Tolnai Népújság, 1998. január (9. évfolyam, 1-26. szám)

1998-01-10 / 8. szám

A bíróság törvénysértőnek ítélte a döbröközi bizalmi szavazást „Csúfot űznek a A Szekszárdi Városi Bíróság első fokon, nem jogerős ítéleté­ben, hatályon kívül helyezte a döbröközi képviselőtestület azon határozatát, amelyben bizalmat szavazott Szabó István pol­gármesternek. A bíróság új eljárásra utasította a testületet az­zal, hogy a törvény szerint a szükséges lépéseket tegyék meg. demokráciából” Reménységünk: a szelén Meghökkentő fölfedezésre jutottak amerikai kutatók: nem terjedt volna járvány­szemen az immunhiányos betegség (AIDS) az afrikai Zaire-ban, ha nem hiányoz­nék az ottani talajból a sze­lén. A leggyakrabban a kén kísérőjeként, a piritben elő­forduló kémiai elemet éppen 180 esztendővel ezelőtt fe­dezte föl Jöns Jacob Berze- lius svéd vegyész. Ma már tudható; ha az emberi szer­vezet nem jut (elegendő) sze­lénhez, akkor még a viszony­lag ártalmatlannak tetsző ví­rusok is halált okozhatnak. A létfontosságú nyomelem hi­ánya hozzájárni a rákos sej­tek burjánzásához és a szí­vinfarktushoz. A rákos megbetegedések természetét, kialakulását és megelőzését kutató amerikai orvosok - a kísérletsorozat­ban részt vevő 1312 személy tudtával, beleegyezésével - naponta 200 mikrogramm (0,2 milligramm) szelént ad­tak pácienseiknek. Az ered­mény: a rák miatti halálozás 48 százalékkal, bizonyos rákbetegségek előfordulása pedig 39 százalékkal csök­kent. Eredetileg csak a bőr­rák kialakulását akarták megakadályozni a szelén adagolással, de a sokéves, mértéktelen napozás követ­keztében beállott károsodá­sokat nem tudták megszün­tetni. A népesség átlagát te­kintve csökkent viszont a ki­választott 1312 személynél a tüdő-, a prosztata- és a vas- tagbélrák-előfordulás. Csak­hogy a szelén sem minden­ható, mert egyelőre hatásta­lannak bizonyult emlő- és hólyagrák ellen. Az amerikai kutatók most nyilvánosságra hozott tanulmányukban le­szögezik: Európában az em­beri szervezetnek naponta legalább 30-50 mikrogramm szelénre van szüksége ahhoz hogy megfelelő ellenállóké­pességre tegyen szert az idült és a heveny betegségek le­küzdése céljából. Csakhogy a természet maga is szelén hiányban szenved a mind gyakoribb savas esők, meg a túlzott mű­trágyázás következtében. Emiatt az élelmiszemövé- nyek sem jutnak elegendő szelénhez. Szabó István döbröközi polgár- mester tisztsége a törvény erejé­nél fogva még 1996 novembe­rében megszűnt, amikor a bíró­ság bűnösségét egy becsületsér­tési ügyben megállapította - szól az ítélet indoklása. Öt-négy arányban zajlik a „belháború” a döbröközi testü­letben. Arra a körülményre a ko­rábbi, büntető ítélet is utal, hogy azok a képviselők, akik valami­lyen általuk vélt függőségi vi­szonyban vannak téeszelnök polgármesterrel, azok csak felü­letes vallomást tettek, nem em­lékeztek pontosan a becsületsér­tési ügy részleteire. Azok a ta­núk viszont, akik semmilyen függőségi viszonyban nem áll­nak a polgármesteri hivatallal, a sértett vallomásával egyezően emlékeztek. A bíróság azonban, a polgár- mesteri tisztség ellátásának egyes kérdéseiről és az önkor­mányzati képviselők tiszteletdí­járól szóló 1994 évi LXIV. tör­vény alapján hozta meg ítéletét. Ennek második paragrafusa téte­lesen felsorolja, hogy mely ese­tekben szűnik meg a polgármes­ter tisztsége. A j. pont szerint a tisztség, amely, ugyané törvény