Tolnai Népújság, 1998. január (9. évfolyam, 1-26. szám)

1998-01-03 / 2. szám

Zöldi László, az aforizmamilliomos A poénvadász és a gyöngyszemek 1989 óta gyűjti Zöldi László a hazai lapokból politiku­sok, közéleti személyiségek, művészek szellemes megál­lapításait, és ezekből a többnyire élvezetes, a ki­lencvenes éveket jellemző aforizmákból most két kar­csú kötetnyi válogatást adott közre.- Aki hosszú évekig szerkesz­tőként dolgozott, annak a szeme önkéntelenül rányílik a megszokottól eltérő monda­tokra - mondta az ismert új­ságíró-szerkesztő. - Gyűjteni kezdtem ezeket a gyöngy­szemeket. Ma már a számító­gépem mintegy négyszázezer karaktert őriz, s ennek alig negyedét tartalmazza a „Poli­tikusok aforizmái”, illetve a „Művészek aforizmái”; köz­tük Horváth Balázs évekkel ezelőtti mondását, miszerint „Magasabb hőfokon kell égetni az MDF-tagságot”, vagy Horn Gyula szavait Pet­rasovits Annáról: „Azt hi­szem, senki sem kétli, hogy Annuska nem egy Kéthly”. Öt másik kötetre való még biztosan benne van a szöveg- szerkesztőben, foglalkozom is a gondolattal, hogy egyszer az újságírók aranyköpéseit is kiadom. Egyébként rendszeresen mintegy száz újságot kísérek figyelemmel, és valóságos kincsesbányának tekintem a helyi, a megyei lapokat. Azt tapasztalom ugyanis, hogy politikusaink vidéki szereplé­seiken jobban elengedik ma­gukat, gyakran őszintébben megnyilvánulnak, mint a fő­városban. A legnagyobb gon­dot számomra a válogatás okozta a végtelenül gazdag gyűjteményből. Torgyán Jó­zseftől eddig például százhúsz mondatot jegyeztem fel, a kö­tetbe húszat vettem be. A sort azonban mégsem ő, hanem Csurka István vezeti. Mint írónak, van érzéke a tö­mör fogalmazáshoz, a meta­forához, és ez általában érvé­nyes a sokat szereplőkre, a profi politikusokra és termé­szetesen a művészekre is. Ez utóbbiak azért tudnak „jókat mondani”, mert a hatásból él­nek. A politikusok sem tekint­hetnek el a hatáskeltéstől. Nem véletlen, hogy a dobo­gós helyeken olyan közsze­replők állnak, mint például Horn Gyula, Orbán Viktor, Tamás Gáspár Miklós, Kuncze Gábor, Pető Iván. Egyébként többnyire nem „szerzőket”, hanem szövege­ket olvasok, s csak utólag né­zem, hogy kitől származnak. Ezek a bölcsességek azután néha ütik egymást, egy-egy politikus életművén belül is. (d. g.) A városok százada Az ENSZ-nek - a Biztonsági Tanács mellett - egy másik állandó testületre, úgyneve­zett Fejlesztési Tanácsra is szüksége lenne - állítja a német építési miniszter. Klaus Töpfer szerint nélkü­lözhetetlen a fejlett és a fej­lődő világ érdekeinek össze­hangolása, ha meg akarjuk védeni Földünk természeti ja­vait, környezetét a jövő nem­zedékek számára. A német miniszter úgy véli, hogy a figyelmet most a nagyvárosokra kell összpon­tosítani, mert azok tudnak a gyorsan növekvő emberiség számára lakást és munkahe­lyeket biztosítani, egyúttal vá­rosi keretekben lehet a leg­gazdaságosabban felhasználni az erőforrásokat. A XXI. század a városok százada, hiszen a Föld lakos­ságának fele lesz már város­lakó. Erről kell tárgyalnia a következő építészeti világ- kongresszusnak Berlinben. Készül is már egy úgyneve­zett Charta, amely megjelölné a korszerű városfejlesztés út­ját. Ennek jegyében alakulna meg az az állandó nemzetközi testület, amelyben a szakértők összehangolnák a városok fej­lesztésével kapcsolatos el­gondolásaikat. (FEB) 1997 az idősgondozás éve volt Interjú Bach Józseffel, a megyei közgyűlés elnökével (Folytatás az l. oldalról.) mint amilyenek a pincehelyi kórház ügyével kapcsolatban keletkeztek. Meglátásom