogy az emberek mindig valamilyen világban éltek, sokan, sokszor lényegesen rosszabb körülmények között mint mi. Biztos az, hogy most ebbóí a szempontból különösen rossz a helyzet?- A modem élet a huszadik század második felében nagyon felgyorsult, s az emberek ezt nem tudták követni. A társadalomnak az emberi személyiségre gyakorolt hatása nem volt elég eredményes ahhoz, hogy a gyorsan változó viszonyokhoz az emberek megfelelően alkalmazkodjanak. Ez a társadalmi hatás nem közvetlenül érvényesül, hanem családi közvetítéssel. A gyerek a családjában tanulja meg a világlátást, ismeri meg a célokat, alakítja ki a küzdőképességet. A huszadik század második felében a család válságban, bajban van, a szükségesnél kevesebb támaszt nyújt. Sokszor azok az intézmények sem állnak a helyzet magaslatán, amelyeknek ezt korrigálniuk kéne - gondolok itt például az iskolára. Ráadásul az utóbbi tíz évben még inkább • felpörgött minden, értékek omlottak össze. Két-három nemzedék is váltja majd egymást, mire az emberek fejében letisztulnak a viszonyok. Támogatásra van szükségük, mondhatni nem csak saját fodrászra, fogorvosra, hanem esetleg egy segítő szakemberre - nem feltétlenül pszichiáterre.- A magyar egészségügy tud-e elég gyorsan alkalmazkodni? Van-e arra ideje, energiája, kedve például a háziorvosnak, hogy ne csak a beteg testével, hanem leikével is foglalkozzon, tesztet töltessen ki, kérdezgesse, beszélgessen vele. És ha erre az orvos hajlandó is, mit szól hozzá a váróban rostokoló többi beteg ?- Igen, lehet hogy kevés az orvos, és ráadásul minden törekvésünk ellenére eléggé egyirányúan képzettek. Túlzott a szakosodás, szinte minden szervnek doktora van már, rengeteg a felesleges vizsgálat. A képzésben és az egészségügy struktúrájában is az emberközpontúságot kellene előtérbe állítani a szervközpontúság helyett. A magyar egészségügynek nem a kórház a fő gondja, hanem az, hogy nincs magas szintű járóbeteg ellátás. Ez pénzkérdés is. Meggyőződésem, ha az orvosok anyagilag is érdekeltek lennének abban, hogy a járóbeteg ellátást fejlesszék, akkor az ágyprobléma magától megoldódna.- A szekszárdi megbeszélésen is gyakran hangzott el a két szó: depresszió és szorongás. Köztudott, hogy ezek a lelki zavarok elég sok ember, család életét megkeserítik. Mit tehetünk ellenük?- Én az oktatásra helyezném a hangsúlyt. Először a pedagógusokat kellene fölkészíteni, arra is képezni, hogy a diákjaikkal képesek legyenek elsajátíttatni, hogyan kell megoldani a konfliktusokat, elviselni a nehézségeket, megérteni a másikat. Emellett az emberrel foglalkozó tudományokban a szakismeretek mellett nagyobb hangsúlyt kellene helyezni a szakember személyiségére, hisz végül is mindnyájan személyiségünk révén hatunk a többi emberre, ezzel mégsem vagyunk eléggé tisztában. Tehát az önismeretünkkel van gond. Ami az említett megbeszélésen az esetek ismertetése során elhangzott, annak mélyén mindenütt az önismeret elégtelensége rejlik, hiszen az önbizonytalan ember a szükségesnél jobban reagál a külső megterhelésekre, a kelleténél több dologra terjed ki a figyelme, hamarabb kezd szo- rongani, a szorongás miatt kevésbé sikeres és könnyebben keseredik el, mert hajlamos arra, hogy leértékelje magát. Tehát helyre kell tenni az önértékelést a családban, de például az országban is. Ezek rendkívül fontos dolgok és összefüggnek egymással. Gyuricza Mihály JoAnn Ross: Életöröm JoAnn Ross regényeiben a végzetes érzelmek, a szerelem és a gyűlölet, valamint a sötét cselszövések játsszák a főszerepet. Roxanne az amerikai Dél megtestesítője, aki receptkönyvek és lak- berendezési képeslapok, kiadójaként egész birodalmat épített fel. A szép Chelsea, Roxanne hivatalos életrajzírója, munkája során találkozik régi szerelmével. Megújult szenvedélyük igazi boldogsággal ajándékozhatná meg a lányt, ám Roxanne környezetében senki nem érezheti biztonságban magát... Összesen másfél millió forint értékű nyeremény! ii / / Most is, mint mindig, számos izgalmas téma vár az olvasóra. A címlapon a férfiakat ujja köré csavaró LIZA MINNELLI, továbblapozva pedig újabb titok derül ki az X-aktákról, Geszler Dorottyáról és Bródy Jánosról, Frajt Editről és Koltai Jánosról, Gudrun Landgreberói, a Redl ezredesben a főhős szeretőjét játszó német színésznőről, valamint Jackie és Jack Kennedy szerelméről. Flörtteszt segít az első lépések megtételében, Herczeg Kata horoszkópja pedig április első felére ad sok jó tanácsot. Ezenkívül természetesen - a szokásos krimin, bűvésziskolán, a több mint 30 rejtvényen és 101 viccen kívül - továbbra is kedvező áron, sok nyuszi és tojás is került a húsvéti Ügyesbe. ÁPRILIS 3-TÓL MÁR KAPHATÓ AZ ÚJSÁGÁRUSOKNÁL!
