Tolnai Népújság, 1998. január (9. évfolyam, 1-26. szám)

1998-01-13 / 10. szám

6. oldal Gazdaság 1998. január 13., kedd Nyolcszoros színvonalkülönbséget kellene behozni 2002-ig Mikor lehet nálunk bérreform? A magyar bérrendszer és a hozzá kapcsolódó elvonások struk­túrája többé kevésbé megfelel a piacgazdaság körülményeinek. Ám a hazai bérszínvonal és a bérhez kapcsolt közterhek nagy­sága már jelentősen eltér az Európai Unió tagországaiban ta­pasztaltaktól. Átfogó, központi bérreformmal azonban nem rendezhető ez a csatlakozásunkat több szempontból nehezítő kérdés - hangsúlyozza dr. Hegedűs Miklós, a Gazdaságkutató Rt. ügyvezető igazgatója. Az ipar hajtóereje az export Csökkent az infláció. A fogyasztói árak 1997 egé­szét tekintve átlagosan 18,3 százalékkal nőttek. A de­cemberi fogyasztói áremel­kedés értéke 1,1 százalék volt, ami azt jelenti, hogy 1996 decemberéhez képest 18,4 százalékkal emelked­tek a fogyasztói árak - kö­zölte a statisztikai hivatal. Zuhanás a tőzsdén. A BUX-index csaknem 600 pontos esésével reagált a Budapesti Értéktőzsde a tegnapi nyitáskor a nemzet­közi értékpapír-piacok bi­zonytalanságára. A rész­vényárak mintegy 7,5 száza­lékos esését követően enyhe emelkedés volt tapasztal­ható a piacon. Zöld hét. Az agrármarke­ting-centrum első jelentős idei feladata a január 16-25- e között megtartandó berlini Grüne Woche nevű szakki­állítás magyar részvételének támogatása. E célra 20-25 millió forintot szánnak, je­lentette be Gaál Béla ügy­vezető igazgató. A kiállítás magyar résztvevői - mint­egy 500 négyzetméteren - a teljes hazai mezőgazdasági és élelmiszer-kínálatot fel­vonultatják. Az MNB Hivatalos devizaárfolyamai (1 egységre, forintban) Angol font 331,67 Francia frank 33,88 Japán jen (100) 155,67 Német márka 113,41 Olasz líra (1000) 115,35 Osztrák Schilling 16,12 Svájci frank 139,86 USA-dollár 205,70 ECU 223,95-Mekkora különbségeket kel­lene behoznunk?-Az európai országok bér- színvonala nyolc-kilencszerese a mienknek. Azonban a mun­kaerő termelékenysége is öt­hatszoros eltérést mutat.- Nem félő, hogy a korábbi­aknál is nagyobb számban ván­dorol majd nyugatra a magyar munkaerő?- Kétségtelen, hogy az euró­pai országok szemszögéből az új tagok csatlakozásával kap­Az állattenyésztés helyzetéről körképet adó minisztériumi je­lentés beszámol a hízómarha iránti gyenge keresletről is. A hízóbika kilogrammonként 170-300, a hízóüsző 140-175 forintos áron cserél gazdát. Vál­tozatlanul keresett a selejttehén, amelynek ára az elmúlt hetek­ben kilogrammonként 150-200 forintra emelkedett. Élénk keresletet tapasztaltak a szakemberek viszont a hízó­sertés piacán. A múlt év vé­gén a nagyüzemi sertésekért csolatban ez a legkényesebb kérdés. Attól tartanak, hogy a szabad tőke-, szellemi- és mun­kaerő-áramlás következtében a jól képzett, szakmailag felké­szült, de rendkívül alacsony bérű munkaerő keletről el- özönli majd Európát. Ez le­nyomhatja az ottani béreket is, továbbá elviselhetetlen mére­tűvé fokozza a munkanélkü­liséget.- Van-e esélyünk felzárkózni a csatlakozás évéig ? 