Tolnai Népújság, 1998. március (9. évfolyam, 51-76. szám)
Ki nyer harminc éve? Március harmadikén lesz harminc esztendeje annak, hogy a Magyar Rádióban a Kossuth adón a Déli Krónika után először hangzott föl a szignál és a bevezető mondat: „Ki nyer ma? Játék és muzsika tíz percben." Amikor a népszerű rádióriporter, műsorvezető, a zene és kultúra jó ismerője, Czigány György útjára indította műsorát, tán maga sem hitte, micsoda sikerre, közkedveltségre számíthat. Miként zarándokolnak majd a zenekedvelők déiidőben élő adásaira, kezdetben a budapesti Astoria szálloda halijába, majd amikor „kitelepedett'' a versengés zeneműboltba, más és más városok központi helyeire. Miként hallgatja, aki csak teheti, s persze szereti a muzsikát, naponta a meghatározott időben a játékot. Persze nemcsak a zene szerelmesei, hanem azok is, akik tanulni, okulni akarnak belőle, hisz a kérdések, a fölcsendülő muzsika, ismeretet ad, tájékoztat. És ott van benne mindig a zene, a játék öröme, ahogy sugározza a szépséget. S, hogy mi a műsorvezető öröme? Hogy hangjáról fölismerik, itthon mindenütt az országban, meg a határokon túl is. Azok, akik nem jutottak el a vetélkedőre, de időről időre bekapcsolják a harangszó és a krónika után a rádiót. Hollywoodi álmok és vágyak Egy hullámhosszon vannak Ki ne álmodozott volna már arról, hogy melyik színészt vagy színésznőt választaná partneréül, ha megtehetné. Vannak persze, akik közelebb állnak álmaik lovagjához vagy asszonyához: ezek maguk a színészek. Ők kit választanának? Az amerikai Movieline filmmagazin a legismertebb sztárokat faggatta erről. Richard Gere kitart „Pretty Woman”, azaz Julia Roberts mellett. Hollywood új csillaga, a Titanickal a legismertebb sztárok sorába emelkedett Leonardo DiCaprio a nála kétszer idősebb Anjelica Houstont szeretné partnerül, mert mint mondja: „Azt hiszem, egy hullámhosszon vagyunk.” Dennis Quaid lehet, hogy papucsférj, mindenesetre nem mert mást válaszolni a kérdésre, mint azt, hogy felesége, Meg Ryan az ideális partner számára a filmvásznon is. Walther Matthau is elégedett volt legutóbbi partnernőjével, de számára Sophia Loren testesíti meg az igazi nőt és a tökéletes kollégát: „Sophia nem csak vérbeli profi, még a humora is jó.” John Travolta úgy látszik, nem fél a feleségétől, Kelly Prestontól, mert a vásznon nem őt, hanem Debra Wingert választaná. „Tényleg volt valami közöttünk” - vallotta be. Dustin Hoffmant nem lehet eltántorítani meggyőződésétől: ő csakis Sharon Sto/ie-nal hajlandó legközelebb szerepelni. Sandra Bullock már túl van a „Féktelenül” második részén is, mégis az első filmbéli partneréről, Keanu Reevesről áradozik. Dustin Hoffman Sharon Stone-t mondja álmai partnerének Richard Gere-nek is megvan a maga Júliája, Julia Roberts személyében Magyarország az objektiven át A tények művésze A fiú a Körösök partján nőtt föl. A környék erdeiben barangolt, amatőr madarász lett, alig tízévesen tudta a madarak latin nevét, ismert minden fát, bokrot, azután az édesapa nyomdokain járva, tanítónak tanult. Szegedi diákként azon mesterkedett, ki ne derüljön, mi is az igazi mestersége. Mert minden izgatta, minden érdekelte. így lett fotóriporter, a Magyar Távirati iroda munkatársa. Járta az országot, a vidéket, s azt mutatta meg, amit kevesen fedeztek föl: az „apróságokat”, a „kis színeseket” - ahogy akkoriban mondták. Kunkovács László „mestersége” immár alighanem meghatározható: az ismeretterjesztés.- Tíz évet töltöttem az MTI-ben - meséli a fotóművész de egyre inkább úgy éreztem, az egyszerű fotóriporterkedés nem az én műfajom. Alapvetően meditativ típus vagyok, szeretek kutatni és azután elmélyülni abban, amit csinálok. A fotóriporter rohan, ilyesmire nincs ideje. Engem a tények érdekelnek, s mindaz, ami belőlük következik. A tényekből levonható tanulságok. Amikor az eredetet kutatom, alapvetően nem a holt tárgyak izgatnak, az foglalkoztat, amit az emberek között meglátok, fölfedezek. A néprajzosokat a leírórészletek, engem a mozgás, a dinamika, az életforma érdekel, ami beépíthető ismereteinkbe. Hogy pontosan mire gondolok? Arra, hogy nem a holt tárgyakat kell gyűjteni, hanem azt kell észrevenni és megörökíteni, ami benne van a mai való életben. Hogyan élnek ma az ázsiai népek, miként halásznak, miként építkeznek, hogyan beszélnek. Mert én nemcsak fotókat