Tolnai Népújság, 1998. március (9. évfolyam, 51-76. szám)
1998-03-07 / 56. szám
Szertelenül szeretnének szeretni Érzékenyebbek, mint mások. Ha be vannak lőve, mindenkit szeretnek, és úgy érzik hogy őket is szeretik. Aztán jön a katasztrófa, amikor összeomlanak. Gyakran egy hajszálon múlik az életük. Akinek szerencséje van talpra állhat, főleg, ha olyan segítőkre talál, mint amilyen a zsibriki szenvedélybetegeket mentő misszió. FOTÓK: BAKÓ JENŐ H Zoltán bízik benne, hogy van kiút Zoltán 22 éves, heroinfüggő . . . volt. A múlt idő még bizonytalan. Egy hónapja él Zsibriken. A fővárosi bolti eladónak a budapesti drogambulancián javasolták, hogy jöjjön ide. Ő is, mint más, kórházi kezelés után került a Kallódó Ifjúságot Mentő Missziót Támogató Alapítvány otthonába. A fizikai elvonási tünetek megszüntetése után a lelki gyógyulás sem egyszerű. Ez utóbbiban próbálnak segíteni a Zsibrikre érkezőknek. Mi lesz, ha vége lesz? — Emlékszel az első adagra? — Igen, egy haverommal próbáltuk ki, az ő bátyja már régebb óta drogozott.- Ha szükségem lenne rá, mennyiért tadnál nekem heroint szerezni? — Egy grammot hatezerért.- Ez mennyi ideig elég? — Egy kezdőnek négy alkalomra . ..- Te már nem voltál kezdő . . . — Nem, nyakig benne voltam. Minden kapcsolatom tönkrement. A családban, a munkahelyen. Ennek ellenére hálát adhatok az Istennek, hogy a családom mindvégig kitart mellettem. Most is sokat jelent számomra a biztatásuk.- Hány évig drogoztál?- Négyig.- Mióta próbálsz megszabadulni tőle?- Másfél éve. Már több kísérletet is tettem. A leghosszabb drogmentes időm három hónap volt. — Itt lelkészek segítenek neked. — Igen: Jézus Krisztuson keresztül próbálnak nekem utat mutatni. Ez számomra új, és megpróbálok nyitott lenni iránta. Bízom benne, hogy kiút lehet. Úgy gondolom azonban, hogy a hit csak az egyik feltétel, kell még akarat, és az sem mindegy, hogy innen kikerülve milyen problémákkal kell majd szembenéznünk.- Jó itt? — Igen, de még félek tőle, hogy mi lesz, ha vége lesz. Aki mindent kipróbált Robi Szombathelyről érkezett erre a völgységi drogmentes szigetre. Öt évig volt drogos. Egy kábelgyárban dolgozott, elég jól keresett. Azon kapta magát, hogy minden reggel amfetaminnal indít. A családja is, ő is kiborult, elköltözött a barátjához, Győrbe. Nem volt olyan szer, amit ki ne próbált volna: extasy, marihuána, hasis . . . — Érdekes, hogy én nem a heroinra, hanem az LSD-re kattantam rá - mondja. Az valami fantasztikus volt. — Milyen? — Nélküle úgy éreztem, hogy ki vagyok szorítva a társadalomból. Az LSD-vel el tudtam magam engedni, kialakítottam magamnak egy világot. — Milyen volt ez a világ? — „Normális” ember ezt skizofrén tünetként kezeli. Én nem tudtam különbséget tenni a valós és nem valós között. Nagyon tetszett. Ez egy virtuális valóság volt. Minden megtörtént, amire gondoltam, minden megvalósult, amit szerettem volna. El tudtam lazulni — Mikor jött a baj? — A végén már nagyon kész voltam. Ki sem mozdultam, mert az utcán azt hittem, hogy minden ember engem néz. Szinte üldözési mániám volt. Ültem az elsötétített szobában és nyomtam magamba az anyagot. — Ehhez rengeteg pénz kellett. — A barátom mindent beszerzett. — Ő mivel foglalkozott? — Erre inkább nem válaszolnék. — Hogy kerültél Zsibrikre? — Egy lány mondta, hogy menjek el a drogambulanciára. Ma is hálás vagyok neki érte, mert ott