Tolnai Népújság, 1998. március (9. évfolyam, 51-76. szám)
1998. március L, vasárnap Alkotni kell, ez belső kényszer A bűvös kockából klasszikus lesz? RubikEmő (54) építészmérnök, belsőépítész, egyike volt azoknak a kiváló magyaroknak, akik tavaly elsőként vehették át a Magyarság Hímevéért-díjat. Nevét a bűvös kocka tette világszerte ismertté, de azóta is számos logikai játék került ki a keze alól. Egyik „atyja” a Csodák Palotájának, nevéhez számos alapítvány, ösztöndíj kapcsolódik. Balgán magammal vittem a találkozásra egy „szűz” - minden oldala még katonásan egyszínű - bűvös kockát. Dunába vizet... Irodája tele van mindenféle-fajta és méretű kockák garmadájával, mégis ezt kezdte tekergetni. Megrémültem: jó, de a végén majd rakja rendbe, kértem, mert nekem eddig még soha nem sikerült! Rejtelmesen mosolygott, nem tudhattam, a fejét igenre vagy tagadóra ingatja, de a búcsúzásnál ezzel a mondattal nyomta kezembe a hatféle színből jól összekevert, mindeddig eredetiben őrzött kockát: „Úgy igazságos, hogy legyen valami házi feladata a riporternek is !” Bő évtizede nem volt a kezemben az ördöngös kocka, most mégis újra a hatalmába kerített. Pedig nem ismeretlen előttem, mondhatom: születésénél bábáskodtam, amikor 1977-ben megírtam az első cikket a Magyar Ifjúságban az akkor még csak „logikai játéknak” titulált szerkezetről. Az indulás gondjainak kesze-kusza gubancában talán még megalkotója sem hitte volna a közelgő sikert, pedig a Rubik-kocka hamarosan világőrületté dagadt, New Yorkban a Museum of Modern Art felvette állandó gyűjteményébe, számos ország az Év Játéka címmel illette, és az amerikai LIFE magazin 1981- ben az Év Emberei közé választotta Rubik Ernőt. Azt az embert, akinek minden dobása hatos! Most - tavaly december 10-én, azon a napon, amikor hatvan éve az első magyar Nobel-díjas, Szent-Györgyi Albert átvette kitüntetését - Rubik Ernő is azok között volt, akik megkapták a Magyarság Hírnevéért-díjat. Erről kérdeztem.- Minden kitüntetést az minősít, kik kapják. Ez a mostani névsor olyan tiszteletreméltó, hogy a legkisebbként bekerülni, magában nagy dolog. Álmomban se merném hasonlítani magam ezekhez a kiemelkedő emberekhez, ezért megelőlegezett díjnak tartom...- Nem túlzottan szerény? Hisz rácáfolt a mondásra, és igenis próféta tudott lenni a saját hazájában!- Azt mondják, a szerénység nálam születési hiba, de én nem tartom annak. Ilyen vagyok, ilyen szeretek lenni. Az itthoni „prófétaság” is túl nagy szó, inkább a műfajnak köszönhető, amit én űzök. Tudom, hogy sok tudós, feltaláló, alkotó ember csak más közegben, nagyobb országban, gazdagabb háttérrel volt képes a terveit megvalósítani, ezért kellett, korántsem mindig politikai okokból, elmennie. Az én játékaim „fedezetével”, gondolkodó fejünk használatával, itthon is, külföldön is, mindenki rendelkezik.- Nem rémisztette meg az a világméretű hisztéria, amit a bűvös kocka keltett?- Nem vagyok ijedős, egyébként is tőlem függetlenül zajlottak az események. Mindennek „hordaléka” keletkezik, ha valami felkavarja a vizeket. A kockát eleinte csak oktatási segédeszköznek tekintettem, miután az Iparművészeti Főiskola tanársegédjeként tapasztaltam: a hallgatók nem rendelkeznek megfelelő térlátással. Ezt akartam megértetni velük, valami egyszerű és mégis nagyszerű példával.- De a kocka túlnőtt a főiskolai tantermeken...- Igaz, habár az indulásnál nem volt hagyományos értelemben vonzó a játékkereskedelem számára, nem is vártak tőle sokat. Erre cáfolt rá az a tény, hogy kortól és nemtől, képzettségtől, nemjj Nem akarok kikapcsolódni, mert nem menekülök a munkámtól. Egyébként is É speciális a helyzetem, nincs helyhez kötve, mert mindig velem van legfőbb 1 munkaeszközöm, a fejem. zeti kultúrától függetlenül, ahol csak él és mozog valaki a világon, a kocka mindenütt hatni tudott.