Tolnai Népújság, 1998. március (9. évfolyam, 51-76. szám)
1998-03-28 / 74. szám
SZŰKEBB SZÜLŐHAZÁNK Leguánok a beépített szekrényben A dombóvári srácnak egy felesége és harminc lakótársa van Dombóvár egyik kis társasházi lakásának meglehetősen sok lakója van. Arról, hogy ne fázzanak, viszonylag nagy hőt termelő lámpák gondoskodnak, pedig a lakást nem kapcsolták ki a távfűtésből. Persze ezek a „lakók” nem is gondoskodhatnak magukról. Ezt a feladatot Habuczki Norbert önként vállalta, mert imádja őket: a leguánokat, teknősöket, no és az egyelőre mindössze egy méter körüli óriáskígyót is. A dombóvári fiatalember úgy három éve még csak egy ötven literes akváriumot rendezett be, ám - ahogy fogalmaz - azt gyorsan kinőtte és hamarosan egy háromszáz, majd egy ötszáz literes akvárium lett lakása dísze. A halak után másfél éve két ékszerteknőst vitt haza, három nap múlva azonban már négy teknős talált otthonra nála. Aztán szép lassan gyarapodni kezdett a hüllőgyűjtemény, s jelenleg a lakás felét terráriumok, és az akvárium tölti meg élettel. A „beépített szekrényben” két leguán talált otthonra Habuczki Norbertnél, aki az állatok etetése - nem a lakásban lavírozó fekete perzsamacska - miatt természetesen egereket és bogarakat is tenyészt. A konyhában négy papagáj csivitel, hogy ne legyen túl nagy a csönd a lakásban. Persze Norbert a hüllőkért rajong leginkább, s a harmincegy példányból álló gyűjteményének különlegessége közé tartozik a ki- rálypython és egy aligátorteknős. Mint mondja, az állatokat különlegességük és szépségük mellett azért szereti, mert törődést igényelnek. Nem undorodik a hüllőktől, bár bevallása szerint a nagy afrikai karmosbékát a mai napig nem fogja meg. Ebből a fajtából kettőt birtokolt, ám az egyik három napig elveszett, s végül egy ruhakupac alatt kiszáradva találta meg. A szökésről feleségének - aki már megszokta a lakótársakat - sem mert beszámolni. Amire Norbert nagyon vágyik, az egy kifejlett, szaporodóképes leguánpár, s ha minden jól megy, hamarosan két kisebb példányt egy kifejlett, 1,5-2 méteres állatra tud cserélni. Ez a hobbi egyébként nem annyira költséges, mint ahogy az ember gondolná, de az áramszolgáltató a szomszédokénál nagyobb összeget számláz. A gyűjteményt pedig a fiatalember bővíteni szeretné. Barátai, ismerősei nem tartják csodabogárnak, még azért sem mert szülei kertjében egy kilencezer literes kerti tavat épített, ahol kifejlett, tenyérnyinél nagyobb ékszerteknősök találtak otthonra. Hogy Habuczki Norbert gyűjteménye mikor növi ki a kis lakást, azt nem tudni, de azt mondja, ha így lesz, biztosan talál valami megoldást: az állatoktól nem akar megválni. - nagy Előzésből bukfenc Szerencsés kimenetelű baleset történt pénteken este a 6-os főút 125-ös kilométerénél. Egy Paks felől érkező Mazda - képünkön összetörve - előzött egy Wartburgot, majd - a vizsgálat adatai szerint - nem megfelelő módon tért vissza a jobb oldalra, és ütközött a megelőzött kocsival, s az útról letérve felborult. A Mazdában hárman könnyebben sérültek. Hasonló eset történt péntek éjjel Nagydorognál, ahol egy Sárszentlőrinc felé haladó Daewoo Tico áttért a menetirány szerinti bal oldalra, az út menti árokba hajtott, ott többször bukfencezett, vezetője könnyen sérült, ám a kocsi totálkáros lett. Közelről Múzeumot avattak a jó borok barátai Bormúzeum avatásával kezdődött a nemrégiben alakult paksi Borbarát Klub csütörtöki összejövetele a Prelátus Kúriában. A klubtagok és a neves borász vendégek ünnepélyesen helyezték az első palackokat a kellemes klímájú, löszbe vájt pince frissen épített rekeszeibe. A legtöbb palack természetesen helybéli nedűket rejt magában - Száraz István, a Dunamenti Mezőgazdasági Szövetkezet elnöke hozta ezeket a remélhetőleg szép jövő előtt álló bormúzeum számára, szőlőtermeléssel és borkészítéssel is foglalkozó cége ajándékaképpen. Hogy némi „kisugárzása” is legyen a pincének, Kováts Balázs, az atomerőmű tájékoztatási főmérnöke is elhelyezett néhány, saját termésű vörösborával telt flas- kát - mint mondta szerény hozzájárulásként - azt mi tesszük hozzá némi rosszmájúsággal, hogy így csupán kis, legfeljebb közepes aktivitású egyelőre a pince. Ez persze csak a mennyiséget jellemzi, a minőséget az említetteken túl két nagyhírű borászat, a szekszárdi Vesztergombi és a villányi Tiffán pincészetek palackjai garantálják. Az avatást követő program a kúria elegáns nagytermében, fehér asztalnál folytatódott. A poharakba Vesztergombi Ferenc pincéjének 1996-os évjáratú remeklései kerültek, sorról- sorra, miközben ismereteket szerezhetett a klub tagsága a borkészítés titkairól (no azért a legféltettebbekről nem!). A sort a Chardonnay nyitotta, ezzel ki is merült a fehér kínálat, a következő ajánlat (a többség véleménye szerint, amivel a kóstolás után kénytelenek vagyunk egyetérteni) színével, csillogásával, illatával és