Tolnai Népújság, 1998. január (9. évfolyam, 1-26. szám)
1998-01-03 / 2. szám
Zöldi László, az aforizmamilliomos A poénvadász és a gyöngyszemek 1989 óta gyűjti Zöldi László a hazai lapokból politikusok, közéleti személyiségek, művészek szellemes megállapításait, és ezekből a többnyire élvezetes, a kilencvenes éveket jellemző aforizmákból most két karcsú kötetnyi válogatást adott közre.- Aki hosszú évekig szerkesztőként dolgozott, annak a szeme önkéntelenül rányílik a megszokottól eltérő mondatokra - mondta az ismert újságíró-szerkesztő. - Gyűjteni kezdtem ezeket a gyöngyszemeket. Ma már a számítógépem mintegy négyszázezer karaktert őriz, s ennek alig negyedét tartalmazza a „Politikusok aforizmái”, illetve a „Művészek aforizmái”; köztük Horváth Balázs évekkel ezelőtti mondását, miszerint „Magasabb hőfokon kell égetni az MDF-tagságot”, vagy Horn Gyula szavait Petrasovits Annáról: „Azt hiszem, senki sem kétli, hogy Annuska nem egy Kéthly”. Öt másik kötetre való még biztosan benne van a szöveg- szerkesztőben, foglalkozom is a gondolattal, hogy egyszer az újságírók aranyköpéseit is kiadom. Egyébként rendszeresen mintegy száz újságot kísérek figyelemmel, és valóságos kincsesbányának tekintem a helyi, a megyei lapokat. Azt tapasztalom ugyanis, hogy politikusaink vidéki szerepléseiken jobban elengedik magukat, gyakran őszintébben megnyilvánulnak, mint a fővárosban. A legnagyobb gondot számomra a válogatás okozta a végtelenül gazdag gyűjteményből. Torgyán Józseftől eddig például százhúsz mondatot jegyeztem fel, a kötetbe húszat vettem be. A sort azonban mégsem ő, hanem Csurka István vezeti. Mint írónak, van érzéke a tömör fogalmazáshoz, a metaforához, és ez általában érvényes a sokat szereplőkre, a profi politikusokra és természetesen a művészekre is. Ez utóbbiak azért tudnak „jókat mondani”, mert a hatásból élnek. A politikusok sem tekinthetnek el a hatáskeltéstől. Nem véletlen, hogy a dobogós helyeken olyan közszereplők állnak, mint például Horn Gyula, Orbán Viktor, Tamás Gáspár Miklós, Kuncze Gábor, Pető Iván. Egyébként többnyire nem „szerzőket”, hanem szövegeket olvasok, s csak utólag nézem, hogy kitől származnak. Ezek a bölcsességek azután néha ütik egymást, egy-egy politikus életművén belül is. (d. g.) A városok százada Az ENSZ-nek - a Biztonsági Tanács mellett - egy másik állandó testületre, úgynevezett Fejlesztési Tanácsra is szüksége lenne - állítja a német építési miniszter. Klaus Töpfer szerint nélkülözhetetlen a fejlett és a fejlődő világ érdekeinek összehangolása, ha meg akarjuk védeni Földünk természeti javait, környezetét a jövő nemzedékek számára. A német miniszter úgy véli, hogy a figyelmet most a nagyvárosokra kell összpontosítani, mert azok tudnak a gyorsan növekvő emberiség számára lakást és munkahelyeket biztosítani, egyúttal városi keretekben lehet a leggazdaságosabban felhasználni az erőforrásokat. A XXI. század a városok százada, hiszen a Föld lakosságának fele lesz már városlakó. Erről kell tárgyalnia a következő építészeti világ- kongresszusnak Berlinben. Készül is már egy úgynevezett Charta, amely megjelölné a korszerű városfejlesztés útját. Ennek jegyében alakulna meg az az állandó nemzetközi testület, amelyben a szakértők összehangolnák a városok fejlesztésével kapcsolatos elgondolásaikat. (FEB) 1997 az idősgondozás éve volt Interjú Bach Józseffel, a megyei közgyűlés elnökével (Folytatás az l. oldalról.) mint amilyenek a pincehelyi kórház ügyével kapcsolatban keletkeztek. Meglátásom