- Hamisították is, méghozzá szemérmetlenül!- Nem érdekelt, ma sem érdekel igazán, mennyi kerül ilyen úton az emberek kezébe. Számomra az a lényeg, hogy nem egy puszta tárgy, hanem a benne lévő gondolat hódította meg a világot. Oscar Wilde szerint az utánzás a hízelgés egy formája - csak azt hamisítják, amit érdemes!- Van egy döbbenetes szám, számomra legalábbis az. Eszerint matematikusok kiszámították, hogy a kocka forgatása során a lehetséges variációk a tíz a tizenkilencediken nagyságrendet érik el. Felfogni sem tudom!- Na, akkor írja, diktálom... 43 252 003 244 898 560000. Ez any- nyit jelent, hogy ha egy komputer minden mikroszekundum alatt kiforgatna egy variációt, sok millió évig dolgozhatna, annyi ideig, ami jelenlegi tudásunk szerint a világegyetem becsült életkorának körülbelül egyharmada.- Soha nem akarta édesapját követni a repülőgépek tervezésében? Hiszen szerette a matematikát.- Ma is szeretem. Bizonyára azért is lettem építészmérnök, majd belsőépítész, de a művészetek iránti vonzódásom erősebb volt. Nem vágyódtam repülni, talán ezért nem vágytam égbe emelkedő gépeket konstruálni sem.- Ténykérdés, hogy a bűvös kocka után egyik játéka sem futott be ahhoz hasonló karriert. Vajon hány világsiker lehetősége rejlik egy magafajta játéktervező-feltalálóban?- Inkább az a kérdés: vajon hány rejlik a világban? Furcsa, rejtélyes mechanizmus, hogy a sok jó dologból melyik választódik ki. Vannak egykönyves és százkönyves írók, de akitől csak egyet ismerünk, az is több művet alkotott.- Nem kéne a kockát „felmelegíteni”, hiszen azóta jöttek új generációk. A nosztalgiahullámot meglovagolva...- A bűvös kocka ma is stabilan jelen van, főként Amerikában, Japánban, és néhány európai .'•szágban. Itthon is gyártjuk, kapható a boltokban. A többi sem mostohagyerek: a kockával szinte egy időben született bűvös kígyóból például csaknem ötvenmillió, a „lapozós” Magicből pedig több mint húszmillió darab kelt el. A kockán felnövekedett generáció ma szülőként adhatja a gyerekei kezébe ezeket a játékokat.- Manapság mi a sláger a világ játékgyártásában?- Játékok jönnek-mennek a divat változása szerint, de néhányból maradandó „klasszikus” lesz. Ilyen például a Capitály, és a bűvös kocka is, ami ismét felfutó ágban van.- Min dolgozik? Milyen újdonságon?- Már gyártják Távol-Keleten a kígyó új változatát. Az eredeti csak huszonnégy darabból állt, és abból lehetett formációkat létrehozni. Ez intenzívebb belenyúlást enged: lehet szétszedni, összerakni, dupla és felezett elemekkel kiegészíteni, akár „körbekeríteni” Magyarországot vagy az egyenlítőt... A másik, ami most leginkább foglalkoztat: a számítógép adta lehetőségek. 1999-re elkészül az első Rubik-CD, az ezredfordulóra pedig talán befejezhetjük a sorozat következő darabját is.- A kocka azért volt rendkívüli, mert mindenkinek megadta a siker lehetőségét. Ez a ma emberének is kellene.- így igaz. A boldog élethez kell a siker élménye. De mi a siker? Könnyen kudarcot vallunk, ha mást kergetünk benne, mint ami a lényege. Siker, ha egy poharat elmosunk és gyönyörűen csillog, siker, ha egy vizsgán jól szerepelünk... Az élet sok kis siker láncolatából lesz eredményes!- Mit mulasztott el eddigi életében?- Biztos sok mindent. Nem tudok például franciául, és az angol nyelv is jobban mehetne.