sze­rint, amiben persze vannak szubjektív elemek is, sokkal jobb megoldás született, mint amit remélni lehetett. Nem csak megmenteni sikerült a kórhá­zat, hanem még hatvanmillió forint értékű felújítást is elér­tünk. Ha a szolgálati lakások segítségével az orvos-kérdést is megoldjuk, akkor ennek a két részlegből álló kis is kórháznak a működése biztosított. Ráadá­sul szerintem siker még az is, hogy együtt kezeltük a térség egészségügyi gondjait, mert hathatós helyi önkormányzati segítséggel átadásra került a mentőállomás. Ez ügyben sze­retném kiemelni Simontornya szerepét. A magam részéről si­kerként könyvelem el, még ak­kor is, ha nagyon sokan ku­darcként élték meg a történte­ket, hogy folytatható a megyei kórház nagyberuházása, és azt is, hogy épül Bátaszéken a szo­ciális otthon. A műtőblokkot nyilván nem lehet határidőre átadni, de azt remélem, hogy az idősek otthona októberre elké­szül. Ez már csak azért is siker, m^rt Tolna megyében az elmúlt ötven évben nem épült szociális létesítmény. Sikerként könyve­lem el, hogy Palánkon olyan idősek otthonát hoztunk létre, amely megfelel a kor követel­ményeinek. Mindez persze az­zal járt, hogy sok más intéz­ménynek le kellett mondania jogos igényeiről is. Vélemé­nyem szerint összességében kell kezelni 39 intézményünket, mert az az út nem vezet sehova, ha mindenhova kevés pénzt csöpögtetünk. Annak semmi látszata nincs. Vállalni kell a döntés felelősségét. Összességében azt kell mon­danom, bár még mindig sok pénz kellene erre a területre, hogy ez az év Tolna megyében az idősgondozás éve volt. E téren nagyot léptünk előre, eredményei évtizedekre hatnak. — Kifejezett kudarcot nem akar említeni? — Önkormányzati szinten nem voltak nagy, látványos ku­darcok. Az megint más kérdés, hogy személyes kudarcot az ember átélt jónéhányat, bár ezek sem voltak olyanok, hogy említést érdemelnének. Embe­rek sikertelen akciói nem az önkormányzat sikertelenségei voltak. — Milyen lesz 1998? — Még az elején tart a költ­ségvetés tervezése, de az már látszik, hogy gondjaink az idei­hez hasonlóak lesznek. Ha nem következetesen szigorú költ­ségvetést csinálunk és nem ra­gaszkodunk foggal-körömmel annak végrehajtásához, akkor bajba kerülhet az önkormány­zat. Arról már nem is beszélve, hogy ősszel önkormányzati vá­lasztások lesznek. Nem lenne korrekt eljárás, ha felgyülemlett adóssággal adnánk át a megyei önkormányzatot az új testület­nek. — Milyennek látja a megye jövőjét hosszabb távon? — Ha néhány régen várt nagyberuházás megvalósul, akkor a megye jövőjét biztató­nak látom. Természetesen inf­rastruktúráról beszélek, mint például a gázprogram. Ha min­den rendben megy, akkor ja­nuár második felében egyeztet­jük a programot azzal a 33 ön- kormányzattal, - amelyek a megye területének majdnem a felét jelentik - amelyekben nincs még gáz. Jó esély van a program megvalósulására. A másik két beruházás sorsa nem rajtunk múlik, az önkormányzat és a területfejlesztési tanács csak generátorként működhet közre megvalósításukban. A hatos út, mint európai fő-közle- kedési út kiépítése a kormány- programban is szerepel. A so­kat emlegetett Duna híd és a hozzá kapcsolódó S9-es út holtpontról való kimozdítása fontos cél. Utóbbiak ügyében sok jó értelemben vett lobbyzás folyt az elmúlt évben. Azt azért tudomásul kell venni, hogy komoly befektetők a jól meg­közelíthető területeket keresik. Márpedig Tolna, és ezen ke­resztül Somogy és Baranya megye is majdnem zsákme­gyéknek minősülnek. Ha a be­ruházások megvalósulnak, Tolna megyének hosszú