Tolnai Népújság, 1998. január (9. évfolyam, 1-26. szám)
1998-01-10 / 8. szám
10. oldal Hétvégi Magazin 1998. január 10., szombat Rejtett értékeink Egy képadományozás története Az Osztrák-Magyar Monarchia éveiben a polgárosodás nemcsak az ország rohamléptékű fejlődésében nyilvánult meg, hanem abban a természetes folyamatban is, ahogy a társadalom vezető rétegei megtalálták helyüket: őrizték, ápolták, gyarapították presztízsüket. Vallották a noblesse obiige (a nemesség kötelez) elvét: nincs egyetlen olyan rendezvény, közjóra irányuló ügy, ahol ne a társadalmi ranglétrának megfelelően adakozna, tenne az elit. Az 1906. esztendő politikai viharában nagy változások mentek végbe megyénkben: kicserélődött az egész megyei tisztikar a főispánnal az élen, buktak és előbukkantak képviselők. A megyeszékhely és környékén Szabó Károly ’48- as párti diadalmaskodott, s 1907-ben javaslataival igyekezett magát észrevétetni a megyegyűléseken is. Egyik indítványa szerint a közgyűlési terem számára szerezzék be hazánk nagyjainak képmását, főleg a magyar szabadság jeles személyiségeinek avatott ábrázolását. Széchenyi és Kossuth viszonylag hamar elfoglalhatta helyét, az esztendő végén pedig megyénk volt főispánja adományozott újabb festményt, ahogy arról a Közérdek 1907. december 28-i és 1908. január 11-i száma megemlékezett. „Gróf Széchenyi Sándor v.b.t.t. (valóságos belső titkos tanácsos) értesülvén a vármegye azon határozatáról, hogy a megye Rákóczi arcképét a gyűlésterem számára meg fogja festetni, saját költségén megszerezte azon Mányoki- féle eredeti festménynek művészi másolatát, melyet a fejedelem saját kezűleg írt levél kíséretében magával Mányo- kival küldetett el a szász választófejedelemnek, s mely eredeti arckép ma a szász király hálószobájában függ. E képnek lemásolása csak kivételesen történhetett, mert elgondolkodtató, hogy ahhoz nem másolás, de még megtekintés végett is nem egykönnyen lehetett hozzáférni. Egy ízben a magyar kormány megbízásából László Fülöp másolta le a híres képet, szakértők véleménye szerint az a másolat, melyet most ő exel- lenciája megszerzett, s melyet Müller, a drezdai képtár igazgatója készített, szebb, mint az előbbi”. A történeti hűséghez hozzátartozik, hogy a képet Köpeczi Béla és R. Várkonyi Ágnes II. Rákóczi Ferenc című könyve szerint nem a szász, hanem a bajor választófejedelemnek, Miksa Emá- nuelnek küldte el a Dancká- ban (Gdanskban) csupán „Sáros grófja” címen élő fejedelem: „Ezen a képen a szőrkucsmás, bársonydolmányos, az aranygyapjas rend jelvényét viselő Rákóczi nem a harcba belefáradt bujdosó, hanem ellenkezőleg: a nyugodt, magabiztos uralkodó benyomását kelti. Önmaga is ennek tartotta magát - minden megpróbáltatása ellenére”. (Az már más kérdés, hogy a bajor választófejedelem hamarosan a császár oldalára állt, Rákóczit elárulta, de a képet megtartotta . ..) Ezt másolta le a sok Müller nevű festő közül talán Wilhelm Kari (1839-1904). Gróf Széchenyi Sándor - akit majd csaknem pontosan öt év múlva, 1913. február 17-én bekövetkezett halálakor így búcsúztat a Tolnavármegye és a Közérdek: „Nagy volt, magyar volt, szóval Széchenyi volt” - a kép kísérő levelével is valóságos stílusiskolát ad az utókor