szerint, amiben persze vannak szubjektív elemek is, sokkal jobb megoldás született, mint amit remélni lehetett. Nem csak megmenteni sikerült a kórházat, hanem még hatvanmillió forint értékű felújítást is elértünk. Ha a szolgálati lakások segítségével az orvos-kérdést is megoldjuk, akkor ennek a két részlegből álló kis is kórháznak a működése biztosított. Ráadásul szerintem siker még az is, hogy együtt kezeltük a térség egészségügyi gondjait, mert hathatós helyi önkormányzati segítséggel átadásra került a mentőállomás. Ez ügyben szeretném kiemelni Simontornya szerepét. A magam részéről sikerként könyvelem el, még akkor is, ha nagyon sokan kudarcként élték meg a történteket, hogy folytatható a megyei kórház nagyberuházása, és azt is, hogy épül Bátaszéken a szociális otthon. A műtőblokkot nyilván nem lehet határidőre átadni, de azt remélem, hogy az idősek otthona októberre elkészül. Ez már csak azért is siker, m^rt Tolna megyében az elmúlt ötven évben nem épült szociális létesítmény. Sikerként könyvelem el, hogy Palánkon olyan idősek otthonát hoztunk létre, amely megfelel a kor követelményeinek. Mindez persze azzal járt, hogy sok más intézménynek le kellett mondania jogos igényeiről is. Véleményem szerint összességében kell kezelni 39 intézményünket, mert az az út nem vezet sehova, ha mindenhova kevés pénzt csöpögtetünk. Annak semmi látszata nincs. Vállalni kell a döntés felelősségét. Összességében azt kell mondanom, bár még mindig sok pénz kellene erre a területre, hogy ez az év Tolna megyében az idősgondozás éve volt. E téren nagyot léptünk előre, eredményei évtizedekre hatnak. — Kifejezett kudarcot nem akar említeni? — Önkormányzati szinten nem voltak nagy, látványos kudarcok. Az megint más kérdés, hogy személyes kudarcot az ember átélt jónéhányat, bár ezek sem voltak olyanok, hogy említést érdemelnének. Emberek sikertelen akciói nem az önkormányzat sikertelenségei voltak. — Milyen lesz 1998? — Még az elején tart a költségvetés tervezése, de az már látszik, hogy gondjaink az ideihez hasonlóak lesznek. Ha nem következetesen szigorú költségvetést csinálunk és nem ragaszkodunk foggal-körömmel annak végrehajtásához, akkor bajba kerülhet az önkormányzat. Arról már nem is beszélve, hogy ősszel önkormányzati választások lesznek. Nem lenne korrekt eljárás, ha felgyülemlett adóssággal adnánk át a megyei önkormányzatot az új testületnek. — Milyennek látja a megye jövőjét hosszabb távon? — Ha néhány régen várt nagyberuházás megvalósul, akkor a megye jövőjét biztatónak látom. Természetesen infrastruktúráról beszélek, mint például a gázprogram. Ha minden rendben megy, akkor január második felében egyeztetjük a programot azzal a 33 ön- kormányzattal, - amelyek a megye területének majdnem a felét jelentik - amelyekben nincs még gáz. Jó esély van a program megvalósulására. A másik két beruházás sorsa nem rajtunk múlik, az önkormányzat és a területfejlesztési tanács csak generátorként működhet közre megvalósításukban. A hatos út, mint európai fő-közle- kedési út kiépítése a kormány- programban is szerepel. A sokat emlegetett Duna híd és a hozzá kapcsolódó S9-es út holtpontról való kimozdítása fontos cél. Utóbbiak ügyében sok jó értelemben vett lobbyzás folyt az elmúlt évben. Azt azért tudomásul kell venni, hogy komoly befektetők a jól megközelíthető területeket keresik. Márpedig Tolna, és ezen keresztül Somogy és Baranya megye is majdnem zsákmegyéknek minősülnek. Ha a beruházások megvalósulnak, Tolna