szerint „választással létrejövő, sajátos közszolgálati jogvi­szony” megszűnik : „a polgár­mesternek e tisztségével össze­függő' bűncselekménye miatt, a büntetőjogi felelősség jogerős megállapításával.” A törvény tehát nem köti a tisztség meg­szűnését még büntetés kiszabá­sához sem, elég csak a büntető­jogi felelősség megállapítása. Jelen esetben nem kellene an­nak megállapításához jogerős bírói ítélet, de van, hogy a bűn- cselekmény összefügg-e a tiszt­séggel, hiszen a válasz nyilván­való. A becsületsértésnek ugyanis tényállási eleme, hogy az nyilvánosan, a testületi ülésen történt. Az ülést a polgármester vezette, nem kérdéses tehát, hogy amit mondott, az tisztsé­gével összefüggött. Az is bebi­zonyosodott, hogy kijelentette, az kerül a jegyzőkönyvbe, amit ő mond. S, valóban nem is sze­repelt a „szemét munka” kitétel ami miatt végül mégis elítélték. A Tolna Megyei Közigazga­tási Hivatal tavaly tavasszal a döbröközi polgármesteri hiva­talban folytatott komplex vizs­gálat keretében, mintegy vélet­lenül szerzett tudomást a tör­vénysértő helyzetről. A vizsgá­lat megállapításairól annak ide­jén beszámoltunk. Ennek ismer­tetésekor - dr. Bősz Endréné dr. Wéber Aranka közigazgatási hi­vatalvezető szóban is felhívta a törvénysértő állapot megszünte­tésére és felelősségére a képvise­lőtestület figyelmét, de hiába. Ezt követően fordult bírósághoz a Tolna Megyei Közigazgatási Hivatal, hogy a polgármesternek bizalmat szavazó határozatot he­lyezze hatályon kívül. Ez volt a jogi folyamat, amely mögött persze emberek álltak, akik harcoltak saját vélt, vagy valódi igazukért. Mentek a leve­lek és a delegációk a közigazga­tási hivatalhoz, a Belügyminisz­tériumba, a parlament kisebb­ségi biztosához és vissza. Az időközi választásról any- nyit, hogy azt a rendes önkor­mányzati választást megelőző hat hónapon belül már nem lehet tartani. §« Szabó István írásban válaszolt kérdéseinkre és annak teljes ter­jedelmében való közléséhez ra­gaszkodott. — Véleménye szerint miért mérgesedett el úgy a helyzet a képviselőtestületben, hogy az valósággal kettészakadt? — A magyar Parlamenthez hasonlóan a döbröközi képvise­lőtestületben is van ellenzék, amely nem szakadás, hanem a 94-es választás eredménye. Ezen ellenzék viselkedése na­gyon hasonlít a nagy parlamenti ellenzékhez. Több, mint hét éves polgármesterségem alatt ezzel mindig együtt kellett élnem a fa­luért dolgozó képviselőtársa­immal együtt. — Képes-e ellátni adott kö­rülmények között a feladatát a testület és a polgármester? — Helyzetem úgy érzem ugyanaz, mint a bírósági ítélet előtt. A polgármestert csak a képviselőtestület mentheti fel. Azt pedig, hogy egy bizalmi szavazáson a képviselő hogyan szavazzon az égvilágon senki és semmi meg nem szabhatja, nem utasíthatja, csupán lelkiismere­tével kell elszámolnia. Egyéb­ként az ide vonatkozó hiányos törvényi rendelkezések miatt, amit az Igazságügyi Miniszté­rium illetékes főosztályvezetője is elismert, az Alkotmánybíró­sághoz fogunk fordulni. — Milyen érvek alapján gondolja, hogy az idézett tör­vény ellenére még mindig pol­gármestere Döbrököznek? — Semmi olyan erkölcsi, lelkiismereti késztetést nem ér­zek, nincs semmi szégyellniva- lóm, aminek alapján lemondásra gondoljak. A faluért való mun­kám során vétettem egy hibát, amiért pénzbüntetést kaptam, azonban az ítélet jogerőre emel­kedésével egy időben a Btk. 