- Akkor lett világhírű, sokszoros milliomos, amikor ezzel büszkélkedni nem volt sikk mifelénk. Nemrég elhunyt édesapja, Rubik Ernő Kossuth-dí- jas repülőgép-tervező is azt nyilatkozta egyszer: „Észre sem veszem Öcsin, hogy milliomos lett! ” Ma stílszerűen „megfordult a kocka”, másféle a világ értékrendje, de maga mégis maradt a réginek. Jóformán semmit sem hallunk a stúdiójáról, alapítványairól, felkaroltjairól.- így van jól! Egy milliomos lehet rendkívül fontos személyiség vagy lehet haszontalan ember, tisztességes vagy gazember. De így van ez a nem milliomosok között is. Az egyéniség, a tehetség nem bankszámlafüggő... Ha egy arra érdemes fiatalt előbbre visz a Rubik-ösztöndíj, az eredmény úgyis csak húsz-harminc év után mutatkozhat meg.- Visszaforgatná az időt, hogy húszéves legyen?- Nem hiszem, bár nem volt rossz időszak. De ilyen csak annak jut eszébe, aki túl öregnek érzi magát. Ötvennégy évesen nem tartom szükségesnek, hogy mindent megismételjek. Egyébként is vallom, semmit sem okos dolog visszapörgetni. Inkább előre kell nézni, mindig másba és újba belekezdeni. Alkotni kell, ez belső kényszer!- Hány gyereke van? Mit szeretne belőlük nevelni?- Utálom a „nevelés” szót is, mert én se szerettem volna, ha megnevelnek. Egyik generáció se lehet okos a másik nevében vagy helyette. Nem akarok beleszólni, hogy milyen pályát válasz- szanak maguknak. Van egy nevelt lányom, Szonja, és van három saját gyerekem: Anna talán követ, mert grafikát tanul az Iparművészeti Főiskolán, Emő-Zoltán gimnazista és zenél, Ágnes még csak tizenegy éves. Próbálom megőrizni a tekintélyemet előttük, de nem mindig sikerül. A lányok nagyon az apjuk fejére tudnak nőni!- Vajon ők hogyan élik meg, hogy „Rubikok”?- Időnként biztosan szembekerülnek ezzel, a gonddal, ahogy a magam módján én is megéltem édesapám mellett, de ez, remélem, közösen feloldható. Drukkolok, hogy megtalálják magukat, saját érdemeik által jussanak egyéni boldogsághoz.- Mit csinál, ha ki akar kapcsolódni a munkából?- Nem akarok kikapcsolódni, mert nem menekülök a munkámtól. Egyébként is speciális a helyzetem, nincs helyhez kötve, mert mindig velem van legfőbb munkaeszközöm, a fejem. Sokat vagyok otthon, szeretek a saját környezetemben, saját tárgyaim között lenni... Ha szükséges, mindent megcsinálok, kapcsolót vagy csapot szerelek, normális életet élek. De a legszívesebben mégis kertészkedek, gyomlálok, ültetek, és elpepecselek kedvenceimmel, a kaktuszaimmal.- Kaktuszok? Talán azért a kedvencei, mert...- Értem a célzást! Mert kifelé olyan szúrósak, mint amilyennek látszom? Igen, szúrnak, de virágzanak is... Van, amelyik évente többször is, és van, amelyikre akár negyven évig várni kell!- Árulja el, milyen ember ma Rubik Ernő?- Remélem kiderült, hogy nyugodt és boldog vagyok, mert minden lehetőségem adott az alkotásra. Ha történetesen festő lennék, biztosan nem kiállításra festenék, csak bele a vakvilágba. Lenne egy eldugott kis műtermem, a „dörzsöltek” megtalálnák az odavezető utat, eljönnének és körülnéznének, vennének is, de én nem vagyok biztos abban, hogy eladnám a képeimet. Jó helyük lenne ott, ahol vannak, és jól érezném magam közöttük. Szeretem, amit csinálok, de inkább csinálni szeretem, nem pedig beszélni róla.- Rendben van, most én értek a szóból! A „dörzsölt” megkegyelmez: nem kell, hogy tovább beszéljen a munkájáról. Majd a játékai, az alkotásai, az újdonságai vallanak maga helyett. A találkozás óta már napok teltek el. Farkasszemet nézek in- gerkedő bűvös kockámmal, majd dühödt izgalommal, a sikerben reménykedve neki- yy esek... „Az élet sok kis siker láncolatából lesz eredményes... Somos Ágnes
