Tolnai Népújság, 1998. március (9. évfolyam, 51-76. szám)

1998-03-28 / 74. szám

Magyar életkép Erdélyből

„Magyar életkép Erdélyből” - Kodály Zoltán nevezte így egy- felvonásos daljátékát, a Székely fonót, amelyet 1932-ben mutatott be először a budapesti Operaház. A Székely fonó valójában dalok füzére, a dalokból bontakoznak ki a jelenetek. Sok vita folyt arról, vajon nem inkább koncertpódiumra illik- e a zenedarab, de Kodály erre mindig azt felelte, ezeket a dalokat szerves egységben kell megmutatni azzal az élettel, amelyből kinőttek. Talán ez az örök vita volt az oka, hogy a Székely fonó időről időre lekerült az Operaház műsoráról.

Nehéz volt eljátszani. Akadt persze más ok is, volt idő, amikor a magyar nép, a tradíciók megelevenítése nem volt szívesen látott „vendég” az operaszínpadon. Az Operaház most új betanulásban, Kerényi Imre rendezésében hozta vissza színpadára a Székely fonót. Csikós Attila tágas völgykatlant mutató színpadképében hangzanak föl a fájdalmasan szép és igaz dalok. A fonóban az élet télen zajlik, de mire a játék véget ér, a színen kitavaszodik, s a muzsika is az újrakezdés hitét hirdeti.

Jeles napok az évfordulók jegyében

A kokárda és a felkelő nap- A történelmi évfordulók véletlen és szerencsés találkozása folytán 1998/99-ben lehetőség nyílik arra, hogy államiságunk ezeréves fennállásának 2000-ben tetőpontjára érő ünnepségsorozatába illeszkedve, de önálló programegyüttes keretében emlékezhessünk meg az 1848/49. évi forradalom és szabadságharc évfordulójáról - dr. Erdődy Gábor a Magyar Millennium Emlékbizottság miniszteri biztosa fogalmazott így, hangsúlyozva: a tartalmi harmóniát az adja, hogy a Szent Istvántól napjainkig lezajlott tíz évszázad egységes folyamatában kétségkívül a 150 évvel ezelőtti események hozták a legjelentősebb változást.

E rendkívül gazdag korszak örökségében is megtalálhatók a különlegesen hangsúlyos pillanatok. A jeles napok íve követi a korabeli fejleményeket.

A bizottság meghívásos jelképpályázatán Kemény György tervezőgrafikus munkája aratta a legnagyobb sikert. így lett az események szimbóluma a horizonton felkelő napot idéző félbevágott nemzetiszín kokárda, (rk)

Március 15-e után az első jeles nap j

április 11.: a polgári átalakulást megalapozó törvények szentesítésének ideje.

Április 12.: az első felelős magyar kormány megalakulása. j

Július S-én nyílt meg az első népképviseleti országgyűlés.

Július 11.: az önálló magyar pénz kibocsátásának dátuma.

Szeptember 29.: a honvédő harcban kivívott első győzelem napja.

1999 jeles napjai pedig így következnek egymásra:

április 14.: a Függetlenségi Nyilatkozat kihirdetése,

május 21.: a magyar honvédség születésnapja,

július 28.: a korszak legdemokratikusabb törvényeinek elfogadása,

október 6.: a szabadságharc mártírjainak emlékünnepe.

A hanglemezpiac legsikeresebbjei

Arany Zsiráf - hatodszor

Az Arany Zsiráf díj a magyar Grammy, a világ legnagyobb hanglemezdíjának magyar kisöccse.

Cserháti Zsuzsa visszatért

Hat esztendővel ezelőtt alapította az Arany Zsiráf díjat a magyar könnyűzenei hanglemezkiadás kiemelkedő sikereinek, valamint a Ma- iyarországon is forgalmazott külföldi hanglemezeknek a díjazására a Magyar Hanglemezkiadók Szövetsége. Az idén a Tavaszi Fesztivál keretében adták át az elismeréseket a Budapesti Kongresszusi Központban. Az első kategória tíz helyezettjét az eladott példányok száma minősítette, a második kategória öt nyerteséről szakmai zsűri döntött.