megyének hosszú távon nem rosszak az esélyei a tekintetben, hogy a fejlett megyék közé emelkedjen, ha nem valósulnak meg, akkor - bármilyen szomorú -, inkább csak további lecsúszásról lehet szó. A beruházásokat nem nekünk kell megvalósítani, de az kötelességünk, hogy a mindenkori kormányzati szervek figyelmét felhívjuk az elmaradás következményeire. El kell oszlatnunk azt a tévhitet, amely a politikusokban és a közvéleményben is él, hogy az ország gazdasági-szociális kettészakadása csak a Duna vonalára tehető, s csak kelet-nyugatra osztja az országot. A dél-dunántúli régió, amelybe belesorolom mind a három, sőt esetenként Zalával együtt mind a négy megyét, a lemaradóban lévő régiók közé tartozik. — Mi a véleménye a megye- rendszer jövőjéről? — Mint közigazgatási egység, a megye számomra nem kérdéses, hiszen minden országban vannak területi ön- kormányzatok. Nálunk is kell, hogy legyenek, különösen, ha az Európai Unióba megyünk. A területi önkormányzatnak három fontos kritériuma van és itt most uniós normákról beszélek. Az egyik, hogy Alkotmányban legyen rögzítve, ami megvan Magyarországon. Szintén alapelv, hogy demokratikus választások útján nyert mandátummal rendelkező testület irányítsa a nagyobb közigazgatási egységet is. Ez nálunk a megyéhez van telepítve. A harmadikkal van gond, és ebben az ügyben tenni kell a következő időszakban, ez pedig a területi önkormányzat saját bevétele. Azért fontos, hogy minél nagyobb függetlenséget élvezhessen a területi közigazgatás a Parlamenttől és a központi kormányzattól. Ma a megyei ön- kormányzatok nagy mértékben ki vannak szolgáltatva a költségvetésnek, és ily módon a mindenkori hatalomnak. Mint fejlesztési és statisztikai egység már másként vetődik el a megye kérdés. A fejlesztési pénzek lehívásáról van szó, ezen a területen kell nagyobb régióban gondolkodni, s közigazgatási egységektől függetlenül. Ihárosi Ibolya Az ízlés is öröklődik Szereti a brokkolit vagy csak a tojásos nokedlit? Amerikai tudósok szerint génjeinkben van megírva az is, mit fogyasztunk szívesen és mit nem. Étkezési szokásaikat illetően az embereket három csoportba oszthatjuk. Egy részük nem válogatós: mindent megeszik, amit elé raknak. Mások kicsit válogatnak, míg a harmadik kategóriába a kifejezetten igényes haspókok tartoznak. Erre az eredményre Adam Drewnowski amerikai kutató - aki ezt egy táplálkozástudományi konferencián nagy derültség közepette elmondta - a következőképpen jutott. A teszthez kiszemelt vállalkozó- kedvűekkel megetetett egy különleges pajzsmirigy-or- vosságot és megtudakolta, milyennek találják az ízét? Az „áldozatok" negyed része ízetlennek minősítette a gyógyszerként használt szert. Másik 50 százalék viszont enyhén kesernyés ízt érzett. A maradék 25 százalék szerint rettenetesen keserű dolgot etettek vele. Drewnowski szerint a kísérlet azt bizonyította, hogy a tesztben résztvevők korai ősei az evolúció idején valószínűleg más és más környezetben éltek, s ennek hatására génjeikben hordozzák ízlésbeli tulajdonságaikat. Az ínyencek például olyan közegből jöhettek, ahol sok édes gyümölcs és bogyóféleség nőtt. A válogatós haspókoknak túlságosan sok ízlelő idegük van a nyelvükön, s ezért irtóznak a szélsőséges ízektől - a keserűtől és a túlságosan édestől. A tejtermékeket krémesebbeknek érzik, mint amilyenek valójában, míg a chili szerintük túlzottan erős fűszer. A válogatósak ritkán kövérek és koleszterinszintjük is elég alacsony. Drewnowski úgy véli, hogy az