számára: „Nagyságos Alispán Úr! Kämmerer Ernő, az orsz. képtár igazgatója ő méltósága lekötelező közbenjárásával sikerült a II. Rákóczi fejedelem által annak idejében a szász választó fejedelemnek adott eredeti arckép szakavatott kézből származó másolatát megszerezni, s örömmel ragadom meg az alkalmat ezt a vármegyének felajánlva, kiegészíteni a törvényhatóság tanácstermébe szánt „hazánk nagy alakjai” gyűjteményét, mely hivatva lesz utóbbi nemzedékeknél az ezek iránti kegyeletet megőrizni. Fogadja a mélyen tisztelt vármegye e szerény adományomat az irántam oly sokszor tanúsított kegyes jóindulatáért még mindig csak tökéletlenül kifejezett hálaérzetem jeléül. Kiváló tiszteletem nyilvánításával Nagydorogon, 1908. január 5-én gróf Széchenyi Sándor”. Méltán írta a korabeli sajtó: „a mostani ajándék ékesen szóló bizonyítéka annak a valódi hazafi ságnak, mely nem hangos szólamokban, de tettekben nyilvánul meg s dicséri önmagát”. Tegyük hozzá: ma is követőkre vár. (A kép az idők folyamán eltűnt...). Dr. Töttős Gábor A hónap műtárgya - Porta Galéria Szivárványtáncos Cicus tízéves kislány. Elmesélte egyik éjszakai álmát. Az történt, hogy megszólította egy tündér és hívta, menjen vele. Az út a szivárványon keresztül vezetett. Cicus tehát gyalogolt azon a természeti csodán, ami minden embert elbűvöl pillanatra és valami röpke vágyak megfogalmazására is késztet. Kovács Tibor 39 éves felnőtt művésztanár. Megfestette a Szivárványtáncos című képet. Szekszárdon, a könyvtár Porta Galériájában, a hónap műtárgyaként tekinthető meg. Vicus és a festőművész soha nem találkozott. Nem a gyerek beszélt a festményről, és nem a festő jelenítette meg a gyermek álmát. Jött egy harmadik ember, aki ismerte mindkettőjüket és most megfogalmazza gondolatait közös nevezőként. Kovács Tibor Szivárványtáncos című festményének legkarakterisztikusabb jegye a dekorativitás. Alapszíneinek harsányságát fokozza a kép alsó negyedében átívelő szivárvány tarkasága. Az ez alatt meglapuló dombok nyugalmára ágaskodik a „ko- vácstiboros” emberalak, bábfigura egy napernyővel. Ez az ernyő ismert kelléke a cirkuszi kötéltáncos produkcióknak is. A nagyméretű festmény cselekményességét tulajdonképpen ez jelenti. Valaki táncol a szivárványon. Gyermeteg álom ez a látomás? Hányán szeretnénk valami olyant tenni, ami ha szivárványosan rövid ideig tartson is, de csoda legyen!? Szeretnénk pillanatok gyönyörűségében mint esőcseppek színes ölelésében megfürödni. Vágyunk olyan mennvei maeaslatokra. ahol még ember nem járt! Lehetne folytatni a képelemző gondolatok sorát, amelyekről kiderülne, hogy a festőnek eszébe sem jutottak és egészen más foglalkoztatta éppen. Arany János nevéhez fűződik az anekdota, amikor kritikusa boncolgatta egyik versét, mondván: „arra gondolt a költő, .. ”, mire Arany János csöndesen megjegyezte: „Gondolt a fene ... ”. Szóval Kovács Tibor festményét szemlélve arra is gondolhat a néző, hogy merjük vállalni álmainkat, vágyainkat. Tegyük ezt gyermeki hittel, alázattal, és az sem baj, ha terveket, vagy divatos szóval élve projekteket fogalmazunk köréjük. Higgyük el - mert hit nélkül élni nem lehet megteremthetjük, megvalósíthatjuk ezeket a csillagmagasságban megszületett vágyakat. Ezt teszi, tette Kovács Tibor művésztanár is. Szekszárdon, a Babits Mihály Általános Iskolában rajzot tanít. Festői munkássága kezdetén portrék, sajátos hangulatú tájképek jelentek meg. Bátaszéken, Őcsényben, Bonyhádon mutatkozott be ezekkel. Később, a ’90-es évek elején technikailag is változtatott alkotásain. Foltszerű, fak- túrás festésmóddal állt elő. Budapest, Szentendre, Szek- szárd kiállítótermeibe jutott tovább képeivel. Absztrakt, de mégis figurális alkotásaival bensőséges gondolatokat fogalmaz. Egyik ilyen a „Szivárványtáncos”, melyet január végéig tekinthetnek meg az érdeklődők Szekszárdon, az Illyés Gyula Megyei Könyvtár Porta Galériájában. Decsi Kiss János Iggl;?•' •á ‘ l,; . Élr . , ' ÉÉPi^ V, S;:<y ■ ■'■■■• ■ V : Vx nv* Garaysta arcképcsarnok: Benedek Endre Aki már tízszer átúszta a Balatont (Flytatás az 1. oldalról.) Benedek Endre 1952-ben, egy ugyancsak mözsi születésű barátja megkeresésére vállalt testnevelő tanári állást a Gödöllői Agrártudományi Egyetemen. Innen ment nyugdíjba 70 éves korában, de azért óraadóként most is tanít az egyetemen. — Egy pillanatig beteg nem voltam, az elmúlt ötven évben soha nem kellett, hogy valamelyik kolléga helyettesítsen. Délelőtt tanítottam, délután sportoltam, estétől hajnali 4 óráig pedig írtam a könyveimet. Nyolc, nemzetközileg is jegyzett és keresett kötet fűződik a nevemhez, többségük a labdarúgás edzéselméletével foglalkozik, de például a legutóbbi melynek társszerzője Hollandiában élő orvos fivérem, ugyancsak egykori garaysta - az egészséges életmód tudnivalóit adja közre. Benedek Endre nemcsak elméletben, hanem a gyakorlatban is foglalkozik - mondhatni kiapadhatatlan energiával - a testmozgással. Rendszeres résztvevője a különböző, nemzetközi szenior triatlon bajnokságoknak, s kategóriájában évek óta nem talál legyőzőre. Dobogós helyezést ért el 1994- ben Finnországban, átvehette az aranyérmet 1995-ben Stockholmban, s természetesen az ugyanebben az évben rendezett fadd-dombori triatlonversenyen sem talált legyőzőre. Büszkén mutatja azt a pólót, melyen a Barcelona ’92 felirat olvasható. — Ekkor, azaz 1992-ben voltam 68 éves. Ezért a trikóért először is át kellett úszni a Balatont, ez 5200 méter leküzdését jelenti. Ezután résztvettem a téli hegyi csúcstúrán, majd kerékpárra ültem, s lekerekeztem 100 kilométert. De még nincs vége: körülfutottam a Velencei tavat - ez 28 kilométer - zárásként pedig egy triatlonversenyen teljesítettem az 1500 méter úszást, a 40 kilométer kerékpározást és 10 a kilométer futást. Ezek után vehettem át a trikót. Benedek Endre - aki mostanság fogyasztó és kondicionáló testedzést tart a foglalkozásaira szó szerint özönlő egyetemista lányoknak - ma is minden nap egy órás kemény testépítéssel kezdi a napját. Tavalyelőtt úszta át immár a tizedik alkalommal a Balatont, -szá„A vőlegény barátja... ujjongva örül: ez az öröm lett teljessé". Jn. 3,29. Keresztelő János nevezi magát Jézus barátjának, Jézust pedig jelképes nyelven vőlegénynek. E kijelentése akkor hangzik el, amikor hírül adják, hogy Jézus körül nagyobb embertömeg gyülekezett ösz- sze, mint őkörülötte. Tudatában volt küldetésének: Ő a Krisztusnak, Felkentnek előhírnöke, útkészítője. Krisztus