Réti Ákos és Szigeti Ferenc, a Best of Communism című válogatásért vehetett át elismerést.- Szerintünk nem a politikai érzület, hanem a nosztalgia vezette a vásárlókat - magyarázták. - A nagyérdemű szívesen hallgatja azokat az indulókat amelyekre egykor menetelt,

vagy amiket az iskolában megtanult.

Egy díjjal kettőt nyert a Csinibaba. Tímár Péter rendező és Závodi Gábor hangmérnök vehette át az Arany Zsiráfot.

Zorán az újonnan alapított életműdíjat kapta meg, míg Cserháti Zsuzsa az év magyar koncertjének nyertese lett:- Az állami kitüntetés után néhány nappal kézbe vett hanglemezdíj azt jelenti, valóban visszatérhettem a magam igazi világába, ahol otthon vagyok, s azt hiszem, a közönség és a szakma is elfogad.

(róna)

Schubert Éva a színészet mellett műfordítói babérokra tör. Megtette ezt már előtte Tolnay Klári is, mi több, annak idején Déryné. Eleddig három színdarabot és ugyanannyi könyvet magyarított, mégpedig francia és német nyelvből. Legközelebb Mireille Matthieu élet- története jelenik meg Schubert-fordításban a Babits Kiadó gondozásában.

Gregor József két hónapon át az Egyesült Államok második legnagyobb operájának, a houstoni dalszínháznak a vendégművésze lesz. Strauss Arabellájában és Mozart Figaro házasságában énekel. Hazatérése után még ebben az évadban együtt lép föl színésznő lányával, Bernadettel, a szolnoki Szigligeti Színházban a Hegedűs a háztetőn előadásában. Gregor József Tevjét, Bernadett pedig egyik lányát játsz- sza majd. S még egy feladat: Tatabánya várja a Varázsfuvolával.

Hobo Blues BAND-kon- cert lesz április 11-én a budapesti Sportcsarnokban. Ezzel ünnepli születésének 20. évfordulóját a Hobo- csapat, amelynek vezetője a fölkészülés lázában állítólag nem döntötte el, hogy a zágrábi (április 28.) vagy a bécsújhelyi (július 11.) Rolling Stones-koncertre menjen-e el.

Eperjes: Érdemes fehérbe öltöztetni a lelkünket

A templomot mindenütt

Hívő ember. Gyerekkorában ministrátt. Majdnem mindennap áldozott. Később, ahogy ő mondja, már csak ünnepi katolikus volt. Mára minden tudatossá vált az életében. Eperjes Károly napjainak legfontosabb pillanata, hogy szentmisére megy és áldozáshoz járul.

Imádkozik a buszon, esetleg autóvezetés közben. Vagy épp e célból korábban kel. Ha kimerült, fekve kulcsolja össze a kezét. Ilyenkor azzal kezdi: „Uram, bocsáss meg, annyira fáradt vagyok! Fogadd el tőlem fekve ezt az imát!”- Lehetek akármilyen fáradt, szentmise nélkül nem múlik el egyetlen napom sem. Lehetek bárhol, a templomot mindenütt megtalálom.- Belefér az életébe ennyi szentmise?- Hogyne férne? Ez már négy éve így van, hála a Jóistennek! Volt egy különös, nagy gyónásom. Azóta hetente gyónok, hiszen gyarló, botladozó ember vagyok én is. Például mulasztok. Nem merek valamit megcsinálni, amit meg kellene tennem. Jaj, uram, mit mondanak a többiek?! A legtöbbet azonban a számmal vétek. Fáradtan hazamegyek, mond valamit a feleségem, én meg erősebb hangon visszaszólok. A végén ugyan bocsánatot kérek, de igazából akkor nyugszom meg, amikor meggyónom.

