Tolnai Népújság, 1998. január (9. évfolyam, 27-50. szám)

1998-02-09 / 33. szám

1998. február 9., hétfő Megyei Körkép 3. oldal Vásár, mérsékelt érdeklődés mellett. Túlzás lenne azt állítani, hogy sokan mentek el a hét végi szekszárdi vásárba. A gyér érdeklődés okát a korábbi, tömeges látogatás ismeretében csak találgatni lehet. A betérő vevők sem sűrűn nyitották ki pénztárcáikat, egyedül az állatok bizonyultak ke­lendőknek: egy-egy választási malac ára elérte all ezer forin­tot is, mégis sok gazdára talált közülük, fotó: gottvald károly Több vizet a horgászoknak A Tolnai Horgász Egyesület vasárnapi közgyűlésén a horgászvizek kérdése állt a középpontban. A HE elnökének tájékoztatása szerint a tagság egyetértett azzal, hogy szükség van űjabb horgászvizekre. A megyei horgászszövet­ség a Duna illetve a Sió „irá­nyába” tett lépései mellett a tolnai egyesület a helyi Duna- holtágra szeretné megszerezni a hasznosítás jogát. Mint is­meretes, a tolnai önkormány­zat tulajdonában levő víz ha­lászati jogát jelenleg a halá­szati szövetkezet gyakorolja. A tolnai képviselőtestület már döntött arról, hogy a követ­kező években „lejáró” halá­szati jogra a későbbiekben az önkormányzat igényt tart. A város valószínűleg bérbe kí­vánja adni majd ezt a jogosít­ványt. A tolnai horgászok pe­dig szeretnék megkötni az önkormányzattal a bérleti szerződést. Az egyesület ve­zetőségének elképzelései sze­rint az ehhez szükséges pénzt a Tolnai HE dombori hor­gásztanyájának eladásából le­hetett volna előteremteni. A tagság azonban - vélhetően részben érzelmi okokból - nem támogatta ezt az elképze­lést. A tolnai holtág halászati jogának megszerzése érdeké­ben - majd annak idején - így valószínűleg a tagságnak kell mélyebben a zsebébe nyúlnia. A közgyűlésen felmerültek aggályok a halasítással kap­csolatban, nevezetesen: való­ban bekerül-e a vizekbe a meghatározott halmennyiség? A vezetőség szerint igen, amit igazolni is tudnak. A gyűlésen elhangzott egyebek mellett az is, hogy a fogási lehetőségek nem rom­lottak, az „átlagzsákmány” tavaly is 22 kiló körül ala­kult. -es— ^ • r . r i— r r. .....«• Ú tmutató, sorselerfSI Tárót kártyával He rezeg Kata segítségével. Címünk: AS-B Kit. Audwtex 153$ I Jelentősen nőtt a munkanélküliség Január ismét a munkanélküliség jelentős növekedését hozta Tol­nában. Ez a jelenség sajnos minden év elején tapasztalható. Ilyen­kor szűnik meg sokaknak szerződéses munkaviszonya, a köz­hasznú munkák is később kezdődnek, ugyanekkor éri el mély­pontját a szabadban végzett munka lehetősége, ilyenkor a legala­csonyabb a mezőgazdaságban és az építőiparban dolgozók száma. Az idei év első hónapjában Tolnában 1134-gyel nőtt, 15.864-re emelkedett az állást keresők száma. Egy évvel ez­előtt mérsékeltebb volt a növe­kedés, csupán 237-tel lett ma­gasabb a regisztrált munkanél­küliek száma, két évvel ezelőtt viszont a mostanihoz hasonlí­tott a romlás mértéke, akkor 918-cal lettek többen az állásta­lanok egy hónap alatt. Idén fel­tűnően magas volt az állásukat elvesztettek között a visszaté­rők aránya. A munkaügyi ki- rendeltségek nyilvántartásaiban korábban a jelentkezők között általában másfélszer, kétszer voltak többen azok, akik már korábban is elvesztették állásu­kat, most januárban viszont több mint ötször annyian vol­tak, mint akik első alkalommal váltak munkanélkülivé. Most a megyére jellemző munkanélküliségi mutató 14,6 százalék, évek óta nem