Tolnai Népújság, 1997. december (8. évfolyam, 280-304. szám)
1997-12-31 / 304. szám
zredfordulóra készül a világ. A kereszténység kétezredik évébe lép az emberiség. Magyarország számára így 2000 kettős évforduló, hiszen a magyar állam akkor lesz ezeréves - ennek ünnepe a Magyar Millennium. Az évszázados vándorlás után Közép-Európában letelepült magyarok első királyát - a később, 1083. augusztus 20-án szentté avatott I. Istvánt - 1000 karácsonyán koronázták meg a II. Szilveszter pápa által küldött koronával. A keresztény Európához kötődő magyar állam jelképe azóta is ez a korona, amely az 1989- ben kikiáltott új, demokratikus Magyar Köztársaság címerének is egyik szimbóluma. A Magyar Millennium elnevezés az évforduló magyar jellegére utal, míg rövidítése - MM - római számként a 2000. évet jelenti, egyszersmind egyfajta tisztelgés is a Magyar Millennium Kárpát-medencében egykor évszázadokig virágzó római provincia, Pannónia lakosai előtt. A magyarok számára az MM rövidítés további jelentést is hordoz: az ország életében ez a második millennium, hiszen alig száz éve, 1896-ban, a honfoglalás ezredik évfordulója adott alkalmat az ünneplésre. Akkor az Európába érkezés puszta lényéről emlékezett meg az ország, ez a mostani millenniumi ünnepségsorozat viszont egyszerre szól az államalapítók és mai utódaik eltökélt szándékáról, az Európához való szoros kötődésről, ezért a Magyar Millennium lógója is a magyarság európai integrációját jelképezi. A Magyar Millennium sokrétű ünnepére belföldi és külföldi programsorozattal, valamint nemzeti örökségének megőrzésére és megújítására tett erőfeszítésekkel készül az ország. Az ünnepségek részben a múltba tekintenek: megemlékeznek mindazokról a magyar szellemi és kulturális értékekről, amelyek az elmúlt évszázadokban az európai kultúrkört gazdagították és emellett nem hiányzik mqjd a rendezvények sorából a mai Magyarország teljesítményeinek felmutatása sem. Az államalapító István király hitt abban, hogy népe gyökeret ereszt a Duna-Tisza közén, és tudta, hogy korának parancsa az ország európai keresztény civilizációhoz kötése. Tíz évszázad után a fiatal magyar demokrácia célja az, hogy Magyarország az Európai Unió tagjaként egyenrangú formálója lehessen a harmadik millennium történelmének. Magad uram, és az állam is megsegít? Esély a méltó ünneplésre Ha mindenki a maga helyén - a metropolistól a legkisebb faluig - sajátjának tekinti az államalapítás ezredik évfordulóját, akkor méltóan megünnepelheti az ország a jövő évi centenáriumot - nyilatkozta a Magyar Önkormányzati Szövetség elnöke. A Magyar Millenniumi Emlékbizottság munkájába Gémesi György mint az önkormányzati szövetség és egyben mint a Magyar Polgármesterek Egyesületének elnöke kapcsolódott be. A politikus, aki egyébként civilben Gödöllő első embere is, nem vitatja, hogy 1996-ban a honfoglalás 1100. évfordulójának eseménysorozata halványra sikeredett. Elmaradtak az igazán méltó, nagy állami rendezvények, de kampányszerűen zajlottak a kisebb, helyi megemlékezések is. Egy idő után pedig sajnos ellaposodtak, kifulladtak. Mindez igaz akkor is, ha - mint mondja - maga számos vidéki, szívet melengető összejövetelen, helytörténeti tudományos ülésen, ünnepi esten, kiállításon volt jelen. Olyanon, amelyen látszott, ahol tapasztalható volt, hogy a helyiek, főként a szellem emberei, nem várva valahonnan „felülről" a startjelet, és nem utolsósorban a pénzt, maguk láttak neki az értékek felkutatásának és felmutatásának, erősítve ezzel is a hazaszeretet, az együvé tartozás nemzeti érzését. Mindezen élményekre napjainkban különösen nagy szükség van, és ehhez jelentősen hozzájárulhat a millennium eseménysorozata, amelynek programja az ország településein csak ezután ölt formát. A szövetség elnöke úgy véli: a falvak, városok vezetői, testületéi, civil szervezetei saját magukat áltatnák, ha nem számolnának azzal, hogy a millenniumi megemlékezésekhez pénz, vagy pénz is kell. Anélkül ma már egy egyszerű kultúrműsort vagy egy kiállítást sem lehet megrendezni. Az önkormányzatok viszont rendkívül szegények. A városokban mégis, mint hallani, sok helyütt külön kereteket kívánnak létrehozni millenniumi célokra, várható tehát, hogy az évfordulóhoz méltóak lesznek az ünnepségek. Persze, a településeken arra is számítanak, hogy a kormány, ígéretéhez híven, anyagilag is támogatja az országos jelentőségű programok megrendezését, például Székesfehérvár királyi város ünnepi eseményeit, és talán nem csak azokat. A kisebb városok, a falvak is bíznak abban, hogy a különböző millenniumi pályázatokon például sikerrel vesznek részt. Nem elhanyagolható anyagi és szellemi értékek kerülhetnek felszínre természetesen a helyi erők mozgósítása nyomán, nevezetesen