Volt egy időszak az életemben, amikor próba vagy játék közben mindig imádkozni szerettem volna, amikor pedig imádkoztam, dolgozni. Nem értettem, mi ez az állandó ütközés bennem. El is mondtam akkori lelki vezetőmnek, aki bevallotta: ő még ilyet nem hallott soha. „Mit csinál?” - faggatott. Mondom: színész vagyok. Akkor még nem ismertük egymást személyesen, csak a gyóntatószékből. De azért megkérdezte tőlem: „Ide figyeljen, szokott maga beszélni az őrzőangyalával? Inkább hozzá forduljon!” Azóta hozzá fordulok, és rögtön rendbe tesz. Történhet bármi, tudom, hogy mellettem van.- Színészi munkájában mennyire segíti, hogy vallását erősen gyakorolja?- Nagyon. Ma már a szerepeimet is eszerint válogatom meg. Ha nincs benne a műben a tízparancsolat értékrendje, visszaadom. Ilyen darabban vagy ilyen filmben nem akarok részt venni. Jancsó Miklósnak már két filmjére nemet mondtam. Gárdos Péter ajánlatát is visszautasítottam. Azt hiszik, bekattantam. Nem érdekel. Kimaradtam egy angol filmből, tavaly egy kanadaiból. A pénz sem érdekel. Ha egy film úgy fejeződik be, hogy nem baj, ha ölsz, nem baj, ha lopsz, nekem abban nincs helyem.

Bár erősek a kritériumai, megtalálja a maga filmjeit. Az elmúlt évekből kettőt emel ki; mindkettőt Bereményi Géza rendezte. A Tanítványokat eddigi legkedvesebb, az Eldorádót eddigi legjobb filmjének tartja.

Eperjes Károly most ismét úgy érzi, értéket teremt. Gödrös Frigyessel és a török származású magyar rendezővel, Can Togayjal forgat.- Hívőként gyilkost sosem játszhat?- De igen. Hívőként sokkal jobban tudom ábrázolni a rosszat. A hívő színész úgy teszi le a szerepet, mintha a kabátjából bújna ki. A rosszat is el kell játszani. A negatív jellemet. De mindig a végkicsengés a fontos számomra. Don Juan mire kéri az Istent halála előtt? Hogy bocsásson meg neki. Az ilyen műben felemelő érzés szerepet vállalni.- „A tanítványokban” az édesapja is szerepet kapott, sőt, mi több, partnerek voltak. Talán az sem kizárt, hogy egyszer a fiával is összekerül.- Már játszott ő is. Színpadon. Nem volt rossz, de nem éreztem belőle az elementáris tehetséget. Most a jogra jár, de nem tartom elképzelhetetlennek, hogy egyszer majd filmrendező lesz. Szabó G. László

Nézze meg az ember!

A tökéletes úriember

Hétről hétre nézők milliói kísérik figyelemmel Sandra hercegnő sorsának alakulását. (Vasárnap, MTV1 20.00). A népszerű sorozatban Jean Duplessis szerepét egy régi, kedves ismerős, Jean-Claude Brialy alakítja.

Pályafutásának szinte minden fontosabb állomását nyomon követhették hazai rajongói. Az 1993-ban, Algériában született színész, apja példáját követve katonai pályára készült. Ebből később annyi valósult meg, hogy egy időben a hadsereg filmszolgálatánál dolgozott bemondóként. Érettségi után elcsábította a színház. A párizsi Daunouban mutatkozott be a közönségnek. Az ötvenes évek közepe óta filmezik. Nevét akkor kapta szárnyára a világhír, amikor Claude Chabrol rábízta A szép Serge címszerepét. Jean-Claude Brialy a francia újhullám egyik meghatározó, népszerű színészalakja. A filmtörténeti jelentőségű irányzat szinte minden fontosabb rendezőjével dolgozott. A sorból az élre kívánkozik Francois Truffaut, valamint emlékezetes filmje, a Négyszáz csapás. A jóképű, elegáns kinézetű Brialy az elmúlt három évtized egyik legtöbbet foglalkoztatott sztárja. Az egyik filmjének címével élve, ő a tökéletes úriember, aki otthonosan mozog minden műfajban, legyen az krimi, vígjáték, vagy dráma. 1971-ben rendezőként is bemutatkozott. Több külföldi stúdióban vendégszerepeit, és gyakran föltűnik a televízió képernyőjén is. - szig -