270-310, a kisüzemiekért 250-280 forintot adtak a felvá­sárlók. A magas árszint vala­mint a szemestakarmányok tar­tósan alacsony ára kedvezően hatott a sertéstartásra. Számos gazda az eladatlan termény hasznosítására kocákat állított be. Keresetté vált a törzsköny­vezett kocasüldő, amelyhez azonban nem lehet hozzájutni, mivel a tenyészetek - az 1998 évi agrártámogatás meghirdeté­séig — visszatartják az állatok értékesítését.-Végső soron egy ország termékeinek, szolgáltatásainak nemzetközi versenyképessége döntően a munkaerő költségé­től függ. Ez pedig akkor növe­kedhet számottevően, ha a ter­melékenység gyorsabban nő. A mai termelékenységi lemara­dást a 2002 táján esedékes csat­lakozásig nem lehet teljes mér­tékben felszámolni, s ezáltal a bérszínvonal-különbségeket megszüntetni. A nyolc-kilenc­szeres bérkülönbség azonban reményeink szerint szép lassan csökkenni fog, mert a magyar gazdaság termelékenysége egyre nagyobb tempóban nö­vekszik. A tb-, az egészségügy- , az oktatásreform következté­ben talán a közterhek aránya is csökkenhet. Németh Zsuzsa A méhészeknek a mézhozam csökkenéséből eredő árbevétel­kiesés okozza a legnagyobb gondot. Mivel országszerte ke­vés a méz, meghatározó az árak emelkedése: a vegyes mézet ki­logrammonként 280-350 forin­tért, az akác- és hársmézet 500 forintért adják a termelők. A brojlercsirke árában szá­mottevő javulás nem történt, továbbra is nyomott: kilo­grammonként 163-167 forint között mozog. Az ünnepek előtt megugrott a vágó- és a selejty- tyúk iránti igény, amely átme­netileg az árak emelkedéséhez (155-160 forint) vezetett, a fel­vásárlói igényeket azonban a termelők nem tudták kielé­gíteni. U. G. Az ipari termelés ebben az esztendőben 7-14 százalék­kal növekedhet. A hajtóerő változatlanul az export lesz, ezen belül meghatározó a gépiparban tevékenykedő multinacionális vállalatok kivitele. Az Ipari, Kereskedelmi és Idegenforgalmi Minisztérium előrejelzését Hegyháti József a tárca helyettes államtitkára ismertette tegnap. Eszerint az ipari növekedés forrása to­vábbra is a gépipar, s kiemel­kedő szerepe lesz a közúti gépjármű- és részegységgyár­tásnak, a híradástechnikának, s ezek háttériparának. Növekedés várható az alu­míniumkohászatban, a papír- gyártásban, a gumi- és mű­anyag-feldolgozó iparban is. Az átlagtermések ingadozá­sát csökkentő, a műtrágyát hatékonyan hasznosító, ala­csony szemnedvesség-tarta- lommal betakarítható, bő­termő hibridkukoricákkal gazdagították a takarmány- gabonák fajtaválasztékát az MTA Martonvásári Mező- gazdasági Kutatóintézeté­nek nemesítői. A közelmúltban hét új kuko­ricájuk kapott állami minősí­tést, s közülük kettőnek már a vetőmag-szaporítását is meg­kezdték. A hibridújdonságok egyik „sztárjának” ígérkezik az igen korai érésű Mv-272. A lófogú és simaszemű fajták kereszte­zésével előállított változat örökölte mindkét ősének ked­Az ipari kivitel várhatóan tovább bővül, bár a tavalyi ütem aligha ismételhető meg. Az IKIM szerint ebben az év­ben az ipar exportja 12-16 százalékkal, a belföldi lakos­sági fogyasztás 2-3 százalék­kal, a beruházások volumene 10-15 százalékkal emelked­het, feltételezve, hogy az im­port nem szorítja vissza a ha­zai termelést. Ha a beszállítói célprogram beváltja a hozzáfűzött remé­nyeket, az ipari üzemekből kikerülő