például a vállalkozók hozzájárulása révén is. Gémesi György rámutatott: az összefogásból nem marad ki a polgárok, a civil szervezetek, az önkormányzatok és az állam mellett - amely az országos megmozdulások összefogására vállalkozott - az önkormányzatok országos szövetsége sem. A szövetség kiemelkedő rendezvénye lesz 1998. március 11-13. között a magyar polgármesterek II. világtalálkozója. A történések központja Gödöllő lesz. A rendezők mintegy 1000-1200 polgármester részvételére számítanak, a határainkon túlról is. A találkozó célja a magyarság együvé tartozásának erősítése, és a minél szélesebb szakmai konzultációk lehetőségének megteremtése. Az összejövetel módot ad újabb testvérvárosi, testvér-települési kapcsolatok kialakítására, továbbá az önkormányzatiság egyik alapértéke, az autonómia hangsúlyozására is. A négy szakmai szekcióban az oktatás, a kultúra, illetve a nyelv kérdését; a gazdasági problémákat, az uniós csatlakozás kérdéskörét; a kistelepülések helyzetét, továbbélésük lehetőségeit, valamint az idegenforgalom és a turisztika ügyét vitatják meg a résztvevők. A jelentős esemény egyik fővédnökének George Patakyt, New York kormányzóját kérték fel. Önbecsülésünk és hazánk nemzetközi tekintélye a tét Politika feletti jubileum Az országgyűlési képviselők egy csoportja nem csupán kezdeményezője volt az ezeréves államiságunk megünnepléséről szóló kormányhatározatnak, hanem folyamatosan figyelemmel is kíséri a tervek megvalósítását. Az Országgyűlés kulturális bizottsága mellett működő millenniumi albizottság Pál Béla országgyűlési képviselő elnökletével eredetileg a honfoglalás 1100. évfordulójára alakult - azzal a céllal, hogy az Országgyűlés részéről folyamatosan figyelemmel kísérje, javaslataival segítse a méltó megemlékezést. Tagjai azonban - tekintettel a közelgő újabb évfordulóra - egyöntetűen vállalták a további munkát is. Az egyetértésnek ez esetben azért van különös jelentősége, mert a testületben parlamenti pártok jeles személyiségei vannak jelen. A honatyák a millecentenárium felemásra sikerült ünnepléseiből okulva hangsúlyozták: a 2000-ben rendezendő programokra kellő alapossággal és időben kell felkészülni. A cselekvésre pedig meg kell nyerni a polgárok legkülönbözőbb rétegeit. Legyen pártérdekek és politika fölötti, társadalmi, nemzeti ügy a millennium! - mondta ki a testület. Mindennek most azért is tulajdonítanak különös jelentőséget a képviselők, hangsúlyozza Pál Béla, mert a világ kevés országában köthető az államalapítás olyan történelmileg hiteles eseményhez, mint nálunk. A kereszténység felvételének és István király megkoronázásának máig ható tanulságai vannak, és kötelesség úgy emlékezni rájuk, hogy az erősítse nemzeti önbecsülésünket, és az ország nemzetközi tekintélyét. Az elnök elmondta: foglalkozását, földrajzi és eszmei hovatartozását, pártkötődéseit tekintve rendkívül sokszínű az albizottság. Ebből következik, hogy a képviselők javaslataik, észrevételeik, adott esetben bírálataik hangoztatásakor, vagy éppen a kézzelfogható segítség felajánlásakor nem pusztán a saját, hanem szűkebb-tágabb közösségük véleményét tolmácsolják. Ezeket érdemes meghallgatni, s mindez gazdagítja is a millenniumi programot. Figyelmet, segítő támogatást ígérnek a képviselők a Magyar Millenniumi Emlékbizottság úgynevezett kiemelt terveinek sikeres megvalósításához, legyen az a budavári Szent György tér méltó rendbehozatala, a Millenniumi Emlékmű restaurálása, az új Nemzeti Színház felépítése, vagy a királyi és királynői emlékhelyek felújítása. Nem kevesebb törődést érdemel az országszerte megrendezendő helyi események sora sem, amelyeknek önkormányzatok, kulturális közösségek, civil szervezetek, ifjúsági mozgalmak, egyházak a gazdái. Nem utolsósorban ezeken, szervezőiken, a programok cselekvő résztvevőin, de még a kíváncsi szemlélőkön is múlik, hogy közüggyé váljék az évforduló. Különösen a fiatalok szerepe fontos, hiszen az új évezredben már ők lesznek hazánk alkotó, felnőtt polgárai. Az évfordulóra készülve a tárgyi örökség megvédése és megújítása az egyik cél, és ebben az anyagiak szerepét lebecsülni nem lehet - mondja a képviselő. Nyilván lesznek gondok, hogy miként, honnan teremtsék, teremtsük elő a tervek megvalósításához szükséges pénzt. Az ország gazdasága „felmenő ágban" van, és ez a korábbinál gazdagabb forrásokat jelenthet. Kizárólag a költségvetésre számítani azonban nem szabad. Sokat segíthetnek az önkormányzatok, és a bizottság tagjai nagy lehetőséget látnak a vállalkozók támogató közreműködésében is. Mindezzel együtt az a döntő, hogy szellemileg és erkölcsileg milyen állapotban lépünk át az új évezredbe. A válasz nagymértékben rajtunk múlik, és formálásához hozzájárulhat a millennium is.
