Tolnai Népújság, 1998. január (9. évfolyam, 1-26. szám)

1998-01-05 / 3. szám

1998. január 5., hétfő 3. oldal Megyei Körkép ’48-as honvédhadnagy, költő, mérnök In memóriám Katona Gyula Száz éve, 1898. január 3-án halt meg Zólyom városában Katona Gyula ’48-as honvéd­hadnagy, mérnök, költő, új­ságíró, vármegyei és városi főjegyző, aki 1832. október 11-én született Döbrököz köz­ségben. Nemesi családból származott. Apja - Katona István - Ester­házy hercegi ispánként teljesí­tett szolgálatot Döbröközön, ahol Gyulán kívül még három gyermeke született: Terézia (1829), István (1830), Johanna Klára (1834). Keresztapja a hí­res dombóvári lakos, dr. Lieb- bald Gyula, a Keszthelyi Geo- rgikon egykori tanára volt, aki­vel rokonok is voltak. Apja 1833-ban egy keresztet állítta­tott az Öreghegyen, amelyet a döbrököziek később Katona- körösztnek, illetve Százéves- körösztnek is hívtak. Iskoláinak egy részét való­színűleg Léván végezte, ahová apját áthelyezték. 1848 őszén megszakította tanulmányait és beállt a haza védelmére szerve­ződő honvéd haderőbe. Őrmes­teri rangban kezdte meg a szol­gálatát a Bars vármegyében alakuló 17. honvédzászlóalj­ban, mely egészen a világosi fegyverletételig harcolt a ma­gyar szabadságharc győzelmé­ért. December 17-én kinevezték honvéd hadnaggyá. Ez nagy el­ismerés volt a számára, mivel nemrég lépett a 17. életévébe. A bodrogkeresztúri csata után zászlóaljparancsnoka a különös dicséretet érdemlők között em­lítette a nevét Klapkának írt je­lentésében. Főhadnagyi kine­vezése a fegyverletétel miatt nem lépett hatályba. 1850. feb­ruárjában közlegényként beso­rozták a császári és királyi 7. gyalogezrede, ahonnan október 31-én elengedték. Ezután folytatta tanulmá­nyait és 1853-ban mérnöki dip­lomát szerzett az Institutum Geometricumban. ő volt az első olyan döbröközi születésű személy, aki mérnöki képesítést kapott. 1867-ben belépett a Bars Vármegyei Honvédegy­letbe, melynek jegyzőjévé vá­lasztották. Volt Bars vármegye aljegyzője (1867-1871), fő­jegyzője (1871-1878). Ezután mérnöki tevékenységet végzett Nógrád és Zólyom vármegyé­ben. Felelős szerkesztője volt a Zólyomi Hírlapnak (1887-1888). E poszttól azért vált meg, mert megválasztották Zólyom város főjegyzőjévé. Feladatait ambiciózusan, lelki- ismeretesen, szakszerűen látta el egészen a haláláig. Fiatal kora óta végzett szép- irodalmi tevékenységet. írt ere­deti költeményeket, tárcákat. Fordított Heine, Uhland és más műveket. Művei neves költők, írók alkotásainak „társaságá­ban” jelentek meg különböző­lapokban és folyóiratokban. Ezek közül a következő címűe­ket sikerült megtalálnom az Or­szágos Széchenyi Könyvtár­ban: Galamb száll... (Szép- irodalmi Közlöny 1858. VII. 29.), Harald Harfagar király (Beine után) (Szépirodalmi Közlöny 1859. ÜL 17.), Üdvöz­let (Napkelet 1859. V. 15. 20. sz.) Te szeretsz ■ ■ ■ (Napkelet 1859. VII. 17. 29 sz.), Egy ziva­tar alkalmával (Napkelet 1859. IX. 11. 37 sz.), Csak szerelmed legyen hív (Napkelet 1859. XII. 11. 50. sz.), Oh, miért nem sze­retsz ... (Divatcsarnok 1860. VI. 26. 26. sz.), Most is (Hölgy­futár 1863. I. 30. 9.) A lévai várromon (Barsvármegyei Hír­lap 1883. IX. 2.). Valószínűleg több írása is megjelent. írásai elsősorban hazafias és szerelmi tartamúak. Katona Gyula - tisztelt föl- dink - példás életet élt. Híven szolgálta a haladás, a dicsősé­ges magyar forradalom és sza­badságharc, valamint a közjó ügyét, ezért nemcsak halálának évfordulója, hanem a közelgő 150. évforduló kapcsán is kife­jezzük a személye iránti nagy­rabecsülésünket. Döbrököz la­kossága méltán büszke arra, hogy ott ilyen kiválóság szüle­tett. Dr. Gelencsér Gyula Döbrököz szülötte A sokhasznú csicsóka Csicsókát ősszel is, tavasszal is telepíthetünk. A tápanya­gokban gazdag, laza talajt és a csapadékos időjárást ked­veli, de öntözéssel száraz vi­déken is jól termeszthető. A talajt ősszel bőségesen istál­lótrágyázzuk, a csicsókagumót 8-10 milliméter mélyre, 70x40 centiméteres sor- és tőtávol­ságra