árumennyiség növe­kedése elérheti a 11-13,5 szá­zalékot is. Ezt elősegíti, ha az exportáló multinacionális vál­lalatok magyar beszállítóinak teljesítménye növekszik, s ha a hazai tulajdonú iparvállala­tok külpiaci versenyképes­sége javul, exportja bővül. vező tulajdonságait: gyors vízleadó-képességű, s igen jó beltartalmi tulajdonságú. Termesztését főként azoknak a gazdáknak ajánlják, akik a termést saját állatállományuk etetésénél hasznosítják. A középérésű hibridek kö­zül várhatóan gyorsan nép­szerű lesz a Maraton, amely mind az extenzív, mind az in­tenzív termesztési körülmé­nyek között igen bő terméssel fizet. A kísérletek eredménye alapján megbízható, stabil faj­tának ígérkezik. Az újdonságok közül az Mv Major sötétzöld leveleivel és kárminvörös bibeszínével eséllyel pályázhatna a leg­szebb kukorica címre. Külle­méhez agrotechnikai tulaj­donságai is méltóak. Kevés a méz, keresettek a selejtállatok, nyomott a csirke ára A kocasüldő most nem eladó A tehéntartó gazdákat mostanság leginkább az idei tejfelvásár­lási árak foglalkoztatják. A nagyüzemi tehenészetek többsége már megegyezett a feldolgozókkal és literenként öt-tíz forinttal magasabb - 55-57 forintos - áron kötötték meg az első negyed­évi szerződéseket. Ez derül ki az agrártárca felméréséből. Új kukoricahibridek Idei feladatok a hazai mezőgazdaság fejlesztéséért Két hónap múlva: tárgyalások Két hónap múlva, azaz már­cius 30-án várhatóan megkez­dődik Magyarország Európai Uniós csatlakozási tárgyalása, így az elkövetkező időszakban a már megalakult 15 szakmai munkacsoport alapvető fel­adata lesz, hogy az EU és a ha­zai gazdasági szabályozásokat összehasonlítsa, majd javasla­tokat fogalmazzanak meg a kü­lönbségek csökkentésére, tájé­koztatta lapunkat dr. Fehér Károly, a Földművelésügyi Minisztérium sajtófőnöke. A szakmai munkacsoport fel­adata az is, hogy hangsúlyt he­lyezzen arra, hogy a már uniós gazdákkal azonos versenyfeltéte­lek között tudjanak gazdálkodni a csatlakozás után a magyar me­zőgazdasági termelők is. Az idei évben a hazai mezőgazdaság számára a legfontosabb új tevé­kenység a vidékfejlesztési prog­ram kivitelezése lesz. Az agrárpiac szabályozása: Megváltozik az élelmiszeripari termékek piacra jutását segítő támogatási rendszer. Ez az átala­kítás egy hosszabb folyamat ré­sze, amelynek célja a támogatási rendszer rugalmasságának, piac­szabályozási képességének fo­kozása, ezáltal a mezőgazdasági termékek belpiaci stabilitásának növelése. Kiemelt cél, hogy a támogatások minél nagyobb ré­sze kerüljön a jó minőségű alap­anyagot előállító mezőgazdasági termelőkhöz. A vágósertés, a te­héntej, a juhtej, a vágómarha és a vágóbaromfi esetében minőség­hez és irányárhoz kötött támoga­tások külön rendeletekben jelen­nek meg. Az exporttámogatási rendszerben visszaszorul a nor­matív támogatás. Január elsejével megalakult az Agrárintervenciós Központ. Ér­demi munkáját áprilisban kezdi majd meg, mely az ellenőrizhe­tőségek, a vállalt kötelezettségek betartását, a visszaélések meg­szüntetését hivatott szolgálni. Új eleme az idei támogatás­nak, a fiatal vállalkozók támoga­tása, amely azt a célt szolgálja, hogy azok a 35 év alatti