távon nem rosszak az esélyei a tekin­tetben, hogy a fejlett megyék közé emelkedjen, ha nem való­sulnak meg, akkor - bármilyen szomorú -, inkább csak további lecsúszásról lehet szó. A beru­házásokat nem nekünk kell megvalósítani, de az kötelessé­günk, hogy a mindenkori kor­mányzati szervek figyelmét felhívjuk az elmaradás követ­kezményeire. El kell oszlat­nunk azt a tévhitet, amely a po­litikusokban és a közvéle­ményben is él, hogy az ország gazdasági-szociális kettészaka­dása csak a Duna vonalára te­hető, s csak kelet-nyugatra osztja az országot. A dél-du­nántúli régió, amelybe beleso­rolom mind a három, sőt ese­tenként Zalával együtt mind a négy megyét, a lemaradóban lévő régiók közé tartozik. — Mi a véleménye a megye- rendszer jövőjéről? — Mint közigazgatási egy­ség, a megye számomra nem kérdéses, hiszen minden or­szágban vannak területi ön- kormányzatok. Nálunk is kell, hogy legyenek, különösen, ha az Európai Unióba megyünk. A területi önkormányzatnak há­rom fontos kritériuma van és itt most uniós normákról beszélek. Az egyik, hogy Alkotmányban legyen rögzítve, ami megvan Magyarországon. Szintén alap­elv, hogy demokratikus válasz­tások útján nyert mandátummal rendelkező testület irányítsa a nagyobb közigazgatási egysé­get is. Ez nálunk a megyéhez van telepítve. A harmadikkal van gond, és ebben az ügyben tenni kell a következő időszak­ban, ez pedig a területi önkor­mányzat saját bevétele. Azért fontos, hogy minél nagyobb függetlenséget élvezhessen a területi közigazgatás a Parla­menttől és a központi kor­mányzattól. Ma a megyei ön- kormányzatok nagy mértékben ki vannak szolgáltatva a költ­ségvetésnek, és ily módon a mindenkori hatalomnak. Mint fejlesztési és statiszti­kai egység már másként vető­dik el a megye kérdés. A fej­lesztési pénzek lehívásáról van szó, ezen a területen kell na­gyobb régióban gondolkodni, s közigazgatási egységektől füg­getlenül. Ihárosi Ibolya Az ízlés is öröklődik Szereti a brokkolit vagy csak a tojásos nokedlit? Amerikai tudósok szerint génjeinkben van megírva az is, mit fogyasztunk szí­vesen és mit nem. Étkezési szokásaikat ille­tően az embereket három csoportba oszthatjuk. Egy részük nem válogatós: min­dent megeszik, amit elé rak­nak. Mások kicsit válogat­nak, míg a harmadik kategó­riába a kifejezetten igényes haspókok tartoznak. Erre az eredményre Adam Drewnowski ameri­kai kutató - aki ezt egy táp­lálkozástudományi konfe­rencián nagy derültség kö­zepette elmondta - a követ­kezőképpen jutott. A teszt­hez kiszemelt vállalkozó- kedvűekkel megetetett egy különleges pajzsmirigy-or- vosságot és megtudakolta, milyennek találják az ízét? Az „áldozatok" negyed ré­sze ízetlennek minősítette a gyógyszerként használt szert. Másik 50 százalék vi­szont enyhén kesernyés ízt érzett. A maradék 25 száza­lék szerint rettenetesen ke­serű dolgot etettek vele. Drewnowski szerint a kí­sérlet azt bizonyította, hogy a tesztben résztvevők korai ősei az evolúció idején va­lószínűleg más és más kör­nyezetben éltek, s ennek ha­tására génjeikben hordozzák ízlésbeli tulajdonságaikat. Az ínyencek például olyan közegből jöhettek, ahol sok édes gyümölcs és bogyófé­leség nőtt. A válogatós haspókoknak túlságosan sok ízlelő idegük van a nyelvükön, s ezért ir­tóznak a szélsőséges ízektől - a keserűtől és a túlságosan édestől. A tejtermékeket krémesebbeknek érzik, mint amilyenek valójában, míg a chili szerintük túlzottan erős fűszer. A válogatósak ritkán kövérek és koleszterinszint­jük is elég alacsony. Drewnowski úgy véli, hogy az ínyencek éppen