készítek, hanem a munkámat kiegészíti a magnós gyűjtés is. Hogyan is fogalmazta A Mongol-Altáj Kazakjai című kiállításával kapcsolatban? „Kultúrák bölcsője ez a táj, a népregék szerint a világ közepe, ahová az égig érő fa gyökeredzik. ” Mert hisz benne, hogy az összehasonlító néprajzi anyagok segítik leginkább a szociográfia, a kultúrtörténet munkáját. Ezért mutatta meg képein a Kárpátoktól Mongóliáig terjedő sztyeppövezet különös, bálványszerű szobrait, kővitézeit, kőamazonjait. Máskor a sámánvilágot. Ám semmiképpen se feledjük azokat az életképeket, amelyek a Hortobágyon készültek, amelyek a halászat, a pásztorkodás pillanatait mutatják, vagy a hajdanvolt mezőgazdaság valóságát idézik föl. A népi műveltség mélyrétegeiből bontakoztatja ki Kunkovács a maga eszményét, amely szerint csak az eredet megmutatásával lehet a ma elbizonytalanodó világán segíteni. (róna) Dél-szibériai Tuva sámán « Nézze meg az ember! Báránybőrben Szökött android a Szárnyas fejvadászban, elátkozott szerelmes a Sólyomasszonyban, pszichopata gyilkos Az országút fantomjában, vak harcművész a Vakvégzetben... Legyen szó rosszfiúról, nagyokosról vagy romantikus hősről, valamennyi figurát különös érzékenységgel formálja meg Rutger Hauer. A világhírű színész igazán nem panaszkodhat szerepei egysíkúságára, ugyanakkor tény és való, hogy félelmet keltő, szürkéskék szemei és férfias kinézete a legtöbb esetben negatív vagy bonyolultabb személyiségű szerep eljátszására teszi alkalmassá. A Báránybőrben (MTV1 21.00) című filmben egy, a kollégájáért bosszút álló, az amerikai családot terrorizáló mexikói rendőr félelmetes szerepét kapta. A holland származású Rutger Hauer autó- és motortolvajként kezdte kamaszkorában, majd matrózként folytatta. Nagyon hamar kapcsolatba került a színházzal, igaz, először mint fűtő, majd díszlettologató. A színészképző kivételével soha egyetlen iskolát sem fejezett be. 1973 óta filmezik. Már első alakításával, a Török fürdő lázadó, perverz szobrászának eljátszásával fölhívta magára a figyelmet. Ma Hollywood egyik legnépszerűbb színésze. Mellesleg öt nyelven beszél, sőt Steinbecket is fordított már. „Nem jövök zavarba, ha egyszer abba kell hagynom a filmezést." Ettől azonban aligha kell még tartania. Sz. G. G. Egy szociológiai felmérés tapasztalataiból Hívők, a maguk módján Számottevően emelkedett hazánkban az elmúlt egymásfél évtizedben a hívők aránya - erről tanúskodnak a társadalmi mozgásokat elemző újabb keletű vallásszociológiai kutatások. Egy legutóbbi, reprezentatív vizsgálatban például a megkérdezett ezer fő kétharmada tekintette magát vallásosnak. A '80-as évek elején a lakosságnak még mintegy fele volt - saját bevallása szerint - hívő, a '90-es évek elején, a társadalmi változások után már mintegy kétharmada. Ezt mutatta ki Tamás Pál, említett, 1995- ben végzett vizsgálatában is. Az ismert szociológus, az MTA Társadalmi Konfliktusok Kutató Központjának igazgatója a közelmúltban közreadott tanulmányában rámutat: a megkérdezettek csaknem 68 százaléka vallotta magát vallásosnak, ám ennél kevesebb, mintegy 50 százaléka tagja egyben valamilyen felekezet- nek is. Nem érte el viszont az 5 százalékot a „határozottan nem istenhívők” aránya. Az ateisták kétharmada férfi. A megkérdezettek egyhar- mada soha nem keresi fel Isten házát, további 23 százaléka pedig „ritkábban, mint évente”. A megkérdezettek másik fele kisebb-nagyobb rendszerességgel jár templomba. Évente néhányszor: 26 százalék. Mindössze 0,2 százalék naponta. Az alacsonyabb iskolai végzettségűek általában gyakrabban járnak misére, mint a tanultabbak. A felmérés igazolta azt a napi tapasztalatot, hogy inkább a nők látogatják a templomot, s kevésbé a férfiak, de a különbség csak néhány százalékos. A foglalkozások szerinti vizsgálódásból az derült ki, hogy mind a hívő, mind a nem hívő kategóriában a szakmunkások és a betanított munkások vezetik a sort, a kifejezetten ateista kategóriában a beosztott értelmiségiek állnak az élen. Ez utóbbiak csaknem 23 százaléka állítja, hogy nincs Isten. A hívőknek csaknem 20 százaléka havonta 10 ezer forintnál kevesebb jövedelemmel rendelkezik, több mint a fele 10 és 20 ezer forint közötti fizetést, nyugdíjat kap. A havi nettó 50 ezer forint körül keresők - a felmérés tanúsága szerint - alig-alig foglalkoznak vallási kérdésekkel. Deregán Gábor