agrár- szakemberek, akik már eddig is sikeres vállalkozóként működ­tek, további segítséget kapjanak. A megyei földművelésügyi hivataloknak a legnagyobb fel­adatot továbbra is az agrártámo­gatási rendszer területi működte­tésével kapcsolatos munkák je­lentik. Ezek közül kiemelkedők: a pályázatok befogadása, elbírá­lása, a jogosultság megállapítása, az adatok hitelesítése, az igazo­lások kiadása, a megyei agrárfej­lesztési bizottságok működte­tése, a támogatások engedélye­zése, a megvalósulás ellenőr­zése, illetve szükség esetén a visszafizetés elrendelése. Az idei évben került beveze­tésre a nem biztosítható mező- gazdasági elemi károk enyhíté­sének támogatási rendszere. En­nek keretében a károsultaknak a káreseményt követő öt napon be­lül kell megküldeni a kérelmüket az illetékes földművelésügyi hi­vatalnak, amely a kár megállapí­tásától számított 30 napon belül azokat felülvizsgálja és vélemé­nyével együtt jóváhagyásra, kár­fajtánként és művelési ág szerinti összesítésben megküldi a Tárca­közi Bizottságnak. A jóváha­gyást követően a megyei hivatal vezetője állítja ki a támogatás igénybevételére jogosító igazo­lásokat. Az idei évtől a mező- gazdasági biztosítás díjtámoga­tása kiterjed az állat- és erdőbiz­tosításra is. A megyei hivatalok a támogatási kérelmeket saját ha­táskörben fogják elbírálni. Új év, új elnök Szolgáltató kamarát szeretne Jelentős személycserék történtek a kézműves kamara orszá­gos vezetésében, decemberben. A korábbi öt alelnök közül csak egy maradt a helyén, és az elnök is új: dr. Károlyi Mik­lós, a VOSZ titkára, az APEH elnökének szaktanácsadója (Egyik alelnöke a szekszárdi Módos István lett). Első ülését tegnap tartotta - a hogyan továbbról - az új veze­tőség, Budapesten. - Tolna megyei felkérésre vállaltam a jelöltséget - mondta dr. Káro­lyi. - Ilyenre még nem volt példa, hogy egy vidéki tag- szervezet által kiválasztott személy legyen a befutó. — Ismereteim szerint az volt a cél, hogy egy olyan be­folyásos gazdasági szakember kerüljön a szervezet élére, aki ismeri a kisvállalkozókat, és lobbizhat értük. — Évekig voltam a KI- OSZ, az IPOSZ főtitkára, és jelenleg is egyéni vállalkozó vagyok, tehát nem idegen számomra a közeg, ahová el­nökké választottak. Részt vet­tem a kamarák szervezésében - igaz, csak kívülről -, tudom, hogy eleinte az ipartestüle­tekre támaszkodtak, úgy infra­struktúrában, mint a vezetők kiválasztásában. Továbbá az­zal is tisztában vagyok, hogy a közfeladatok megkapásának halogatása milyen súlyos gon­dokat okozott. Sokak előtt még ma sem világos, hogy mire való a kamara. Én azt szeretném, ha nem lennének szerepzavarok. A kamarák kamarákként, az érdekképvi­seletek érdekképviseletekként működnének. — Milyen konkrét lépése­ket tervez? — Mindenekelőtt idehaza is el kell ismertetni a kamarák szükségességét, hasznosságát. Olyan szerephez kell jutnunk a gazdasági életben, ami meg­illet minket. Mint nyugaton. Ehhez persze tisztán kell lát­nunk, mi a feladatunk: a gaz­daság szervezése, a hatósági feladatok ellátása - amibe a mulasztókkal szembeni fellé­pés is beletartozik -, és nem utolsó sorban a korszerű szol­gáltatás. Eddig a tagság azt asszociálta, hogy megint van egy hatóság, amelyik beszedi a pénzt, és nem ad cserébe semmit. Hogy megváltozzon ez a vélemény, ahhoz a kamarák­nak is változniuk, szolgáltat­niuk kell.