ültessük. Ezután már nem sok gond van vele. Kártevői szinte nincsenek, permetezni nem kell. A szárat akkor vágjuk le, amikor a levelek a téli fa­gyok hatására megbámulnák. A gumó lovak abrakpótlá­sára, szarvasmarhák és sertések hizlalására, sőt emberi fogyasz­tásra is alkalmas. Ősszel vagy tavasszal kiszedhetjük a talaj­ból. Télen hideg pincében, nedves homokban tároljuk, de a földben is hagyhatjuk, saját szárával és trágyás szalmával betakarva nem fagy meg. Min­dig kiszedhetünk belőle annyit, amennyire éppen szükségünk van. L. Z. Shakespeare szülővárosa fogadta a szekszárdi küldöttséget „Kőbe vésett” angol környezetvédelem rendszert hoztak létre, mely magában foglalja a helyi ön- kormányzatokat is. A szisztéma egyébként be­vallottan épít az Önkormány­Minden Rio de Janeiróval kezdődött. Hat évvel ezelőtt itt fo­gadták el a világ környezetvédelmi szakemberei azt az elvet, mely szerint csak a fenntartható fejlődésnek van létjogosult­sága. S ezen a konferencián született meg „A Földet nem apá­inktól örököltük, hanem unokáinktól kaptuk kölcsön” jel­mondat is. A fenti gondolatok szellemé­ben az év végén Anglia vál­lalta azt, hogy ismét világta­lálkozóra invitálja a környezet védelmével behatóan foglal­kozó szakembereket. Tolna megyéből, közelebbről Szek- szárd városából dr. Pápa Ágoston környezetvédelmi re­ferens és Baltavári István köz­gyűlési képviselő kapott meg­hívást a tíz napos rendez­vényre. — Nem véletlen, hogy ép­pen Anglia töltötte be a házi­gazda szerepét - mutatott rá Baltavári István. — Ezt az or­szágot ugyanis egészen a kö­zelmúltig komoly környezeti károk jellemezték: az erdőte­rület az összterület két száza­lékára csökkent, a legeltetés miatt pedig sok vadvirág és rovar tűnt el nyomtalanul. Mára már valamit javult a helyzet, nem utolsósorban ép­pen a Rióban elfogadott elvek alkalmazásának köszönhetőn. — Mennyire sikerült bete­kintést nyerni az angol kezde­ményezésekbe? — A rendelkezésünkre álló tíz napot mindenesetre alapo­san kihasználtuk, s nemcsak előadásokon, hanem helyszíni bemutatókon is résztvettünk. A bázisunk Stratfordban, Sha­kespeare szülővárosában volt, innen indultunk munkalátoga­tásra, mintagazdaságok meg­tekintésére többek között Londonba, illetve Leadsbe, Huddersfieldbe és Birming­hambe. Az angolok egy olyan, kör­nyezetközpontú irányítási ték, ezeket a pontokat mond­hatni „kőbe vésték”. — Ezeket a pontokat át le­het ültetni hazai, netalán szek­szárdi környezetbe? — A mechanikus másolás­nak természetesen nincs ér­telme. Ám bizonyos - a lényeget nem érintő - változtatások után meggyőződésem, hogy igennel lehet válaszolni a kér­Huddersfield: pályaudvar, zöldövezettel zatok megváltozott, a fenn­tarthatóság elvét mindenekfö- lött előtérbe helyező szemléle­tére. A fenntarthatóság legfonto­sabb jellemzőit egyébként ti­zennyolc pontban összegez­désre. Sok függ attól is, hogy a városvezetők, a képviselők mennyire teszik magukévá azt az elvet és gyakorlatot, mely Angliában már érzékelhető eredményeket hozott.-szá­A grafológus is kap kézzel írt leveleket Eldugott jegyzetek az egyetemen (Folytatás az 1■ oldalról.) Gyakorlati alkalmazásban a gyermekrajz-elemzéstől akár az ügyészségi írásszakértésig használható a grafológia.- Van ennek a tudomány­nak olyan felhasználási terü­lete, amit a szőkébb hazádban, Dombóváron is alkalmazhat­nál?- Úgy gondolom, hogy a grafológiának mindenhol van lehetséges felhasználási terü­lete. Ha csak arra gondolok, hogy az óvónők viszonylag keveset tudnak a gyermekrajz elemzésről, már igaz ez a kije­lentés. E mellett azonban a pá­lyaválasztási tanácsadásban, vagy éppen a nagyobb cégek humán menedzselésében is kiválóan lehet alkalmazni ezt a tudományt.- A kézírásod megváltozott a tanulmányaid során?- Természetesen változott. Úgymond önmagamat változ­tattam pozitív irányba, a kéz­írásom tudatos változtatásá­val, hiszen a személyiség és a kézírás közötti kapcsolat két irányba működik. Éppen ezért használható a grafoterápia, vagyis a kézírás tudatos for­málásával a személyiségje­gyek megváltoztatása.- Barátaid, ismerőseid, akik tudják, hogy mivel foglal­kozol, szívesen küldenek kézzel írt levelet neked, vagy inkább elbújnak előled azzal, hogy gépelt írással tudatnak ma­gukról?- Ez változó. Az iskolában előfordul, hogy néhányan el­dugják előlem a jegyzeteiket, de ez nem általános jelenség. A grafológia nem tenyérjóslás, vagy kuruzslás, s a barátaim ismernek annyira, hogy nem titkolják előlem az írásukat. Tőlük inkább kézzel írt leve­leket kapok. Nagy László Gyerek vagy pedig hivatás? Sok friss diplomás hölgy is­meri a problémát: az egyetem után először dolgozni sze­retne, megalapozni a jövőjét, némi tapasztalatra és kapcso­latokra szert tenni, hogy ké­sőbb megalapozott egziszten­ciával férjhez mehessen és nyugodtan otthon maradhas­son egy ideig a gyerekkel. Pedig van már olyan barátja, aki szívesen feleségül venné, s a szülők is váiják a házasságot és az unokákat. Csak a lányuk húzódozik. Egyre gyakoribb jelenség Európában, állítják a pszicho­lógusok, hogy huszonöt év kö­rüli nők válságba jutnak, mert el kell dönteniük: a gyereket vagy a karriert részesítsék előnyben? Ha valamiért túl nagy rajtuk a nyomás (például, ha sürgeti őket a barátjuk, eset­leg a mama vagy a papa), akkor súlyosabb esetekben depresz- szió, állandó fejfájás, evészavar lép fel. Egy német pszichológusnő, dr. Elvié Horak azt állítja, hogy ma a 20 és 30 év közötti nők számára a legnehezebb a dön­tés. Nekik soha nem volt ennyi­féle érvényesülési lehetőségük, de éppen ez okozza a stresszt is: miként cselekednek helyesen? A nőknek meg kell tanul­niuk, hogy őszintén hallgassa­nak a legbelső hangra, mert az csak az amerikai filmekben fordul elő, hogy valaki ötgye­rekes családanya, emellett a hi­vatását százszázalékosan végző nő, valamint odaadó, állandóan figyelmes feleség is legyen. Csak az találja meg a boldog­ságát, aki nem állít maga elé teljesíthetetlen feladatokat. Ma már egyre gyakrabban választják a nők előbb a karri­ert, s csak harmincévesen hoz­zák világra első gyermeküket. Akkor, amikor már megalapoz­ták a jövőjüket. De vannak, akik csak harmincöt körül, mert akkor érzik úgy: nyugodtan otthon maradhatnak a kicsivel egy-két évig, s utána biztosan visszatérhetnek a munkahe­lyükre. -d­Mély fájdalommal tudatjuk mindazokkal, akik ismer­ték, szerették és tisztelték, hogy KISS ISTVÁN nyugalmazott téeszelnök, faddi lakos életének 77. évében csende­sen elhunyt. Temetése 1998 január 6-án, kedden 11 óra­kor a faddi temetőben lesz. A Gyászoló család Bonyhádi gyerekek a városi könyvtárban Véget ért a téli szünet Véget ért a téli szünet, folyta­tódik az oktatás az iskolák­ban. Sajnos, a diákok nagy- nagy bánatára idén egy szem hó nem hullott ezen a néhány napon. Sem szánkózni, sem síelni nem lehetett. Igen sok diáknak nem maradt más szórakozás, mint otthon a tévénézés, ugyanis jónéhány helyen nemcsak az iskolában, de a művelődési házban is szü­netet tartottak. S arra ugyebár nem mindenkinek van pénze, hogy családostul kiránduljon, netán befizessen egy téli üdü­lésre. A gyerekeket azért nem kell félteni, feltalálják magu­kat. Mint a tolnai diákok is, akik a Duna parton kergették a labdát. S ne felejtkezzünk meg a nagyszülőkről sem, leg­alábbis azokról, akik mindig, bármikor és szívesen vállalják, hogy felügyelnek az unokákra, a kedvenc ételüket főzik és persze foglalkoznak is velük. A hagyományoknak megfe­lelően idén is várták a bony­hádi Városi Könyvtárban a va­kációzó diákokat. Az ünnepek előtt fenyődíszeket készítettek az iskolások, majd origamiz- hattak, rajzpályázaton vehettek részt és számítógépes játékok­kal versenghettek. A gyerekek naponta fűmet is nézhettek, a fonotékában zenét hallgathat­tak. A kisebbek a könyvtárban kiállított - fővárosi iparművé­szek által készített - báboknak, a nagyobbak a lószőrékszerek- nek örültek. Fociznak a fiúk Tolnán FOTÓ: BAKÓ JENÓ

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents