Tolnai Népújság, 1998. január (9. évfolyam, 1-26. szám)
1998-01-10 / 8. szám
A bíróság törvénysértőnek ítélte a döbröközi bizalmi szavazást „Csúfot űznek a A Szekszárdi Városi Bíróság első fokon, nem jogerős ítéletében, hatályon kívül helyezte a döbröközi képviselőtestület azon határozatát, amelyben bizalmat szavazott Szabó István polgármesternek. A bíróság új eljárásra utasította a testületet azzal, hogy a törvény szerint a szükséges lépéseket tegyék meg. demokráciából” Reménységünk: a szelén Meghökkentő fölfedezésre jutottak amerikai kutatók: nem terjedt volna járványszemen az immunhiányos betegség (AIDS) az afrikai Zaire-ban, ha nem hiányoznék az ottani talajból a szelén. A leggyakrabban a kén kísérőjeként, a piritben előforduló kémiai elemet éppen 180 esztendővel ezelőtt fedezte föl Jöns Jacob Berze- lius svéd vegyész. Ma már tudható; ha az emberi szervezet nem jut (elegendő) szelénhez, akkor még a viszonylag ártalmatlannak tetsző vírusok is halált okozhatnak. A létfontosságú nyomelem hiánya hozzájárni a rákos sejtek burjánzásához és a szívinfarktushoz. A rákos megbetegedések természetét, kialakulását és megelőzését kutató amerikai orvosok - a kísérletsorozatban részt vevő 1312 személy tudtával, beleegyezésével - naponta 200 mikrogramm (0,2 milligramm) szelént adtak pácienseiknek. Az eredmény: a rák miatti halálozás 48 százalékkal, bizonyos rákbetegségek előfordulása pedig 39 százalékkal csökkent. Eredetileg csak a bőrrák kialakulását akarták megakadályozni a szelén adagolással, de a sokéves, mértéktelen napozás következtében beállott károsodásokat nem tudták megszüntetni. A népesség átlagát tekintve csökkent viszont a kiválasztott 1312 személynél a tüdő-, a prosztata- és a vas- tagbélrák-előfordulás. Csakhogy a szelén sem mindenható, mert egyelőre hatástalannak bizonyult emlő- és hólyagrák ellen. Az amerikai kutatók most nyilvánosságra hozott tanulmányukban leszögezik: Európában az emberi szervezetnek naponta legalább 30-50 mikrogramm szelénre van szüksége ahhoz hogy megfelelő ellenállóképességre tegyen szert az idült és a heveny betegségek leküzdése céljából. Csakhogy a természet maga is szelén hiányban szenved a mind gyakoribb savas esők, meg a túlzott műtrágyázás következtében. Emiatt az élelmiszemövé- nyek sem jutnak elegendő szelénhez. Szabó István döbröközi polgár- mester tisztsége a törvény erejénél fogva még 1996 novemberében megszűnt, amikor a bíróság bűnösségét egy becsületsértési ügyben megállapította - szól az ítélet indoklása. Öt-négy arányban zajlik a „belháború” a döbröközi testületben. Arra a körülményre a korábbi, büntető ítélet is utal, hogy azok a képviselők, akik valamilyen általuk vélt függőségi viszonyban vannak téeszelnök polgármesterrel, azok csak felületes vallomást tettek, nem emlékeztek pontosan a becsületsértési ügy részleteire. Azok a tanúk viszont, akik semmilyen függőségi viszonyban nem állnak a polgármesteri hivatallal, a sértett vallomásával egyezően emlékeztek. A bíróság azonban, a polgár- mesteri tisztség ellátásának egyes kérdéseiről és az önkormányzati képviselők tiszteletdíjáról szóló 1994 évi LXIV. törvény alapján hozta meg ítéletét. Ennek második paragrafusa tételesen felsorolja, hogy mely esetekben szűnik meg a polgármester tisztsége. A j. pont szerint a tisztség, amely, ugyané törvény szerint „választással létrejövő, sajátos közszolgálati jogviszony” megszűnik : „a polgármesternek e tisztségével összefüggő' bűncselekménye miatt, a büntetőjogi felelősség jogerős megállapításával.” A törvény tehát nem köti a tisztség megszűnését még büntetés kiszabásához sem, elég csak a büntetőjogi felelősség megállapítása. Jelen esetben nem kellene annak megállapításához jogerős bírói ítélet, de van, hogy a bűn- cselekmény összefügg-e a tisztséggel, hiszen a válasz nyilvánvaló. A becsületsértésnek ugyanis tényállási eleme, hogy az nyilvánosan, a testületi ülésen történt. Az ülést a polgármester vezette, nem kérdéses tehát, hogy amit mondott, az tisztségével összefüggött. Az is bebizonyosodott, hogy kijelentette, az kerül a jegyzőkönyvbe, amit ő mond. S, valóban nem is szerepelt a „szemét munka” kitétel ami miatt végül mégis elítélték. A Tolna Megyei Közigazgatási Hivatal tavaly tavasszal a döbröközi polgármesteri hivatalban folytatott komplex vizsgálat keretében, mintegy véletlenül szerzett tudomást a törvénysértő helyzetről. A vizsgálat megállapításairól annak idején beszámoltunk. Ennek ismertetésekor - dr. Bősz Endréné dr. Wéber Aranka közigazgatási hivatalvezető szóban is felhívta a törvénysértő állapot megszüntetésére és felelősségére a képviselőtestület figyelmét, de hiába. Ezt követően fordult bírósághoz a Tolna Megyei Közigazgatási Hivatal, hogy a polgármesternek bizalmat szavazó határozatot helyezze hatályon kívül. Ez volt a jogi folyamat, amely mögött persze emberek álltak, akik harcoltak saját vélt, vagy valódi igazukért. Mentek a levelek és a delegációk a közigazgatási hivatalhoz, a Belügyminisztériumba, a parlament kisebbségi biztosához és vissza. Az időközi választásról any- nyit, hogy azt a rendes önkormányzati választást megelőző hat hónapon belül már nem lehet tartani. §« Szabó István írásban válaszolt kérdéseinkre és annak teljes terjedelmében való közléséhez ragaszkodott. — Véleménye szerint miért mérgesedett el úgy a helyzet a képviselőtestületben, hogy az valósággal kettészakadt? — A magyar Parlamenthez hasonlóan a döbröközi képviselőtestületben is van ellenzék, amely nem szakadás, hanem a 94-es választás eredménye. Ezen ellenzék viselkedése nagyon hasonlít a nagy parlamenti ellenzékhez. Több, mint hét éves polgármesterségem alatt ezzel mindig együtt kellett élnem a faluért dolgozó képviselőtársaimmal együtt. — Képes-e ellátni adott körülmények között a feladatát a testület és a polgármester? — Helyzetem úgy érzem ugyanaz, mint a bírósági ítélet előtt. A polgármestert csak a képviselőtestület mentheti fel. Azt pedig, hogy egy bizalmi szavazáson a képviselő hogyan szavazzon az égvilágon senki és semmi meg nem szabhatja, nem utasíthatja, csupán lelkiismeretével kell elszámolnia. Egyébként az ide vonatkozó hiányos törvényi rendelkezések miatt, amit az Igazságügyi Minisztérium illetékes főosztályvezetője is elismert, az Alkotmánybírósághoz fogunk fordulni. — Milyen érvek alapján gondolja, hogy az idézett törvény ellenére még mindig polgármestere Döbrököznek? — Semmi olyan erkölcsi, lelkiismereti késztetést nem érzek, nincs semmi szégyellniva- lóm, aminek alapján lemondásra gondoljak. A faluért való munkám során vétettem egy hibát, amiért pénzbüntetést kaptam, azonban az ítélet jogerőre emelkedésével egy