nagyon normálisan fogadtak. Az ottani pszichológussal most is tartom a kapcsolatot. Két hónapig feküdtem a pszichiátrián, az kemény volt. De itt most jó. Négy hónapja vagyok itt. Itt közel kerültem Jézus Krisztushoz, ez erőt ad. — Tudod-e, mi lesz, ha elhagyod az otthont? — Igen. Vissza szeretnék menni édesanyámhoz, aki egyedül neveli két húgomat. Szerencsére a barátnőm is segít és el fogok járni egy gyülekezetbe. Le akarok érettségizni és szociális munkás szeretnék lenni. — Tehát azt akarod csinálni, amit most veled csinálnak? — Igen, én jól tudom, hogy aki szenvedélybeteg, milyen gondokkal küzd, ezért remélem, hogy majd eredményesen tudok dolgozni. — Túl vagy már a drogon? — Azt gondolom, igen, de amíg élek, mindig meg kell majd küzdenem a kísértéssel. Ehhez gyűjtök itt most erőt, hogy ellen tudjak állni. Elhatároztam: magamért teszem Nagy Gábor, tizennyolc éves, budapesti fiú már kétszer kísérelt meg öngyilkosságot. Ő szpídes. Három hónapja van az otthonban. — Először csak a rendőrök, meg a szüleim miatt jöttem ide - mondja őszintén. — Azt mondtam magamban: oké, végigcsinálom a programot, de közben nem hagyom abba a drogozást. Bevallom, hogy amikor innen elmentem a suliba, ahol tanulok, megpróbáltam anyagot szerezni, de szerencsére nem sikerült. Beszéltem a régi haverokkal telefonon, tudtam hogy kivel mi van, ki lőtte túl magát. . . Aztán jött egy fordulópont, amikor rájöttem, hogy ezt az egészet magam miatt fogom csinálni. — Mi volt ez a pont? — A második hónapnál „bekattantam” - ahogy ezt mi mondjuk. Ez azt jelenti, hogy mindenkivel üvöltöztem két napig, el akartam innen menni, ismét öngyilkos akartam lenni... Szóval, teljesen kibuktam. Aztán, amikor magamhoz tértem, rádöbbentem, hogy ki kell másznom a gödörből. Gábor tudja: ha magáért csinálja, sikerül- Tudod-e már, hogy mihez kezdesz Zsibrik után? — Egyelőre nem. Az iskolával meg van beszélve, kapok halasztást, szóval befejezhetem a tanulást, de nagyon lusta vagyok. Egyelőre nincs, ami hajtson, de nagyon bízom benne, hogy ez majd változik. Az a baj, hogy nem érzem fontosnak magam.- A kapaszkodó tehát még nincs meg. — Nincs. Itt próbálnak ebben segíteni, de azt magamnak kell megtalálni.- Végigcsinálod? — Igen. Minden erőmmel azon vagyok. Tudod, a drogosnak sokkal mélyebb a lelkivilága: hamarabb megsértődik, jobban ragaszkodik dolgokhoz, jobban szeret másokat. Ha benned van az anyag, minden kellemes, minden más: mindenkit szeretsz, úgy érzed, hogy téged is szeretnek egy darabig, aztán az embernek annyira kikészül az idegrendszere, hogy szinte beleőrül.. . Hangyái János Kapott-e öklös horgot a dombóvári horgász? Kiengedtek két két dombóvári férfit péntek este a fogdából, akiket azzal gyanúsítanak, hogy tettleg bántalmaztak egy szintén dombóvári horgászt, aki egy valakire nézve nem túl hízelgő felszólalást tett a február végi horgászgyűlésen. Tőle a „további biztonságáért”, vagyis a nagyobb verés elkerüléséért negyven ezer forintot követeltek. A sértett B.V. március 4-én tett feljelentést a két illető ellen, mondván, őt B.Gy. és F.J. a háza előtt megtámadta s bántalmazta azzal a szándékkal, hogy eltörje orrát és állkapcsát. A feljelentésben elmondta a dombóvári zsaruknak, hogy a két elkövető negyvenezer forintot kért tőle azért, hogy ne kapjon nagyobb verést. A pénzt egy óra múlva, a hotel előtt kellett átadnia a két férfinak, akiket a rendőrök a sebtiben megszervezett akció során - a bejelentés és a pénz átadása között mindössze huszonöt perc telt el - elfogtak. A gyanúsítottak a bűn- cselekmény elkövetését a rendőrségen következetesen tagadták, vallomást pedig nem tettek. Őket a rendőrség őrizetbe vette, s este a Tolna Megyei Rendőr-főkapitányság fogdájába szállította. Az utaztatás azonban Szekszárdra nem ment egyszerűen. Szabadnapos rendőröket kellett behívni ahhoz, hogy a gyanúsítottakat biztonsággal szállíthassák, mert hozzátartozóik közül úgy harmincán szállták meg a kapitányság előtti utcát. A talán éppen egy jobb horogtól alaposan és joggal megijedt horgász még a feljelentéstétel napján - vállalva'a hamis vádaskodás reá nézve hátrányos jogi következményeit családja, és egy órával korábban felfogadott testőr kíséretében - visszavonta feljelentését. Mint mondta, elismeri, hogy hamisan vádolta F.J-t és feljelentésével a hatóságot félrevezette. Sajnálja a történteket, de úgy érzi, hogy csak ezt mondhatja, mert félti a saját és családja életét. Fél, hogy kárt tesznek a házában, vagy akármilyen vagyonában. Az esettel kapcsolatos pénteki kihallgatásokról csupán a sértettet és a gyanúsított ügyvédjét értesítette a rendőrség, ám a gyanúsított családtagjai közül úgy tízen-tizenöten a kihallgatáskor szintén a rendőrség előtt ütötték agyon idejüket. Nem csoda hát, hogy a sértett egy szót sem tett hozzá korábbi vallomásához, hanem a feljelentés visszavonását erősítette meg. Bár a dombóvári zsaruk kérték a gyanúsítottak előzetes letartóztatását, az ügyészség ezt nem indítványozta. Az ügyben a dombóvári rendőrkapitányság vizsgálati alosztálya folytatja az eljárást, ám ennek kimenetele bizonytalan. Ennek kapcsán Végh Lajos rendőr százados, az alosztály vezetője elmondta, hogy sajnos megoldatlan hazánkban a tanúvédelem, éppen ezért hasonló esetek a jövőben is előfordulhatnak. - nagy Tisztelt vásárlónk, olvasónk! Lehetőséget kínálunk Önnek arra, hogy a Vasárnapi Tolnai Népújságot minden vasárnap mozgóárusainktól a lakásán vásárolja meg. Ön csak az újság árát — havonta 200 Ft-ot — űzeti meg, a mi ajándékunk pedig az, hogy lakására visszük a vasárnapi lapot. Kérjük gondolja végig - megéri. Amennyiben a megrendelőlapot kitöltve visszaküldi a Vasárnapi Tolnai Népújság címére, úgy Ön sorsoláson vesz részt (nemleges válasz esetén is) és megnyerheti 7 ajándékunk valamelyikét. A kisorsolására kerülő ajándékok: Siemens hajszárító, konyhai mixer, Diana pohárkészlet, kompótos készlet, Quartz falióra, zsebrádió (+fülhallgató), süteményes készlet. Mindenki aki megrendeli a VTN házhozszállítását, külön ajándékban részesül.--->€--------------------------------------------->€--• M EGRENDELŐ A Vasárnapi Tolnai Népújságot - havi 200 Ft-ért - házhozszállítva: 1. Megrendelem 2. Nem kérem mert:.................................................................. A beküldők - választól függetlenül - egyenlő eséllyel vesznek részt az ajándéksorsoláson. Címünk: Vasárnapi Tolnai Népújság Szerkesztősége 7100 Szekszárd, Liszt Ferenc tér 3. Név:.................................................................................. Lakcím:............................................................................. Fordítson! Évente többezer ajándékot sorsolunk ki. Ön még nem nyert? Legyen szerencséje! I Az otthon, ahol a lélek a fontos