ízharmóniájával, elegáns könnyedségével szinte maga volt a tökély: egy kékfrankos rosé. Innen a vörösborok jöttek, köztük az utolérhetetlen Bikavér. Kortyolgatás közben nem akármilyen szellemi cuvée-t élvezhettünk (A cuvée legalább kétfajta nedű házasí- tásából nyert bor. A szerző.) Vesztergombi Ferenc és Tiffán Zsolt barátian kulturált hangvételű vitáját módszerekről és ízlésekről, középpontjában a barrique-olás- ról, amelyet néha Alkonyi László, a Borbarát magazin főszerkesztőjének nem kevésbé értő közbeszólása színesített. Ékes bizonyítékául, hogy a (mértékkel) kortyolgatott jó bor mellett érdemes beszélgetni, akár még borról is. -rákostMi Egy asztalnál a borbarátok fotó: gk Tiltakozás egy fantomtorony ellen? Egy 50 méter magas, piros-fehér csíkos adótorony, valamint egy 15 négyzetméteres konténer, gyeppel övezett területen. A külső szemlélő számára ennyi egy Westel (rádiótelefonos) bázisállomás. Egy ilyen létesítmény telepítése ellen írt alá tiltakozó nyilatkozatot a faddi Tokaj utcából 21 lakó, esztétikai, illetve egészségügyi szempontokra hivatkozva. A torony telepítéséről az utóbbi hónapokban tárgyalások folytak a cég és a községi vezetés között. A helyszíni bejárásra január 26-án került sor. A cég választása a Tokaj utca végén található háromszög alakú, néhány száz négyzetméteres, önkormányzati telkecskére esett, amely éppen ideális volt e célra, ráadásul amit az ön- kormányzatnál - megfelelő áron - szinte értékesíthetetlen területként tartottak nyilván. A tárgyalások biztatóan haladtak, a Westel tisztességes összeget ajánlott fel vételi árként. Az adás-vételi szerződést a képviselőtestület saját részéről március elején alá is írta, és azt elküldte a cégnek. ■ A Tokaj utca lakóinak egy része azonban nem kért a toronyból, részben esztétikai, részben a létesítmény vélt egészségkárosító hatása miatt. Tiltakozó nyilatkozatukat ezen a héten adták át az ön- kormányzatnak. A helyzetet árnyalja, hogy a község vezetése a telekből befolyó összeget (kipótolva további pénzekkel) a Tokaj utca szilárd burkolatú, ugyanakkor rendkívül siralmas állapotú útjának újjáépítésére szeretné költeni. (Az út minőségével kapcsolatban korábban több panasz érkezett a községházára, a Tokaj utcából.) Vajda Zoltánná a kérdéses telek közvetlen szomszédságában lakik. Szerinte a torony létesítésére Faddon sokkal alkalmasabb helyek is léteznek. Úgy véli, a szép, Duna- parti Tokaj utcai házak értékét csökkentené a „nagyon csúnya” torony odatelepítése. És bár nincs meggyőződve róla, de úgy gondolja, hogy a bázis által kibocsátott sugarak hosszú távon akár károsak is lehetnek az egészségre. Vajdáné is jónak tartaná, ha az új út elkészülne, ám szerinte nem mindegy, milyen áron. (Tudniillik: a torony telepítése árán.) ■ Az ominózus telket egyébként korábban Vajdáék szerették volna megvásárolni az önkormányzattól, ám az akkori 500 Ft/négyzetméter árat sokallták, így nem jött létre az üzlet. A faluban vannak, akik az aláírásgyűjtés valódi indítékának ezt a körülményt tartják. Vajdáné nem tagadja, hogy valóban szerették volna megvenni a telket. Bár tisztában van vele, hogy a Westel ajánlatával valószínűleg nem tudtak volna versenyezni, ő úgy tartja, az ön- kormányzat a céggel való üzletkötés előtt őket is megkérdezhette volna esetleges vásárlási szándékukról. ■ A faddi polgármester azt mondja, a lakossági tiltakozás nem kötelezi az önkormányzatot arra, hogy elálljon a szándékától. Ugyanakkor az is igaz, hogy az aláírás- gyűjtés után az önkormányzat várakozó álláspontra helyezkedett, holott a Tokaj utcai útépítést már megrendelték, az napokon belül megkezdődhetett volna. Hangsúlyozta, hogy a telekről szóló adás-vételi szerződés csak akkor léphet érvénybe, ha az adótorony telepítését valamennyi szakhatóság engedélyezi. Úgy vélte, ez is garancia arra, hogy a toronynak semmiféle egészségkárosító hatása nincs. Ezt - véleménye szerint - az is bizonyítja, hogy más városokban, például Szekszárdon, a legforgalmasabb területekre is telepítettek efféle adókat. ■ Az egészségkárosító hatással kapcsolatos elképzeléseket kérdésünkre a Westel budapesti központjában is alap1 talannak tartották. Legnagyobb meglepetésünkre azonban azt is cáfolták, hogy Faddon efféle tornyot terveznének létesíteni. A tárgyalásokra, szerződés tervezetekre való hivatkozással fűszerezett értetlenkedésünkre azt a választ kaptuk, hogy ezt az információt nyugodtan vehetjük készpénznek, a Westel Faddon nem, hanem Duna- szentgyörgyön tervez bázisállomást létesíteni, amelyet a tavasz végén adnak át. ■ A mai világban készpénznek természetesen csak azt veszi az ember, ami már a zsebében van, úgyhogy megkérdeztük a dunaszentgyörgyi polgármestert, tud-e róla, hogy a Westel adótornyot épít a községükben. A polgármester válasza: „bár építene”, de ő maga nem tud róla. Nos, egyelőre itt tart a dolog. -sA Westel nem tud a faddi toronyról