időben a Btk. 102,103 paragrafusaiban foglaltak értelmében törvényileg mentesülök minden jogkövetkezmény alól. Én ehhez tartom magam, meglátásom, hogy továbbra is élvezem a választóim és a képviselő-testület többségének bizalmát, ami egyben az elmúlt hét évben a faluért végzett munkám megítélése is. — Ha kiírják az időközi választást, illetve a következő rendes választáson szándékozik-e ismét indulni a polgár- mesteri tisztség elnyeréséért? — Időközi választásra egyáltalán nem gondolok. A következő választásokon egészség- ügyi okok miatt több, mint valószínű nem indulok. (A válaszokból mindenesetre úgy tűnik, hogy ha Szabó Istvánnak kedvező egy paragrafus, akkor hivatkozik rá, ha meg nem akkor tudomásul sem veszi.) Farkas Tamás alpolgármester kérdésünkre örömét fejezte ki, hogy „győzött az igazság”, ennek ellenére már nem optimista ebben a kérdésben, mert ő úgy látja, hogy Döbröközön csúfot űznek a demokráciából. A testületi tagok többsége, akik a polgármester hívei, úgy vélekednek, hogy a bíróság a testület ügyeibe nem szólhat bele. Az alpolgármester szerint nyilvánvaló, hogy Szabó Istvánnak és társainak az az érdekük, hogy húzzák az időt, ezért a bíróság ítéletét bizonnyal megfellebbezik. A közbevetésre, miszerint a törvénysértő határozatot a bíróság előtt meg lehet támadni, az alpolgármester úgy fogalmazta meg véleményét, hogy az ellentábor az önkormányzatiságot úgy értelmezi, hogy ők azt csinálnak, amit akarnak. Ihárosi Ibolya Kutatók megdöbbentő megállapítása A passzív dohányosok növekvő veszélyben A dohányzás - hívta fel a figyelmet újból az Egészség- ügyi Világszervezet - járványos méreteket öltött és immár az egész emberiség egészségét veszélyezteti. Életének 70. éve előtt minden negyedik erős dohányos ember meg fog halni. A dohányosok átlagosan 22 évvel élnek rövidebb életet a nem dohányosoknál - állítja a WHO. A dohányzás okozta ártalmak és betegségek világgazdasági méretekben évente 250 milliárd dollár veszteséget okoznak. Ám a dohányfüstben lévő káros anyagok nemcsak maguknak a dohányosoknak az egészségét veszélyeztetik. A teljesen nikotin- absztinens embertársakat is bombázzák a dohányfüstben lévő rákkeltő anyagok molekulái. Egy friss amerikai tanulmányban a Harvard Egyetem kutatói nem kevesebbet állítottak, mint azt, hogy a kény- szerfüstnyelők, azaz a passzív dohányosok körében - a nikotin-semleges környezetben élőkhöz képest - kétszeres és rohamosan ütemben növekszik az infarktus kockázata. Szerintük az a nemdohányzó, akinek családtagjai otthon dohányoznak, 58 százalékkal hajlamosabb az infarktusra, mint a nemdohányzó családban élők. Ha nemcsak családi körben, hanem a munkahelyen is dohányosok veszik körül őket, a kockázat 91 százalékkal magasabb, mint azok körében, akik nemcsak odahaza, hanem munkahelyükön is füstmentes környezetben élnek. A passzív dohányzás egészségkárosító hatását több tényező okozza. Először is a mások cigarettafüstjének belélegzése jelentősen csökkenti a szervezet oxigénfelvételét, a vérben a HDL (a jó koleszterin) mennyiségét. Jelentősen megemelkedik a vérlemezkék rögösödésének veszélye. Elváltozások jönnek létre nemcsak az erek külső, hanem belső falán is. A dohánygyártók máris kikezdték a Harvard-tanulmány tudományos értékét, azt állítva, hogy a felmérésben részt vevő személyeket csak a vizsgálat elején kérdezték meg arról, ki vannak-e téve tartósan mások cigarettafüstjének, de a későbbi években már nem ellenőrizték, hogy vajon ez a körülmény változatlanul fennállt-e. így pedig az eredménynek sincs hitele. A Harvard kutatói erre azzal feleltek, hogy a fenti kifogás csak erősíti az ő megállapításaik súlyát, hiszen ha időközben esetenként változott a kísérletbe bevont személyek környezete és mégis kimutatható a megbetegedés valamint az idegen dohányfüst belélegzése közti összefüggés, akkor a veszélyeztetettség valójában nem kisebb, hanem sokkal nagyobb a kimutatott értéknél. FEB Gyalogolni jó, az egészségnek Azoknak a nyugdíjasoknak körében, akik naponta gyalog tesznek meg bizonyos távolságot, fele annyi a halandóság, mint a többiek körében. Erre a következtetésre jutottak a New England Journal of Medicine legújabb számában megjelent tanulmány készítői. A tanulmány szerzői 12 éven át végeztek felméréseket 707 hatvanegy és nyolcvanegy év közötti, nem dohányzó nyugdíjas körében, és megállapították: azok körében, akik napi 3,2 kilométernél többet tesznek meg gyalog, 23,8 százalék a halálozási arány, míg a többieknél 40,5 százalék. A Virginia állambeli Char- lottesville orvosegyetemén és különböző hawaii intézetekben dolgozó kutatók vettek részt a tanulmány elkészítésében. Ezer évvel a spanyolok előtt Kolumbuszt sokan megelőzték Amerika felfedezésében. Régóta tudjuk, hogy a viking hajósok már a XI. században elérték az Újvilágot, most azonban arra találtak bizonyítékot, hogy még ők is elkéstek. Félezer évvel maradtak le a polinéz szigetvilág hajósai mögött, akik nyugat felől vetődtek Amerika partjaira. Erre genetikai bizonyítékot talált Rebecca Cann, a Hawaii Egyetem kutatója. Az indián őslakosság és a polinéziai szigetvilág őslakosainak génállományát összevetve bizonyítottnak látja a feltételezést, hogy 500 körül partra szálltak Amerikában a polinézek és keveredtek az indiánokkal, akik mintegy 15-20 ezer évvel ezelőtt keltek át az Újvilágba a Bering szorosnál, amely akkor még összefüggő szárazföldi folyosó volt Ázsia és Amerika között. Thor Heyerdal 1947-ben balsafa tutaján Peru partjaitól eljutott az onnan 7000 kilométerre fekvő Tuamotu szigetvilágba, mintegy kísérletileg igazolva, hogy lélekvesztőiken 1000 évvel korábban a polinézek is megtehették ezt a hatalmas tengeri utat. Számos más bizonyítéka is van annak, hogy az ázsiaiak és az amerikaiak már jóval Kolumbusz előtt is kapcsolatba kerültek egymással. Á polinéz szigeteken már 1000 évvel ezelőtt is termesztették az amerikai kontinensen őshonos édesburgonyát. A VI. és XIII. század között épült indiai templomokon kukoricát és napraforgót ábrázoló díszítések találhatók. Mindkét növény amerikai eredetű, az ember közreműködése nélkül nem kerülhetett volna Ázsiába. Egyiptomi múmiák szervezetében kokaint és nikotint találtak. Mindkét növény Amerikában őshonos. Ugyanakkor perui és brazíliai múmiákból csak Ázsiában előforduló bélparaziták nyomait mutatták ki. Rebecca Cann genetikai bizonyítékai tehát csak megerősítik ezeket a feltételezéseket. A polinéz csónakosok előbb elérték a Húsvét-szigeteket, s az V. század táján valószínűleg innen indultak újabb felde- rítőutakra, így érhették el nyugati irányból az amerikai kontinenst. Tavasz a télben FOTÓ: GOTTVALD KÁROLY