102,103 paragrafusaiban foglal­tak értelmében törvényileg men­tesülök minden jogkövetkez­mény alól. Én ehhez tartom ma­gam, meglátásom, hogy to­vábbra is élvezem a választóim és a képviselő-testület többségé­nek bizalmát, ami egyben az el­múlt hét évben a faluért végzett munkám megítélése is. — Ha kiírják az időközi vá­lasztást, illetve a következő rendes választáson szándéko­zik-e ismét indulni a polgár- mesteri tisztség elnyeréséért? — Időközi választásra egyál­talán nem gondolok. A követ­kező választásokon egészség- ügyi okok miatt több, mint való­színű nem indulok. (A válaszokból mindenesetre úgy tűnik, hogy ha Szabó Ist­vánnak kedvező egy paragra­fus, akkor hivatkozik rá, ha meg nem akkor tudomásul sem ve­szi.) Farkas Tamás alpolgármester kérdésünkre örömét fejezte ki, hogy „győzött az igazság”, en­nek ellenére már nem optimista ebben a kérdésben, mert ő úgy látja, hogy Döbröközön csúfot űznek a demokráciából. A testületi tagok többsége, akik a polgármester hívei, úgy vélekednek, hogy a bíróság a testület ügyeibe nem szólhat bele. Az alpolgármester szerint nyilvánvaló, hogy Szabó Ist­vánnak és társainak az az érde­kük, hogy húzzák az időt, ezért a bíróság ítéletét bizonnyal megfellebbezik. A közbevetésre, miszerint a törvénysértő határozatot a bíró­ság előtt meg lehet támadni, az alpolgármester úgy fogalmazta meg véleményét, hogy az ellen­tábor az önkormányzatiságot úgy értelmezi, hogy ők azt csi­nálnak, amit akarnak. Ihárosi Ibolya Kutatók megdöbbentő megállapítása A passzív dohányosok növekvő veszélyben A dohányzás - hívta fel a fi­gyelmet újból az Egészség- ügyi Világszervezet - járvá­nyos méreteket öltött és im­már az egész emberiség egészségét veszélyezteti. Éle­tének 70. éve előtt minden negyedik erős dohányos em­ber meg fog halni. A dohá­nyosok átlagosan 22 évvel él­nek rövidebb életet a nem do­hányosoknál - állítja a WHO. A dohányzás okozta ártal­mak és betegségek világgaz­dasági méretekben évente 250 milliárd dollár veszteséget okoznak. Ám a dohányfüst­ben lévő káros anyagok nem­csak maguknak a dohányo­soknak az egészségét veszé­lyeztetik. A teljesen nikotin- absztinens embertársakat is bombázzák a dohányfüstben lévő rákkeltő anyagok mole­kulái. Egy friss amerikai tanul­mányban a Harvard Egyetem kutatói nem kevesebbet állí­tottak, mint azt, hogy a kény- szerfüstnyelők, azaz a passzív dohányosok körében - a niko­tin-semleges környezetben élőkhöz képest - kétszeres és rohamosan ütemben növek­szik az infarktus kockázata. Szerintük az a nemdohányzó, akinek családtagjai otthon dohányoznak, 58 százalékkal hajlamosabb az infarktusra, mint a nemdohányzó család­ban élők. Ha nemcsak családi körben, hanem a munkahe­lyen is dohányosok veszik kö­rül őket, a kockázat 91 száza­lékkal magasabb, mint azok körében, akik nemcsak oda­haza, hanem munkahelyükön is füstmentes környezetben élnek. A passzív dohányzás egészségkárosító hatását több tényező okozza. Először is a mások cigarettafüstjének be­lélegzése jelentősen csökkenti a szervezet oxigénfelvételét, a vérben a HDL (a jó koleszte­rin) mennyiségét. Jelentősen megemelkedik a vérlemezkék rögösödésének veszélye. El­változások jönnek létre nem­csak az erek külső, hanem belső falán is. A dohánygyártók máris ki­kezdték a Harvard-tanulmány tudományos értékét, azt ál­lítva, hogy a felmérésben részt vevő személyeket csak a vizsgálat elején