azért betegszenek meg gyakrabban rákban, mert bi­zonyos élelmiszereket nem kívánnak. Viszont köztük kevesebb az infarktusos, mert nem esznek édeset. Beszélgetőpartnerünk: Rubik Ernő, a megoldatlan problémák szerelmese Kocka, amely megbűvölte a világot Végzettsége, „hivatalos” foglalkozása építész, tárgytervező. Ám Rubik Ernő (53) sokkal több ennél. Olyan kutató és felta­láló, akinek nevét a világon szinte mindenütt ismerik - az al­kotó gondolkodást, fantáziát és a játékos leleményességet fej­lesztő bűvös kockáról, és fiatalabb testvéreiről, a bűvös négy­zetről, a bűvös kígyóról. Az pedig talán még egyetlen kutatónak sem adatott meg, ami neki: a róla írt Mr. Rubik című dal sokáig a nemzetközi sláger­listák élvonalában volt és nap­jainkban is gyakran játsszák a legjobb zenekarok világszerte. „Mr. Rubik” azonban nem titkolja: a miniszterelnöktől nemrég átvett A Magyarság Hírnevéért Díj olyan elismerés, amely máshoz alig mérhető.- Igazán büszke vagyok rá - nyilatkozta munkatársunknak. - Úgy érzem, ez nagyon meg­tisztelő elismerése mindannak, amit eddig csináltam és elér­tem. Bizonyítéka annak is, hogy a társadalmi emlékezet nem csak rövid távon érvénye­sül - munkásságom ugyanis húszéves múltra tekint vissza.- A kreativitást bizonyára édesapjától örökölte. Lesz-e folytatója e nagyszerű családi hagyománynak ?- Apám - aki, sajnos, már nincs köztünk - szakmáját te­kintve mérnök volt. Nagyon tisztelem, nagyra tartom mun­kásságát. Nekem három lá­nyom és egy fiam van. A jövő­nek talán egyik legszebb tulaj­donsága, hogy nem tudhatjuk, mit hoz. Apám sem igen sejt­hette, mi lesz belőlem. Én is csak reménykedem, hogy gye­rekeim megtalálják azt a fogla­latosságot, amiben örömüket le­lik és sikerre jutnak.-Ha már titokról szó esett, elárulná, honnan pattant ki a bűvös kocka ötlete?- Nincs különösebb előélete. Az ötleteknek éppen az az egyik jellegzetességük, hogy eredetiek, persze nem a semmi­ből születnek. A kocka „gyöke­rei” bizonyos érdeklődésből és ismerethalmazból erednek. A geometriából, a konstrukciós készségből, az anyagok szerete­A bűvös család feje fotó: feb téből, a problémamegoldás iránti erős vonzódásból.- Otthon a modernebb vagy a régi stílust képviselő tárgyak­kal veszi magát körül?- Vegyesekkel - mert nem a stílusirányzatot, hanem a minő­séget tartom fontosnak. Németh Zsuzsa A titok: a resveratrol A szőlő megvéd a ráktól A szőlőben és a vörösbor­ban amerikai kutatók külö­nösen sok resveratrolt talál­tak. Mint azt az első kísérle­tek mutatják, ez az anyag valószínűleg egyfajta külö­nösen hatásos rák elleni gyógyszer lehetne. Az állatkísérletekben és a szövettani tesztekben a resve­ratrol egyszerre háromféle ha­tást mutat: megakadályozza az öröklési anyag mutációját (1. lépés a rákhoz), rosszindu­latú sejtté való átalakulását (2. lépés) és a meglévő tumor növekedését (3. lépés). Az ilyen sokat ígérő anya­gok esetében többnyire a mérgező mellékhatások okozzák a legkomolyabb problémát. A resveratrol ese­tében eddig mellékhatásokat nem tudtak megfigyelni. A tudósok több mint 70 növényben találtak resverat­rolt. A növényekben ez az anyag valószínűleg az első fegyvert jelenti a fenyegető gomba- és baktériumfertőzé­sekkel szemben. A legna­gyobb resveratrol mennyiség a szőlő héjában található - 0,1 milligramm kilogrammon­ként. Egy liter vörösborban akár 2-3 milligramm is elő­fordulhat. Mégsem tanácsolják a tu­dósok, hogy több bort igyunk. Szőlőleveket ajánlanak, me­lyek megfelelő mennyiségű resveratrolt tartalmaz­nak. FEB \ )

Next

/
Thumbnails
Contents