Tolnai Népújság, 1998. március (9. évfolyam, 51-76. szám)

Ki nyer harminc éve? Március harmadikén lesz harminc esztendeje annak, hogy a Magyar Rádióban a Kossuth adón a Déli Krónika után először hangzott föl a szignál és a bevezető mondat: „Ki nyer ma? Játék és muzsika tíz percben." Amikor a népszerű rádióriporter, műsorvezető, a zene és kultúra jó ismerője, Czigány György útjára indí­totta műsorát, tán maga sem hitte, micsoda sikerre, közkedveltségre számíthat. Miként zarándokolnak majd a zenekedvelők déiidőben élő adásaira, kezdetben a budapesti Astoria szálloda halijába, majd amikor „kitelepedett'' a versengés zeneműboltba, más és más városok központi helyeire. Miként hallgatja, aki csak teheti, s persze szereti a muzsikát, naponta a meghatározott időben a játékot. Persze nemcsak a zene szerelmesei, hanem azok is, akik tanulni, okulni akar­nak belőle, hisz a kérdések, a fölcsendülő muzsika, ismeretet ad, tájékoztat. És ott van benne mindig a zene, a játék öröme, ahogy sugározza a szépséget. S, hogy mi a műsorvezető öröme? Hogy hangjáról fölismerik, itthon mindenütt az országban, meg a határokon túl is. Azok, akik nem jutottak el a vetélkedőre, de időről időre bekapcsolják a harangszó és a krónika után a rádiót. Hollywoodi álmok és vágyak Egy hullámhosszon vannak Ki ne álmodozott volna már arról, hogy melyik színészt vagy színésznőt választaná partneréül, ha megtehetné. Vannak persze, akik közelebb állnak álmaik lovagjához vagy asszonyához: ezek maguk a színészek. Ők kit vá­lasztanának? Az amerikai Movieline filmmagazin a leg­ismertebb sztárokat faggatta erről. Richard Gere kitart „Pretty Woman”, azaz Julia Roberts mellett. Hollywood új csillaga, a Titanickal a legismertebb sztá­rok sorába emelkedett Leonar­do DiCaprio a nála kétszer idő­sebb Anjelica Houstont szeret­né partnerül, mert mint mond­ja: „Azt hiszem, egy hullám­hosszon vagyunk.” Dennis Quaid lehet, hogy papucsférj, mindenesetre nem mert mást válaszolni a kérdés­re, mint azt, hogy felesége, Meg Ryan az ideális partner számára a filmvásznon is. Walther Matthau is elégedett volt legutóbbi partnernőjével, de számára Sophia Loren testesí­ti meg az igazi nőt és a tökéletes kollégát: „Sophia nem csak vér­beli profi, még a humora is jó.” John Travolta úgy látszik, nem fél a feleségétől, Kelly Prestontól, mert a vásznon nem őt, hanem Debra Wingert vá­lasztaná. „Tényleg volt valami közöttünk” - vallotta be. Dustin Hoffmant nem lehet eltántorítani meggyőződé­sétől: ő csakis Sharon Sto/ie-nal hajlandó legkö­zelebb szerepelni. Sandra Bullock már túl van a „Féktelenül” második részén is, mégis az első filmbéli partneré­ről, Keanu Reevesről ára­dozik. Dustin Hoffman Sharon Stone-t mondja álmai partnerének Richard Gere-nek is meg­van a maga Júliája, Julia Roberts személyében Magyarország az objektiven át A tények művésze A fiú a Körösök partján nőtt föl. A környék erdeiben barangolt, amatőr madarász lett, alig tízévesen tudta a madarak latin nevét, ismert minden fát, bokrot, azu­tán az édesapa nyomdokain járva, tanítónak tanult. Szegedi diákként azon mesterkedett, ki ne derüljön, mi is az igazi mestersége. Mert minden izgatta, min­den érdekelte. így lett fotóriporter, a Magyar Távirati iroda munkatársa. Járta az országot, a vidéket, s azt mutatta meg, amit kevesen fedeztek föl: az „aprósá­gokat”, a „kis színeseket” - ahogy akkoriban mond­ták. Kunkovács László „mestersége” immár aligha­nem meghatározható: az ismeretterjesztés.- Tíz évet töltöttem az MTI-ben - meséli a fotóművész de egyre inkább úgy éreztem, az egyszerű fotóriporterkedés nem az én műfajom. Alapvetően meditativ típus vagyok, szeretek kutatni és azután elmélyülni abban, amit csinálok. A fotóripor­ter rohan, ilyesmire nincs ideje. Engem a tények érdekelnek, s mindaz, ami belőlük következik. A tényekből levonható tanul­ságok. Amikor az eredetet kutatom, alapvetően nem a holt tár­gyak izgatnak, az foglalkoztat, amit az emberek között meglá­tok, fölfedezek. A néprajzosokat a leírórészletek, engem a mozgás, a dinamika, az életforma érdekel, ami beépíthető is­mereteinkbe. Hogy pontosan mire gondolok? Arra, hogy nem a holt tárgyakat kell gyűjteni, hanem azt kell észrevenni és megörökíteni, ami benne van a mai való életben. Hogyan élnek ma az ázsiai népek, miként halásznak, miként építkeznek, ho­gyan beszélnek. Mert én nemcsak fotókat készítek, hanem a munkámat kiegészíti a magnós gyűjtés is. Hogyan is fogalmazta A Mongol-Altáj Kazakjai című kiállítá­sával kapcsolatban? „Kultúrák bölcsője ez a táj, a népregék sze­rint a világ közepe, ahová az égig érő fa gyökeredzik. ” Mert hisz benne, hogy az összehasonlító néprajzi anyagok segítik legin­kább a szociográfia, a kultúrtörténet munkáját. Ezért mutatta meg képein a Kárpátoktól Mongóliáig terjedő sztyeppövezet különös, bálványszerű szobrait, kővitézeit, kőamazonjait. Más­kor a sámánvilágot. Ám semmiképpen se feledjük azokat az életképeket, ame­lyek a Hortobágyon készültek, amelyek a halászat, a pásztorko­dás pillanatait mutatják, vagy a hajdanvolt mezőgazdaság való­ságát idézik föl. A népi műveltség mélyrétegeiből bontakoztatja ki Kunkovács a maga eszményét, amely szerint csak az eredet megmutatásával lehet a ma elbizonytalanodó világán segíteni. (róna) Dél-szibériai Tuva sámán « Nézze meg az ember! Báránybőrben Szökött android a Szárnyas fejvadászban, elátkozott szerelmes a Sólyomasszonyban, pszichopata gyilkos Az országút fantomjá­ban, vak harcművész a Vakvégzetben... Legyen szó rosszfiúról, nagyokosról vagy romantikus hősről, valamennyi figurát különös érzékenységgel formálja meg Rutger Hauer. A világhírű színész igazán nem panaszkodhat szerepei egysíkúságára, ugyanakkor tény és való, hogy félelmet keltő, szürkéskék szemei és férfias ki­nézete a legtöbb esetben negatív vagy bonyolultabb személyiségű szerep eljátszására teszi alkalmassá. A Báránybőrben (MTV1 21.00) című filmben egy, a kollégájáért bosszút álló, az amerikai családot terrorizáló mexikói rendőr félelmetes szerepét kapta. A holland származású Rutger Hauer autó- és motortolvajként kezdte kamaszkorában, majd matrózként folytatta. Nagyon ha­mar kapcsolatba került a színházzal, igaz, először mint fűtő, majd díszlettologató. A színészképző kivételével soha egyetlen iskolát sem fejezett be. 1973 óta filmezik. Már első alakításával, a Török fürdő lázadó, perverz szobrászának eljátszásával fölhív­ta magára a figyelmet. Ma Hollywood egyik legnépszerűbb szí­nésze. Mellesleg öt nyelven beszél, sőt Steinbecket is fordított már. „Nem jövök zavarba, ha egyszer abba kell hagynom a filme­zést." Ettől azonban aligha kell még tartania. Sz. G. G. Egy szociológiai felmérés tapasztalataiból Hívők, a maguk módján Számottevően emelkedett hazánkban az elmúlt egy­másfél évtizedben a hívők aránya - erről tanúskodnak a társadalmi mozgásokat elemző újabb keletű valláss­zociológiai kutatások. Egy legutóbbi, reprezentatív vizsgálatban például a megkérdezett ezer fő kéthar­mada tekintette magát vallásosnak. A '80-as évek elején a lakos­ságnak még mintegy fele volt - saját bevallása szerint - hívő, a '90-es évek elején, a társadal­mi változások után már mint­egy kétharmada. Ezt mutatta ki Tamás Pál, említett, 1995- ben végzett vizsgálatában is. Az ismert szociológus, az MTA Társadalmi Konfliktusok Kutató Központjának igazga­tója a közelmúltban közrea­dott tanulmányában rámutat: a megkérdezettek csaknem 68 százaléka vallotta magát val­lásosnak, ám ennél kevesebb, mintegy 50 százaléka tagja egyben valamilyen felekezet- nek is. Nem érte el viszont az 5 százalékot a „határozottan nem istenhívők” aránya. Az ateisták kétharmada férfi. A megkérdezettek egyhar- mada soha nem keresi fel Is­ten házát, további 23 százalé­ka pedig „ritkábban, mint évente”. A megkérdezettek másik fele kisebb-nagyobb rendszerességgel jár temp­lomba. Évente néhányszor: 26 százalék. Mindössze 0,2 százalék naponta. Az alacsonyabb iskolai végzettségűek általában gyakrabban járnak misére, mint a tanultabbak. A felmé­rés igazolta azt a napi tapasz­talatot, hogy inkább a nők lá­togatják a templomot, s ke­vésbé a férfiak, de a különb­ség csak néhány százalékos. A foglalkozások szerinti vizsgálódásból az derült ki, hogy mind a hívő, mind a nem hívő kategóriában a szakmun­kások és a betanított munká­sok vezetik a sort, a kifejezet­ten ateista kategóriában a be­osztott értelmiségiek állnak az élen. Ez utóbbiak csaknem 23 százaléka állítja, hogy nincs Isten. A hívőknek csaknem 20 százaléka havonta 10 ezer fo­rintnál kevesebb jövedelem­mel rendelkezik, több mint a fele 10 és 20 ezer forint közöt­ti fizetést, nyugdíjat kap. A ha­vi nettó 50 ezer forint körül keresők - a felmérés tanúsága szerint - alig-alig foglalkoznak vallási kérdésekkel. Deregán Gábor

Next

/
Thumbnails
Contents