kérdezték meg arról, ki vannak-e téve tartósan mások cigarettafüst­jének, de a későbbi években már nem ellenőrizték, hogy vajon ez a körülmény válto­zatlanul fennállt-e. így pedig az eredménynek sincs hitele. A Harvard kutatói erre azzal feleltek, hogy a fenti kifogás csak erősíti az ő megállapítá­saik súlyát, hiszen ha időköz­ben esetenként változott a kí­sérletbe bevont személyek környezete és mégis kimutat­ható a megbetegedés valamint az idegen dohányfüst beléleg­zése közti összefüggés, akkor a veszélyeztetettség valójában nem kisebb, hanem sokkal nagyobb a kimutatott érték­nél. FEB Gyalogolni jó, az egészségnek Azoknak a nyugdíjasoknak körében, akik naponta gya­log tesznek meg bizonyos távolságot, fele annyi a ha­landóság, mint a többiek körében. Erre a következte­tésre jutottak a New Eng­land Journal of Medicine legújabb számában megje­lent tanulmány készítői. A tanulmány szerzői 12 éven át végeztek felméréseket 707 hatvanegy és nyolcvan­egy év közötti, nem dohányzó nyugdíjas körében, és megál­lapították: azok körében, akik napi 3,2 kilométernél többet tesznek meg gyalog, 23,8 százalék a halálozási arány, míg a többieknél 40,5 száza­lék. A Virginia állambeli Char- lottesville orvosegyetemén és különböző hawaii intézetek­ben dolgozó kutatók vettek részt a tanulmány elkészíté­sében. Ezer évvel a spanyolok előtt Kolumbuszt sokan megelőzték Amerika felfedezésében. Régóta tudjuk, hogy a viking hajósok már a XI. században elérték az Újvilágot, most azonban arra találtak bizonyítékot, hogy még ők is elkéstek. Félezer évvel maradtak le a polinéz szigetvilág hajó­sai mögött, akik nyugat felől vetődtek Amerika partjaira. Erre genetikai bizonyítékot talált Rebecca Cann, a Hawaii Egyetem kutatója. Az indián őslakosság és a polinéziai szi­getvilág őslakosainak génállo­mányát összevetve bizonyított­nak látja a feltételezést, hogy 500 körül partra szálltak Ame­rikában a polinézek és kevered­tek az indiánokkal, akik mint­egy 15-20 ezer évvel ezelőtt keltek át az Újvilágba a Bering szorosnál, amely akkor még összefüggő szárazföldi folyosó volt Ázsia és Amerika között. Thor Heyerdal 1947-ben bal­safa tutaján Peru partjaitól elju­tott az onnan 7000 kilométerre fekvő Tuamotu szigetvilágba, mintegy kísérletileg igazolva, hogy lélekvesztőiken 1000 év­vel korábban a polinézek is megtehették ezt a hatalmas ten­geri utat. Számos más bizonyítéka is van annak, hogy az ázsiaiak és az amerikaiak már jóval Ko­lumbusz előtt is kapcsolatba kerültek egymással. Á polinéz szigeteken már 1000 évvel ez­előtt is termesztették az ameri­kai kontinensen őshonos édes­burgonyát. A VI. és XIII. szá­zad között épült indiai templo­mokon kukoricát és naprafor­gót ábrázoló díszítések találha­tók. Mindkét növény amerikai eredetű, az ember közreműkö­dése nélkül nem kerülhetett volna Ázsiába. Egyiptomi mú­miák szervezetében kokaint és nikotint találtak. Mindkét nö­vény Amerikában őshonos. Ugyanakkor perui és brazíliai múmiákból csak Ázsiában elő­forduló bélparaziták nyomait mutatták ki. Rebecca Cann genetikai bi­zonyítékai tehát csak megerő­sítik ezeket a feltételezéseket. A polinéz csónakosok előbb elérték a Húsvét-szigeteket, s az V. század táján valószínű­leg innen indultak újabb felde- rítőutakra, így érhették el nyu­gati irányból az amerikai kon­tinenst. Tavasz a télben FOTÓ: GOTTVALD KÁROLY

Next

/
Thumbnails
Contents