ínyencek éppen azért betegszenek meg gyakrabban rákban, mert bizonyos élelmiszereket nem kívánnak. Viszont köztük kevesebb az infarktusos, mert nem esznek édeset. Beszélgetőpartnerünk: Rubik Ernő, a megoldatlan problémák szerelmese Kocka, amely megbűvölte a világot Végzettsége, „hivatalos” foglalkozása építész, tárgytervező. Ám Rubik Ernő (53) sokkal több ennél. Olyan kutató és feltaláló, akinek nevét a világon szinte mindenütt ismerik - az alkotó gondolkodást, fantáziát és a játékos leleményességet fejlesztő bűvös kockáról, és fiatalabb testvéreiről, a bűvös négyzetről, a bűvös kígyóról. Az pedig talán még egyetlen kutatónak sem adatott meg, ami neki: a róla írt Mr. Rubik című dal sokáig a nemzetközi slágerlisták élvonalában volt és napjainkban is gyakran játsszák a legjobb zenekarok világszerte. „Mr. Rubik” azonban nem titkolja: a miniszterelnöktől nemrég átvett A Magyarság Hírnevéért Díj olyan elismerés, amely máshoz alig mérhető.- Igazán büszke vagyok rá - nyilatkozta munkatársunknak. - Úgy érzem, ez nagyon megtisztelő elismerése mindannak, amit eddig csináltam és elértem. Bizonyítéka annak is, hogy a társadalmi emlékezet nem csak rövid távon érvényesül - munkásságom ugyanis húszéves múltra tekint vissza.- A kreativitást bizonyára édesapjától örökölte. Lesz-e folytatója e nagyszerű családi hagyománynak ?- Apám - aki, sajnos, már nincs köztünk - szakmáját tekintve mérnök volt. Nagyon tisztelem, nagyra tartom munkásságát. Nekem három lányom és egy fiam van. A jövőnek talán egyik legszebb tulajdonsága, hogy nem tudhatjuk, mit hoz. Apám sem igen sejthette, mi lesz belőlem. Én is csak reménykedem, hogy gyerekeim megtalálják azt a foglalatosságot, amiben örömüket lelik és sikerre jutnak.-Ha már titokról szó esett, elárulná, honnan pattant ki a bűvös kocka ötlete?- Nincs különösebb előélete. Az ötleteknek éppen az az egyik jellegzetességük, hogy eredetiek, persze nem a semmiből születnek. A kocka „gyökerei” bizonyos érdeklődésből és ismerethalmazból erednek. A geometriából, a konstrukciós készségből, az anyagok szereteA bűvös család feje fotó: feb téből, a problémamegoldás iránti erős vonzódásból.- Otthon a modernebb vagy a régi stílust képviselő tárgyakkal veszi magát körül?- Vegyesekkel - mert nem a stílusirányzatot, hanem a minőséget tartom fontosnak. Németh Zsuzsa A titok: a resveratrol A szőlő megvéd a ráktól A szőlőben és a vörösborban amerikai kutatók különösen sok resveratrolt találtak. Mint azt az első kísérletek mutatják, ez az anyag valószínűleg egyfajta különösen hatásos rák elleni gyógyszer lehetne. Az állatkísérletekben és a szövettani tesztekben a resveratrol egyszerre háromféle hatást mutat: megakadályozza az öröklési anyag mutációját (1. lépés a rákhoz), rosszindulatú sejtté való átalakulását (2. lépés) és a meglévő tumor növekedését (3. lépés). Az ilyen sokat ígérő anyagok esetében többnyire a mérgező mellékhatások okozzák a legkomolyabb problémát. A resveratrol esetében eddig mellékhatásokat nem tudtak megfigyelni. A tudósok több mint 70 növényben találtak resveratrolt. A növényekben ez az anyag valószínűleg az első fegyvert jelenti a fenyegető gomba- és baktériumfertőzésekkel szemben. A legnagyobb resveratrol mennyiség a szőlő héjában található - 0,1 milligramm kilogrammonként. Egy liter vörösborban akár 2-3 milligramm is előfordulhat. Mégsem tanácsolják a tudósok, hogy több bort igyunk. Szőlőleveket ajánlanak, melyek megfelelő mennyiségű resveratrolt tartalmaznak. FEB \ )