volt ilyen magas. Növekedett a me­gye mind a hét munkaügyi kör­zetében a regisztrált munkanél­küliek száma, legnagyobb arányban Tamásiban és kör­nyékén, illetve a bonyhádi kör­zetben. A nagyarányú növeke­dés reszletezese során viszont kitűnik, ezen belül a pálya­kezdő állástalanok szinte min­denütt kevesebben lettek. Szá­muk csupán a bonyhádi kiren­deltség területén emelkedett, ott is csak egyetlen eggyel. A me­gyében ÓT 1388-an vannak, 132-vel kevesebben, mint vol­tak egy hónappal ezelőtt. Az összes állást keresőnek 8,7 szá­zalékát teszik ki, ez az arány a legalacsonyabb az utóbbi egy év során, 5-tel kevesebb a 13,7 százalékos szeptember végi csúcsnál. Az elfoglalható álláshelyek száma január végén 635 volt, 131 -gyei több, mint egy hónap­pal korábban. Száz állástalanra 4 elfoglalható munkahely ju­tott. Tolna Megyei Munkaügyi Központ A „nagyot kéne tenni” poézise Megmondta Kádárnak, verset írt Horn Gyulának A reálbércsökkenős időkben, 1996-ban egy MSZP-s politi­kus tartott fórumot Tamásiban. Előtte egy apró öregember állt ki a dobogóra, és felolvasott egy verset. Hogy Valami na­gyot kéne tenni (a címe is ez volt). Arról szólt - kiragadás tő­lem -, hogy kellene „kalapá­csot, tollat, fűrészt, kaszát adni az elárvult kézbe, hadd nézzen szembe a munka az izzó verej­tékkel! ...)” A címzett Horn Gyula volt. Az ún. tömeges privatizáció kellős közepén, de még Tocsi- kon innen az ember felsóhaj­tott: a régi szép idők... Az öregember Józsi bácsi volt, pontosabban Vincze Jó­zsef, a ma hetvenkilenc éves nyugdíjas tamási tanító, aki 1940-ben publikált először. Az elmúlt héten mutatta be harma­dik önálló kötetét, a Kívül a ku­koricáson címűt, - FAOSZ Ki­adó, 1998 -, amely öt évtized alatt írt verseiből válogat. Tár­gyuk Elet, Haza, Szerelem, (nagy kezdőbetűvel), népies, egyszerű stílusban fogantak, mert Józsi bácsi nem szereti azokat a verseket, „amiket csak azok értenek, akik megírták”. Az ebédlőasztalnál beszélge­tünk, hosszan mesél életéről. 1919-ben, a „dicsőséges 133 nap” évében született. Szülei hat gyermeket neveltek, apja fodrászmester volt, ő is inasko- dott mellette. 1946-ban népi kollégista lett Szegeden. A fé­nyes szelek évei meghatáro­zóak voltak számára, „a NE- KOSZban egy kévébe kötve volt munkás, paraszt, értelmi­ségi”. 47-ben parasztpárti, Ve­res Péter, Darvas József mö­gött, 1949-ben népi kollégistá­ból néptanító lett. Hőgyészen úttörőcsapatba csábította a mi­séről a gyerekeket („még a plé­bános lánya is jelentkezett”), azután Decs, Baks, Nagylak, Orosháza mellett egy tanyai is­kola, Tengelic voltak későbbi állomásai. Tanyán töltött húsz évet. „Haza-tárgyú” verseiből süt a - jobb elnevezés híján - mun­karomantika. „.. .dagadjanak az elfásult izmok, erdőn, gyár­falak között és barázdák során, hogy ébredjünk megen korán, feszüljön bennünk a megszállt izgalom a munkazajos nappa­lon, szoruljon kezünkbe szer­szám . ..” Van, aki személyes tapasztalataiból, más történelmi tanulmányaiból ismerhet rá egy korszakra, az interpretáció nem állhat távol a valóságtól: arról szól a vers, ami ma nincs.