fellépésével az ő küldetése befejeződött. Nincs benne keserűség, ellenkezőleg: ujjongva örül, nem vár ünneplést, hiszen annál sokkal több a hiánytalan öröm, ami benne kiteljesedik. Tanulságos lenne Keresztelő János szavait szubjektív oldalról értékelni! Mily sok kicsinyes érzékenység tör felJó hír színre, holott öröm, megelégedettség szorul ezáltal ki egyéni és közösségi életünkből. Történelmünk nagy egyéniségei mögött kitűnő nevelők vannak a háttérben észrevétlenül! A történelmi nagyléptékű előrehaladást nem csökkentették kicsinyes számláik benyújtásával. Nincs szó erről Keresztelő Jánosnál sem. Jelképes nyelven megfogalmazott szava visszautal az ember Isten-képűségére: „Megteremtette Isten az embert a maga képmására, Isten képmására teremtette, férfivá és nővé teremtette őket”. Ezt az eredeti állapotot rombolta szét a bűn. Ennek korszakát zárta le, s egy új korszakot nyitott meg a „vőlegény”, Jézus megjelenése. Jézusban olyan „helyreigazodás” kapuja nyílt meg, amely addig ismeretlen volt. Keresztelő János szemszögéből nézve földi és földöntúli távlatai vannak a „Vőlegény”-Messiás szavainak: „Ha helyet készítettem néktek, magam mellé veszlek titeket, hogy ahol én vagyok, ott legyetek ti is.” „Valahol” ott készít „helyet” nekünk, ahova Isten „fel is magasztalta őt mindenek fölé . . . hogy Jézus nevére minden térd meghajoljon, mennyeiké, földieké és földalattiaké: és minden nyelv vallja, hogy JÉZUS KRISZTUS ÚR az Aty Isten dicsőségére”. Ebben a nagyobb léptékű korszakban, melyet Jézus megnyitott, mindannyiunk számára ujjongó, kiteljesedő öröm van! Szilvássy Géza református lelkész Buddhista fogyókúra Buddhista fogyókúra segítségével száz nap alatt 51 kilót veszítetett testsúlyából egy brit férfiú. Paul Adler-Collins Kjúsu japán szigeten lótuszülésben helyet foglalt egy hegycsúcson és csak rizslevet fogyasztott - számolt be a nem mindennapi fogyókúráról pénteken a Daily Telegraph. „A legnagyobb gondot a hideg okozta. Egy alkalommal már azt gondoltam, hogy kihűlés okozza a halálomat. Egy tit- kokzatos hang azonban kitartásra buzdított. Egy esetben például ráébredtem az emberiség nagy nyomorára: képről képre vonult el lelki szemeim előtt a szenvedés. Fantasztikus élény volt” - számolt be a férfi. Istentiszteletek Szekszárd Római katolikus szentmisék. Belváros: Szombat: 18.00. Vasárnap: 9.00, 11.00, 18.00 óra. Újváros: Szombat: 17.00. Vasárnap: 7.30, 10.00, 18.00. Református istentiszteletek. Vasárnap: 10.00 óra Kálvin tér, (gyermekistentisztelet), 10.00 Kálvin tér. 18.00 Kálvin tér. Evangélikus istentiszteletek. Vasárnap: 9.30 Luther tér. (Minden hónap második vasárnapján német áhítat). 10.00 Luther tér. Baptista istentiszteletek. Szerda: 17.30 óra Dózsa Gy. u. 1. Vasárnap: 9.30 Dózsa Gy. u. 1. Metodista istentiszteletek. Szerda: 17.30 óra Munkácsy u. 1. Szombat: 16.00 Munkácsy u. 1. (gyermekistentisztelet). Vasárnap: 17.30 Munkácsy u. 1. Paks Római katolikus szentmisék. Jézus Szíve Nagytemplom: Hétköznap: 6.30, 7.00 órakor. Szombat: 18 óra. Vasárnap: 7.00, 9.00, 10.00 (gyermek és diákmise), 18 óra. Szentlélek Újtemplom. Kedd, csütörtök: 17.00 óra. Szombat: 17 óra. Vasárnap: 8.00 (gyermek és diákmise), 11.15 óra.
