Tolnai Népújság, 1998. január (9. évfolyam, 1-26. szám)
1998-01-05 / 3. szám
2. oldal Világtükör 1998. január 5., hétfő Tart a kurd menekülthullám Törökország „exportálja” belső problémáit Nyugaton mind többen attól tartanak, hogy Törökország belső problémáit Európába „exportálja”, válaszul arra, hogy a Luxemburgban megtartott csúcstalálkozón az Európai Unió ismételten elhárította csatlakozási szándékát. Ezt az aggodalmat látszik alátámasztani a Kurdisztáni Nemzeti Felszabadítási Front Rómában nyilvánosságra hozott állásfoglalása, amelyben a többi között ez olvasható: „török politikai döntésből fakad az a kísérlet, hogy az Európával fenntartott kapcsolatokban új egyensúly jöjjön létre, és egyetlen európai országnak sem volna szabad lehetővé tennie Törökország számára, hogy ilyen politikát folytasson.” Tudomásuk szerint jelenleg legalább húszezren készek elhagyni az országot. Az ankarai hatóságok ezt cáfolják. Ismail Cem török külügyminiszter levelet írt olasz kollégájának, Lamberto Dininek, és figyelmeztette: ne bátorítsák az illegális bevándorlókat. Az olasz rendőrség őrizetbe vette annak a hajónak az öttagú legénységét, amely egy héttel ezelőtt futott zátonyra Itália partjainál. A legfrissebb jelentések szerint péntek este további háromszáz kurd menekült indult el hajójával Olaszország felé. Tegnap az olasz határőrség kis bárkákból partra szállított és táborba kísért harminc kurdot Otrantónál, s két újabb hajót fedezett fel, amely valószínűleg Calabria felé vette az Kurd család Otranto kikötőjében fotó: feb/reuters irányt. A török rendőrség Isztambul kikötőjében őrizetbe vett 18 kurd menekülőt, mert érvényes útiokmány nélkül akart távozni. Ugyancsak letartóztattak tizennégy iraki állampolgárt és három török embercsempészt. A schengeni egyezmény tagországai - Ausztriához hasonlóan - igyekeznek megerősíteni az Olaszországgal közös határszakaszok védelmét. A francia belügyminisztérium a Riviérára vezényelte a különleges rendőri erők egy századát, riasztották a csendőrséget és a vámőrséget is. Viktor Kiima a NATO-tagságról Viktor Kiima szerint Ausztria elkötelezetten támogat egy erős európai biztonsági struktúrát, de az ország esetleges NATO- csatlakozását előzetesen alaposan át kell gondolni, és minden körülményt meg kell vizsgálni. Az osztrák kancellár vasárnapi bécsi nyilatkozatában közölte: csak Ausztria autonóm döntése lehet, hogy belép-e az észak-atlanti szervezetbe, vagy sem. Kiima szerint Ausztriának a semlegesség és az élő gyakorlattá vált szolidaritás formájában megvan a maga bevált biztonsági struktúrája, s mivel a békefenntartásra évente kiad jó néhány százmillió schillinget, senki nem vetheti Bécs szemére, hogy nem tesz semmit Európa biztonságáért. Az osztrák kancellár úgy véli, hogy az új európai biztonságpolitikai struktúra kialakítása során el kell kerülni újabb tömbök kialakulását. Kiima azon fáradozik, hogy az európai biztonságpolitikában az Ausztria számára legjobb utat válaszszák. A kancellár számára teljesen világos, hogy egy katonai szövetségi tagság nem volna összeegyeztethető a semlegességgel. Mint fogalmazott: ha bekövetkeznék az a „ma még nem körvonalazódó eset”, hogy Ausztria a NATO-tagság mellett dönt, népszavazást kell tartani. Szerinte ugyanis a NATO- tagállamok kölcsönös védelmi kötelezettségére vonatkozó előírás - Ausztria NATO-tagsága esetén - olyan súlyos beavatkozás lenne a semlegességbe, hogy a népnek kell eldöntenie, akarja-e ezt. Német környezetvédők a műanyag szigetelés ellen Mi lesz, ha ég a Reichstag Miközben javában folyik a berlini Reichstag felújítása, és készül - igaz, üvegből - az egykori kupola felújított változata, a német főváros egyik jelképének tekintendő épülettel kapcsolatban mind többeb beszélnek környezeti bajokról. A Reichstagot ugyanis nem csupán műszakilag, hanem a környezetvédelmet tekintve is mintának szánják. Máris bejelentették: a fűtési rendszer repceolajból finomított biodízellel működik majd. A környezetvédők mégis elégedetlenkednek. A Greenpeace aktívái most kiderítették, hogy a tetőtér szigetelése polivinilkloridból- mindközönségesen pvc-ből- készült. A szervezet vegyész szakértője, Judit Kanthak szerint a pvc rendkívül veszélyes anyag. A környezetvédők botrányt kiáltanak, s ha jobban belegondolunk, nem is minden alap nélkül. Tűz esetén ugyanis mérges gázok szabadulnak föl a pvc-ből. A Greenpeace aktivistái példaként felhozzák, hogy 1996 tavaszán a düsseldorfi repülőtéren, a tűzvészben 16-an fulladtak meg a kábelek műanyag szigeteléséből kiszabadult gyilkos gőzöktől és gázoktól. A tartományi jogú Berlin megtiltotta a pvc-tartalmú anyagok használatát közpénzből létesült objektumokban. A Bundestag azonban nem Berliné, hanem szövetségi, azaz országos hatáskörbe tartozó középület. A szövetségi építési minisztérium pedig egyelőre nem veti alá magát a fővárosi hatóságok tilalmának. Kulcsár László Soros György és Kim Dze-dzsung. A több ázsiai ország csődbe juttatásával vádolt pénzember tegnap találkozott a megválasztott dél-koreai elnökkel. Hírek szerint a délkeletázsiai ország gazdasága talpra állításához 5 milliárd dollár hitelhez akar jutni, fotó: feb/reuter Románia - egyelőre - köztársaság marad... Az exkiraly csak volt államfő Az idén először ünnepelte egykori hazájában, a román kormánytól kapott rezidenciájában a karácsonyt I. Mihály exkirály, és egy újévkor tett kijelentése máris belpolitikai vihart kavart. A Romániából a második világháború után száműzött egykori uralkodó bejelentette: idősebb leánya, Margit személyében kijelölte örökösét. Ez a mondat azonban kapóra jött mindazoknak, akik Emil Cons- tantinescu köztársasági elnököt azzal vádolják, hogy titokban a monarchia visszaállításának útját egyengeti. A román államfő val kapcsolatos referendum, sem az előrehozott választások kiírása.” Constantinescu kijelentette: mandátuma idején nem fogja kezdeményezni és nem engedi meg az ország államformájának megváltoztatását. Ezzel a maga részéről ezt a kérdést lezártnak tekinti. Ami a volt uralkodó helyzetét illeti, a román elnök tudomásul vette a kormány 1998. január 2-ai állásfoglalását, hogy I. Mihálynak joga van letelepedni az országban, ha tiszteletben tartja az 1991. évi alkotmányt, a román nép által törvényesen megválasztott haI. Mihály belpolitikai vihart kavart fotó: feb/reuter most arra kényszerült, hogy sajtóértekezleten, valamint rádió- és tévényilatkozatban szögezze le: „Romániában nem időszerű sem a királyság helyreállításátóságokat és az állami protokollt. Mihály királynak, mint volt államfőnek a helyzetét törvényben kell a román parlamentnek rendeznie. Vladimír Meciar „magyar” sajtót szeretne A mohi erőmű az idén indul Vladimír Meciar szlovák kormányfő szerint: míg a hágai döntés végrehajtásából következő „küzdelemben” a magyar kormány a sajtó támogatását élvezi, addig a szlovák kormány ugyanezt nem mondhatja el magáról. Meciar erről a szlovák közszolgálati rádió Éjszakai párbeszédek című műsorában beszélt. A kormányfő fenti válasza akkor hangzott el, amikor megkérdezték tőle: vajon miként lehetséges, hogy a magyar sajtó Magyarország győzelmeként tálalja a hágai ítéletet? Meciar szerint a sajtó kormányt támogató álláspontja személy szerint nem neki hiányzik, hanem Szlovákia politikai és gazdaság érdekei kívánnák így, de az is fontos, hogy az emberek tájékozódhassanak a kormány tevékenységéről. A mohi atomerőműről szólva azt mondta: az árambehozatalra szoruló Szlovákia úgy építi át energetikarendszerét, hogy a későbbiekben majd kiiktathassa az atomenergiát, ma azonban korántsem áll olyan jól, hogy azt mondja: nem kell az atomenergia. Egyszerűen szükség van rá. Környezetvédelmi szempontból vitatható, de gazdaságilag nem lehet vitás, hogy idén augusztusban a mohi atomerőmű első reaktora megkezdi a próbatermelést. A vitás Jaslovské Bohunice-i erőmű bezárásáról csak akkor lehet majd tárgyalni, ha Mohiban az első reaktor próbaüzeme befejeződik - mondta Meciar, de szükségesnek tartotta hozzátenni, hogy a szakemberek szerint a Jaslovské Bohunice-i erőmű is hiánytalanul megfelel a biztonsági előírásoknak. Mint ismeretes, Ausztria a Jaslovské Bohunice-i erőművet elavultnak, veszélyesnek tekinti, és mert az közel fekszik az osztrák határhoz, Bécs hosszú ideje az erőmű bezárását szorgalmazza Pozsonynál. A jövő fegyvere hanggal öl? Százhetven decibel már halálos lehet Lehet, hogy a jövő fegyvere hanggal öl? Egyes amerikai kiszivárogtatások szerint az utópiának tetsző kijelentés korántsem lehetetlen. Úgy „hírlik, hogy az Egyesült Államok csaknem kéttucatnyi katonai kutatóintézetében és támaszpontján kísérleteznek már azokkal a fegyverekkel, amelyek rendkívül erős hanghullámok kibocsátásával teszik harcképtelenné az ellenfelet. Sőt: túlságosan nagy „dózis” még halálos is lehet. (Gondoljunk csak a diszkók „gyilkos” hangfalaira.) Az újfajta kézifegyverek, lövedékek, aknák, amelyeket a szárazföldi és a légierők próbálnak ki, energiasugarakat bocsátanak ki. A hatásuk a frekvenciájuktól függ. így az alacsony, 90-120 decibel közötti sugarak belső vérzéseket és egyéb komoly zavarokat okoznak a szervezetben. A 140-150 decibel közöttiek már nemcsak súlyos belső sérülésekkel járnak, hanem megtámadják a szöveteket is, míg a még magasabb, 170 decibeles hangener- gia-sugár egyenesen halálos. Szakértők szerint elképzelhető, hogy az akusztikus fegyverek, amelyek kifejlesztése igencsak előrehaladott állapotban van, hamarosan bevetésre is kerülhetnek. Hacsak az új fegyverfajtát ellenzők nem tudják elérni annak nemzetközi betiltását. Ferenczy Europress Utódját vádolja Václav Klaus Csehországban „alkotmánysértő módon” alakult meg az új kormány - állítja Václav Klaus, a Polgári Demokratikus Párt (ODS) elnöke. A volt cseh miniszterelnök kifejtette: a cseh politikai rendszer a politikai pártokon alapszik, tehát egy kormányt csak a pártok egyezsége alapján lehet összeállítani. Szerinte a kormány az ODS hivatalos vezetésének véleményezése nélkül alakult meg. Repülőrajttal az Unióba „Repülőstartot” ígért vasárnapi nyilatkozatában a brit külügyminiszter az Európai Unióba jelentkező, s érdemi felvételi tárgyalásokra meghívott kelet-európai országoknak, közölte azonban, hogy a folyamat ezzel együtt is éveket vesz majd igénybe. Nagy-Britannia az év első napján átvette az Unió soros elnöki tisztségét, amelynek hat hónapja alatt - várhatóan Hírek röviden március végén - megkezdődik a hivatalos felvételi tárgyalássorozat az arra meghívott hat országgal, köztük hazánkkal. Tovább pusztít a vihar Két héten belül másodszor pusztított hurrikán erejű szélvihar Nagy-Britannia és Észak-írország kiterjedt részén. A helyenként 140 kilométeres szél okozta balesetekben egy személy életét vesztette, több- tucatnyian megsérültek. Emberéletet is követelő komoly károkat okozott vasárnapra virradó éjszaka az orkánerejű szél Németországban és Franciaországban. Lemondott Dávid Lévi Izrael első ízben közölte, hogy elfogadja a dél-libanoni kivonulásra vonatkozó ENSZ-határozatot, de cserébe azt kéri, hogy Libanon szavatolja a biztonságot északi határán. Ennek ellenére Dávid Lévi külügyminiszter - aki a napokban már jelezte lemondási szándékát - bejelentette, hogy távozik Netanjahu keményvonalas, az izraeli-arab megbékélést akadályozó kormányából. Hol lehet Pol Pót A kínai külügyminisztérium egyik illetékese vasárnap cáfolta, hogy Pol Pót, a Vörös Khmerek egykori vezetője Kínában kapott volna menedéket. Két kambodzsai lap csütörtökön azt állította, hogy az idős és beteg exdiktátor Kínába távozott, a thaiföldi külügyminiszter pedig vasárnap közölte: tudomása van arról, hogy Pol Pót elhagyta Kambodzsát. Marad a kenyai elnök Daniel Arap Moi eddigi államfőt nyilvánították vasárnap hivatalosan is a kenyai elnökválasztás győztesének. Ezt Sámuel Kivuitura, a választási bizottság elnöke jelentette be nemzetközi sajtótájékoztatón.