- Szocialista voltam, va­gyok, azt sem szégyellem, hogy marxista vagyok, és nagyon so­kat dolgoztam a rendszerért - válaszolja a múlthoz való hoz­záállását finoman firtató kér­désre. - De funkcióban nem voltam. Most is úgy gondolom, hogy nem proletárdiktatúra, hanem személyes diktatúra volt. Mindig azt mondtam: az embert nem megverni, hanem megnyerni kell. Én haragszom - mondja áttérve a jelenre -, a Németh Miklósra, és a Grószra is, mert nem így kellett volna csinálni a dolgokat, hanem fi­noman, a hibák kiküszöbölésé­vel. Sőt, ellenzéki is volt. „Nem tudják fenn, lenn mi fáj” - ezért az egy sorért nem közölték egy versét az „átkosban”. Alkalom- adtán a főtitkárnak sem kertelt.- Kádár János gyakran járt Orosházára vadászni. Egyszer láttam ott egy rendőrdzsippet, két rendőrt meg Kádár Jánost. Kádár megkérdezte, mi újság, hogy élnek, milyen problémák vannak. Azt mondtam, ha ráér, leülhetünk, éjfélig elmondom. Azt mondta ennyi ideje nincs, de írjam le. Leírtam, hogy a pártbizottság milyen ordenáré dolgokat művel, részegesek, lopnak, csalnak. Később azt is megmondta Kádárnak: nem tíz évenként kellene lejönni az emberekhez.- Józsi bácsi, hogyan kell ma „nagyot tenni”? - kérek se­gítséget a költemény értelme­zéséhez.- Ehhez nem egy vers kel­lene, hanem hosszú tanulmány. Horn Gyula egyébként meg­kapta a verset. Gondoltam, el­gondolkodik, hogy ott lenn gondolkodnak az emberek ... A könyv egyébként tamásiak segítségével jelenhetett meg, kétharmadát adakozták össze két-öt ezer forintonként. Végül azt kérdezem: kinek szólnak a versei? A fajtámnak - mondja -, meg bárkinek, aki be tudja fo­gadni őket. Tóth Ferenc Hírek Baleset a kerékpárúton Dombóváron szombaton közlekedési baleset történt a város belterületén. Egy személygépkocsi a Juhász Gyula utcából kihajtva nem adta meg az elsőbbséget egy, a kerékpárúton bicik­liző hölgynek, s az ütközés során a kerékpáros nyolc napon belül gyógyuló könnyű sérülést szenvedett. „Meteorológiai” demo felvétel Az „alternatív meteoroló­giai rockot” játszó tolnai Esőbeállók együttes „pro- móciós céllal”, „az óriási érdeklődés kielégítésére” a hétvégén elkészítette első, a teljes zenekari tagság köz­reműködésével létrejött demo hangfelvételét, ame­lyet a tolnai Biliárd szalon közönsége szombat éjjel meg is hallgathatott. Mély fájdalommal tudatjuk mindazokkal, akik ismerték és szerették, hogy id. DOMOKOS ISTVÁN (teveli lakos) 71 éves korában, hosszan­tartó betegség után váratla­nul elhunyt. Temetése feb­ruár 10-én, kedden délután 16 órakor lesz a teveli teme- tóTren. A gyászoló család Mély fájdalommal tudatjuk mindazokkal, akik ismerték és szerették, hogy MOLNÁR ALBERT életének 73. évében elhunyt. Temetése 1998. február 10- én, kedden délután 15 óra­kor lesz a majosi temetóTren. A gyászoló család Mély fájdalommal tudatjuk mindazokkal, akik ismerték és szerették, hogy özv. SEBESTYÉN FERENCNÉ (PADA) életének 72. évében elhunyt. Temetése február 9-én, hét­főn délután 15 órakor lesz a kakasdi temetőben. Előtte gyászmise 14.30-kor. A gyászoló család Kongresszust tartott az Agrárszövetség-Nemzeti Agrárpárt Erősebb képviseletet a vidéknek Az Magyar Szocialista Párt­tal január 13-án kötött, négy évre szóló együttműködési megállapodást elsöprő több­séggel hagyta jóvá az Agrár­szövetség-Nemzeti Agrárpárt V. Kongresszusa szombaton Budapesten. A kongresszus után dr. Soly- mosi József pártelnök érdeklő­désünkre elmondta, hogy a két­száztíz küldött közül csupán né- hányan tartózkodtak, amikor a Magyar Szocialista Párttal kötött megállapodás „szentesítéséről” voksoltak. Solymosi ezt bizalmi szavazásnak tekintette, hiszen a pártja részéről ő állapodott meg - igaz, a megyei szervezetek vé­leményét figyelembe véve - Horn Gyulával. Az Agrárszövetségben van egy kisebb csoport, amely ma is úgy véli, nem kellett volna az MSZP-vel közös platformra ke­rülni. E kisebbség tagjai ugyan­akkor elfogadták a többség aka­ratát és továbbra is maradnak a pártban. Solymosi József a sza­vazás nyomán úgy véli, helye­sen döntött az Agrárszövetség, hogy a nagyobbik kormánypárt oldalán száll ringbe a szavazato­kért. A jelenlegi politikai hely­zetben ugyanis a választók - mondta a pártelnök - inkább a nagy pártokat részesítik előny­ben. Az Agrárszövetség küldöt­tei azt remélik, hogy az önkor­mányzati választásokon is jó eséllyel indulnak, az együttmű­ködés értelmében ott is az MSZP-vel közösen. A kongresszus elfogadta a párt programját, amely alá­húzza: a falu, a vidék, az agrá- rium érdekeit markánsabban kell érvényesíteni a kormányzati munkában. Személyi kérdésekről is dön­töttek a küldöttek: egy korábban - összeférhetetlenség miatt - lemondott elnökségi tag helyébe Kaszás György, Heves megyei küldöttet választották. A Ma­gyar Szocialista Párttal kötött megállapodás értelmében négy helyet kapott az Agrárszövetség az MSZP országos listáján. Egyet az első huszonöt, egyet a második huszonöt és kettőt a harmadik huszonöt hely valame­lyikén. (A pontos helyekről az MSZP később dönt.) Az Agrár- szövetség az első helyre Mayer Bertalan alelnököt, a másodikra Németh Imre elnökségi tagot, a harmadikra Bodzás Árpádot, az országos választmány elnökét, a negyedikre dr. Solymosi Józse­fet delegálja. Ezek közül az első két hely szinte biztos befutónak számít. Érdeklődésünkre, hogy a pártelnök miért az utolsó helyen szerepel, Solymosi József el­mondta: — Megtehettem volna, hogy az első huszonötbe kérem ma­gam, de nem tettem. Az MSZP- vel kötött megállapodás értel­mében én indulok a Tolna me­gyei 3. sz. választókörzetben. Én elsősorban ennek a harmincegy településnek a képviselője sze­retnék továbbra is lenni. Ha nem tudtam volna bebizonyítani a völgységi embereknek, hogy eredményesen tudom az érdeke­iket képviselni, úgy listáról nem szeretnék a törvényhozásba ke­rülni. Hangyái Programiroda a főiskolán A szekszárdi Illyés Gyula Fő­iskolán belül fél esztendeje működik a Programiroda, ami az alapképzésen túli pedagó­gus képzéssel foglalkozik. Mint azt Duzmathné Tancz Tünde továbbképzési előadó­tól megtudtuk, a műveltségte­rületi képzések, átképzések, továbbképzések mellett szakmai fórumokat, szak­vizsgákat is szerveznek. Ez utóbbiak - az új jogszabályok szerint - minden pedagógusra vonatkoznak, hétévenként kell ezentúl szakvizsgát ten­niük. A Programiroda össze­gyűjti mire van igényük az érintetteknek, hol vannak képzési hiányterületek, s ők szervezik a főiskolai felvéte­lire előkészítő úgynevezett nulladik évfolyamot is. Az or­szágos képzési jegyzékben szereplő szakképzéseket szervezik és végzik, nem csak diplomások számára, mert azt is szerezhet felsőfokú szak- képzettséget, aki nem került be a főiskolára. Általában a munkahely küldi a résztvevő­ket és az is finanszírozza tan­folyamot. Emellett cégek, alapítványok is támogathatják a résztvevőt. A pedagógiai fő­iskola a megye egyetlen ön­álló állami felsőoktatási in­tézménye, ezt a presztízst sze­retnék továbbra is megőrizni. A főiskola maga is átalakuló­ban van, képző-jellegű, szakmai feladatok felvállalá­sára törekszik. A Programi­roda szeretne egyfajta infor­mációs központtá válni a pe­dagógusok, a pedagógiai ér­deklődésűek számára. \ A

Next

/
Thumbnails
Contents