-Wessely­Tavaszi készülődés a kiskertekben Közeledik az az időszak, amikor a saját ma­guknak palántát nevelő kis- és házikerttulajdo- nosoknak el kell vetniük a korábban kiültethető házikerti zöldségféleségek magvait (káposzta és karalábéfélék) a konyha-, szobaablakba, vagy egyéb szobahőmérsékletű világos helyre előkészített ládikákba, cserepekbe, műanyag vagy papírpoharakba, figyelemmel arra, hogy egészséges, kiültethető palánta felneveléséhez a mag elvetésétől számított 5-6 hétre van szük­ség. Sok bosszúságot okoz a palántanevelő talaj fertőzöttsége miatti palántafejlődés, amikor a kis növénykék gyökémyaki része elvékonyo­dik, a növény kidől és elszárad. Ezért célszerű a kereskedelemben kapható sterilizált tőzeges táptalajt egészséges kerti földdel (én mindig vakondtúrásból szedem) úgy keverni és perlit- tel esetleg még lazítani, hogy a mag beültetése előtt az egész felhasználandó talajmennyiséget vetés előtt legalább egy héttel talajkilogram­monként egy gramm Orthocid, vagy Buvicid K növényvédőszerrel alaposan összedolgozzuk. Akinek palántanevelő fóliája vagy üvegsát- racskája van, az e szerek valamelyikéből négy­zetméterenként 25-30 grammot dolgozzon be igen finoman a magvetésre kijelölt terület leg­alább 5 cm-es rétegébe. Ha pedig ez elmarad, magvetés után fenti szerek 0,3 százalékos vagy a Chinoin Fundasol 0,2 százalékos oldatának gondos elosztású kipermetezése segíthet. Arra ügyeljünk, hogy az itt írt szerdózisokat ne lép­jük túl. A palántanevelő talajt ne öntözzük agyon, csak tartsuk állandó nyirkos állapotban, mert a gyökerek egészséges fejlődéséhez a ta­lajban a levegő relatíve magas jelenlétére van szükség, amit a túlöntözés kiszoríthat. Szakái László Agrár Hírek A szekszárdi piaci árakról A szekszárdi bolti és piaci árak­ról: burgonya 40-43 Ft/kg, pet­rezselyem 65-75 Ft/kg, sárga­répa 50-65 Ft/kg, karfiol 250- 360 Ft/kg, cékla 45-60, paradi­csom 450-500, paprika (erős) 60-95 Ft/darab, édespaprika 360-420 Ft/kg, uborka 260-380 Ft/kg, kelkáposzta 150-240, to­jás 17-25 Ft/db, alma 90-150, körte 210-250, mandarin 240- 280, narancs 160-190, banán 170-210, kivi 230-270 Ft/kg, vöröshagyma 110-130 Ft/kg. Időjárás előrejelzés Még pár nap a tavasz, ígéri az agrármeteorológiai előrejelzés. Január 15-ég marad az enyhe idő (változóan felhős, reggeli órákban ködfoltokkal, szórvá­nyos esőre lehet számítani), a hőmérséklet csúcsértéke 10-14 fok körül alakul. Január 16-ától egyre gyakrabban lesz felhős az ég és többfelé várható eső, 20-a körül pedig hózápor. A legala­csonyabb éjszakai hőmérséklet -3 és +2 fok, majd január 19-e után -1, és -6 fok, napközben pedig már csak 1 és 6 fok kö­zött valószínű. Tavasz a télben Tolna megyében már aggódva nézegetik a gazdák a gyümölcs­fáikat, a szokatlan meleg ugyanis megzavarta a növé­nyek nyugalmi állapotát. Meg­indult a nedvkeringés, érlelőd­nek a rügyek, ami a várható le­hűlés miatt nagy veszélyt je­lenthet a leendő termésre nézve. t 1

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents